Meteorológiai esélylatolgatások
A mai napon megkezdödött válltozás az ország nagy részére meghozza valószínûleg igazi téli idõjárást a következõ napokban, kemény éjszakai fagyokkal.
A kérdés most az lehet vajon meddig tart ki a télies epizód?
A modelleket nézve, nyomonkövetve a kimeneteleket február 01-ig nagy valószínûséggel nagy betûs tél lesz. Ezt követõen várható egy átrendezõdés és ha az indexeket is nézem, akár jelentõsebb felmelegedés vagy visszarendezõdés sem kizárt.
Érdemes lesz kihasználni az elõttünk álló kis téli periódust.
A kérdés most az lehet vajon meddig tart ki a télies epizód?
A modelleket nézve, nyomonkövetve a kimeneteleket február 01-ig nagy valószínûséggel nagy betûs tél lesz. Ezt követõen várható egy átrendezõdés és ha az indexeket is nézem, akár jelentõsebb felmelegedés vagy visszarendezõdés sem kizárt.
Érdemes lesz kihasználni az elõttünk álló kis téli periódust.
Az idei télen, most lehet nagy bizonyossággal élõsszõr állítani, hogy komoly téli fordulat várható, akár jelentõs havazással is a jövõhét második felétõl. A kelet európai síkságon és tõlünk északra masszív hideg bázis van, ami nagy valószínûséggel a hónap utolsó dekádjától közvetlen hatást gyakorol ránk. Tíz nappal ezelõtt kezdõdött komoly átrendezõdés Európa idõjárásban és a vártnál sokkal késõbb érkezhet meg a tél hozzánk. Nem gondolom, hogy a modell kimenetelekben vissza térne egy darabig a tavaszias hõmérsékleteket rejtõ prognózis.
Az idei tél legkomolyabb támadására számítok szerdától kezdõdõ legalább 7-10 napos idõszakban.
Az idei tél legkomolyabb támadására számítok szerdától kezdõdõ legalább 7-10 napos idõszakban.
Az AO most negatív tartományba indult el ismét. Az elõrejelzések szerint várható újra emelkedés, de 20. körül egy újabb változásnak, ciklonnak érkezni kell, mert a hurkok lehetõvé teszik, így biztosan vagyok benne, hogy lesz valami. Itt elõoldat látunk a modelleken.
Azonban most egy hibrid semmilyen irányítás van, a hidegbázis megvan de a lefûzõdõ ciklonok is, pont ismét szerencsétlen, hogy nálunk elõoldal lesz. Az áramlás át akar váltani, de ezt úgy látom hosszabb idõ kell mint gondoltam, így még el tötyögünk néhány napot akár hetet is.
Úgy vélem, hogy már semmivel nincs baj, szinte minden a megfelelõ helyen de pont megint egy béna helyzetbe kerültünk no ilyen is van erre nem nagyon lehet alapozni mégis bejön. Se hó, se csapadék, se igazi elõoldal, se leszakadás olyan szerencsétlenkedés az egész. Így nagyon várom már a tavaszt, amúgy is várom de ebbõl tényleg elég volt.
Egy jó kis spanyol anticiklon kell, hogy napos szép száraz és jó meleg idõ legyen, mert ez így megint egy nagy adag trutyi lesz a héten sokfelé.
Ha viszont az AO tartósan visszamegy pozítv tartományba akkor nagyjából a semmilyen télnek megadatik a kegyelemdöfés és ismét indulhat a csigabiga, és talán jó tavaszi elõoldal sokaságát kapjuk, már ez fikció egyelõre.
Ha viszont a nagy szórás ami engem arra enged következtetni, hogy marad tartósan negatív tartományba akkor indulhat egy változékony csapadékos és akár télies idõ, de ez még nagyon képlékeny. Az a helyzet, hogy nem vennék mérget egyik variációra sem. Nem baj a héten a tél fele eltelik aztán csak kijutunk ebbõl a szánalomból valahogy.
Meglátjuk egyelõre semminek nem kedvez ez a pancser helyzet sajnos:-( Ja igen egy valaminek a tömény trutyinak ismét:-(
Azonban most egy hibrid semmilyen irányítás van, a hidegbázis megvan de a lefûzõdõ ciklonok is, pont ismét szerencsétlen, hogy nálunk elõoldal lesz. Az áramlás át akar váltani, de ezt úgy látom hosszabb idõ kell mint gondoltam, így még el tötyögünk néhány napot akár hetet is.
Úgy vélem, hogy már semmivel nincs baj, szinte minden a megfelelõ helyen de pont megint egy béna helyzetbe kerültünk no ilyen is van erre nem nagyon lehet alapozni mégis bejön. Se hó, se csapadék, se igazi elõoldal, se leszakadás olyan szerencsétlenkedés az egész. Így nagyon várom már a tavaszt, amúgy is várom de ebbõl tényleg elég volt.
Egy jó kis spanyol anticiklon kell, hogy napos szép száraz és jó meleg idõ legyen, mert ez így megint egy nagy adag trutyi lesz a héten sokfelé.
Ha viszont az AO tartósan visszamegy pozítv tartományba akkor nagyjából a semmilyen télnek megadatik a kegyelemdöfés és ismét indulhat a csigabiga, és talán jó tavaszi elõoldal sokaságát kapjuk, már ez fikció egyelõre.
Ha viszont a nagy szórás ami engem arra enged következtetni, hogy marad tartósan negatív tartományba akkor indulhat egy változékony csapadékos és akár télies idõ, de ez még nagyon képlékeny. Az a helyzet, hogy nem vennék mérget egyik variációra sem. Nem baj a héten a tél fele eltelik aztán csak kijutunk ebbõl a szánalomból valahogy.
Meglátjuk egyelõre semminek nem kedvez ez a pancser helyzet sajnos:-( Ja igen egy valaminek a tömény trutyinak ismét:-(
A szürke végére reagálva:
Tulajdonképpen pontosan ez történik: az óceánon az addigi modellkimenetekkel teljesen szembemenve most úgy tûnik, hogy a következõ pár napon teljesen elmarad a zonalitás gyengülésem (még ha az korábban is csak átmenetinek lett elõrejelezve). Az AO-nál, ha a mérték szórását nem nézzük, csak a meredekségeket, akkor majdnem az elõrejelzett tartomány végéig emelkedés várható, és csak 25-e körül látható esély ebben változásra, ami ennek a folyamatnak a tartósabb folytatását sugallhatja.
"...szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac?"
Igazából semmilyen statisztikai jelenség nem figyelhetõ meg e tekintetben az AC kialakulási helyek között. Vannak olyan helyek, ahol szeret kialakulni AC, azonban a földrajzi tulajdonságok mellett nagyban meghatározza ezt a makroszinoptikai elõzmény is.
Azért vannak földrajzi tulajdonságok: egy AC kialakulását nagyban segíti a homogén felszínhõmérséklet, ami mindkét helyen ki tud alakulni. Szárazföldek esetében a sík területek ennek kedvezõbbek (ilyen pl. a Kelet-Európai-síkság). Tengerek esetében az erõs áramlásoktól mentes területek (Azori-szk. környéke, Északi-tenger).
"Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett?"
Ez esetben télrõl van szó, nyáron ilyen ritka, és nem stabil.
Nem mindegy, hogy milyen a harmatpont., és hogy ciklon van, vagy AC. Ciklon esetében nincs helyi hatás, így a z áramlások irányítják a légtömeg sorsát. AC alatt, ha szárazföldön vagyunk, akkor a derült ég hatására éjszaka a Föld kisugárzása alulról hûti a levegõt, ami inverziót hoz létre, és ez stabilizálja azt (nem lesznek függõleges áramlások). Mivel télen a nappali energiabevétel az éjszakai kisugárzást nem fedez, ez addig folytatódik, amíg a talajon le nem hûl a levegõ a harmatpontig. Ekkor már köd alakul ki, és innentõl ennek a teteje lesz a kisugárzó. A köd belseje, illetve alja oly módon hûlhet tovább, hogy a kicsapódó víz a felszínre rakódik, ami csökkenti a harmatpontot, azonban az sem mindegy, hogy ez a kicsapódás "visszamelegíti" a levegõt, így egyfajta kvázi-egyensúly áll be.
Így tehát egy légtömeg esetében a T850 nem befolyásoló tényezõ.
A tengeren ebbõl annyi a különbség, hogy amíg a levegõ nem telített alul, addig a Td növekszik a tengerrõl való párolgás miatt, azonban a tengerfelszín hõmérsékletének nem nagyon van napi menete, így ott nem alakul ki lábas hideg, ott általában legfeljebb izoterm rétegzõdés alakul ki.
"...a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van." Ez így önmagában nem igaz, télen AC alatt így szokott lenni.
"De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát." A hó a nagyobb albedó miatt gyorsítja az áthûlést (nappal csökkenti az energiabevételt).
A hidegmag magasabb nyomása alulról "fejleszti" az AC-t. (Szibériában ez annyira szokásos AC kialakulást okoz télen, hogy idõszakos akciócentrumnak számít.) Az AC alatt gyenge áramlások vannak. Dinamikailag egy AC nem stabil, mivel nem fújhat akármekkora szél benne. (Ez kijön matematikailag: a szélsebességre egy másodfokú egyenlet megoldóképletében negatívvá válik a gyök alatt: komplex szélsebesség: átfúj a szél az izobárokon, vagy más szóval: nem létezik geosztrófikus megoldás: nem marad meg a képzõdmény.) Ennek a következménye, hogy az AC belseje "elkenõdik", nagy területen alig változik a légnyomás. Ha sík a terület, akkor ilyenkor a helyi hatásra beinduló áramlások a hõmérsékleti mezõt is kiegyenlítik, ami ráadásul erõsen inverziós rétegzettségû. Ez a képzõdmény képes lehet arra, hogy egy érkezõ hidegfrontot saját magára felcsúsztasson. A HF által hozott lehûlésnek ugyanis akkorának kell lennie, hogy a hõmérséklet magasság szerinti változását -1°C/100 méterig kellene csökkenteni. Pl. ha a talajon (0 méteren) -30°C van, 2km magasan -10°C, az AC elõterében meg -20°C-os a front mögött érkezõ levegõ, akkor mi van? A front talaszinti légeleme 500 méterig emelkedve -25°C-ra hûl (száraz-adiabatikusan, -1°C/100m gradienssel), ahol az AC fölötti levegõ szintén -25°C-os (ha az inverzió rétegzõdését lineárisnak tesszük fel). A hidegfront tehát az alsó kb. 500 méterbe nem hatol bele. A front elvonultával az AC függõleges fejlõdése innen kezdõdik, 500 métertõl. Nagyjából így kell érteni azt, amikor egy lábas hideg, illetve egy ilyen AC stabil. (Azonban ez nem egy blocking-AC, a legtöbb blocking-AC nem így alakul ki, azok kialakulását nagyban szabályozza a makroszinoptika, hisz a Rossby-hullámok viselkedése az õ elõzményük. Ugyanakkor ez a jelenségsor egy blocking-AC esetében is bekövetkezhet, tipikusan pl. a mi hidegpárnáinknál.)
lesz_havazás: Ehhez csak annyit, hogy Pitom ma azt mondta az M1-en, hogy olyan +5,5°C körül tart a havi anomália, és ez még egy darabig biztosan nem indul csökkenésnek. Amúgy a zonalitás pedig az óceánon és Nyugat-Eu-ban egyelõre elég erõs.
Tulajdonképpen pontosan ez történik: az óceánon az addigi modellkimenetekkel teljesen szembemenve most úgy tûnik, hogy a következõ pár napon teljesen elmarad a zonalitás gyengülésem (még ha az korábban is csak átmenetinek lett elõrejelezve). Az AO-nál, ha a mérték szórását nem nézzük, csak a meredekségeket, akkor majdnem az elõrejelzett tartomány végéig emelkedés várható, és csak 25-e körül látható esély ebben változásra, ami ennek a folyamatnak a tartósabb folytatását sugallhatja.
"...szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac?"
Igazából semmilyen statisztikai jelenség nem figyelhetõ meg e tekintetben az AC kialakulási helyek között. Vannak olyan helyek, ahol szeret kialakulni AC, azonban a földrajzi tulajdonságok mellett nagyban meghatározza ezt a makroszinoptikai elõzmény is.
Azért vannak földrajzi tulajdonságok: egy AC kialakulását nagyban segíti a homogén felszínhõmérséklet, ami mindkét helyen ki tud alakulni. Szárazföldek esetében a sík területek ennek kedvezõbbek (ilyen pl. a Kelet-Európai-síkság). Tengerek esetében az erõs áramlásoktól mentes területek (Azori-szk. környéke, Északi-tenger).
"Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett?"
Ez esetben télrõl van szó, nyáron ilyen ritka, és nem stabil.
Nem mindegy, hogy milyen a harmatpont., és hogy ciklon van, vagy AC. Ciklon esetében nincs helyi hatás, így a z áramlások irányítják a légtömeg sorsát. AC alatt, ha szárazföldön vagyunk, akkor a derült ég hatására éjszaka a Föld kisugárzása alulról hûti a levegõt, ami inverziót hoz létre, és ez stabilizálja azt (nem lesznek függõleges áramlások). Mivel télen a nappali energiabevétel az éjszakai kisugárzást nem fedez, ez addig folytatódik, amíg a talajon le nem hûl a levegõ a harmatpontig. Ekkor már köd alakul ki, és innentõl ennek a teteje lesz a kisugárzó. A köd belseje, illetve alja oly módon hûlhet tovább, hogy a kicsapódó víz a felszínre rakódik, ami csökkenti a harmatpontot, azonban az sem mindegy, hogy ez a kicsapódás "visszamelegíti" a levegõt, így egyfajta kvázi-egyensúly áll be.
Így tehát egy légtömeg esetében a T850 nem befolyásoló tényezõ.
A tengeren ebbõl annyi a különbség, hogy amíg a levegõ nem telített alul, addig a Td növekszik a tengerrõl való párolgás miatt, azonban a tengerfelszín hõmérsékletének nem nagyon van napi menete, így ott nem alakul ki lábas hideg, ott általában legfeljebb izoterm rétegzõdés alakul ki.
"...a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van." Ez így önmagában nem igaz, télen AC alatt így szokott lenni.
"De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát." A hó a nagyobb albedó miatt gyorsítja az áthûlést (nappal csökkenti az energiabevételt).
A hidegmag magasabb nyomása alulról "fejleszti" az AC-t. (Szibériában ez annyira szokásos AC kialakulást okoz télen, hogy idõszakos akciócentrumnak számít.) Az AC alatt gyenge áramlások vannak. Dinamikailag egy AC nem stabil, mivel nem fújhat akármekkora szél benne. (Ez kijön matematikailag: a szélsebességre egy másodfokú egyenlet megoldóképletében negatívvá válik a gyök alatt: komplex szélsebesség: átfúj a szél az izobárokon, vagy más szóval: nem létezik geosztrófikus megoldás: nem marad meg a képzõdmény.) Ennek a következménye, hogy az AC belseje "elkenõdik", nagy területen alig változik a légnyomás. Ha sík a terület, akkor ilyenkor a helyi hatásra beinduló áramlások a hõmérsékleti mezõt is kiegyenlítik, ami ráadásul erõsen inverziós rétegzettségû. Ez a képzõdmény képes lehet arra, hogy egy érkezõ hidegfrontot saját magára felcsúsztasson. A HF által hozott lehûlésnek ugyanis akkorának kell lennie, hogy a hõmérséklet magasság szerinti változását -1°C/100 méterig kellene csökkenteni. Pl. ha a talajon (0 méteren) -30°C van, 2km magasan -10°C, az AC elõterében meg -20°C-os a front mögött érkezõ levegõ, akkor mi van? A front talaszinti légeleme 500 méterig emelkedve -25°C-ra hûl (száraz-adiabatikusan, -1°C/100m gradienssel), ahol az AC fölötti levegõ szintén -25°C-os (ha az inverzió rétegzõdését lineárisnak tesszük fel). A hidegfront tehát az alsó kb. 500 méterbe nem hatol bele. A front elvonultával az AC függõleges fejlõdése innen kezdõdik, 500 métertõl. Nagyjából így kell érteni azt, amikor egy lábas hideg, illetve egy ilyen AC stabil. (Azonban ez nem egy blocking-AC, a legtöbb blocking-AC nem így alakul ki, azok kialakulását nagyban szabályozza a makroszinoptika, hisz a Rossby-hullámok viselkedése az õ elõzményük. Ugyanakkor ez a jelenségsor egy blocking-AC esetében is bekövetkezhet, tipikusan pl. a mi hidegpárnáinknál.)
lesz_havazás: Ehhez csak annyit, hogy Pitom ma azt mondta az M1-en, hogy olyan +5,5°C körül tart a havi anomália, és ez még egy darabig biztosan nem indul csökkenésnek. Amúgy a zonalitás pedig az óceánon és Nyugat-Eu-ban egyelõre elég erõs.
Az eleje bejött, a gyengére sikerült hideg betörést K-Eu kapja, itt átmeneti ciklon.elõoldal és nyugatra zonális irányítás alakul ki várhatóan (ez most már rövidtáv). A következõ medi esélyt 20-a köré adják a modellek, azonban ez még az elõzõ esélyünknél is gyengébbnek tûnik. Most inkább igaz az, amit páran említettek, hogy nincs elég hideg tartalék egy erõs hideg betöréshez, hisz az idõpont felé közeledve a Skandinávia északi részén, és Északkelet-Európában lévõ hidegebb légtömeg a nyugat felõl ismét bejövõ erõs ciklonnak köszönhetõen várhatóan távolabb helyezõdik. És sajnos ma már annyira nem csaponganak a modellek középtávon (20-ig). Látszólag a fákya letisztult a mi környékünkön, de Európában ez nincs így.
Ehhez tegyük hozzá a NAO és az AO várható alakulását. Eddig arról volt szó, hogy most csökken az AO, majd kissé visszaemelkedik, és egy 16-ai csúcsot követõen újra csökken. Nos, ez utóbbi csökkenés helyett most további emelkedés látszik 20-22-ig, amely mellett a NAO-fáklya is kicsi emelkedésnek indult. Ezzel párhuzamosan az óceánon a fáklyák már nem adják a brit-izlandi ciklontevékenység és az azori anticiklon gyengülését sem.
Mindehhez képest az ECMWF-ben jelenleg nagyon erõsnek látszik egy kialakuló északkeleti anticiklon. Ez a GFS-fáklya néhány tagjában jelenik meg, hol erõsebben, hol gyengébben. Ez lehetne a meridionális jelleg térnyerése, tehát egy blocking, ami nálunk nagy valószínûséggel elõoldalt okozna, ugyanakkor támogatná, hogy 20-ától kezdõdõen a kontinentális hideg légtömeg ismét nyugat felé kezdjen terjeszkedni. Ha a késõbbiekben a tél szempontjából kedvezõbben alakulna a makroszinoptikus helyzet, ebbõl számomra akkor is csak a hónap legvégére tûnik esélyesnek nálunk téli (akár havas, akár hideg) idõjárás beköszönte.
Ehhez tegyük hozzá a NAO és az AO várható alakulását. Eddig arról volt szó, hogy most csökken az AO, majd kissé visszaemelkedik, és egy 16-ai csúcsot követõen újra csökken. Nos, ez utóbbi csökkenés helyett most további emelkedés látszik 20-22-ig, amely mellett a NAO-fáklya is kicsi emelkedésnek indult. Ezzel párhuzamosan az óceánon a fáklyák már nem adják a brit-izlandi ciklontevékenység és az azori anticiklon gyengülését sem.
Mindehhez képest az ECMWF-ben jelenleg nagyon erõsnek látszik egy kialakuló északkeleti anticiklon. Ez a GFS-fáklya néhány tagjában jelenik meg, hol erõsebben, hol gyengébben. Ez lehetne a meridionális jelleg térnyerése, tehát egy blocking, ami nálunk nagy valószínûséggel elõoldalt okozna, ugyanakkor támogatná, hogy 20-ától kezdõdõen a kontinentális hideg légtömeg ismét nyugat felé kezdjen terjeszkedni. Ha a késõbbiekben a tél szempontjából kedvezõbben alakulna a makroszinoptikus helyzet, ebbõl számomra akkor is csak a hónap legvégére tûnik esélyesnek nálunk téli (akár havas, akár hideg) idõjárás beköszönte.
Ezt amit leírtál maximálisan egyetértek. Sõt én is alig vagyok képes végig követni ezeket, de én úgy vagyok általában vele, hogy kiinduló pont számít. Csak az a baj, hogy sosem tudok megállni mindig oda lyukadok ki: Melyik volt elöbb a tyúk(Ac) vagy a tojás(ciklon)? Te voltált az aki a közelmúltban azt hiszem talán Met, társalgóban megemlítetted az Északi Sarki magasnyomásu Ac létrejöttét.Ez volt az elsõ jel. Erre reagáltam Itt lejjebb( Link ). Ezt mondtad erre: "A skandináv AC sem könnyen jön létre ilyen helyzetben tartósan, bár az még a reálisabb verzió lehet. " Mint tudjuk sikerült neki és Jan. elsõ napjaiban már ott vigyorgott a modell térképeken. Csak az általam vázol 3as kategoriában( Link ) nem vettem figyelem az Brit Ac ki nem alakulásának eshetõségét. S mivel ezt szépen kiszedték a modellek elõ is állt az a helyzet amit pl. az Ecm add. Míg a Gfs aktivabb "ceklony tevékenységgel" számol masszív elõoldali áramlással. 
A nagy csata szerintem azért megy ennyire "vérre"
a két(Gfs,Ecmwf) közt, mert Skandi Ac elõoldali áramlásában, a ciklonok elõoldali szelével karöltve mélyen az Északi - Sarkra rántaná fel a környezeténél jóval melegebb meleget. Csak nem mindegy, hogy a Gfsen pl. a Barents tengerig ér fel a -5fokos nyelv vagy az Ecmwfen mélyen északabbra, ényabbra Grönland északi parjait melegíti. Hisz a gfs erõsebbnek az ecm gyengébbnek számolja a csigagyárat. Mivel a Skandi Acval nem tud mit kezdeni csúszópályára kényszerülve, a hidegfronti karja mélyen délkeletebbre szorul, míg az elõoldali melegfrontja a hideg skandi ac-val ütközve fokozatosan behal. A hidegbeszivárgás a mediterrániumba pedig érthetõen mediciklonokat generál, számunkra nagyon kedvezõtlen helyen. Ezt adja az Omsz hosszútávuja is. ( Link )
De!
És itt jönn a lényeg az Ecmwf azért ragaszkodik a hidegebb verizóhoz mert õ az Ac elhelyezkedését a szárazföldi területekre és azok partjaira helyezi.Skandináv-Nyugat Szibéria által határolva. Link Így kis kaput enged a ciklonoknak észak felé. Ellenben a gfs Barrents - tenger és Skandinávia által határolt területet jelöli ki. Link
De itt kérdezném meg tõled vagy akár másoktól is aki tudja a választ, hogy szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac? Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett? Azt tudom, hogy sürübb a hideg mint a meleg és a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van. Amolyan hideg dombszerû az egész. De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát. Azt tudom hogy kisugárzás meg ilyenek. de emelheti-e a meglévõ hótakaró a képzödmény nyomását? Vagy nincs hozzá köze, nincs összefüggés.
Szerintem:
Ha óceán felett: Gfs verzio
Ha szárazföld felett: Ecm féle verzio tünhet reálisabbnak a jövõt illetõen.
A nagy csata szerintem azért megy ennyire "vérre"
a két(Gfs,Ecmwf) közt, mert Skandi Ac elõoldali áramlásában, a ciklonok elõoldali szelével karöltve mélyen az Északi - Sarkra rántaná fel a környezeténél jóval melegebb meleget. Csak nem mindegy, hogy a Gfsen pl. a Barents tengerig ér fel a -5fokos nyelv vagy az Ecmwfen mélyen északabbra, ényabbra Grönland északi parjait melegíti. Hisz a gfs erõsebbnek az ecm gyengébbnek számolja a csigagyárat. Mivel a Skandi Acval nem tud mit kezdeni csúszópályára kényszerülve, a hidegfronti karja mélyen délkeletebbre szorul, míg az elõoldali melegfrontja a hideg skandi ac-val ütközve fokozatosan behal. A hidegbeszivárgás a mediterrániumba pedig érthetõen mediciklonokat generál, számunkra nagyon kedvezõtlen helyen. Ezt adja az Omsz hosszútávuja is. ( Link )De!
És itt jönn a lényeg az Ecmwf azért ragaszkodik a hidegebb verizóhoz mert õ az Ac elhelyezkedését a szárazföldi területekre és azok partjaira helyezi.Skandináv-Nyugat Szibéria által határolva. Link Így kis kaput enged a ciklonoknak észak felé. Ellenben a gfs Barrents - tenger és Skandinávia által határolt területet jelöli ki. Link
De itt kérdezném meg tõled vagy akár másoktól is aki tudja a választ, hogy szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac? Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett? Azt tudom, hogy sürübb a hideg mint a meleg és a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van. Amolyan hideg dombszerû az egész. De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát. Azt tudom hogy kisugárzás meg ilyenek. de emelheti-e a meglévõ hótakaró a képzödmény nyomását? Vagy nincs hozzá köze, nincs összefüggés.
Szerintem:
Ha óceán felett: Gfs verzio
Ha szárazföld felett: Ecm féle verzio tünhet reálisabbnak a jövõt illetõen.
nemcsak a T850 et hanem az esetlegesen várható (?) mediciklon helyét is több 100 km ekkel fogják tologatni.
A következõ 1 hétben, meglátásom szerint az áramlás zónalitás irányába mutat, ez a köd és hidegpárna ellen hat, de ezek a hatások nem lesznek túl erõsek, tehát jövõ hét végét jellemezheti átmeneti ködös idõ. A max hõmérséklet 5 és 10 fok közé fixálódik, éjszaka esetleg gyenge fagyokra lehet csupán esély. Ezt követõen - néhány napra - ismét erõs elõoldalt majd meridionális jelleg térnyerést, illetve medi által berántott majd megülepedõ ÉK i hideget várok amelyet a csapongó GFS jelen futása éppen elég jól szemléltet. Az ECM ezzel szemben erõsebb lehûlést vár a jövõ hétre, mögötte ott is sejlik a HP és elõoldal, ám odáig nem "lát el". Valószínûleg a futások a T850 et sokat fogják tologatni a -3 és +3 fokos intervallumban, ami adott napon a halmazállapot hó/nem hó vonatkozásában izgalmas terep lesz, már ha lesz egyáltalán értékelhetõ csapadék, de a fõcsapást valószínûleg ez nem érinti.
A GFS-ENS-en meg most a +5°C-ok is benéznek 850-en délen. Nálunk a masszív 0°C alatti fáklya (0, -5 közötti szórással) most épp vagy 2-3°C-ot melegedett, a kedd-szerdára esedékes medit sok tag nyugatra tolta a csapadékkal együtt, nálunk meg elõoldal lenne, bár nem túl határozott lenne az áramlás, kedden inkább DK felõl, mivel inkább az ÉK felé lévõ kicsi AC-híd hatása alatt lennénk.
Fáklya hozzám: Link
. Még csapong a modell. A többit annyira nem figyeltem, de az ECM-et sejtem (a TV-s elõrékbõl): én ma este hallottam elõször egyértelmûen kimondva azt, hogy "a hét végétõl változás következik be Európa idõjárásában".
15-e körül a NAO és az AO alapján megint visszafelé kellene indulnunk a zonalitás felé. Ez egyelõre most bizonytalanabb, mint amikor a zonalitásból lefelé indultak, de ha az idõjárás hasonlóan alakul ahhoz az idõszakhoz, mint amikor az indexek voltak hasonlóak a várhatóhoz (ez kb. január elsõ pár napja), akkor jó esély lehet arra, hogy ismét egy délebbi AC alatt kapjunk hidegpárnát, de úgy, hogy az AC érkezése elõtt ÉNY, vagy NY felõl kapnánk a levegõt, ami nem lenne túl hideg, ismét.
Makroszinaoptikai modelltérképekkel ezt egyelõre nem nagyon tudnám igazolni, ahhoz arra az idõtartományra még túl kaotikus a kép a konkrét Európai idõjárás tekintetében. Kedd után kiderül.
(
Ritkán követem végig így a modellek viselkedését egy marováltás esetén úgy, hogy már az elsõ jeltõl kezdve figyelem õket. Most magam is megtapasztalhattam azokat a "jelenségeket", amiket emlegetni szoktatok ilyenkor. Az elsõ kicsit erõsebb front megjelenése a modelleken, az AO-NAO indexek megmozdulása, az ENS szórásának egyre nagyobb növekedése, majd a csapongás, s ahol most tartunk, hogy lassan lehetetlenné válik az elõrejelzés 4-5 napra elõre. Ezután majd jön a jól ismert tili-toli, medi lesz-nemlesz-holleszhalesz, és a többi, majd a vége elõtt a 6 órával korábbi elõrejelzés kikiáltása biztosként, és a végén ennek bukása, amikor az idõjárás majd kimondja az utolsó szót.
Szerethetõ...
)
Fáklya hozzám: Link
. Még csapong a modell. A többit annyira nem figyeltem, de az ECM-et sejtem (a TV-s elõrékbõl): én ma este hallottam elõször egyértelmûen kimondva azt, hogy "a hét végétõl változás következik be Európa idõjárásában".
15-e körül a NAO és az AO alapján megint visszafelé kellene indulnunk a zonalitás felé. Ez egyelõre most bizonytalanabb, mint amikor a zonalitásból lefelé indultak, de ha az idõjárás hasonlóan alakul ahhoz az idõszakhoz, mint amikor az indexek voltak hasonlóak a várhatóhoz (ez kb. január elsõ pár napja), akkor jó esély lehet arra, hogy ismét egy délebbi AC alatt kapjunk hidegpárnát, de úgy, hogy az AC érkezése elõtt ÉNY, vagy NY felõl kapnánk a levegõt, ami nem lenne túl hideg, ismét.
Makroszinaoptikai modelltérképekkel ezt egyelõre nem nagyon tudnám igazolni, ahhoz arra az idõtartományra még túl kaotikus a kép a konkrét Európai idõjárás tekintetében. Kedd után kiderül.
(
Ritkán követem végig így a modellek viselkedését egy marováltás esetén úgy, hogy már az elsõ jeltõl kezdve figyelem õket. Most magam is megtapasztalhattam azokat a "jelenségeket", amiket emlegetni szoktatok ilyenkor. Az elsõ kicsit erõsebb front megjelenése a modelleken, az AO-NAO indexek megmozdulása, az ENS szórásának egyre nagyobb növekedése, majd a csapongás, s ahol most tartunk, hogy lassan lehetetlenné válik az elõrejelzés 4-5 napra elõre. Ezután majd jön a jól ismert tili-toli, medi lesz-nemlesz-holleszhalesz, és a többi, majd a vége elõtt a 6 órával korábbi elõrejelzés kikiáltása biztosként, és a végén ennek bukása, amikor az idõjárás majd kimondja az utolsó szót.
Szerethetõ...
)
A dolog úgy szép, ha az ember 1 nap múlva olvassa vissza a hsz-okat és rákattint a linkre:
az egyik 0-3 fok között jár itt hazánkban, 1 nappal késõbb ugyan 0 fok alatt, igaz Montenegronál is, de nem valami meggyõzõ, mert a meleg meg pont ránkszívódna.
Bár lehet, holnap ha rákattintok, megint -5 lesz rajta.
Alapvetõen a nyomástérképeket nézegettem, a T850 térképek alapján kizárólag már régen nem mernék mondani semmit.
az egyik 0-3 fok között jár itt hazánkban, 1 nappal késõbb ugyan 0 fok alatt, igaz Montenegronál is, de nem valami meggyõzõ, mert a meleg meg pont ránkszívódna.
Bár lehet, holnap ha rákattintok, megint -5 lesz rajta.
Alapvetõen a nyomástérképeket nézegettem, a T850 térképek alapján kizárólag már régen nem mernék mondani semmit.
A belgrádi linkkel engem is sikerült majdnem megvezetni... mire kellett vajon?
Gabesz linkjein az ENS bõven 0 alatt van, -3,-5 között az országban.
A 0-ás izoterma lent fut kb. Montenegrónál mindkettõn. Minket a -5 metsz érintõlegesen.
Elég rosszul olvasod le a térképeket alighanem.
A 0-ás izoterma lent fut kb. Montenegrónál mindkettõn. Minket a -5 metsz érintõlegesen.
Elég rosszul olvasod le a térképeket alighanem.
Köszönöm ismerem már vagy 10 éve.
De egyenlõre az ens is 0C körûl van. -5C körül kellene, hogy fusson egy markáns téli helyzethez. Az ecm jó északnak egyenlõre de nem délnek. Abban kiegyezhetünk, hogy már az is nagy változás ha az átlagos értékeket kezdjük el közelíteni.
De egyenlõre az ens is 0C körûl van. -5C körül kellene, hogy fusson egy markáns téli helyzethez. Az ecm jó északnak egyenlõre de nem délnek. Abban kiegyezhetünk, hogy már az is nagy változás ha az átlagos értékeket kezdjük el közelíteni.
Tényleg nem volt hasonló idõszak de sajnos a friss gfs-t is figyelembe véve ez nem biztos, hogy nálunk telet is jelentene.
Egyre inkább a keveredési zóna felé hajlik a dolog (ami nem baj kell a csapadék) könnyen nagy esõket jelenthet az ország nagy részén, az Alpokalján esetleg havazással. Az tény az esély meg van egy komolyabb téli epizódra is, de ezt az esélyt reggeli ecm és a mostani gfs futást nézve, én nem értékelném túl.
Biztos változni fog még, mint ahogy folyamatosan változtattak is a modellek, ám akkora nagy havas helyzet a nyers modellkimenetelekbõl most nem látszik sajnos. De benne van a pakliban...
Egyre inkább a keveredési zóna felé hajlik a dolog (ami nem baj kell a csapadék) könnyen nagy esõket jelenthet az ország nagy részén, az Alpokalján esetleg havazással. Az tény az esély meg van egy komolyabb téli epizódra is, de ezt az esélyt reggeli ecm és a mostani gfs futást nézve, én nem értékelném túl.
Biztos változni fog még, mint ahogy folyamatosan változtattak is a modellek, ám akkora nagy havas helyzet a nyers modellkimenetelekbõl most nem látszik sajnos. De benne van a pakliban...
"A modellfutásokon csak olyasféle tél próbálkozást vélek felfedezni, mint a december 29-30 i idõszakban."
Eddig olvastam a kommented. Ha ezt komolyan gondoltad, akkor nyilvánvaló, hogy nagyon nem jól figyeltél meg valamit. Egész télen nem volt hasonló idõszak a modelleken, még csak megközelítõleg sem.
Szerk: mégis végigolvastam, és el nem tudom képzelni, milyen modelleket nézel, mert semmi hasonlót nem látok egyiken sem, amit te.
Ez nem beválási esélyek miatt írom, hanem tényszerûen, a mai modellfutásokat nézve.
Eddig olvastam a kommented. Ha ezt komolyan gondoltad, akkor nyilvánvaló, hogy nagyon nem jól figyeltél meg valamit. Egész télen nem volt hasonló idõszak a modelleken, még csak megközelítõleg sem.
Szerk: mégis végigolvastam, és el nem tudom képzelni, milyen modelleket nézel, mert semmi hasonlót nem látok egyiken sem, amit te.
Ez nem beválási esélyek miatt írom, hanem tényszerûen, a mai modellfutásokat nézve.
A modellfutásokon csak olyasféle tél próbálkozást vélek felfedezni, mint a december 29-30 i idõszakban. Azaz nem kizárt hogy kedvezõ feltételek közt essen némi szilárd csapadék, de talajon még így is jó eséllyel 0 fok felett ragadunk. utána dk felõli AC benyomulást vélek felfedezni, ami alacsonyabb T850 mellett is ködmentes, hóelejénél is tavasziasabb idõt ígérne. Jan 20 án kezdenek érdekessé válni a dolgok, bár ezt itt ûrtávlatnak neveznénk, felsejlik egy gyenge AC híd lehetõsége az azorival, illetve tõlünk D-DK-re sem hal be a magasnyomás. Ez itt bizonytalan, gyenge É- ÉK áramlást hozna medigenezissel, és a nyugati ciklonok nem érnének bennünket el, s ez a helyzet arra épphogy elégséges lenne, hogy kicsivel az átlag alatti téli idõ legyen, ami januárban meg is felelne, de a helyzet nem tûnik valami stabilnak, ezt követõen szerintem kb 1 hét alatt lényegülne át egy gyenge elõoldali helyzetbe megint parttalan HP-s ködös "trutyi" idõvel "kecsegtetve". Mondjuk ha elõtte lenne némi maradó hó, akkor konzerválná a lábas hideget és egész jól is kijöhetünk belõle.
A Január 10-dike utáni hidegbetörés esélyét az Ecmwf is adja. 144órától. Ráadásul attól, hogy az AO átmenetileg kissé pozitiv indexet vet fel, a poláris területeken maradhat továbbra is hideg. Link A szakzsargon szerint az Arktikus oszcilláció elsõsorban a polárfronti ciklonaktivitás erõsségével van kapcsolatban. Mint ahogy a jelenlegi több központú ciklonrendszer furakszik majd fel oda teremtve ezzel alacsonyabb légnyomást, de hideg marad. Link Már említeni se merem( mert egyeseknek kiakad a biztosítékuk ), de az a ciklon, ami Észak - Amerikát súlytja/súlytani fogja( az elköv. 72órában) éppen eléggé visszakanyarítja a majd leszakadt hideget északra, hogy ne legyen EGYBÕL HAJTÓANYAGA az Atlanti ciklongyárnak. Ez lehet valakinek nehezen megy át pedig van némi kapcsolat. Gyenge korrelációs együtthatóként. Még ha nem is egybõl,de van. Még ha gyenge is. Íme: 96óra Link Ac orrosodás Izland felé, dél felöl, a téritõi magasnyomásu zónából. Látszik a (-) AO azaz magasnyomás pl. a Barents - tengerren és Spitzbergákkon is. 120óránál: Link A orrosodás eltünik, maradványa kelet felé a Brit szigeteken fedezhetõ fel. Oka: A Kanadai hidegmag nem megfelelõ helyzete, ami újabb ciklonok születését vonja maga után. Ez keletebbre teszi a magasnyomás betüremkedését valamint északkeleteibb, keletibb pályára számûzi a korábbi ciklonokat. De mivel az AO még mindig negatív(-), valamint a Keleti - Európai síkságon egy sekély ciklon mélyül ki az északi hidegbeáramlás miatt az Ac délfelé nyomul. 168óránál: Link E kép magáért beszél. Befurakodott melegnyelv az artikus területek felé. Azaz alacsonyabb légnyomás hatol be a AO korrelációs területére pl. a Barents- tengerre. Ergo enyhén emelkedõ AO.
Ennyi erõvel linkelhetném a Gfs kiragadott futásait is,de õ is hasonló véleményem van.
Összegzésül: Véleményem szerint Január 10-dike utáni helyzet szép kis próbálkozás lehet. Persze amennyiben a Tisza virág életû Skandináv antciklonnak sikerül számottevõ hideget lefûznie a Kelet - Európai ciklon áramlási rendszerében. Iránya az összeroskadó Skandi Ac miatt, sajna nem rajtunk hanem Kelet - Európában landol majd. De még itt sincs minden veszve.
168órán túlra már nem igazán szeretek kapaszkodni a modellek futásaiba. Mind inkább a tendencia alapon levont következtetéseim alapján szeretek latolgatni, így a leszakadó hideg probálkozásnak 3 lehetséges verziót tartok valószínûnek:
1. Ha a Skandináv anticiklon ha fel is épül, hamar összeesik és a probálkozás, az új onann megerõsödõ ciklontevékenység miatt kudarcba fullad.
2. A rövid ideig fenn álló Skandináv anticiklon a Kelet - Európai síkságra sikerül berántania a hideget, mielött "elfújná" a ciklongyár. De mivel a (+) Nao esetén gyakran áll fel Közép és Kelet - Európa felett anticiklon, így nem kizárt, hogy széle bennünket is elér. Vagy esetleg sikerül valamennyi hideget magaalá berántania kelet felöl.
3. A korábban fenntebb említett 120 órától látható Brit enyhe magasnyomású terület a Skandináv Ac.-val közösen hidat képez, a meridionális áramlási kép jönn létre Európában és az Atlanti - óceánon. Amit jelenleg az Ecmwf támogat. Nem részletezem mézesmadzag kategoria.
Mindenesetre szép kis probálkozást vélek felfedezni a modelleken. Kár, hogy a napok óta adott Skandináv Ac az Atlanti ciklongyár és a artikus anticiklon (-) negativ AO -ja miatt rövid ideig maradhat életben. Legalább is jelenleg úgy tûnik.
Ennyi erõvel linkelhetném a Gfs kiragadott futásait is,de õ is hasonló véleményem van.
Összegzésül: Véleményem szerint Január 10-dike utáni helyzet szép kis próbálkozás lehet. Persze amennyiben a Tisza virág életû Skandináv antciklonnak sikerül számottevõ hideget lefûznie a Kelet - Európai ciklon áramlási rendszerében. Iránya az összeroskadó Skandi Ac miatt, sajna nem rajtunk hanem Kelet - Európában landol majd. De még itt sincs minden veszve.
168órán túlra már nem igazán szeretek kapaszkodni a modellek futásaiba. Mind inkább a tendencia alapon levont következtetéseim alapján szeretek latolgatni, így a leszakadó hideg probálkozásnak 3 lehetséges verziót tartok valószínûnek:
1. Ha a Skandináv anticiklon ha fel is épül, hamar összeesik és a probálkozás, az új onann megerõsödõ ciklontevékenység miatt kudarcba fullad.
2. A rövid ideig fenn álló Skandináv anticiklon a Kelet - Európai síkságra sikerül berántania a hideget, mielött "elfújná" a ciklongyár. De mivel a (+) Nao esetén gyakran áll fel Közép és Kelet - Európa felett anticiklon, így nem kizárt, hogy széle bennünket is elér. Vagy esetleg sikerül valamennyi hideget magaalá berántania kelet felöl.
3. A korábban fenntebb említett 120 órától látható Brit enyhe magasnyomású terület a Skandináv Ac.-val közösen hidat képez, a meridionális áramlási kép jönn létre Európában és az Atlanti - óceánon. Amit jelenleg az Ecmwf támogat. Nem részletezem mézesmadzag kategoria.
Mindenesetre szép kis probálkozást vélek felfedezni a modelleken. Kár, hogy a napok óta adott Skandináv Ac az Atlanti ciklongyár és a artikus anticiklon (-) negativ AO -ja miatt rövid ideig maradhat életben. Legalább is jelenleg úgy tûnik.
Akkor, amikor ezt írtad, az AO erõsen lefelé tartott. Ennek hatását láttuk is, így amit írtál, az eddig stimmelt. Azonban az utóbbi elõrejelzések szerint az AO átmenetileg kissé visszaemelkedhet 10-e környékén. Így az, hogy 10-én hidegbetörés érkezhet az ENS alapján ÉNY felõl, nem jelenti a változást, de az alacsonyabbá váló AO és a hidegbetörés erõsebb jellege között összefüggés tehetõ fel. Ugyanakkor épp a visszaemelkedés miatt ez a hidegebb periódus átmeneti lehet.
Késõbb az AO ismét lefelé indulhat, bár ez már elég bizonytalan.
Mindeközben a NAO nem mozdul nulla környékérõl. Ha az AO valóban újra csökkenni fog, akkor ez az arktikus anticiklon erõsödése és a Rossby-hullámok amplitúdó-növekedése mellett a mérsékelt övben megmaradó nyugati áramlási hajlamot sejtet. Ez pedig nálunk a decemberihez képest szélsõségesebb ingadozásokat (erõsebb elõoldalakat, és erõsebb frontokat) eredményezhet.
Így viszont az erõs nyugatias áramlás mellett a Mediterráneumban esetlegesen keletkezõ ciklonok is gyengébbek lehetnek, illetve gyorsan haladhatnak (AC híján nem nagyon fognak lelassulni, meg felkanyarodni), emellett ez késleltetheti a kontinentális hideg nyugat felé terjeszkedését is (ahogy tette eddig is). A skandináv AC sem könnyen jön létre ilyen helyzetben tartósan, bár az még a reálisabb verzió lehet. Mindehhez igazából a "legegyszerûbb" kezdõ löket talán épp az izlandi ciklon gyengülése lehet, ami a NAO csökkenését jelentené, erre azonban a modellek nem látnak számottevõ esélyt, így az egyéb verziókban bízhatunk, amibõl én a kontinentális hideg nyugat felé terjedését látom a legreálisabbnak.
A GFS-ENS alapján azonban 216 óráig szinte teljesen esélytelennek tûnik jelentõs változás.
Késõbb az AO ismét lefelé indulhat, bár ez már elég bizonytalan.
Mindeközben a NAO nem mozdul nulla környékérõl. Ha az AO valóban újra csökkenni fog, akkor ez az arktikus anticiklon erõsödése és a Rossby-hullámok amplitúdó-növekedése mellett a mérsékelt övben megmaradó nyugati áramlási hajlamot sejtet. Ez pedig nálunk a decemberihez képest szélsõségesebb ingadozásokat (erõsebb elõoldalakat, és erõsebb frontokat) eredményezhet.
Így viszont az erõs nyugatias áramlás mellett a Mediterráneumban esetlegesen keletkezõ ciklonok is gyengébbek lehetnek, illetve gyorsan haladhatnak (AC híján nem nagyon fognak lelassulni, meg felkanyarodni), emellett ez késleltetheti a kontinentális hideg nyugat felé terjeszkedését is (ahogy tette eddig is). A skandináv AC sem könnyen jön létre ilyen helyzetben tartósan, bár az még a reálisabb verzió lehet. Mindehhez igazából a "legegyszerûbb" kezdõ löket talán épp az izlandi ciklon gyengülése lehet, ami a NAO csökkenését jelentené, erre azonban a modellek nem látnak számottevõ esélyt, így az egyéb verziókban bízhatunk, amibõl én a kontinentális hideg nyugat felé terjedését látom a legreálisabbnak.
A GFS-ENS alapján azonban 216 óráig szinte teljesen esélytelennek tûnik jelentõs változás.
Az 2013-as év végéhez közeledve; az óév utolsó saját hozzászólásomban kivételesen most nem teljesen hazánk jövõbeli idõjárásáról, hanem sokkal nagyobb területeket érintõ változásokról szólnék. A jelenlegi idõjárásunkat az Atlanti- óceánon uralkodó nagy kiterjedésü ciklontevékenység és az Európa középsõ és keleti részei felett kiépülõ anticiklon alakítja. Az elmúlt napokban bekövetkezett változások során az Északi-Sarki területek fölött (hosszú idõ után,végre,) nagy kiterjedésü anticiklon épült föl.Jelentõsége, azért ennyire nagy, mert az eddig cirkulációs áramlási képet a Sarki és Mérsékelt övben teljesen átrendezi, sõt TARTÓS FENNÁLLÁS ESETÉN hazánk idõjárására is nagy hatással bírHAT. Most ott tartunk, hogy az eddig nagy kiterjedésü,döntõen Észak - Amerika felett összpontosuló hidegmag két részre szakadt.Egy a meglévõ amerikai és az újonann gyökeret vert szibériai hidegmagra. Tartóságának 'második fázisának jelei' már megmutatkoznak. Egyrészt az anticiklon óramutató járásával megegyezõ áramlása folytán, az Amerikát elérõ sarki szelek, a Kanadai hidegmagot nyugatibb területek felé tolják, valamint utánpótlásukat is e területek fölé helyezik. A hidegmag áthelyezödését azonban az Atlanti mély ciklontevékenység hátráltatja; ugyanis a Labrodor félszigetre esõ részei állandó hátoldali pozicióban vannak.Jó jelnek tekinthetõ ugyanakkor a Baffin - öböl enyhe elõoldali bemelegedésének jelei ami numerikus modelleken is jól látszik. Link Ezzel szemben a következõ napokban szibériai hidegmag sem marad tétlen. Az Északi- Sarki anticiklon által gerjesztett áramlás hatására elsõként Japánt éri a hidegöblitést,majd hosszútávu hidegmag terjeszkedés indul meg Szibéria középsõ területei felett.Ennek fõ oka az anticiklon hosszan elnyúló kelet-nyugati áramlása, ami további látványos hidegmag terjeszkedést vonn maga után több irányból. Link Mindez a tendencia 180órán belüli táv. Európára gyakorolt hatása hosszútávon Kelet-Európára betüremkedõ hidegmag kelet,ék felöl.Inenntõl a meglátásom alapján az Izlandi csigagyár északnyugatabbi pályára kényszerülhet, Közép- és Nyugat-Európa sokáig elõoldali meleg szektorba tartozhat. Feltehetõen a hónap közepe tájékán 1-3napos +- csúszással a kifele hátráló ciklontevékenység hatására Skandináviában megnõhet az anticiklon hajlam, míg eközben a mediterrán térség is aktivizálodHAT. De legreálisabb tényállásom inkább a Kelet-Eu.ba betörõ hideg,majd érintõleges szituációkból adódó télies helyzetek. Én erre teszem voksom kelet nyugati megosztottsággal, Januárra kicsiny hazánkban. És pengeél szituk persze nem zárják ki, hogy mind2 képzödmény megmarad.Az Atlanti ciklongyár mind a Éki Ac.
Elvileg az AC helyben is kialakulhat.
Más:
Már linkelték, hogy megjelent az Ural környékén a hidegfelhalmozódás lehetõsége. Ezen kívül az AO-n látom azt, hogy már jó pár napja ideje lefelé tart, és az ENS-elõrejelzés tagjainak többsége szerint ez a tendencia folytatódhat. Ez nálam is felveti a makrováltás lehetõségét, és ezt én jan. 5. környékére tippelem. Ha ez nálunk téli idõjárást fog okozni, akkor 10-e utánra tippelem az elsõ komolyabb havas helyzet lehetõségét.
Ebbe belerondít, hogy a fáklyák alapján nyugaton nem nagyon látszik jelentõs változás, így most nagyobb esélyt adok annak, hogy ha ki is alakul a hidegmag, még sokáig nem lesz ránk jelentõs hatással.
Más:
Már linkelték, hogy megjelent az Ural környékén a hidegfelhalmozódás lehetõsége. Ezen kívül az AO-n látom azt, hogy már jó pár napja ideje lefelé tart, és az ENS-elõrejelzés tagjainak többsége szerint ez a tendencia folytatódhat. Ez nálam is felveti a makrováltás lehetõségét, és ezt én jan. 5. környékére tippelem. Ha ez nálunk téli idõjárást fog okozni, akkor 10-e utánra tippelem az elsõ komolyabb havas helyzet lehetõségét.
Ebbe belerondít, hogy a fáklyák alapján nyugaton nem nagyon látszik jelentõs változás, így most nagyobb esélyt adok annak, hogy ha ki is alakul a hidegmag, még sokáig nem lesz ránk jelentõs hatással.
Látom te sem ismered a feltételes módot. Ennek fényében nincs értelme a semmirõl vitatkozni.
A légkörzési folyamatoktól függ lesz e ránk hatással. Szerintem vagy igen vagy nem. Persze ez is egy lehetõség. De rávilágítottál, hogy most már az Uralig kell tekinteni. Lehet Törökök belefulladnak a hóba de a lehetõség meg van, hogy mis is belefulladjunk. Érdekes az nem zavart téged, hogy rajtam kívül sokan nem értenek még egyet az komoly átrendezõdéssel.
Ha nincs olyan messze, akkor nem ebben a fórumban kell róla írni.
Egyébként szerinted az ÉK-európai történéseknek semmiféle hatása nem lehet késõbb - hangsúlyozom késõbb - Közép-Európára? A két terület idõjárása teljesen független egymástól?
Egyébként szerinted az ÉK-európai történéseknek semmiféle hatása nem lehet késõbb - hangsúlyozom késõbb - Közép-Európára? A két terület idõjárása teljesen független egymástól?
Én közép Európát szoktam figyelembe venni. Január elsõ napjaiban nem valószínûsítem, hogy "hatással lesz ránk." Szerintem január 02. 03 már nincs olyan messze, nem "ûrtáv kategória". Ennyit szerettem volna.
Ha Moszkváról vagy ettõl keletre esõ területekrõl beszélünk. Akkor itt a kemény tél valószínûleg, a hónap elsõ napjaitól.
Ha Moszkváról vagy ettõl keletre esõ területekrõl beszélünk. Akkor itt a kemény tél valószínûleg, a hónap elsõ napjaitól.
De, arra gondol. Ilyen idõtávban senki nem beszél Magyarország idõjárásáról.
És ez szerintem igen komoly változás lenne.
Link Link
Link Link
Link
Ez a hidegmag lehetõséget adhatna a zonalitás megdöntésére, tartósabb blocking-helyzet kialakulására.
Természetesen még ha össze is jön a meridionalitás, akkor sem garantált, hogy nálunk hideg, havas tél lesz belõle. De sokkal nagyobb az esélye, mint a zabolátlan csigagyár fennmaradása esetén.
És ez szerintem igen komoly változás lenne.
Link Link
Link Link
Link
Ez a hidegmag lehetõséget adhatna a zonalitás megdöntésére, tartósabb blocking-helyzet kialakulására.
Természetesen még ha össze is jön a meridionalitás, akkor sem garantált, hogy nálunk hideg, havas tél lesz belõle. De sokkal nagyobb az esélye, mint a zabolátlan csigagyár fennmaradása esetén.
Én veled ellentétben nem látok tendenciát arra vonatkozólag, hogy január elsõ napjaiban jelentõs átrendezõdés kezdõdne, ha csak nem az Ural környékén kezdõdõ hideg felhalmozódásra gondolsz. Ami hazánkat egyenlõre nem érinti nagy valószínûséggel.
Január elsõ tíz napja a modell kimenetek alapján az átlagosnál enyhébb idõt hozhat. De 6.-10. közötti idõszak nyilván a hosszútáv miatt nagyon bizonytalan már.
Szerintem 180 óráig azért érdemes eltekinteni, utána nagy a bizonytalanság. De a légköri nagy léptékû folyamatokban ezt követõen is van mit elemezgetni. Ami most egy újabb bár "gyengébb kiadású" zonális áramlást feltételez az új év elsõ hetében.
Sajnos ez nem nagy változás...
Január elsõ tíz napja a modell kimenetek alapján az átlagosnál enyhébb idõt hozhat. De 6.-10. közötti idõszak nyilván a hosszútáv miatt nagyon bizonytalan már.
Szerintem 180 óráig azért érdemes eltekinteni, utána nagy a bizonytalanság. De a légköri nagy léptékû folyamatokban ezt követõen is van mit elemezgetni. Ami most egy újabb bár "gyengébb kiadású" zonális áramlást feltételez az új év elsõ hetében.
Sajnos ez nem nagy változás...
A 180 óra felett linkekkel kapcsolatban számomra semmi újat nem írtál le, csak tegnap viccesen jött ki, hogy érveltél amellett a lehetõség mellett, hogy izlandi minimum jelenlétekor is lehet nálunk is komoly téli helyzet. Ez a link pedig akkor pont egy ilyet mutatott.
Ennyi volt a kommentem lényege, és nem több, sajnálom ha nem ment át.
Ferrivel egyetértve, én a NAO-n sem látok még igazán télies idõt elõrejelzõ jeleket, és a nyomásfáklyák sem gyõznek meg egyelõre sajnos. Túl nagy a szórás még.
Ennyi volt a kommentem lényege, és nem több, sajnálom ha nem ment át.
Ferrivel egyetértve, én a NAO-n sem látok még igazán télies idõt elõrejelzõ jeleket, és a nyomásfáklyák sem gyõznek meg egyelõre sajnos. Túl nagy a szórás még.
Dehogy, és lesz még millió változat. Csak annyit mondtam, és mondok szmájli nélkül, hogy most egy elég jelentõs átalakulás következhet be. Semmi sem tény, csak a lehetõsége megvan. Ezt továbbra is tartom, hogy január elsõ napjaiban Európa légkörzése jelentõs átalakuláson megy át. Nem hiába jönnek ilyen futások, de ez nem jelenti azt, hogy csak ilyen futások fognak érkezni. Mondom 100 órán túlra nem érdemes egyes kimeneteleket nézni mert nagyon rossz útra visz, így van az enyhe de a hideg verzióval is. Tudjátok nálam senki nem örülne jobban egy 2006-07-es télnek, de ez ugyanolyan álom mint az 1879-es zord decembere, egy ember életébe, sõt talán több generáció éltében egy alkalommal adódik meg. Hasonló enyhe, vagy kemény hideg lehet de azt a mértéket nem fogja megütni. Így én most magamnak ellentmondok, nem keresem a nyárias futásokat, mert ennek nagyobb jelen állapotban a valószínûsége mint egy enyhe zonális áramlásnak. Aki így tesz az nem ismeri a légköri folyamatok viselkedését.
Egy tendenciát, és fõként index és nyomás kimeneteket érdemes figyelembe venni. Mit mutat a GFS ECMWF 240 óránál háát az óriás lutri nem kell bedõlni neki.
Egy-egy ilyen link:
Link
Link
Óriási butaság mert egyrészt nagyon messze van és szélsõség mind kettõ, aki ezt linkeli be, de bármit 180 óra felett az saját magáról ad ki tanúbizonyságot, és lehet látni, hogy semmi köze nincs a várható valószínûséghez. Persze jó poén, hogy látunk rajta szép színeket jó kéket, jön a hideg, de ott van a szép sárga is, de igazából ennyi.
Ez viszont:
Link
Link
Lehet egy kiinduló pont, és ez is:
Link
Link
Egy tendencia már látható, egyelõre az zajlik amit már lehet látni néhány napja, mégpedig az, hogy jó esély nyílik egy jelentõs átrendezõdéhez január elsõ napjaitól. Meglátjuk.
Egy tendenciát, és fõként index és nyomás kimeneteket érdemes figyelembe venni. Mit mutat a GFS ECMWF 240 óránál háát az óriás lutri nem kell bedõlni neki.
Egy-egy ilyen link:
Link
Link
Óriási butaság mert egyrészt nagyon messze van és szélsõség mind kettõ, aki ezt linkeli be, de bármit 180 óra felett az saját magáról ad ki tanúbizonyságot, és lehet látni, hogy semmi köze nincs a várható valószínûséghez. Persze jó poén, hogy látunk rajta szép színeket jó kéket, jön a hideg, de ott van a szép sárga is, de igazából ennyi.
Ez viszont:
Link
Link
Lehet egy kiinduló pont, és ez is:
Link
Link
Egy tendencia már látható, egyelõre az zajlik amit már lehet látni néhány napja, mégpedig az, hogy jó esély nyílik egy jelentõs átrendezõdéhez január elsõ napjaitól. Meglátjuk.
A jégkiterjedtsérõl nem is beszéltem, egyértelmû és köztudott, hogy az nincs közvetlen kapcsolatban a mi telünk milyenségével.
A szibériai hófelhalmozódás valóban jó volt a téli félév elején, de ez nyilván csupán egyike a hidegfelhalmozódást befolyásoló tényezõknek. A talajfagy kiterjedésérõl semmit sem tudunk, holott a hótakaróhoz hasonlóan (csak talán kisebb mértékben) ez is elszigeteli a talajhõt, elõidézi a talajközeli légréteg mértéktelen hõkisugárzását.
Szintén kiszámíthatatlan, és szeszélyes az a folyamat, mely révén kumulatíve növekvõ hidegdóm jön létre Észak-Eurázsia fölött.
Mindezzel azt akartam kifejezésre juttatni, hogy míg a grönlandi hidegtömeg nagyon stabil abból a szempontból, hogy a telek túlnyomó többségében kialakul, addig az észak-eurázsiai hidegfelhalmozódás esetleges, s a grönlandival ellentétben egyik évben létrejön, a másikban pedig nem.
Talán innen ered, hogy a mi teleink is évrõl-évre nagyon különbözõ arcot mutatnak. Volt nálunk olyan február, melynek középhõmérséklete a palermói sokéves átlaggal egyezett meg. De olyan is elõfordult, hogy a szentpétervárival.
A szibériai hófelhalmozódás valóban jó volt a téli félév elején, de ez nyilván csupán egyike a hidegfelhalmozódást befolyásoló tényezõknek. A talajfagy kiterjedésérõl semmit sem tudunk, holott a hótakaróhoz hasonlóan (csak talán kisebb mértékben) ez is elszigeteli a talajhõt, elõidézi a talajközeli légréteg mértéktelen hõkisugárzását.
Szintén kiszámíthatatlan, és szeszélyes az a folyamat, mely révén kumulatíve növekvõ hidegdóm jön létre Észak-Eurázsia fölött.
Mindezzel azt akartam kifejezésre juttatni, hogy míg a grönlandi hidegtömeg nagyon stabil abból a szempontból, hogy a telek túlnyomó többségében kialakul, addig az észak-eurázsiai hidegfelhalmozódás esetleges, s a grönlandival ellentétben egyik évben létrejön, a másikban pedig nem.
Talán innen ered, hogy a mi teleink is évrõl-évre nagyon különbözõ arcot mutatnak. Volt nálunk olyan február, melynek középhõmérséklete a palermói sokéves átlaggal egyezett meg. De olyan is elõfordult, hogy a szentpétervárival.
Gyakorlatilag ugyanazt írtuk le csak annyiban más, hogy számtalan példát hozok arra, hogy Amerikában kemény tél tombol akkor nálunk is. Arra is, hogy az izlandi csiga nagyon búg akkor is tud kemény tél lenni:-)
Abban igazad van, hogy a tél elsõ részében míg nincs meg a szibériai maximum teljes erejében, jobban érvényesülnek az nyugati léghullámok de ez sem feltétlenül van minden esetben így.
Most viszont változás kezdõdik egyre biztosabb, jön a tél lehet durvább fajtából mint gondoljuk:-)
Abban igazad van, hogy a tél elsõ részében míg nincs meg a szibériai maximum teljes erejében, jobban érvényesülnek az nyugati léghullámok de ez sem feltétlenül van minden esetben így.
Most viszont változás kezdõdik egyre biztosabb, jön a tél lehet durvább fajtából mint gondoljuk:-)
De a brit Ac-nak is kell valahonnét délrõl felrántodnia. Vagy le.
Nem mondom azt, hogy ha Amerikában zordra fordul az idõ nálunk csak enyhe periodus jöhet.
Csak valoszínûsíthetõ, illetve nagyobb esély mutatkozhat rá, hogy nálunk melegebbre fordulhat az idõ.
Lász által linkelt példán is ( Link ) látszik, hogy a ciklon/ok által felrántott melegnyelv Nyugat - Grönlandot és a Baffin öblöt "füti" más iránybe tereli a kifolyó hideget.
Mint ahogy a Britteknél ez alapján jól látom Ac van.
Lász egyetértek veled én is tendencia alapján vonom le következtetéseimet. A kedvenc 1941-42 teled elég finom kis példa. Szerintem tipikus pengeél szituáció az óceánon, hisz a ciklonpályák szerencsés vonulási útiránya valamint az Ék-rõl lefüzödött hidegmagot láthatjuk. De ha a ciklonok inkább a Brit szigetek irányába vonultak volna, s nem szorosan a Kanadai, Grönlandi hidegmag pereme mentén más lett volna a kimenetel.
Thermometer: " Ennek oka véleményem szerint nem az, hogy meggyengül, feloszlik az észak-amerikai hidegmag, hanem, hogy kialakul, megerõsödik és számunkra jó helyre kerül az észak-eurázsiai. Nem az amerikai hidegtömeg csökkenését kell most várni és figyelni. Szemeinket az Észak-Ural térségére, és a kapcsolódó arktikus területekre kell vessük. "
- Az a baj észak-eurázsiai hidegmag most nagyon vérszegény. Nem tudok veled egyetérteni, hisz mindaddig míg az Atlanti - óceáni ciklontevékenység teknõje és a benne haladó ciklonok nem helyezõdnek át Északnyugatabbra, nem alakulhat ki (az Észak-Uralban) számottevõ hidegmag. Csak akkor, ha "lélegzetvételnyi szünethez jutva" a Jeges - tenger vidékérõl megindul lefele csordogálni a massziv hideg. Mivel sajnos közelünkbe nincs számottevõ szibériai hidegmag, ennek hiánya miatt nehezebben látszik megvalósulni a makroszinoptiai átrendezõdés Európában.
Ugyan csak a ciklongyár mozgásának és pályájának irányára, viselkedésére tudok visszatérni, mi szerint már - már távkapcsolati értelemben hatással van nem csak Európa, hanem Észak - Amerikai hidegmagra is. A megváltozott ciklonpályák esetén a hátoldali hideg is más irányba billen valamint a rátekeredõ melegnyelv iránya is megváltozik. Ha még ha úgy tûnhet elsõre "elfogy" is a hidegmag valójában inkább áthelyezödik északabbi, ényatabbi területek fölé.
(De ez már Amerika idõjárása, amibe bõven van szálkát keresni való példára, ellenpéldára mindkét tábor felöl.
A viharciklonokat mint lehetséges "vészgomb megnyomokat" azért említettem meg szándékos vitaindítóként, mert oly mértékben hatnak az izlandi csigagyár folyton mozgó teknöjére, amik kibillenthetik a késõbbi ciklonok eddig "bejáratott" útvonalát. Amik, ezért új mederben Északnyugatibb pályán folytathatják pályafutásukat. Így lehetõséget teremt ez által a brit vagy skandi Ac kialakulásának. Valamint az óceánon meridionális áramlásba forduló ciklonok melegnyelvükkel mélyen a sark felé (Grönlandot) fütõ hatásuk jó voltából, tõle keletre anticiklonáris áramlási kép kiépülését támogatják. Ha csak nem akad meg egy sekély ciklon Észak Skandináviában, ami gátolná a Jeges - tengeri hideg átszivárgását Ék Európába vagy egyenesen a Skandináv térségbe. Link (változó link)
Szekével már beszélgettünk a távkapcsolati rendszerekrõl röviden priviben, de tény, hogy az egymásra nem egyenlõ arányban ható éghajlati indexek között kapcsolat van, s nem mindegy, hogy az óceán másik partján milyen idõ uralkodik. Mert lehet attól hideg, ha tölünk keletre közel van szibériai hidegmag. Lepattannak rólunk(Európáról) az elõoldalak. De ha nincs igen is megnövekedett esélyt hordoznak magukban, hogy nálunk enyhe periodus veheti kezdetét. Hogy a szibériai hidegmag miért nem tudott eddig hozzánk közel kialakulni nem mennék bele, sõt szerintem hosszas elmélkedés után tudnék éppkézláb, bizonyítható lehetséges okokkal, fikciókkal szolgálni.
Nem mondom azt, hogy ha Amerikában zordra fordul az idõ nálunk csak enyhe periodus jöhet.
Csak valoszínûsíthetõ, illetve nagyobb esély mutatkozhat rá, hogy nálunk melegebbre fordulhat az idõ.
Lász által linkelt példán is ( Link ) látszik, hogy a ciklon/ok által felrántott melegnyelv Nyugat - Grönlandot és a Baffin öblöt "füti" más iránybe tereli a kifolyó hideget.
Mint ahogy a Britteknél ez alapján jól látom Ac van.
Lász egyetértek veled én is tendencia alapján vonom le következtetéseimet. A kedvenc 1941-42 teled elég finom kis példa. Szerintem tipikus pengeél szituáció az óceánon, hisz a ciklonpályák szerencsés vonulási útiránya valamint az Ék-rõl lefüzödött hidegmagot láthatjuk. De ha a ciklonok inkább a Brit szigetek irányába vonultak volna, s nem szorosan a Kanadai, Grönlandi hidegmag pereme mentén más lett volna a kimenetel.
Thermometer: " Ennek oka véleményem szerint nem az, hogy meggyengül, feloszlik az észak-amerikai hidegmag, hanem, hogy kialakul, megerõsödik és számunkra jó helyre kerül az észak-eurázsiai. Nem az amerikai hidegtömeg csökkenését kell most várni és figyelni. Szemeinket az Észak-Ural térségére, és a kapcsolódó arktikus területekre kell vessük. "
- Az a baj észak-eurázsiai hidegmag most nagyon vérszegény. Nem tudok veled egyetérteni, hisz mindaddig míg az Atlanti - óceáni ciklontevékenység teknõje és a benne haladó ciklonok nem helyezõdnek át Északnyugatabbra, nem alakulhat ki (az Észak-Uralban) számottevõ hidegmag. Csak akkor, ha "lélegzetvételnyi szünethez jutva" a Jeges - tenger vidékérõl megindul lefele csordogálni a massziv hideg. Mivel sajnos közelünkbe nincs számottevõ szibériai hidegmag, ennek hiánya miatt nehezebben látszik megvalósulni a makroszinoptiai átrendezõdés Európában.
Ugyan csak a ciklongyár mozgásának és pályájának irányára, viselkedésére tudok visszatérni, mi szerint már - már távkapcsolati értelemben hatással van nem csak Európa, hanem Észak - Amerikai hidegmagra is. A megváltozott ciklonpályák esetén a hátoldali hideg is más irányba billen valamint a rátekeredõ melegnyelv iránya is megváltozik. Ha még ha úgy tûnhet elsõre "elfogy" is a hidegmag valójában inkább áthelyezödik északabbi, ényatabbi területek fölé.
(De ez már Amerika idõjárása, amibe bõven van szálkát keresni való példára, ellenpéldára mindkét tábor felöl.
A viharciklonokat mint lehetséges "vészgomb megnyomokat" azért említettem meg szándékos vitaindítóként, mert oly mértékben hatnak az izlandi csigagyár folyton mozgó teknöjére, amik kibillenthetik a késõbbi ciklonok eddig "bejáratott" útvonalát. Amik, ezért új mederben Északnyugatibb pályán folytathatják pályafutásukat. Így lehetõséget teremt ez által a brit vagy skandi Ac kialakulásának. Valamint az óceánon meridionális áramlásba forduló ciklonok melegnyelvükkel mélyen a sark felé (Grönlandot) fütõ hatásuk jó voltából, tõle keletre anticiklonáris áramlási kép kiépülését támogatják. Ha csak nem akad meg egy sekély ciklon Észak Skandináviában, ami gátolná a Jeges - tengeri hideg átszivárgását Ék Európába vagy egyenesen a Skandináv térségbe. Link (változó link)
Szekével már beszélgettünk a távkapcsolati rendszerekrõl röviden priviben, de tény, hogy az egymásra nem egyenlõ arányban ható éghajlati indexek között kapcsolat van, s nem mindegy, hogy az óceán másik partján milyen idõ uralkodik. Mert lehet attól hideg, ha tölünk keletre közel van szibériai hidegmag. Lepattannak rólunk(Európáról) az elõoldalak. De ha nincs igen is megnövekedett esélyt hordoznak magukban, hogy nálunk enyhe periodus veheti kezdetét. Hogy a szibériai hidegmag miért nem tudott eddig hozzánk közel kialakulni nem mennék bele, sõt szerintem hosszas elmélkedés után tudnék éppkézláb, bizonyítható lehetséges okokkal, fikciókkal szolgálni.
Valószínûleg én szintén ezt az agrometeorológiai könyvet olvastam, kedvenc olvasmányom volt gimnazista koromban. Azt is írja decemberrõl, hogy viszonylag ritkán hoz nagy hideget az atlanti-óceáni és földközi-tengeri enyhe, nedves légtömegek gyakori beáramlása miatt.
A január viszont sokszor zord a sarki és szárazföldi levegõ uralma folytán.
lász: a régi enyhe karácsonyok tanulmányozása közepette óhatatlanul Ady 'Kis karácsonyi ének' c. verse jutott eszembe. Így ír a költõ: "Így dúdolgattam én gyermek-hittel, bátran, 1883 csúf karácsonyában"
Nahát, gyorsan megnéztem a GFS archívumában, miért is volt csúf 1883 karácsonya. Azt találtam, hogy abban az évben az ünnep végletesen kétarcú volt, igen gyors makrocirkulációs átrendezõdést, enyheség után rapid lehûlést hozott fõleg Kelet-Magyarország tekintetében:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Zonális áramlási kép váltott hirtelen meridionálisra, a felépülõ AC keleti peremén északról igen hideg levegõ érkezett. A karácsony elsõ napja bizonyára még pluszfokos, sáros, "csúf" lehetett. De aztán "az angyalok gyémánt havat hoznak" dec. 25-re és 26-ra.(Legalábbis gyémánt deret)
Nos, így válik egy kisgyerek maradandó élménye költészetté.
A január viszont sokszor zord a sarki és szárazföldi levegõ uralma folytán.
lász: a régi enyhe karácsonyok tanulmányozása közepette óhatatlanul Ady 'Kis karácsonyi ének' c. verse jutott eszembe. Így ír a költõ: "Így dúdolgattam én gyermek-hittel, bátran, 1883 csúf karácsonyában"
Nahát, gyorsan megnéztem a GFS archívumában, miért is volt csúf 1883 karácsonya. Azt találtam, hogy abban az évben az ünnep végletesen kétarcú volt, igen gyors makrocirkulációs átrendezõdést, enyheség után rapid lehûlést hozott fõleg Kelet-Magyarország tekintetében:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Zonális áramlási kép váltott hirtelen meridionálisra, a felépülõ AC keleti peremén északról igen hideg levegõ érkezett. A karácsony elsõ napja bizonyára még pluszfokos, sáros, "csúf" lehetett. De aztán "az angyalok gyémánt havat hoznak" dec. 25-re és 26-ra.(Legalábbis gyémánt deret)
Nos, így válik egy kisgyerek maradandó élménye költészetté.
Jogos.
Még egy 70-es években írt agrometeorológiai könyvben olvastam egy nagyon is tanulságos írást decemberi végi idõjárásról, ami szerint az éghajlatilag elég gyakori december eleji-közepi meridionális, hideg (avagy a már felálló zonális elõoldal általi hidegpárnás) idõjárása után a 23-31-e közötti idõszak éghajlatunk kiugró módon és leginkább változékony, többnyire zonális idõszaka. Ezt január elsõ hetében szokta követni újabb meridionális áramlási kép.
Közben az Ecm már kapiskál:
168 óra: Link
240 óra: Link
Még egy 70-es években írt agrometeorológiai könyvben olvastam egy nagyon is tanulságos írást decemberi végi idõjárásról, ami szerint az éghajlatilag elég gyakori december eleji-közepi meridionális, hideg (avagy a már felálló zonális elõoldal általi hidegpárnás) idõjárása után a 23-31-e közötti idõszak éghajlatunk kiugró módon és leginkább változékony, többnyire zonális idõszaka. Ezt január elsõ hetében szokta követni újabb meridionális áramlási kép.
Közben az Ecm már kapiskál:
168 óra: Link
240 óra: Link
Ez csak az utóbbi 70 évre igaz. Azelõtt gyakran hetekre meghatározta a téli idõjárást az ázsiai hó és jégfelszín által generált masszív termikus AC. Annyira masszív is tud lenni ez az elrendezõdés, hogy még a Brit szigetek fölött is tartós keleties áramlást képes okozni.
Ez sem örök érvényû azért: idén a hó és a jég felhalmozódása is jó volt, mégsem jött össze egy kevéske hideg sem a nekünk kedvezõ helyen, és az már korábban is kimutatást nyert (Snowhunter által), hogy a jég kiterjedtségének nincs kapcsolata a közép-európai téllel. Idén valami más is bezavart a képletbe...
Én abból indulok ki, hogy a polárfronti zonális áramlás -különösen a téli nagy nyomásgradiensek idején- mindenkor fennáll.
Hogy ebbõl a zonális légmozgásból tartós örvényesedés, huzamosan meridionálisra forduló áramlás legyen, megfelelõ é-d-i hõkontraszt szükséges. E tényre met4ever hívta fel a figyelmemet, azóta is hálás vagyok neki ezért.
Soha ilyen gondolatébresztõ közlést, legalábbis a számomra! Ezzel a feltevéssel sok mindent meg lehet magyarázni.
Például, hogy miért van gyakorlatilag minden télen -nemegyszer ismétlõdõ jelleggel- durva hideghullám Kanadában ,és az Egyesült Államok megfelelõ területein. Azért, mert ott van a grönlandi jégszekrény, a belföldi jégtakaró felett télen feltétlenül létrejövõ hidegfelhalmozódással! Az itteni hidegtömeg produkálja a megfelelõ hõkontrasztot, mely a ciklonképzõdéshez, hidegleszakadáshoz kell.
Eurázsiában, belföldi jégtakaró híján, ez a hõkontraszt nem okvetlenül adott. Egyes években létrejön a nagy szibériai, északkelet-európai hidegtömeg, más években viszont nem. Hogy ennek mi a pontos oka -hófedettség, talajfagy kiterjedtsége?- az külön értekezés tárgya.
A lényeg: ha létrejön az észak.eurázsiai hidegmag Európa közelében, akkor térségünkben is meridionálisra fordulnak az áramlások, Európára is rászakad a sarki-szárazföldi hideglevegõ, függetlenül attól, hogy hidegfelhalmozódás történik Grönlandon és attól keletre, Észak-Amerikában is fagyhullám van. Feltehetõleg ez az az eset, mikor blokkoló AC van a Brit-szigetek környékén.
Ha az észak-eurázsiai hidegtömeg nem alakul ki, vagy túl messze van tõlünk, akkor az a felállás jön létre, amit most is látunk. Észak-Amerikában természetesen meridionálisak az áramlások, leszakad a hideg a grönlandi hûtõszekrény generálta hõkontraszt miatt. Nyugat-Eurázsia fölött pedig hidegmag és megfelelõ hõkontraszt hiányában marad a zonalitás.
Megjegyzem, ez a figura egyáltalán nem rendkívüli, a nyugati áramlásos, enyhe karácsony nálunk közönségesen elõfordul. Viszont tapasztalat szerint a zonalitás az ilyen években is gyengül, majd makrováltás folytán meridionalitásba fordul január közepe felé, vagy január második felében valamikor. Ennek oka véleményem szerint nem az, hogy meggyengül, feloszlik az észak-amerikai hidegmag, hanem, hogy kialakul, megerõsödik és számunkra jó helyre kerül az észak-eurázsiai.
Nem az amerikai hidegtömeg csökkenését kell most várni és figyelni. Szemeinket az Észak-Ural térségére, és a kapcsolódó arktikus területekre kell vessük.
Hogy ebbõl a zonális légmozgásból tartós örvényesedés, huzamosan meridionálisra forduló áramlás legyen, megfelelõ é-d-i hõkontraszt szükséges. E tényre met4ever hívta fel a figyelmemet, azóta is hálás vagyok neki ezért.
Soha ilyen gondolatébresztõ közlést, legalábbis a számomra! Ezzel a feltevéssel sok mindent meg lehet magyarázni.
Például, hogy miért van gyakorlatilag minden télen -nemegyszer ismétlõdõ jelleggel- durva hideghullám Kanadában ,és az Egyesült Államok megfelelõ területein. Azért, mert ott van a grönlandi jégszekrény, a belföldi jégtakaró felett télen feltétlenül létrejövõ hidegfelhalmozódással! Az itteni hidegtömeg produkálja a megfelelõ hõkontrasztot, mely a ciklonképzõdéshez, hidegleszakadáshoz kell.
Eurázsiában, belföldi jégtakaró híján, ez a hõkontraszt nem okvetlenül adott. Egyes években létrejön a nagy szibériai, északkelet-európai hidegtömeg, más években viszont nem. Hogy ennek mi a pontos oka -hófedettség, talajfagy kiterjedtsége?- az külön értekezés tárgya.
A lényeg: ha létrejön az észak.eurázsiai hidegmag Európa közelében, akkor térségünkben is meridionálisra fordulnak az áramlások, Európára is rászakad a sarki-szárazföldi hideglevegõ, függetlenül attól, hogy hidegfelhalmozódás történik Grönlandon és attól keletre, Észak-Amerikában is fagyhullám van. Feltehetõleg ez az az eset, mikor blokkoló AC van a Brit-szigetek környékén.
Ha az észak-eurázsiai hidegtömeg nem alakul ki, vagy túl messze van tõlünk, akkor az a felállás jön létre, amit most is látunk. Észak-Amerikában természetesen meridionálisak az áramlások, leszakad a hideg a grönlandi hûtõszekrény generálta hõkontraszt miatt. Nyugat-Eurázsia fölött pedig hidegmag és megfelelõ hõkontraszt hiányában marad a zonalitás.
Megjegyzem, ez a figura egyáltalán nem rendkívüli, a nyugati áramlásos, enyhe karácsony nálunk közönségesen elõfordul. Viszont tapasztalat szerint a zonalitás az ilyen években is gyengül, majd makrováltás folytán meridionalitásba fordul január közepe felé, vagy január második felében valamikor. Ennek oka véleményem szerint nem az, hogy meggyengül, feloszlik az észak-amerikai hidegmag, hanem, hogy kialakul, megerõsödik és számunkra jó helyre kerül az észak-eurázsiai.
Nem az amerikai hidegtömeg csökkenését kell most várni és figyelni. Szemeinket az Észak-Ural térségére, és a kapcsolódó arktikus területekre kell vessük.
Minden télen leírjuk ezt a tényt, hogy a legzordabb európai idõjárási helyzetekben is gyakran ott van az izlandi minimum is, elpörög ott magának, karanténba zárva. Talán ha még többször leírjuk majd...
Talán ha még többször leírjuk majd...
Miért mindig szélsõségekben gondolkodunk?
Ezek az állítások nem hamisak:
- Ha Amerikában "tél van" (komoly hidegagok összpontosulnak), akkor nálunk valószínûleg enyhébb az idõ.
- Ha az izlandi csigagyár pörög (930-970-es ciklonok, afölött szerintem kb. inaktív), akkor nálunk valószínûleg enyhe, zonális, elõoldali stb. az idõ.
Természetesen ez a két állítás nem "biztosan", hanem "valószínûleg", és vannak bõven ellenpéldák, megerõsítõ példák azonban lehetnek sokkal többen! Ezek tehát nem szent dolgok, ami alapján fixen ki lehet mondani valamit, hanem támpontok, amik pontosítják a valószínûségeket.
Hamis állítások ezek (ebben egyetértünk):
- Ha Amerikában van tél, nálunk biztos az enyheség.
- Ha az izlandi ciklonok aktívak, nálunk zonalitás van.
Hamisak viszont véleményem szerint ezek is:
- Ha Amerikában van tél, nálunk ugyanakkora eséllyel van tél ill. enyheség.
- Ha pörög az izlandi csigagyár, nálunk ugyanakkora eséllyel lehet tél, mint enyhe, zonális idõ.
Lényeg a lényeg, most sokkal rosszabb esélyekkel indulunk, és bár van esély természetesen epikus, ritka helyzetekre, sokkal kisebb az esélye, mint annak, hogy marad a napsütés, enyheség stb.
Egyébként most döntõen egyetértünk (szeke-vel is), csak gondoltam, a szélsõségeket meg kell kérdõjelezni, mert az igazság nemigen áll a dolgok szélére - ahogyan 100% nincs a meteorológiában (egyelõre).
Ezek az állítások nem hamisak:
- Ha Amerikában "tél van" (komoly hidegagok összpontosulnak), akkor nálunk valószínûleg enyhébb az idõ.
- Ha az izlandi csigagyár pörög (930-970-es ciklonok, afölött szerintem kb. inaktív), akkor nálunk valószínûleg enyhe, zonális, elõoldali stb. az idõ.
Természetesen ez a két állítás nem "biztosan", hanem "valószínûleg", és vannak bõven ellenpéldák, megerõsítõ példák azonban lehetnek sokkal többen! Ezek tehát nem szent dolgok, ami alapján fixen ki lehet mondani valamit, hanem támpontok, amik pontosítják a valószínûségeket.
Hamis állítások ezek (ebben egyetértünk):
- Ha Amerikában van tél, nálunk biztos az enyheség.
- Ha az izlandi ciklonok aktívak, nálunk zonalitás van.
Hamisak viszont véleményem szerint ezek is:
- Ha Amerikában van tél, nálunk ugyanakkora eséllyel van tél ill. enyheség.
- Ha pörög az izlandi csigagyár, nálunk ugyanakkora eséllyel lehet tél, mint enyhe, zonális idõ.
Lényeg a lényeg, most sokkal rosszabb esélyekkel indulunk, és bár van esély természetesen epikus, ritka helyzetekre, sokkal kisebb az esélye, mint annak, hogy marad a napsütés, enyheség stb.
Egyébként most döntõen egyetértünk (szeke-vel is), csak gondoltam, a szélsõségeket meg kell kérdõjelezni, mert az igazság nemigen áll a dolgok szélére - ahogyan 100% nincs a meteorológiában (egyelõre).
Egyetértek. A kulcs, egy AC a 60. szélesség mentén valahol a Finn-öböl és Grönland közt. Minél nyugatabbra, annál jobb a mi szempontunkból. Amíg nincs ilyen, hiába minden. Persze érdemes figyelgetni az Amerikai nyomási mezõt is, mert az Atlanti magasnyomás pozíciója és erõssége az egész Atlantikum idõjárását befolyásolja. Hogy pontosan hogyan, azt én sem tudom.
Köszönöm. Ez olyan kiigazítás volt, mint a régen bezzeg mekkora havas karácsonyok voltak!:-) Itt sem lehet ezt a téveszmét elkergetni, hogy Amerikában tombol a tél akkor nálunk nem lehet kemény zord idõ. Tudod már csak mosolygok ezen és belefáradtam a folyamatos cáfolásába, egyszerûen nincs értelme.
2002-2003 mindenki számára finom tél, mármint aki bírja a zord idõt:-)
Csak egy példa és nem is folytatom tovább:
Link
Ázsia, Amerika és Európára is rászakadt a hideg, mert volt megfelelõ áramlási rendszer, most így van ahogy mondod egyelõre nincs hozzá. Azonban lehet és látható, ha ott van kemény tél, akkor itt is kitud alakulni.
Az izlandi-minimumnak az a dolga, hogy pörögjön ettõl még lehet kemény tél nálunk. Az is tény jobb ha nem pörög annyira, de õ mindig mozgásba van, és csak átmenetileg vannak anticiklonos idõszakok.
A másik kedvenc telem 1941-42, hopp ott figyel az izlandi, mindenki számára rém:
Link
Link
Link
Link
Egész télen pörgött mint egy búgócsiga de volt megfelelõ helyen egy anticiklon is ami hozzánk az egyik, hanem a legdurvább téli helyzetet hozta január végére. Gyakorlatilag egész tél kemény zord volt mint tudjuk, de az izlandi ciklongyár szépen mûködött.
Én mint lehetõséget írtam, hogy átalakulás jelei láthatok, nem mondtam, hogy lesz is de nagyon jó esély mutatkozik rá. Nem szoktam figyelni GFS pajti 38000 millió órára elõre a futását sem, nincs értelme. Mindig és kizárólag az összképet figyelem és abból azért 1-2-3 hétre elõre egy tendenciát ki lehet venni. Igaz azt senki nem mondja meg, hogy átmenetileg lesz-é elõoldal? Nem lehet tudni de egy tendenciát ki lehet bontani sok mindenbõl ha tudjuk, hogy mit kell figyelni.
Link
Link
Link
Link
Ez továbbra sem rossz.
2002-2003 mindenki számára finom tél, mármint aki bírja a zord idõt:-)
Csak egy példa és nem is folytatom tovább:
Link
Ázsia, Amerika és Európára is rászakadt a hideg, mert volt megfelelõ áramlási rendszer, most így van ahogy mondod egyelõre nincs hozzá. Azonban lehet és látható, ha ott van kemény tél, akkor itt is kitud alakulni.
Az izlandi-minimumnak az a dolga, hogy pörögjön ettõl még lehet kemény tél nálunk. Az is tény jobb ha nem pörög annyira, de õ mindig mozgásba van, és csak átmenetileg vannak anticiklonos idõszakok.
A másik kedvenc telem 1941-42, hopp ott figyel az izlandi, mindenki számára rém:
Link
Link
Link
Link
Egész télen pörgött mint egy búgócsiga de volt megfelelõ helyen egy anticiklon is ami hozzánk az egyik, hanem a legdurvább téli helyzetet hozta január végére. Gyakorlatilag egész tél kemény zord volt mint tudjuk, de az izlandi ciklongyár szépen mûködött.
Én mint lehetõséget írtam, hogy átalakulás jelei láthatok, nem mondtam, hogy lesz is de nagyon jó esély mutatkozik rá. Nem szoktam figyelni GFS pajti 38000 millió órára elõre a futását sem, nincs értelme. Mindig és kizárólag az összképet figyelem és abból azért 1-2-3 hétre elõre egy tendenciát ki lehet venni. Igaz azt senki nem mondja meg, hogy átmenetileg lesz-é elõoldal? Nem lehet tudni de egy tendenciát ki lehet bontani sok mindenbõl ha tudjuk, hogy mit kell figyelni.
Link
Link
Link
Link
Ez továbbra sem rossz.
Az Amerikai nagy hidegmaggal az a gond, hogy más években (pl. tavaly) is ki tudtak alakulni hideg idõjárási helyzetek nálunk, miközben az ottani hidegmag is megvolt. Akkoriban is keletkeztek sorra a ciklonok Amerika keleti partjainál, csak akkor rögtön mellette ott volt egy erõs brit AC. Volt olyan ciklon, ami a brit AC kiépülése elején az AC-t délrõl megkerülve jutott a Mediterráneumba, és az AC túloldalánál megerõsödve elõször jókora elõoldalt, majd nagy esõket, végül tovább menve nagy havazásokat, és sarki hidegelárasztást okozott. Ezután a brit AC tovább erõsödött, a ciklonok kint ragadtak az Atlanti-óceán északnyugati medencéjében, mi meg kaptuk a kontinentáis hideget ÉK-rõl.
Ez pl. a tavaly december eleji havazásos helyzet: Link Link
A másik különbség, hogy most Ázsiában nagyon messze van a lábas hideg határa: Link az Ural-hg környékén még csak fagypont körüli értékek vannak éjszaka. Ha 850-et nézzük, akkor is nagy a különbség idén Link és tavaly Link Szenteste között.
Tavaly a december eleji havazások után 8-án kezdett erõsödni a blocking: Link , most ugyanott viharciklonok vannak: Link . Most ugyanazon a területen csak elsején emelkedik a tartósabb AC kialakulásának valószínûsége 50% közelébe (szóval akkortól vagy megszûnnek a viharciklonok, vagy nem , de az esély onnantól mutatkozik, ebben egyetértek).
Tehát szerintem nem a viharciklon kell az amerikai ciklonok ellen, hanem egy brit AC, márpedig amíg a viharciklonok folyamatosan keletkeznek, addig erre nem sok esély van.
Ez pl. a tavaly december eleji havazásos helyzet: Link Link
A másik különbség, hogy most Ázsiában nagyon messze van a lábas hideg határa: Link az Ural-hg környékén még csak fagypont körüli értékek vannak éjszaka. Ha 850-et nézzük, akkor is nagy a különbség idén Link és tavaly Link Szenteste között.
Tavaly a december eleji havazások után 8-án kezdett erõsödni a blocking: Link , most ugyanott viharciklonok vannak: Link . Most ugyanazon a területen csak elsején emelkedik a tartósabb AC kialakulásának valószínûsége 50% közelébe (szóval akkortól vagy megszûnnek a viharciklonok, vagy nem
, de az esély onnantól mutatkozik, ebben egyetértek).Tehát szerintem nem a viharciklon kell az amerikai ciklonok ellen, hanem egy brit AC, márpedig amíg a viharciklonok folyamatosan keletkeznek, addig erre nem sok esély van.
Erre lász bejegyzése nélkül is rájöttem. De még se mehetek el a mellett, hogy nem jó helyen van az Észak - Amerikai hidegmag. Bár én bízok, hogy ( "elöbb" ) valamikor Január hónap elsõ dekádjában megtörténik az átrendezõdés. Szerintem ennek a mehanizmusnak, még ha öngerjesztõ folyamat is kell lennie egy vészgombnak. A vészgombhoz vezetõ út pedig a viharciklonokon keresztül vezet. Véleményem szerint a nagykiterjedésû mély viharciklon/ok a hátoldalukon keletkezõ(peremciklon) vagy Amerika keleti partjainál keletkezõ ciklon(ocskákat) eltérítik vagy "elporlasszák". A viharciklon gyengülésével, a nagy kiterjedésû teknõ "nem kap még egy golyó a tárba", hogy újra bepörögjön. Így lehetõséget teremt a magasnyomású zóna északabbra való terjedésének. Szerintem nem egyedülálló helyzet ez biztos volt már korábban rá példa. Mint ahogyan a Gfs legújabb futássa is számol ezzel a tényezõvel. Jó hír mint látom a Jeges - tengeren is van "némi" -10 - -15'C fokos légtömeg, bár nem -30,de kell a bajnak. Ilyen napállásnál, dátum alapján -5 fok is elég 850-en felettem, hogy maradandó hó esen.
Igazából én akkor kezdenék igen csak aggódni a tél hátralévõ részét illetõen, hogy ha a ciklonok/viharciklonok masszív, széles nagy kiterjedésû +10 fokos melegnyelvet ráncigálnának fel Észak - Afrikából.( A portugáloktól az olasz partokig olyan szélesen.)
Itt még nincs minden veszve: - "elõbb vagy utóbb."
De még se mehetek el a mellett, hogy nem jó helyen van az Észak - Amerikai hidegmag. Bár én bízok, hogy ( "elöbb" ) valamikor Január hónap elsõ dekádjában megtörténik az átrendezõdés. Szerintem ennek a mehanizmusnak, még ha öngerjesztõ folyamat is kell lennie egy vészgombnak. A vészgombhoz vezetõ út pedig a viharciklonokon keresztül vezet. Véleményem szerint a nagykiterjedésû mély viharciklon/ok a hátoldalukon keletkezõ(peremciklon) vagy Amerika keleti partjainál keletkezõ ciklon(ocskákat) eltérítik vagy "elporlasszák". A viharciklon gyengülésével, a nagy kiterjedésû teknõ "nem kap még egy golyó a tárba", hogy újra bepörögjön. Így lehetõséget teremt a magasnyomású zóna északabbra való terjedésének. Szerintem nem egyedülálló helyzet ez biztos volt már korábban rá példa. Mint ahogyan a Gfs legújabb futássa is számol ezzel a tényezõvel. Jó hír mint látom a Jeges - tengeren is van "némi" -10 - -15'C fokos légtömeg, bár nem -30,de kell a bajnak. Ilyen napállásnál, dátum alapján -5 fok is elég 850-en felettem, hogy maradandó hó esen.Igazából én akkor kezdenék igen csak aggódni a tél hátralévõ részét illetõen, hogy ha a ciklonok/viharciklonok masszív, széles nagy kiterjedésû +10 fokos melegnyelvet ráncigálnának fel Észak - Afrikából.( A portugáloktól az olasz partokig olyan szélesen.)
Itt még nincs minden veszve: - "elõbb vagy utóbb."
Legrosszabb esetben majd megjön a hideg február közepén és kitart április végéig, hogy aztán 2 héttel késõbb megjöjjön a nyár (a tavaszt úgy sem szeretem).
Met. társalgóban lász kolléga rávilágított egy-két dologra, ami idõvel átrendezheti Európa idõjárását. ( Link ) Mit is mondjak, felvillanyozott. Én is észrevettem a magasnyomásu híd kialakulását a térképeken, bár igazából a böhöm Atlanti csigagyár miatt nem is foglalkoztam vele. Tény, ami tény mint eshetõség átrendezõdésre felmerülhet, még sem kezelhetõ sajnos tényként. Csak gondoltam beszúrom ide, hogy el ne vesszen a társalgóban. Mind a mellett valaki nem tudna-e nekem Észak-Amerikáról olyan modelltérképeket dobni, amik 180órán túlra is pörgethetõk? Privibe esetleg?
Én is észrevettem a magasnyomásu híd kialakulását a térképeken, bár igazából a böhöm Atlanti csigagyár miatt nem is foglalkoztam vele. Tény, ami tény mint eshetõség átrendezõdésre felmerülhet, még sem kezelhetõ sajnos tényként. Csak gondoltam beszúrom ide, hogy el ne vesszen a társalgóban. Mind a mellett valaki nem tudna-e nekem Észak-Amerikáról olyan modelltérképeket dobni, amik 180órán túlra is pörgethetõk? Privibe esetleg? Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat