Ezt amit leírtál maximálisan egyetértek. Sõt én is alig vagyok képes végig követni ezeket, de én úgy vagyok általában vele, hogy kiinduló pont számít. Csak az a baj, hogy sosem tudok megállni mindig oda lyukadok ki: Melyik volt elöbb a tyúk(Ac) vagy a tojás(ciklon)? Te voltált az aki a közelmúltban azt hiszem talán Met, társalgóban megemlítetted az Északi Sarki magasnyomásu Ac létrejöttét.Ez volt az elsõ jel. Erre reagáltam Itt lejjebb( Link ). Ezt mondtad erre: "A skandináv AC sem könnyen jön létre ilyen helyzetben tartósan, bár az még a reálisabb verzió lehet. " Mint tudjuk sikerült neki és Jan. elsõ napjaiban már ott vigyorgott a modell térképeken. Csak az általam vázol 3as kategoriában( Link ) nem vettem figyelem az Brit Ac ki nem alakulásának eshetõségét. S mivel ezt szépen kiszedték a modellek elõ is állt az a helyzet amit pl. az Ecm add. Míg a Gfs aktivabb "ceklony tevékenységgel" számol masszív elõoldali áramlással. zavarban

A nagy csata szerintem azért megy ennyire "vérre" laza a két(Gfs,Ecmwf) közt, mert Skandi Ac elõoldali áramlásában, a ciklonok elõoldali szelével karöltve mélyen az Északi - Sarkra rántaná fel a környezeténél jóval melegebb meleget. nevet Csak nem mindegy, hogy a Gfsen pl. a Barents tengerig ér fel a -5fokos nyelv vagy az Ecmwfen mélyen északabbra, ényabbra Grönland északi parjait melegíti. Hisz a gfs erõsebbnek az ecm gyengébbnek számolja a csigagyárat. Mivel a Skandi Acval nem tud mit kezdeni csúszópályára kényszerülve, a hidegfronti karja mélyen délkeletebbre szorul, míg az elõoldali melegfrontja a hideg skandi ac-val ütközve fokozatosan behal. A hidegbeszivárgás a mediterrániumba pedig érthetõen mediciklonokat generál, számunkra nagyon kedvezõtlen helyen. Ezt adja az Omsz hosszútávuja is. ( Link )
De! laza
És itt jönn a lényeg az Ecmwf azért ragaszkodik a hidegebb verizóhoz mert õ az Ac elhelyezkedését a szárazföldi területekre és azok partjaira helyezi.Skandináv-Nyugat Szibéria által határolva. Link Így kis kaput enged a ciklonoknak észak felé. Ellenben a gfs Barrents - tenger és Skandinávia által határolt területet jelöli ki. Link

De itt kérdezném meg tõled vagy akár másoktól is aki tudja a választ, hogy szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac? Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett? Azt tudom, hogy sürübb a hideg mint a meleg és a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van. Amolyan hideg dombszerû az egész. De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát. Azt tudom hogy kisugárzás meg ilyenek. de emelheti-e a meglévõ hótakaró a képzödmény nyomását? Vagy nincs hozzá köze, nincs összefüggés.
Szerintem:
Ha óceán felett: Gfs verzio
Ha szárazföld felett: Ecm féle verzio tünhet reálisabbnak a jövõt illetõen. nyelvnyujtas nevet szegyenlos