A szürke végére reagálva:
Tulajdonképpen pontosan ez történik: az óceánon az addigi modellkimenetekkel teljesen szembemenve most úgy tûnik, hogy a következõ pár napon teljesen elmarad a zonalitás gyengülésem (még ha az korábban is csak átmenetinek lett elõrejelezve). Az AO-nál, ha a mérték szórását nem nézzük, csak a meredekségeket, akkor majdnem az elõrejelzett tartomány végéig emelkedés várható, és csak 25-e körül látható esély ebben változásra, ami ennek a folyamatnak a tartósabb folytatását sugallhatja.

"...szárazföld vagy tenger felett tud hossszasabban be betonozodni egy Ac?"
Igazából semmilyen statisztikai jelenség nem figyelhetõ meg e tekintetben az AC kialakulási helyek között. Vannak olyan helyek, ahol szeret kialakulni AC, azonban a földrajzi tulajdonságok mellett nagyban meghatározza ezt a makroszinoptikai elõzmény is.
Azért vannak földrajzi tulajdonságok: egy AC kialakulását nagyban segíti a homogén felszínhõmérséklet, ami mindkét helyen ki tud alakulni. Szárazföldek esetében a sík területek ennek kedvezõbbek (ilyen pl. a Kelet-Európai-síkság). Tengerek esetében az erõs áramlásoktól mentes területek (Azori-szk. környéke, Északi-tenger).

"Hogyan viselkedik a hideg -10 fok szárazföld és óceán felett?"
Ez esetben télrõl van szó, nyáron ilyen ritka, és nem stabil.
Nem mindegy, hogy milyen a harmatpont., és hogy ciklon van, vagy AC. Ciklon esetében nincs helyi hatás, így a z áramlások irányítják a légtömeg sorsát. AC alatt, ha szárazföldön vagyunk, akkor a derült ég hatására éjszaka a Föld kisugárzása alulról hûti a levegõt, ami inverziót hoz létre, és ez stabilizálja azt (nem lesznek függõleges áramlások). Mivel télen a nappali energiabevétel az éjszakai kisugárzást nem fedez, ez addig folytatódik, amíg a talajon le nem hûl a levegõ a harmatpontig. Ekkor már köd alakul ki, és innentõl ennek a teteje lesz a kisugárzó. A köd belseje, illetve alja oly módon hûlhet tovább, hogy a kicsapódó víz a felszínre rakódik, ami csökkenti a harmatpontot, azonban az sem mindegy, hogy ez a kicsapódás "visszamelegíti" a levegõt, így egyfajta kvázi-egyensúly áll be.
Így tehát egy légtömeg esetében a T850 nem befolyásoló tényezõ.
A tengeren ebbõl annyi a különbség, hogy amíg a levegõ nem telített alul, addig a Td növekszik a tengerrõl való párolgás miatt, azonban a tengerfelszín hõmérsékletének nem nagyon van napi menete, így ott nem alakul ki lábas hideg, ott általában legfeljebb izoterm rétegzõdés alakul ki.
"...a hideg -10es 850hpa-os szint alatt talajon még hidegebb van." Ez így önmagában nem igaz, télen AC alatt így szokott lenni.

"De még is, ha pl. a szárazföld be is van havazodva, mennyire segíti elõ a fölötte lévõ Ac élettartamát." A hó a nagyobb albedó miatt gyorsítja az áthûlést (nappal csökkenti az energiabevételt).
A hidegmag magasabb nyomása alulról "fejleszti" az AC-t. (Szibériában ez annyira szokásos AC kialakulást okoz télen, hogy idõszakos akciócentrumnak számít.) Az AC alatt gyenge áramlások vannak. Dinamikailag egy AC nem stabil, mivel nem fújhat akármekkora szél benne. (Ez kijön matematikailag: a szélsebességre egy másodfokú egyenlet megoldóképletében negatívvá válik a gyök alatt: komplex szélsebesség: átfúj a szél az izobárokon, vagy más szóval: nem létezik geosztrófikus megoldás: nem marad meg a képzõdmény.) Ennek a következménye, hogy az AC belseje "elkenõdik", nagy területen alig változik a légnyomás. Ha sík a terület, akkor ilyenkor a helyi hatásra beinduló áramlások a hõmérsékleti mezõt is kiegyenlítik, ami ráadásul erõsen inverziós rétegzettségû. Ez a képzõdmény képes lehet arra, hogy egy érkezõ hidegfrontot saját magára felcsúsztasson. A HF által hozott lehûlésnek ugyanis akkorának kell lennie, hogy a hõmérséklet magasság szerinti változását -1°C/100 méterig kellene csökkenteni. Pl. ha a talajon (0 méteren) -30°C van, 2km magasan -10°C, az AC elõterében meg -20°C-os a front mögött érkezõ levegõ, akkor mi van? A front talaszinti légeleme 500 méterig emelkedve -25°C-ra hûl (száraz-adiabatikusan, -1°C/100m gradienssel), ahol az AC fölötti levegõ szintén -25°C-os (ha az inverzió rétegzõdését lineárisnak tesszük fel). A hidegfront tehát az alsó kb. 500 méterbe nem hatol bele. A front elvonultával az AC függõleges fejlõdése innen kezdõdik, 500 métertõl. Nagyjából így kell érteni azt, amikor egy lábas hideg, illetve egy ilyen AC stabil. (Azonban ez nem egy blocking-AC, a legtöbb blocking-AC nem így alakul ki, azok kialakulását nagyban szabályozza a makroszinoptika, hisz a Rossby-hullámok viselkedése az õ elõzményük. Ugyanakkor ez a jelenségsor egy blocking-AC esetében is bekövetkezhet, tipikusan pl. a mi hidegpárnáinknál.)



lesz_havazás: Ehhez csak annyit, hogy Pitom ma azt mondta az M1-en, hogy olyan +5,5°C körül tart a havi anomália, és ez még egy darabig biztosan nem indul csökkenésnek. Amúgy a zonalitás pedig az óceánon és Nyugat-Eu-ban egyelõre elég erõs.