Én abból indulok ki, hogy a polárfronti zonális áramlás -különösen a téli nagy nyomásgradiensek idején- mindenkor fennáll.
Hogy ebbõl a zonális légmozgásból tartós örvényesedés, huzamosan meridionálisra forduló áramlás legyen, megfelelõ é-d-i hõkontraszt szükséges. E tényre met4ever hívta fel a figyelmemet, azóta is hálás vagyok neki ezért.
Soha ilyen gondolatébresztõ közlést, legalábbis a számomra! Ezzel a feltevéssel sok mindent meg lehet magyarázni.
Például, hogy miért van gyakorlatilag minden télen -nemegyszer ismétlõdõ jelleggel- durva hideghullám Kanadában ,és az Egyesült Államok megfelelõ területein. Azért, mert ott van a grönlandi jégszekrény, a belföldi jégtakaró felett télen feltétlenül létrejövõ hidegfelhalmozódással! Az itteni hidegtömeg produkálja a megfelelõ hõkontrasztot, mely a ciklonképzõdéshez, hidegleszakadáshoz kell.
Eurázsiában, belföldi jégtakaró híján, ez a hõkontraszt nem okvetlenül adott. Egyes években létrejön a nagy szibériai, északkelet-európai hidegtömeg, más években viszont nem. Hogy ennek mi a pontos oka -hófedettség, talajfagy kiterjedtsége?- az külön értekezés tárgya.
A lényeg: ha létrejön az észak.eurázsiai hidegmag Európa közelében, akkor térségünkben is meridionálisra fordulnak az áramlások, Európára is rászakad a sarki-szárazföldi hideglevegõ, függetlenül attól, hogy hidegfelhalmozódás történik Grönlandon és attól keletre, Észak-Amerikában is fagyhullám van. Feltehetõleg ez az az eset, mikor blokkoló AC van a Brit-szigetek környékén.
Ha az észak-eurázsiai hidegtömeg nem alakul ki, vagy túl messze van tõlünk, akkor az a felállás jön létre, amit most is látunk. Észak-Amerikában természetesen meridionálisak az áramlások, leszakad a hideg a grönlandi hûtõszekrény generálta hõkontraszt miatt. Nyugat-Eurázsia fölött pedig hidegmag és megfelelõ hõkontraszt hiányában marad a zonalitás.
Megjegyzem, ez a figura egyáltalán nem rendkívüli, a nyugati áramlásos, enyhe karácsony nálunk közönségesen elõfordul. Viszont tapasztalat szerint a zonalitás az ilyen években is gyengül, majd makrováltás folytán meridionalitásba fordul január közepe felé, vagy január második felében valamikor. Ennek oka véleményem szerint nem az, hogy meggyengül, feloszlik az észak-amerikai hidegmag, hanem, hogy kialakul, megerõsödik és számunkra jó helyre kerül az észak-eurázsiai.
Nem az amerikai hidegtömeg csökkenését kell most várni és figyelni. Szemeinket az Észak-Ural térségére, és a kapcsolódó arktikus területekre kell vessük.