Meteorológiai esélylatolgatások

Szakmai témák 72 642 hozzászólás
bölke
Velence
#71 292
Na a GFS berakott február 6-9 közé (aztán ki tudja, utána mi lesz, esetleg hidegpárna?..) egy barátságos helyzetet, talán amire várunk sokan. Néhol akár 15-20 cm hóval is.

Kíváncsi vagyok, mikor veszik ki, hogy aztán zonalitásba csapjon át... bár idén mi már kétszer is szánkóztunk, ami nálam fontos mérce a télnek (természetesen a "síkvidéki" természetes hó számít csak!!)
Thermometer
Gönyû
#71 282
Anarki írta #71 281

Érdekes dolog ez a mélyrepülésben lévő AO. Ha pedig hozzá vizsgáljuk azt is, hogy a NAO nem igazán akar december óta tartós negatív értéket felvenni, akkor még elgondolkodtatóbb, hogy mi folyik a környéken. Az AO-ra…

Ehhez nem nagyon van mit hozzátenni, komplett, kerek egész a helyzetelemzésed. Legfeljebb arra tudok ismét rámutatni, hogy ebben a képletben döntő tényező lehet a nyugati áramlási szalag sima, vagy behullámzó volta az atlanti térségben, ill. Nyugat-Eurázsiában. Ha ugyanis nem hullámzik be ez a nagytérségi áramlás, úgy a sarki AC peremén nyugat felé mozgó kelet-szibériai hideg az utóbbi helyeken sehol sem tud délre fordulni, leszakadni. Erre először valóban az atlanti ciklonfészek mögött elhelyezkedő Észak-Amerikában lesz lehetősége.
Ha viszont behullámzik, gubancosodik az atlanti szalag, a hideg le fog szakadni, pl. Európára. A délnyugati AC-t kell figyelni: az azori térségben marad, vagy felnyúlik a brit-izlandi térségbe? Illetve a grönlandi magasnyomást: erős-e, összekapcsolódik-e a brit-azori anticiklonnal?
Létrejön teljes blokk az óceánon? A NAO viselkedése ezúttal döntő lesz véleményem szerint.
Mindenesetre a nagyon negatív AO értékek általános hidegleszakadási hajlamra mutathatnak, ez minden télszeretőnek jó hír. Viszont ha a NAO marad a pozitív tartományban, ahol dec. legeleje óta folyamatosan tartózkodik, akkor Eurázsiában a hidegleszakadás csak messze keleten tud megvalósulni. Az ilyen szibériai hideget csupán nagyon szerencsés, hosszú AC peremi légpálya hozhatja  a közelünkbe. Ráadásul valahogy le kéne győznie a nyugati "ellenáramlást"
Negatívba menő NAO esetén viszont Európa közvetlen környezetében is leszakadhat a hideg, hozzánk érkezése jóval valószínűbb.
Anarki
Budapest XIII.
#71 281
Thermometer írta #71 280

AO: http://www.cpc.ncep.noaa.gov/products/precip/CWlink/daily_ao_index/ao.sprd2.gif NAO http://www.cpc.ncep.noaa.gov/products/precip/CWlink/pna/nao.sprd2.gif Ez a két diagram lesz a "szamárvezető" a hosszabb távú…

Érdekes dolog ez a mélyrepülésben lévő AO. Ha pedig hozzá vizsgáljuk azt is, hogy a NAO nem igazán akar december óta tartós negatív értéket felvenni, akkor még elgondolkodtatóbb, hogy mi folyik a környéken. Az AO-ra nézve mindenki örülhetne, hiszen mélyrepülésben van a tagok 80%-a (a maradék 20% viszont erről ebben a futásban nem vesz tudomást és megmaradnak 0 érték közelében). Hurrá! Megindulhat az É-D irányú hőcsere sok helyen, hidegleszakadások, előoldalak és minden földi jó, sok lesz a ciklon mérsékelt szélességeken, szépen különülnek egymástól a hidegmagok és némiképp megindulnak délebbi szélességekre is.

VISZONT! A negatív AO mellett - szerintem - kicsit szokatlanul alakul majd az anticiklonok élete az Északi-Félgömbön. Gondolok itt a középtávon kialakuló gyenge teknő utáni északi zonalitásra Európa környezetében, illetve arra, hogy a jelenlegi amerikai hidegleszakadás mögött kelet felé suhanó anticiklon szépen összekapcsolódik majd az Azorival... ami megindul Dél-Európa felé (európai É zonalitás)... és a Szibéria felett lévő anticiklon is D-DK felé kenődik le... gyakorlatilag 150 óra körüli térképen úgy látszik, mintha a Karib tengertől Dél-Európán át egészen Dél-Ázsiáig egy nagy magasnyomású zóna alakulna ki, ami felett dübörögnek a ciklonok... átmenetileg beáll egy viszonylag erős nyugatias áramlás nagyon hosszan... viszont nem túl déli szélességeken. Link
Merül fel a kérdés, hogy ebből hogy lesz negatív AO? Szokatlan az ilyen negatív AO idején. A Bering-tengeren is alakulgat egy anticiklon és a modellek azt számolják, hogy az azt közrefogó két ciklon annyira erős lesz (főleg amit a kelet-szibériai nagy hidegmag generál), hogy a magasnyomás felnyomódik az Arktiszra. Ezzel pedig úgy néz ki elindul egy olyan folyamat, ami minden télszerető rémálma szokott lenni..., ugyanis a hidegmagok visszarendeződése elindul a decemberi kiinduló állapotra és felveheti ismét az É-Amerika - Kelet-Szibéria tengelyt méghozzá úgy, hogy ismét É-Amerika felé várható az erősebb hidegmag és nem fordítva. Az Izlandi és Skandináv térségben lévő ciklonok és a Bering-tengerről felkenődő anticiklon szépen lopja majd a fagyos levegőt Szibériából és erősíti majd az É-Amerikai "szörnyet". Végignézve az ECMWF és GFS perturbált tagjait... némelyik sokkal extrémebbre duzzadó hidegmaggal számol,  mint ami az előző hónapban sújtotta Amerikát. Persze merészség lenne kijelenteni, hogy így is lesz, viszont a folyamatban a modellek jelenleg egész szépen egyetértenek.

Ettől függetlenül Európára nézve egyáltalán nem mindegy mi történik. Északkeletre azért még marad némi hideg, ami kedvező anticiklon elhelyezkedésnél még lecsoroghat hozzánk. Amiben a GFS és ECMWF nem ért egyet, hogy az átmeneti északi zonalitás után az azori anticiklon mennyire akar stabil lenni. Az ECMWF szerint az izlandi és skandináv alacsony nyomás egyenletesen stabil marad, így az azori anticiklon marad a helyén az óceánon és jöhetnek a félblockingok v. előoldalak, amíg a GFS Grönland környékén is magasabb nyomással számol, illetve azzal, hogy egymástól jobban elkülönülve helyezkednek majd el a ciklonok északon, így az azori "M" képes lenne előbb a brit szigetek térségébe feltörni, majd onnan irány Skandinávia. Ebben az esetben megkaphatjuk azt a hideget, ami megmaradt elérhető távolságban északkeleten, aminek a mértékét sajnos még nem tudni.

Egy biztos, hogy szárazabb és kicsit eseménytelenebb korszak tör ránk az időjárásban. Középtávon beüt az uborkaszezon, remélem azért túlságosan tartósan nem ködölünk majd be. Aztán bármelyik variáció is jöjjön be ... félblocking vagy É-ÉK hidegleszakadás... onnantól ismét történhet valami. Télies idő még nyilván lehet, de ahogy elnézem... É-Amerikát szereti jobban Tél Tábornok... és ha beigazolódik a hidegmagok visszarendeződése, akkor február második felében ismét csökkenhet egy esetleges téli intermezzó esélye. Viszont ez huhh, de messze van! A remény hal meg utoljára! nevet
Thermometer
Gönyû
#71 280
AO:
Link

NAO
Link

Ez a két diagram lesz a "szamárvezető" a hosszabb távú latolgatásnál. Az tény, hogy a negatívba futó AO nem jelenti automatikusan azt, hogy térségünkben megnő a hidegleszakadási hajlam. A lokalizációról az AO nem ad felvilágosítást, ezért lehet, hogy a félteke egy másik szegmensében rettentően leszakad a hideg, a mienkben pedig nem. Az előbbi magában foglalhatja pl. Észak-Amerika középső és keleti részeit.
Ez annál valószínűbb, mert a stacionárius teknők és gerincek igen sokáig megtarthatják konfigurációjukat, így lehetnek helyek, melyek ismételt, erős hidegelárasztásokat kapnak hosszú ideig, míg mások  ugyanolyan hosszú ideig semmi ilyesmit se látnak. Ezt még a győri tűzifa-telepes ember is észrevette, aki "hivatalból" figyelte a téli időjárást. Azt mondta, hogy ahova a tél elején a hideg megy, a későbbiekben is oda fog menni. Lehet, van ebben naiv általánosítás, de nagy vonalakban igaz. Szóval, kézenfekvő a gondolat, hogy a lefutó AO az újabb észak-amerikai hidegelárasztás előjele. Annál is inkább  hihetjük ezt, mivel ugyanakkor a NAO enyhén pozitív marad. Ez pedig arról árulkodik, hogy Nyugat és Közép-Európa térségében továbbra is nagyjából zonális marad az áramlási kép, és nem alakul ki hidegleszakadás, tartós, dinamikus északias áramlás (ez eddig is feltűnően hiányzott)
Röviden: térségünkben és Európa nagy részén a következő hetekben  folytatódik az általában enyhe, nyugati, délnyugati áramlású időjárás.
Ez ilyen EGYSZERŰ.  Viszont, mikor Dr. Watson a homlokára csap: 'ez ilyen egyszerű!'  legfőbb ideje, hogy gyanút fogjunk. A remek szimplifikációk remek tévutakra vezethetnek.
Mert mi van akkor, ha a bődülten negatív AO mégiscsak mutat valamekkora leszakadási hajlamra, pl. az Ural vidékén, vagy Nyugat-Szibériában is?
Egyik kollégánk nagyon ötletesen megállapította, hogy az erősen negatív AO enyhén pozitív NAO mellett  szárazföldi, keleti hidegelárasztások lehetőségére hívja fel a figyelmet. Én inkább azt mondanám, ilyen indexértékek mellett direkt északi légpálya nemigen kerülhet fölénk, és hideget csak ilyen kerülőúton, északkeleti AC peremén kaphatunk. De ez is csak akkor lehetséges, ha tényleg előfordul hidegleszakadás tőlünk keletre, valamint nem túlzottan erős a nyugatias légáramlás Európában, ennek megfelelően nem túlságosan vaskosan pozitív a NAO.
Úgy tűnik, ezt a két tényezőt kell most figyelemmel kísérnünk, ha meg akarjuk tippelni január végének, februárnak az időjárási jellegét. Jelenleg úgy tűnik, az igen fejlett északkelet-európai AC legalább átmenetileg délkeletre kenődik, és kissé gyengül is. Ez enyhén szólva nem támogatja a tőlünk keletre, elérhető távolságban történő hidegleszakadást. A nyugati áramlások gyengülése, északnyugatira fordulása a kontinens túlfelén viszont komolyan felmerül. A megelőző futásban a NAO fáklya tagjainak mintegy a fele nulla alá ment. Az izobár térképeken pedig többször feltűnt egy fejlett brit/nyugat-európai AC. Ebből lehet félblokk felállás, sőt, az északkeleti hideg expanzív volta mellett Vojejkov-féle szinoptikai képek is. Ez a két AC lesz a kulcs a mi télvégi időjárásunkhoz. Érdemes lesz figyelni a sorsukat, ezzel összefüggésben a londoni, oslói-stockholmi, moszkvai nyomásfáklyákat.
csokito18
Nyíregyháza
#71 279
Donnie írta #71 253

"A január kuka" Bocs, az ilyenek nálam december 17-én olvasva instant görgetőgomb, aktivitást indítanak be. Tök jók a hosszas elemzések, csak éppen ezzel nagyjából le is nulláztad. Véleménynek ok, de tökéletesen…


A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#379815)
Rudolfking
Budapest XIV.
#71 275
Rudolfking írta #71 269

A skandináv nyomásfáklyára nem csillan azért még fel a szemem: http://modeles7.meteociel.fr/modeles/gens/graphe_ens4.php?x=&y=&ext=1&run=0&multi=1&lat=63.2793522267&lon=15.6603773585&runpara=0 főleg az erős izlandi…

Egész nagyot tévedtem, pár nap múlva feltűnt a skandináv anticiklon, majd ki is alakult kb. január 10.-étől. Ez azt jelenti, hogy december 28-a környékén még nem tudtam elképzelni a dolgot, pedig akkor már csak 12-13 napra volt a teljes kialakulása. Jó, hát van, aki még január 2-3-án se hitte el a dolgot, de tényleg nem szabad komolyan vennem 300 óra felett azt, hogy ha egy lehetőséget egyetlen egyszer sem villant fel a modell, az még nem jelenti, hogy nem is valószínű nevet

Közben jön a friss, izgalmas helyzet, ami a lehűlés utáni "hideg zonalitás" lehet, legalábbis nekem a térképekről ez jön le. Kiugró előoldalak, és érdekességképp nem a kiugró pillanatokban a csapadék:
Link
A hideg zonalitás alatt nyilván nem valami létező makroszinoptikai képet értem, hanem ezeket:
Link
Link
ECM:
Link
Ez nyilván inkább északnyugati, nyugat-északnyugati irányítás, óceáni meleg lábas légoszlop, de meglepő módon -5 alatti T850, ami tényleg nem kizárt, hogy a kemény amerikai hideg miatt lenne így?
Link
Így aztán hiába a karcos T850, ha a 2m-en akár fagyi is alig lehet:
Link
Link
Ezen változtathat nagyot, amikor a ciklon berongyol Közép-Európa fölé, csattan mögötte az anticiklon, jöhet a blocking. Izlandon mindenképp alábbhagy a ciklonok lelkesedése és ereje:
Link
De egy ilyen helyzet is ezerféleképp futhat ki. Lehetséges, hogy előoldalt kapunk, akár tartósan, az is lehet, hogy szépen eláraszt minket a hideg, és a keveredési zónából (csapadékkal, esővel, néha hóval) is láttunk sokféle futást. Ember legyen a talpán, aki a folyamatosan széttartó modellek és futásaik között ki tudja silabizálni a várható időt. Én úgy gondolom, hegyeink szinte biztos, hogy profitálnak a közelgő időből (főleg a hideg zonális szakaszból), és kis szerencsével síkvidéken is izgalmas két hét előtt állunk. Siránkozni mindig lehet, de nem hiszem, hogy egy szép, hideg, havas periódus előtt a mostaninál sokkal kedvezőbb jeleket látnánk a modelleken. A GFS fáklyára például 200 óra felett végre visszatért az igazi meridionális szórás:
Link
+5 és -15 között szórnak a tagok, teljes a káosz. Szeretem az ilyet, tele van lehetőségekkel nevet
Now or never...
csokito18
Nyíregyháza
#71 274
Snowhunter írta #71 273

Egyenlőre az látható, hogy egy hét távlatában várhatjuk a zonalitás megtorpanását. A modellek által várt beékelődő Ac után még minden képlékeny, ami jelenleg látható a nyomásfáklyákból az egy skandináv Ac felállása, ami…

Itt járunk most. nevet

A folytatás még mindig képlékenynek mutatkozik, viszont megjelent egyenlőre űrtávlatban egy olyan Jeges - tengeri nyomáselrendeződés, ami a már kialakuló Ék.Eu.anticiklonnak újabb ezúttal markánsabb hidegöblítést kaphat.

Egyre biztatóbb forgatókönyvek vannak.
Az Ao ebből érthetődően lefele szór. Valószínű hogy a hónap második fele izgalmas lehet, de ha még se pl.száraz hideg esetén, de legalább téliesebb mint amiben vagyunk még a hét közepéig. 

Megjegyzem: ezek a szibériai száraz,lábas hidegek alulról szöknek be, amit a modellek a tmaxot általában fölé lövik. Behatárolni saját tapasztalatom szerint leginkább harmatpont és T850-es nézés alapján lehet, hogy hol jár kb. A széle.

Már nagyon kíváncsi leszek a folytatásra hogy sül el a január második felének időjárása. kacsint
Snowhunter
Mályi
#71 273
csokito18 írta #71 272

Óév utolsó napját kihasználva: Jelenleg mind két modell alapján(Ecm,Gfs) 120órától megjelenik az Atlanti - óceánon két ciklon közé ékelt magasnyomású anticiklon. Egyenlőre még kérdéses mi sül, majd ki belőle, s milyen…

Egyenlőre az látható, hogy egy hét távlatában várhatjuk a zonalitás megtorpanását.
A modellek által várt beékelődő Ac után még minden képlékeny, ami jelenleg látható a nyomásfáklyákból az egy skandináv Ac felállása, ami az újabb izlandi akciócentrumot csak a Brit-szigetekig engedné eljutni.
A részletek néhány nap múlva előderengenek.
csokito18
Nyíregyháza
#71 272
Óév utolsó napját kihasználva:
Jelenleg mind két modell alapján(Ecm,Gfs) 120órától megjelenik az Atlanti - óceánon két ciklon közé ékelt magasnyomású anticiklon. Egyenlőre még kérdéses mi sül, majd ki belőle, s milyen irányba billenek majd el a számítógépes modellek futásai. Van itt később Brit szk.i - Izland közé ékelt magasnyomású AC, majd Skandináv fsz.-re való telepedése is. Szóba jöhet,de józanság talaján állva 192óráig. Onann már mesedélután.


Az AO index lefele szór: Link
Viszont ez önmagában nem jelenti azt, hogy nálunk is hidegebbre fordul az idő, viszont bizakodásra add okot, hogy mindkét modell az Egyesült Államokról fokozatosan leveszi, áthelyezi a hidegöblitést. Igaz 168-192órától, meg addig kap egy jó adag sarkvidéki hideget a keleti part,de a jelenlegi tendencia alapján mához egy hétre valószínűleg látómezőbe (elérhető 168órán belüli távba) kerül az Európát érő soron következő jelentősebb hidegöblitést. 

Pusztán arra alapozva, hogy az AO újra negatívba száll alá( megjegyzem NAGY bizonytalanság mellett) és az USA-ban a jövőhét vége felé jelentősen megenyhül az idő. Tehát esély nyílhat rá, hogy máshol induljon délnek jelentősebb hideglégtömeg. S, hogy pontosan hol azt ugyan még nem tudni, de remélhetőleg jövőhét második felében kiderül. kacsint
És:
Minden kedves regisztált tagnak és olvasónak, aki metnet.hu-t böngészi: Egészségben és Sikerekben Gazdag BOLDOG ÚJÉVET kívánok! nevet
Üdv. Attila
Rudolfking
Budapest XIV.
#71 271
Thermometer írta #71 270

Na, Donnie helyett én jövök... hogy berobbanok-e, majd kiderül. Ezúttal nem osztom pesszimizmusodat a tél hátralevő (hál' Isten, még jó hosszú) részével kapcsolatban. Az biztos, hogy a tél közepét bebuktuk, a telünk…

Eszemben sincs leírni a telet előre, nem az a típus vagyok nevet én főleg a 300-360 órán belüli reményekről beszéltem, azon túl én soha nem tekintek ki, mert nem tudok olyan tényezőt amit ismernék és működne 360 óra felett.
Thermometer
Gönyû
#71 270
Rudolfking írta #71 269

A skandináv nyomásfáklyára nem csillan azért még fel a szemem: http://modeles7.meteociel.fr/modeles/gens/graphe_ens4.php?x=&y=&ext=1&run=0&multi=1&lat=63.2793522267&lon=15.6603773585&runpara=0 főleg az erős izlandi…

Na, Donnie helyett én jövök... hogy berobbanok-e, majd kiderül. Ezúttal nem osztom pesszimizmusodat a tél hátralevő (hál' Isten, még jó hosszú) részével kapcsolatban. Az biztos, hogy a tél közepét bebuktuk, a telünk "kilyukadt" Az atlanti irányítású időjárás ilyenkor nagyon gyakori, és ennek jellemzője, hogy egy ideig rossz, sőt egyre rosszabb képeket dobálnak a modellek. A zóna és/vagy előoldal látszólag mindent elönt, s ilyenkor esnek végső elkeseredésbe az erre hajlamos télrajongók. Nincs erre szükség.
Hadd fogjam meg más oldalról a dolgot, mint eddig Te és Zivi. Nézzük, mi volna az igazán rossz: túlfejlett déli,délnyugati AC, Dél és Közép-Európa felett 1030-1040 hepák. A nyugati áramlási zóna messze északon. Ismételt, gyenge félblokk próbálkozások után mindig visszatér a fenti alaphelyzet. Majd ha a most esedékes Hf után délnyugatról, nyugatról ilyen magas nyomás mászik ránk, a zónázó területet messze északra nyomva, na, akkor kezdek én is elkeseredni. Egyébként szép hidegpárna tud ilyen esetben létrejönni a medencében, csak advektív hideget nem kapunk a büdös életbe se.
Viszont ha az alacsony nyomások délre tudnak terjedni, plusz északon megjelenik az igazi fagyos levegő is, nem olyan kilátástalan a helyzet.

Link

Lehet, sőt valószínű, hogy ez még csak prológus, más szóval "jósló" lehűlés lesz. Még túlságosan erős a nyugati drift, hamarosan visszaáll átmenetileg a nyugatias légpálya. De ez ismét csak a sarki hideg "hízásának" kedvez, és szerintem belátható időn belül újra leszakadás-esélyes szituáció állhat elő. Múltbeli esetek alapján az ilyen "prológus", és az erősebb, tartósabb lehűlés között 2-3 hét időköz lehet. Természetesen ez már igencsak ingatag talajon álló találgatás, de megemlítem. Mindenesetre én most arra tippelnék, hogy januárban, februárban idén télen is megkapjuk a minimálisan 2-3 hét időtartamú teljes blokkunkat.
Rudolfking
Budapest XIV.
#71 269
Zivipötty írta #71 268

Azért a mostani GFS már inkább blockingos, a magasban is megjelenik az anticiklonális áramlás Oroszország felett és szépen szét is válik a jet egy északra és egy délre kanyarodó ágra. Az igaz, hogy utána az anticiklont…

A skandináv nyomásfáklyára nem csillan azért még fel a szemem: Link főleg az erős izlandi ciklonok mellé telepedve, ahogy írtad is. A többivel egyetértek, valóban volt olyan, ami elkerülte a figyelmem.
Bár azért egy ilyen felálláshoz: Link masszív szerencse kell, hogy hóban jöjjön le a csapadék (és esetleg "maradandó" élmény legyen) vidám Tudom, mindjárt berobban Donnie és 2003 február 4 kacsint
Zivipötty
Budapest XVIII.
#71 268
Rudolfking írta #71 267

Pontosítok: egy modell egy futását tudom linkelni, ami most már azt hiszem, ismét másra mutat, mint amire szántam. Folyamatosan követem a futásokat és a helyzetet, de valóban csak két modellnél: ECM és GFS. Ha talán…

Azért a mostani GFS már inkább blockingos, a magasban is megjelenik az anticiklonális áramlás Oroszország felett és szépen szét is válik a jet egy északra és egy délre kanyarodó ágra. Az igaz, hogy utána az anticiklont kicsit keletebbre tolják a ciklonok, viszont a fő cikloncentrum be is ragadna Izlandnál, mi meg kapnánk a leszakadó peremciklonokat, több helyen havazásokkal.
Link

Mindenesetre én azt nem mondanám, hogy semmi biztató nem látszik, mert épp, hogy most kezdenek biztatóbbak lenni a modellek hosszú idő után. nevet

Persze az időtáv miatt nyilván helyén kell kezelni, de pl. a skandináv nyomásfáklya nem olyan rossz, és itt látszik, hogy az előző GFS operatív futás eléggé kilógott. Link
Rudolfking
Budapest XIV.
#71 267
Zivipötty írta #71 266

Az a baj, hogy megint csak egy modell egy futását nézed. ;) Tegnap a GFS-en is volt blockingos próbálkozás már 200 óra után, és ez más modelleken még felfedezhető most is.…

Pontosítok: egy modell egy futását tudom linkelni, ami most már azt hiszem, ismét másra mutat, mint amire szántam. Folyamatosan követem a futásokat és a helyzetet, de valóban csak két modellnél: ECM és GFS. Ha talán kicsit aktívabb lennék, nem tűnne úgy, hogy egy modell, egy futás nevet
De az ECM-en az a teknős próbálkozás epizódszerepnek is harmatos, azért nem linkeltem, lévén kint az óceánon a ciklon és azt is csekkoltam hozzá, hogy van-e utánpótlása. De belinkelem - van:
Link
Link
Így sajnos az átmeneti teknőt - tippem szerint - ismét hamar elsöpörné a nyugati szél.
A friss GFS kicsit valóban változatosabb, tetszik a délről felnyomuló anticiklonosodás (és a mediterrán térség aktivizálódása), de ebben még nem látom a blockingot és a folytatásból sem az pottyan ki.
Ugyanakkor megjelenik a szibériai AC, ami ígéretes, csak ugye 288+ tartományról beszélünk... Viszont említettem is írásomban, hogy ez valóban egy erős bizonytalanság-faktor: "ugyanakkor az igaz, hogy ezzel a modellek mindig lekicsinylően bánnak és néha meglepik a modelleket". Ráadásul az sem újdonság (gondolom), hogy egy szibériai AC nem elégséges feltétel egy hidegelárasztáshoz. De kezdésnek megtenné vidám
Zivipötty
Budapest XVIII.
#71 266
Rudolfking írta #71 265

Ahogy elnézem, egyelőre a modellek közép- és hosszútávon sem körvonalaznak különösebb változást időjárásunkban, ami - bár nem zárja ki a változás lehetőségét - eléggé elszomorító. Azért a makrováltásokat bőven meg…

Az a baj, hogy megint csak egy modell egy futását nézed. kacsint
Tegnap a GFS-en is volt blockingos próbálkozás már 200 óra után, és ez más modelleken még felfedezhető most is.
Link
Link
Rudolfking
Budapest XIV.
#71 265
Ahogy elnézem, egyelőre a modellek közép- és hosszútávon sem körvonalaznak különösebb változást időjárásunkban, ami - bár nem zárja ki a változás lehetőségét - eléggé elszomorító. Azért a makrováltásokat bőven meg szokta előzni egy kis "játék", felfedezgetés a modelleken, most egyelőre ennek semmi nyoma. Izland és a Brit-szk. között marad a markáns ciklontevékenység: Link ami igencsak lecsökkenti a "játszóterünket". A magyar fáklya ugyan alacsonyan fut, -2 és -3 közötti T850-eket produkálva, Link de ez legtöbbször ilyen rémes felállásokhoz kötődik: Link
Így aztán folyamatosan hullámzik be hozzánk az óceáni enyheség, csak azért fagy 850-en, mert ennyire délre szorult a fagy határa januárban... Szoktam nézetegni a nyomás- és T850-es térképeket animálva az északi féltekére Link tanulságos tud lenni, most is megfigyelhető, ahogy az Északi-sark egyszerűen átköldözik Kanada szigetvilága fölé.
A szibériai anticiklon meg tovább gyengül, ahelyett, hogy erősödne: Link (ugyanakkor az igaz, hogy ezzel a modellek mindig lekicsinylően bánnak és néha meglepik a modelleket). 300 óra, tudom, de nincs AC: Link míg 180 óránál még találni: Link
De hát a déli sarkon is 0 fok fölé emelkedik a T850, ez egy ilyen szezon: Link vidám vidám
Próbáltam keresni pár kapaszkodót: Nuuk (fagyasztó), AO NAO (sehol), fáklyák Kelet-Szibériában (ciklon)... Nem találtam. Vagyis de, egyvalamit:
A zonalitás, sok csapadék és eléggé délre szoruló T850 határ: Link a francia Alpokban igen méretes (méteres) havazásokat fog okozni 1500m  felett. A meridionális, anticiklonos idő sokkal veszélyesebb az ottani hóviszonyokra, ld. tavaly, ami ott katasztrofálisan indult (vagy az 2 éve lett volna?). Ez pedig nekünk jó, mert jó hóalapot képez a január végi síelésünkre vidám Aki pedig igazi havat akar látni, úgyis oda kell menni, mert nálunk soha nem fog 50-70 cm hó esni egy éjjel alatt, olyan intenzitással és megmaradással. Meg NAGYON kellemes érzés hagyni, hogy kint essen, és nem kell minden pelyhét levadászni. Úgyis nyomni fogja még reggel is nevet

Igazából valóban eléggé trutymó egy szezonunk van 2-3 éve, de az elmúlt évek tele voltak meridionális irányítással, anticiklonkkal, lehetőségekkel, csak béna vígjátékot megszégyenítő módon mindent kihagytunk. Idén még a lehetőségeket se kapjuk meg...

Végül persze az örök reménysugár azért most sem halványult el: 300 óránál és afelett szinte az egész Föld előrejelzett időjárása is képes teljesen megváltozni két GFS futás között, szóval bármikor, bárhol felbukkanhat a változás jele 240 óránál, érdemes figyelni a jeleket...
csokito18
Nyíregyháza
#71 264
Thermometer írta #71 261

Most kivételesen nem az alább olvasható hozzászólásodra válaszolok, hanem egy Met. társalgóbelire. De a téma ide vág. Idézlek: "Nem a hideg tesz be neki(k a ciklonoknak). Azért kezdenek délebbi pályára mozdulni a…

"...vajon a légnyomás, a bárikus képződmények határozzák meg a légtömegek mozgását   -vagy épp fordítva, a különböző hőmérsékletű légtömegek, azok mozgása rajzolja meg a bárikus musztert? Már akkor arra az álláspontra helyezkedtem, hogy valószínűleg is-is.
Járjuk körül a témát! Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy több évtized szinoptikai megfigyelései alapján úgy látom, a feltűnő és túlnyomó az első lehetőség. "

Akkor a légnyomás. vidámVagyis nincs miről beszélni, ha az első lehetőség.

S a továbbiakban sem, elnézve a jelenlegi jövőképet hazánkban.
Thermometer
Gönyû
#71 263
Ferri írta #71 262

Lassan letelik a meteorológiai tel első harmada, így úgy döntöttem, hogy kísérletet teszek egy szezonális latolgatast: Ami a tél első felet illeti, egyelőre nincsenek jó híreim. A mostani időjárási alaphelyzet (verkli)…

Nehéz objektíven nyúlnom a témához, hiszen én az igazi havas, hideg téli időt szeretem. Mégis, ezen a fórumon az igazat, és csakis az igazat...meg kell próbálni higgadtnak, tárgyilagosnak lenni.
Ennek előre bocsájtásával megmondom, hogy nekem első gondolatom az: hogy megszűnjön a jelenlegi, nyugati, délnyugati áramlásos verkli, sőt helyét zimankót hozó északkeleti, északi légmozgás váltsa fel (méghozzá tartósan), ahhoz drasztikus átalakulásnak, igazi makrováltásnak kellene bekövetkeznie a légkörzésben. Természetesen ez megtörténhet, az elvi esély megvan rá, sőt, még idő is bőven van rá (a hidegfelhalmozódások nagyon sokáig fütyülnek a naptárra, nagy tél még február végén, március legelején is lehet) Viszont abból kell kiindulnunk, ami van: az Európa térségébe folyamatosan enyhe levegőt szállító atlanti ciklonok létezése realitás, a makrováltás ellenben egyelőre csak feltevés.
Nézzük ezek után azt a pár halvány biztató momentumot, ami számításba vehető. Ezek egy része általános légkörfizikai szabályszerűség. Tél második felére rendszerint lassul a féltekei nyugati drift, mert északon már nem lesz sokkal hidegebb, viszont dél is lehűl: csökken a hőkontraszt. A hidegmagok emellett erősek, ez így együtt a hidegleszakadások felé billenti a mérleg nyelvét. Az olyan telek többségében is, melyek "lyukas" télközepet hoznak, megfigyelhető egy legalább mérsékelt lehűlés január második, ill. február első felében. Kérdés persze, hogy a tizenfokok után az éjszakai gyenge mínuszok, nappali gyenge pluszok mennyire hozzák lázba a télfan-t. Igaz, a vastag hótakaró, párosodva a Kárpát-medence jégverem effektusával, erős szállított hideg híján is komoly telet varázsolhat nekünk. De ilyen kimenetelhez már nem kevés szerencse is kell.
Ami még jól jöhet a későbbiekben, az a következő:

Link

Arra az irdatlan ciklonzónára gondolok, amely Délnyugat-Európától praktikusan Nyugat-Szibériáig húzódik. Ez jelenleg "szívás" nekünk, mert a hatalmas kiterjedésű alacsony nyomású rendszer déli oldala enyhe délnyugati, nyugati áramlásokkal lát el minket. De ne felejtsük, hogy míg az enyhe, nedves óceáni levegő hozzánk kora tavaszt hoz, addig ez tőlünk keletre, északkeletre havazást, méghozzá sok havat jelent.
Ha lassul majd a nyugati drift, és a ciklonok kevésbé érik el Kelet-Európát, itt könnyen kialakulhat hideg AC, hidegdóm a hómezők felett.
Az is jó jel, hogy a sarkvidék térségében, és kiemelten Grönlandon elég magas a légnyomás. Ez AO negatív állapotra való hajlamot jelent, ami a téli idő alapkelléke. Lehet ugyan, hogy  középtávon kicsit gyengül majd az arktikus magas nyomás, de szerintem a tél második felében ez vissza fog térni, esetleg még kifejezettebb formában.
Hát, nagyjából ennyi az, amivel vigasztalni lehet azon embertársainkat, akik télen telet szeretnének. A következő kb. 10 napban rendkívül kevés az esély arra, hogy a valóban bebetonozódásra hajlamos, stabil makroképben lényeges változás történjen. Január közepe felé haladva esetleg már nyílik valami lehetőség, de most még ez is csak találgatás. Sajnos simán lehet, hogy különböző szerencsétlen felállásokkal megy ki az egész tél, és "feliratkozik" 1982/83, 1987/88, 1988/89, 1997/98, 2000/2001, 2006/2007, 2013/14 és társai mellé. De, ahogy mondtam, a teljes váltás lehetősége is fennáll egyelőre.
Ferri
Pozsony (Szlovákia)
#71 262
Lassan letelik a meteorológiai tel első harmada, így úgy döntöttem, hogy kísérletet teszek egy szezonális latolgatast: Ami a tél első felet illeti, egyelőre nincsenek jó híreim. A mostani időjárási alaphelyzet (verkli) önfenntartó ereje elég jelentősnek látszik, ezt bizonyítja az ECM anomália kitekintése is, amely január első felet is a jelentős pozitív T anomália jegyében látja. Ebben persze erős nowcasting komponens is van, azonban amíg nem alakul ki tipikus téli blokkoló AC vagy Skandinávia , vagy pedig a Brit-szigetek felett, addig maradhatnak ezek a gyenge bepróbálkozások, ismételt melegedések által megszakítva, majd talán a tél második felében jöhetnek érdemleges hidegebb, havas epizódok, esetleg egy fehér Husvettal megspékelve, ám ez már kimondottan csak tapasztalati vagy részben statisztikai megközelítés. A tél súlypontja egyre inkább az évszak második felére tolódik át, nem lenne meglepetés számomra, ha az az idei télen is így lenne.
Thermometer
Pécs
#71 261
csokito18 írta #71 260

Az AO lefele szór, a Nao kevésbé. Mi probléma? Területi különbségek: AO pozitív fázis idején: http://www.kephost.com/images/2017/12/22/fhfhfgh.jpg NAO: http://www.kephost.com/images/2017/12/22/ooooooooooooooo.jpg…

Most kivételesen nem az alább olvasható hozzászólásodra válaszolok, hanem egy Met. társalgóbelire. De a téma ide vág. Idézlek:

"Nem a hideg tesz be neki(k a ciklonoknak).
Azért kezdenek délebbi pályára mozdulni a ciklonok, mert az AO negatív fázisba billen. Nem
azért mert a hideglégtömeggel nem tud mit kezdeni. Hanem a megnövekedett
(magasabb) légnyomás az, ami betesz neki; a ciklonoknak.

A légnyomás átrendeződés a kulcs. "

Itt egy alapkérdést vetettél fel, amin én már huszonéves koromban sokat agyaltam. A probléma: vajon a légnyomás, a bárikus képződmények határozzák meg a légtömegek mozgását   -vagy épp fordítva, a különböző hőmérsékletű légtömegek, azok mozgása rajzolja meg a bárikus musztert? Már akkor arra az álláspontra helyezkedtem, hogy valószínűleg is-is.
Járjuk körül a témát! Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy több évtized szinoptikai megfigyelései alapján úgy látom, a feltűnő és túlnyomó az első lehetőség. A légtömegek mozgása döntően úgy történik, ahogy a Buys-Ballot széltörvény azt előírja. A bárikus mező, az izobár-térkép, plusz az általános nyugati drift eléggé könyörtelenül megszabja a közeljövőt és a lehetőségeket. A mai napig azzal kezdem a makroszinoptikai tájékozódást, hogy megnézem a tengerszintre átszámított izobár-térképet. Ez a körvonalakat már mindenképp megadja.
Viszont néha nem abba az irányba mennek a folyamatok, amit az aktuális bárikus muszter sugall, és itt lép be a képbe a második lehetőség. Nem túl gyakori és feltűnő ez. Jó, figyelmes szem kell az észrevételéhez. Illetve, egy kivétel van, mikor a jelenség ordítóan szembeötlővé válik: télen, mikor nagy mennyiségű, igen hideg levegő halmozódott fel a közelünkben. Ekkor mit se számítanak a máskor tragikusan rossznak számító előoldali/zonális légnyomás-elrendeződések. Pár nap alatt teljesen átformálódik a bárikus mező, és a hideg leszakad ránk.
Feltételezem, hogy ennek hátterében a hidegdepó környékének nagy hőgradiense, az ebből kifolyó masszív ciklogenezis áll. Szerintem nagyobb összefüggésbe is kiterjeszthetjük a dolgot: itt általános makrocirkulációs törvényszerűségről lehet szó. Arra gondolok, hogy a féltekei légmozgások, a jet meanderezése egységes szisztémát képez, ahol az összes  hullám hat valamilyen mértékig a másikra. Emiatt lehet, hogy néha rettenetes hidegfelhalmozódások sem tudnak leszakadni, alacsonyabb szélességek felé tért nyerni. A hemiszféra más részei is beleszólnak a konkrét hely, szegmens folyamataiba úgy, hogy ott nem tud leszakadni a hideg. Például túl erős nyugati drift miatt. Ezen a helyen a bárikus muszter uralkodik a légtömegek elmozdulásán, mint általában.
Egészen más az eset, ha egy hidegmag a féltekén túlnyomóvá, egyeduralkodóvá válik. Akkor annak a környezetében feltehetően olyan erejű ciklonképzés indul, ami fütyül a hemiszférikus légmozgásokra, és megcsinálja a maga "külön bejáratú" bárikus elrendeződését. Ez pedig a hideg és meleg légtömegek elmozdulásával térben tovább terjed, és végül a hemiszféra jó részén kibillenti egyensúlyukból a mozgásokat, "felfejti a féltekei muszterek szövetét" Épp ezért neveztem el az ilyen hidegmagot a félteke 'vezér hidegpontjának'.
Jó példa erre a közelmúlt néhány történése. Észak-Amerikában brutális méretűre növekedett egy hidegmag. Megelőzően Kelet-Szibériában volt a félteke aktuális hidegpontja, az amerikai hidegraktár gyenge volt. Nyugat-Eurázsia szegmensében egyáltalán nem is lehetett hidegdepót találni. Ennek ellenére itt sorozatos  leszakadás, teknőképződés volt tapasztalható, amit valószínűleg a nyugati drift gyengesége ( általános féltekei hatás!) tett lehetővé. Majd Észak-Amerika középső sávja kapott 2, egymást követő hidegelöntést, ami kiterjedt havazásokkal járt. Utána igen nagy területen AC épült ott fel, és szinte pár nap alatt kialakult a giga hidegfelhalmozódás. Ez aztán tovaterjedően átalakította a félteke légkörzését. Az addig renyhe atlanti "ciklongyár" felpörgött. Európa térségében ennek hatására felgyorsult a nyugati drift, a teknősödési hajlam erősen csökkent/csökken, zonális hajlamnak adva át a helyét. A távol-keleti hideg légtömegek folyamatosan nyugat felé vándorolnak. Látható, hogy az egész félteke hőmérsékleti és bárikus képe átalakulóban van. Lehet, ennek részjelensége a sarkvidéken emelkedő légnyomás, ami ez esetben tényleg lehet hideg légtömegektől független, pusztán aerodinamikai eredetű.
csokito18
Nyíregyháza
#71 260
Az AO lefele szór, a Nao kevésbé.
Mi probléma? 
Területi különbségek:
AO pozitív fázis idején: Link
NAO: Link

Odafent a Sarkkör vidéke felett nyomásátrendeződés zajlik. Valamint Európára nézve AC+ciklonnal karöltve jelentősebb hideglégtömegek indulHATnak el felénk. Eközben Észak - Amerikára hidegmag telepszik, ami USA északi és később középső és keleti vidékeire is meghozza a hamisítatlan telet. Űridőben valószínűleg ott Jan. első napjaiban ez lecseng, tehát lehetőség nyílhat óvatos becsések szerint az indexek alapján Jan. 3-4-től -15-éig bezárólag meridionális légkörzésre benne valahol blocinggal vagy félblockkal Európában. Ez ránk nézve előoldalon át az Ac időig vagy épp hátoldalig bármi lehet,mert az AO index Európára van jelentős hatással a télifélévben, nyáron nincs kapcsolat. Magyarország időjárásával meg kár összefűzni, mert hazánk időjárását az AO viselkedésén kivül egy sor más egyéb tényező is befolyásolja.

Annyi biztos(, s azért is írtam ide Hosszútávba, hogy ne vesszen el másutt) nyomás átrendeződés zajlik az Északi Sark vidék felett. Ez Európában lehet betarthat (jelentősebb) események nélkül az év legvégéig. Addig valószínűleg marad a várakozás és a tendencia nézegetés, aktuális futások érzelem hullámzásaival karöltve más topikban. vidám 

Kíváncsi leszek rá, hogy alakul a December.nevet Mennyi lesz a havi értéke.
Még pedig azért is, mert az makrocirkulációs indexek adatsoraiban kikutatott tippjeim 5 közül: 4 -nél pozitív a december. Kettő erősen, kettő enyhe pozitív értékű. 

Szem.megjegyz.: Ettől még csak az lenne a cifrább, ha januárt is sikerülne belőni, s nem lógna ki a +- 0.33-ból.  laza
csokito18
Nyíregyháza
#71 259
Donnie írta #71 253

"A január kuka" Bocs, az ilyenek nálam december 17-én olvasva instant görgetőgomb, aktivitást indítanak be. Tök jók a hosszas elemzések, csak éppen ezzel nagyjából le is nulláztad. Véleménynek ok, de tökéletesen…

( Elismerem túlzás volt. szegyenlos Elnézést. szomoru Jogos. Legközelebb igyekszem realitás talaján maradni, s nem holmi térképek alapján modani túlzó dolgokat. Inkább az indexek, csak számok, semmi eltúlzott saját vélemény. Ezt eltoltam. )
Zivipötty
Egyházasrádóc
#71 258
Thermometer írta #71 257

Utána gondoltam a kérdésnek: lehet, nem is olyan egyszerű. Szeptemberi térképeket mutattál ugyebár, és azokon valóban nem látszott a szibériai hidegdepozició fórja a kanadaival szemben -sőt. A grönlandi jégmező…

A hidegmagok növekedése nyilván egy más dolog (te a kifejlődést hoztad fel), de azt nagyban befolyásolja az őszi/téli légköri felállás is, miközben maga a folyamat is visszahat a légköri ciklusra. Pl. ha szeptemberben, októberben nem esik sok hó Szibériában, akkor hiába telepedik oda egy anticiklon utána, nem lesz olyan gyors a hidegmag kialakulása. Fordítva viszont, ha sok hó esik, de a légkörzés olyan, hogy nem tud kialakulni tartós anticiklon (mint most), akkor megint csak nem lesz erős a hidegmag.

A tavalyi ősz/kora tél egyébként tökéletes példája volt annak, hogy olykor valóban hátrányból is tud fordítani a szibériai hidegmag. Novemberre már beelőzte az észak-amerikait, igaz utána decemberben az is gyorsan kiterjedt.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Thermometer
Gönyû
#71 257
Zivipötty írta #71 254

"Először valószínűleg a szárazföldibb környezetben kiépülő észak-szibériai fejlődik ki" Idén nem. http://www1.wetter3.de/Archiv/GFS_Global/2017091500_3_nh.gif Tavaly nem.…

Utána gondoltam a kérdésnek: lehet, nem is olyan egyszerű. Szeptemberi térképeket mutattál ugyebár, és azokon valóban nem látszott a szibériai hidegdepozició fórja a kanadaival szemben  -sőt. A grönlandi jégmező közelségében, annak inicializáló hatására úgy tűnik, korán megindulhat a kanadai hidegraktár kiépülése a szibériainál még gyorsabban is.
De mi van akkor, ha ez a növekedés a későbbiekben lelassul a szárazföldi-szibériai növekedéshez képest, alkalmasint azért, mert a még be nem fagyott tengerrészek alulról nedvesítik a légtömeget, ezért nem tud rendesen lejátszódni az a kumulatív kifagyási-lehűlési folyamat, ami a szubarktikus hidegmagok kialakulásához, megerősödéséhez vezet. (Sőt, olyan színezete van a dolognak, hogy még a jégfelszín is szublimálása is számít. Ha megnézed, magában a jeges-tengeri medencében nemigen vannak erős hidegmagok. Hanem azok a környező szárazföldek fölött képződnek)
Az észak-kanadai tengerszorosok és öblök később teljesen befagynak, ezzel megkezdődhet a nagy hidegmag-képződés a napforduló táján.
Persze, ez csak egy ötlet. Érdemes volna végig pörgetni a következő hónapokat is, sokat meg lehetne ebből tudni.
Thermometer
Gönyû
#71 256
Zivipötty írta #71 254

"Először valószínűleg a szárazföldibb környezetben kiépülő észak-szibériai fejlődik ki" Idén nem. http://www1.wetter3.de/Archiv/GFS_Global/2017091500_3_nh.gif Tavaly nem.…

Akkor ez lenne az a viccbeli eset, mikor az elmélet konzekvens, sőt frappáns, összhangban is van a megfigyelt tényekkel. Csupán egy kis probléma van vele: NEM IGAZ? Talán.
Viszont a linkelt térképeken a szűken vett Labrador, Hudson-öböl térség gyakran kissé le van maradva Észak-Szibériától a hidegraktár kiépítésében. Az Ellesmere-föld és az Északnyugati-átjáró vidéke már nem, az túl közel van Grönlandhoz. Persze lehet, ez már a határok önkényes tologatása.
Azzal viszont 100 percentesen egyetértek, hogy a grönlandi örök jég és hó kezdeményezi a lehűlés kezdetén a hidegtömeg felépülését, és az onnan kezd szétterjedni részint Eurázsia, részint Amerika felé.
Thermometer
Gönyû
#71 255
Thermometer írta #71 252

Boncolgassuk egy kicsit még a témát. Szerintem itt a hidegmagok és a nyugati drift jelentik a két főszereplőt a történetben. Külön csavar, hogy e kettő még össze is függ egymással... Hogy hidegmagok mikor és hol…

Arról az esetről is szót kell ejteni, mikor az eurázsiai hidegmag (Svalbard, Novaja Zemlja, Északi-Ural) gyenge, rosszul regenerálódó, vagy praktikusan nincs is (mint most, sajnos)
Feltételezhető, hogy minél gyengébb ez a hidegraktár, amellett minél erősebb más hidegraktár a féltekén (ez általában a kanadai szokott lenni, de az északkelet-ázsiai is szóba jön), azaz minél inkább ez a távoli hidegraktár a félteke vezér hidegpontja, annál rosszabb a helyzet nálunk leszakadás szempontjából. Ilyenkor szokott az lenni, hogy egy nyúlfarknyi tél eleji hidegebb intermezzó után boldogan zónázik fölöttünk a légkör heteken, sőt hónapokon át. Illetve folyton délnyugati, nyugati légpálya van fölöttünk, és legfeljebb január legvégén, februárban próbálkozik megint valami csenevész hideg. A lyukas tél lukja óriási!
Az elméleti eszmefuttatásokból visszatérve a konkrét esetünkre: sajnálatos módon egyelőre ez utóbbi eset látszik az idén megvalósulni. Túlfejlődött kelet-szibériai és kanadai hidegraktár, nyugat-eurázsiai hidegfelhalmozódás egyelőre sehol!

Link

Hogy még kellemetlenebb legyen a dolog, ez a kép egyáltalán nem most alakult ki, hanem jó ideje ilyen már. Sőt, ilyen is marad, ameddig a modell ellát. 180 óránál ez a kép:

Link

Bár itt nyugat Szibériában már mutatkozik némi lehűlés. Ez pedig átvezet minket a következő megfontoláshoz: a kérdés az, hogyan változhat meg a mostani áldatlan állapot. Kérdés, hogy keletkezik a nyugat-eurázsiai hidegmag. Priméren, helyben keletkezik, vagy valamelyik másik hidegraktár ide terjedése révén? Az utóbbi esetben honnan jöhet a ráterjedés? Grönlanból? Kelet-Szibériából? Mindkettő esélyes, és egyik sem.
Bár, a 180 órás kép mintha azt mutatná, hogy a kelet-szibériai hidegmag kiterjed nyugat felé. Kérdés, kifutja-e magát a folyamat.
Ha egyik  sem következik be, túl sok jót az idei téltől nem várhatunk. Érdekesek lesznek időjárási szempontból a következő hetek.
Zivipötty
Egyházasrádóc
#71 254
Thermometer írta #71 252

Boncolgassuk egy kicsit még a témát. Szerintem itt a hidegmagok és a nyugati drift jelentik a két főszereplőt a történetben. Külön csavar, hogy e kettő még össze is függ egymással... Hogy hidegmagok mikor és hol…

"Először valószínűleg a szárazföldibb környezetben kiépülő észak-szibériai fejlődik ki"
Idén nem.
Link
Tavaly nem.
Link
2015-ben nem.
Link
2014-ben nem.
Link
2013-ban nem.
Link
2012-ben nem.
Link
2011-ben nem.
Link
2010-ben talán elmegy döntetlennek.
Link
2009-ben döntetlen.
Link
2008-ban döntetlen.
Link
2007-ben nem.
Link
2006-ben döntetlen.
Link
2005-ben nem.
Link
2004-ben nem.
Link
2003-ban nem.
Link
2002-ben igen.
Link
2001-ben döntetlen.
Link
2000-ben döntetlen.
Link

Tehát 18 év alatt mindössze 1-szer volt ez így, de ez nem is meglepő. Amíg Grönlandon örök hó és jég lesz, addig ott hamarabb is kezd el hűlni, és a hideg onnan így hamarabb szét is terjed.
Donnie
Érd
#71 253
csokito18 írta #71 251

http://www.kephost.com/images/2017/12/17/ao.sprd2.gif :( Az AO torony magas bizonytalansága ott kezdődik, hogy hozzávetőlegesen 120 óra múlva Alaszkán át, egy jó adag meleg légtömeg "fröccsen" a Jeges - tengerre.…

"A január kuka"

Bocs, az ilyenek nálam december 17-én olvasva instant görgetőgomb, aktivitást indítanak be.
Tök jók a hosszas elemzések, csak éppen ezzel nagyjából le is nulláztad.
Véleménynek ok, de tökéletesen komolytalan ezzel.
Thermometer
Gönyû
#71 252
csokito18 írta #71 251

http://www.kephost.com/images/2017/12/17/ao.sprd2.gif :( Az AO torony magas bizonytalansága ott kezdődik, hogy hozzávetőlegesen 120 óra múlva Alaszkán át, egy jó adag meleg légtömeg "fröccsen" a Jeges - tengerre.…

Boncolgassuk egy kicsit még a témát. Szerintem itt a hidegmagok és a nyugati drift jelentik a két főszereplőt a történetben. Külön csavar,
hogy e kettő még össze is függ egymással...
Hogy hidegmagok mikor és hol alakulnak ki, azt a félteke geográfiai
viszonyai eléggé meghatározzák. Először valószínűleg a szárazföldibb
környezetben kiépülő észak-szibériai fejlődik ki, ill. neki fórja van az
észak-kanadaiakkal  szemben. Mivel a tengeribb kanadai (Hudson-öböl,
Labrador, Ellesmere-föld) terület a tél legelején még nem hűlt le
kellőképpen, az egész sarki hidegbázis összességében még gyengébb. Ezért
a féltekei nyugati drift is egyelőre relatíve  lassú. Emiatt a
fejlődésben előbbre tartó szibériai (észak-eurázsiai) hidegmag (és
kapcsolt területei) viszonylag könnyen leszakadnak  -ránk.
Ez lehet a magyarázata a nálunk tél elején gyakran tapasztalható hideg etapnak.
A napforduló környékén azonban az észak-kanadai hidegraktár általában rapid
fejlődésnek indul, hiszen ilyenkorra már kihűl, befagy ott a tenger.
Ezt a hidegmag-kifejlődést látjuk most a szinoptikai térképeken. A sarki
hidegbázis ezzel egészében is sokkal erősebb lesz, mint volt az ősz
végén, tél elején. Ebből kifolyólag a nyugati drift nagyon felgyorsul,
és ez már önmagában nehezíti régiónkban a hidegleszakadást. Ha ez még nem volna
elég, a megelőzően hidegleszakadásos, meridionális áramlási képű európai
térségben épp a meridionalitás nyomán le van nullázva a hőkontraszt, újabb
meridionalitás, hidegleszakadás már csak ezért sem keletkezik.
Felteszem, ez a karácsonyi hóolvadás, nyugati áramlás fizikai oka.
Január második felére, február elejére viszont az történik, hogy az eurázsiai
hidegmag regenerálódik, sőt tovább izmosodik (jó esetben), újra megnő
itt a hőkontraszt. A nyugati drift pedig lassul, hiszen ekkorra már a
félteke szubtrópusi területei is lehűlnek. Ekkor kaphatjuk mi a
hidegleszakadások második, immár masszívabb "felvonását"  -januárban,
februárban.
Hihetőnek gondolom, hogy a 'lyukas közepű tél', 'szendvicstél' ebben leli magyarázatát.
Külön aleset, mikor az eurázsiai hidegmag a félteke vezér hidegpontja, de
legalábbis fejlettsége a napforduló táján is összemérhető a kanadaiéval
(ez az, ami most sajnos nincs) Ilyen esetben a tél közepi nullázódást
követően az eurázsiai hidegraktár nagyon gyorsan regenerálódik, és az
erős nyugati drift dacára is korán (már január elején) újra ránk szakad.
Gyakran brutálisan. Egy röpke "karácsonyi" zonalitás ilyenkor is van,
de lehet, csak egy hétig, 10 napig tart. Aztán csőstül jön újra a fagyos
levegő. Ilyesféle tél volt pl. 1978/79, 1984/85, és 1995/96.
csokito18
Nyíregyháza
#71 251
Link

szomoru

Az AO torony magas bizonytalansága ott kezdődik, hogy hozzávetőlegesen 120 óra múlva Alaszkán át, egy jó adag meleg légtömeg "fröccsen" a Jeges - tengerre. +szerintem van ott egy főn is 850-en(pl. Brooks hg.ben 2699-es csúcs meg a többi alaszkai hegyek. Mt.Logan(6050m),Mt.McKinley(6194m) stb.
Csak szemléletesség képpen: 

Link

Link

Ezt elnézve, ha ez bejönn. Meg a hidegmag Észak - Amerikára jobban rátelepszik. 
szomoru 

Nálunk a legjobb esetbe is félblock maradhat vagy elkerülhetetlen zonázás vár ránk. Északi vagy a klasszikus. Leginkább karácsony után esetleg mázlival januártól. Februárban ahogy lenni szokás a túlcsordult hideglégtömegek és egyre masszívabb magasnyomásos új átrendeződés von maga után.(- Reméljük.) Szerintem ránk szakad az kontinentális lábas(száraz hideg).  vidám "Rosszabb esetben" blocking kúrát kap Magyarország és némileg havasabb kivitelű hónapban lehet részünk. kacsint

Igy a tél kijöhet "átlagosra" kicsivel csapadékosabbra. A december meg a február lehet az. A január kuka. 

Megjegyzés: Az Ao novemberi értéke: -0.078 lett. Kicsivel de mínuszba. Az 1990/91-es télfélév novembere meg 0.521! Szóval..ez még nem bukta szag, mert Ugye Aug,Szept 1952,1984,1990,2008 és 2013-ról volt szó.Októberre 1990 maradt ringben. +- 0.33-as értékkel számolva. A 2008-as novemberi adat "csupán" 0.092-vel. Attól félek decemberre kifogyok belölük,de ugy sejtem 2008 vagy 1984 enyhe plusszos decemberként belefog illeni a 0.33.as eltérési tartományba. Mindenestre kíváncsi leszek rá, ahogyan egy-két passzívan figyelő, nem írosgató "megszállott" is. vidám nyelvnyujtas kacsint
bölke
Velence
#71 250
Donnie írta #71 249

Hát, az még mindig nagyon messze van. Most úgy néz ki, 21-22 körül lesz még egy beenyhülés. de ha mákunk van, pont 24-ére visszatér a hideg, egy újabb teknő hátoldal révén:…

Igen, sajnos már azt is látni pl., hogy az Alföld jól jöhet ki, de Dunántúlon inkább eső lehet. Persze ez is egy verzió. Lehet, érdemesebb lesz jövő héten nézegetni, addig csak küzdjenek meg egymással a fáklyák.
Donnie
Érd
#71 249
bölke írta #71 248

Én is tegnap nagy boldogan láttam azt, amit már jó pár éve nem, hogy könnyen fehér lehet a Karácsony. Igen, a délre tolás veszélye fennáll, mint mindig..., meg délebbre esőt mond, ami simán feljebb jöhet. Szóval…

Hát, az még mindig nagyon messze van. Most úgy néz ki, 21-22 körül lesz még egy beenyhülés. de ha mákunk van, pont 24-ére visszatér a hideg, egy újabb teknő hátoldal révén: Link
Ebből még lokálisan bármi lehet, nem csoda hogy a fáklyák úgy szórnak, mint a bolond nevetLink
 
bölke
Velence
#71 248
Szabolcs 72 írta #71 246

A friss ECM, de részben GFS alapján is a Dunántúl jó része masszív havazást kaphatna egy hét múlva, amely után végre É-Ék-ies légpályák alapján "lábasabb" léghullámok árasztanák el országunkat! Mégis szerencsénk lesz a…

Én is tegnap nagy boldogan láttam azt, amit már jó pár éve nem, hogy könnyen fehér lehet a Karácsony. Igen, a délre tolás veszélye fennáll, mint mindig..., meg délebbre esőt mond, ami simán feljebb jöhet. Szóval kínáncsian várom, mi sül ki ebből, minden esetre a szánkóra nem pakolok már semmit... Én már egy 2 cm-nek is örülnék, a gyerekek azon már tudnak szórakozni.
wetsom
Nagyatád
#71 247
Szabolcs 72 írta #71 246

A friss ECM, de részben GFS alapján is a Dunántúl jó része masszív havazást kaphatna egy hét múlva, amely után végre É-Ék-ies légpályák alapján "lábasabb" léghullámok árasztanák el országunkat! Mégis szerencsénk lesz a…

Csak nehogy ezt is eltolják délre, ahogy szokták.
Szabolcs 72
Kutas
#71 246
A friss ECM, de részben GFS alapján is a Dunántúl jó része masszív havazást kaphatna egy hét múlva, amely után végre É-Ék-ies légpályák alapján "lábasabb" léghullámok árasztanák el országunkat!havazashideg Mégis szerencsénk lesz a karácsonyi időjárást illetően???nevet
Thermometer
Gönyû
#71 245
csokito18 írta #71 244

A most soron következő (blokkoló) anticiklon is ugyanott épül fel ahogyan a jelenlegi is tette, azaz Grönlandtól délre. Megint csak Nyugat - Európa kapja az első hidegzuhanyt, aztán ez menetel majd keletebbre. Viszont…

Hogy a zóna mit tud majd alakítani ezen a télen, nem most fog eldőlni. A tartós zonalitás, ha beáll, inkább a napforduló idején esedékes, nem december elején. Oka talán az, hogy az északi sarki/szubarktikus öv tengeribb részei (jó sok van belőlük!)  viszonylag későn, a tél közepére hűlnek le, a szubtrópusi tengerek viszont még melegek. Emiatt karácsony környékén rendszerint nagyon kiéleződik a hőkontraszt, nyomában felgyorsul a nyugati drift ( karácsonyi hóolvadás, szingularitás)
Amit a kézzel fogható jelenben látunk, az ez:

Link

Link

Látszik, hogy a minket érdeklő nyugati drift a mi szegmensünkben nagyon gyenge, de félteke szerte is gyenge. Mindenfelé feldarabolódott nyugati áramlási szalagot, emellett hidegleszakadásokat látunk.  Ez nem is csoda: tulajdonképp egyetlen jelentős hidegdepó van, a kelet-szibériai. Az észak-amerikai hidegmag se nagyon acélos, Európa szegmensében pedig gyakorlatilag nulla a sarki hidegraktár. Ennek megfelelően szegmensünkben alig van nyugati drift, emiatt az említett nulla hidegraktár is ismételten leszakad. Az eredmény: sorozatos teknőképződés, erősebb hidegáramlások nélkül.
Hogy alakulhat tovább a szituáció? Hogy a félteke "vezér hidegpontja" Kelet-Szibériában van, nem most alakult ki. Hetek óta ez a helyzet, és az előrejelzési térképek tanúsága szerint ez a közeljövőben sem változik meg:

Link

Óriási ez a kelet-eurázsiai hidegtömeg (Dél-Japánban -10 fokos T850, nem átlagos dolog!) időjárásunkra esetlegesen gyakorolt hatása egyelőre meg sem becsülhető. Az összkép emellett eléggé hasonló a mostanihoz, talán csak a sarki-amerikai hidegmag erősödik némileg. Ha ez túlsúlyossá tudna válni, az elindíthatná a "csigagyárat" Illetőleg a távol-keleti hidegtömeg is tért nyerhet nyugat felé Szibériában.  Legvalószínűbbnek azonban a jelenlegi az alap-hajlamok fennmaradása látszik a következő hetekben. Azaz túlnyomó meridionalitás, ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken, Közép-Európában, továbbá a Mediterráneumban. Relatíve kevés hátoldali hideglevegő. Nálunk folytatódó változékonyság, hó szempontjából "pengeél" szituációk.
Szóval, nagyjából az, ami eddig is volt. Tél szempontjából nem olyan rossz ez, különösen, hogy számíthatunk a Kárpát-medence "jégverem" effektusára. A későbbiekben megerősödő Grönland környéki és szibériai hidegraktárak ünnepek környékére, január elejére módosíthatják a képet, de ez már a távoli jövő "zenéje"
csokito18
Nyíregyháza
#71 244
A most soron következő (blokkoló) anticiklon is ugyanott épül fel ahogyan a jelenlegi is tette, azaz Grönlandtól délre. Megint csak Nyugat - Európa kapja az első hidegzuhanyt, aztán ez menetel majd keletebbre. Viszont pontos részletei december 9-10-ei lehűlést körül még nem tisztázottak, jelentős még a szórás a modelleken.

Ha marad a jelenlegi "verkli" nem fogunk unatkozni december havának derekáig(dec.15). nevet 
Aztán később, hogy milyen irányba billenek a dolgok még kérdéses.
A makrocirkulációs indexek biztatóak, különösen az AO. Nem éppen zonálisra áll az időjárási muszter, csak ha az index előrejelzett görbéit nézem. Inkább meridionális hajlamra, még ha azért ebbe szerintem átmeneti 1-3napos zonázás is beleférne.