Ciklon
A felszínen zárt izobárokkal rendelkezõ, alacsony légnyomású terület, amelyben a tengerszintre átszámított légnyomás többnyire 1015 hPa alatti. A középpontjában a fejlettségi stádiumától függõen 960-1000 hPa a jellemzõ légnyomás, de a sekély mediterrán ciklonok középpontjában az 1000-1010 hPa a jellemzõ érték. Egy-egy trópusi ciklonban elõfordulhat 900 hPa körüli érték is, de a mi földrajzi szélességeinken nem adottak a fizikai feltételek kialakulásukhoz.
~ -ok szinoptikus skálájú (ezer kilométeres nagyságrendû képzõdmények) cirkulációs rendszerek, amelyek a földforgással megegyezõen, felülrõl nézve az óramutató járásával ellentétesen forognak az északi féltekén. Meleg és hidegfrontot, illetve fejletségüktõl függõen meleg-hideg, un. okklúziós frontot tartalmaznak. A centrumban összeáramló levegõ fokozatosan felfelé emelkedik, a centrum felé haladva egyre erõsebbek a nagytérségû feláramlások, így a ciklonra a változatos idõjárás jellemzõ. A ciklon területén sokfelé van csapadék, amelyek a középpontjától távolodva egyre inkább a frontokhoz (lásd front) kapcsolhatók a mérsékelt övi ciklonok esetében (lásd mérsékelt övi ciklonok). A hidegfront és melegfront között, az un. melegszektorban - jellemzõen nyáron - gyakran adottak a feltételek (lásd labilitás) a légtömegen belüli zivatarok, konvektív csapadék (lásd konvektív csapadék) kialakulására.