Mérsékelt-övi ciklon
A mérsékelt-övi ciklonok a hideg és meleg légtömegek határán (azaz a polárfront mentén) történõ hullámzás labilizálódásakor, általában a tengerfelszín felett keletkeznek.
A több ezer kilométer hosszú hullámzás a meleg levegõnek a hideg felé történõ betüremkedésével kezdõdik, itt nyomáscsökkenés lép fel.
A meleg levegõ felsikló jellegû, széles csapadéksáv alakul ki, általában ez a fiatal ciklon elõoldala (leginkább keleti). Ugyanakkor a hátoldalon (leginkább nyugati) a hideg levegõ elõretörése hidegfront jellegû. A ciklonban kialakul a termikus asszimetria (a ciklon hajtóereje), a frontokkal elválasztott hideg és meleg szektor, és a rendszer mozgásba lendül (a vezérlõ Rossby-hullám mozgása mutatja az irányt, ami lényegében egybeesik a melegszektor izobárjainak irányával, ami leginkább keleties). A rendszer hullámzása több ezer kilométert fog át, az elsõként keletkezõ hullám maga mögött további hullámokat, azaz ciklonokat indít el (átlagosan 3-4 egymást követõt), ezt nevezzük cikloncsaládnak.
A hideg levegõ gyorsasága folytán fokozatosan utoléri a meleg levegõt, így a meleg szektor egyre szûkül, gyengül a termikus asszimetria, ha ez eltûnik, a ciklon okkludálódik, elöregedik. A fent vázolt folyamatok több nap alatt játszódnak le.
Amennyiben a ciklonok energia-utánpótlást kapnak, a folyamatok lelassulhatnak, a regenerálódás eltolhatja az elhaló fázist.
Az energia-utánpótlás a csapadékképzõdéssel együtt járó látens (rejtett) hõfelszabadulással ill. a tengerfelszínrõl kapott direkt hõárammal is törtéhet.
A ciklonok mozgási sebessége átlagosan 30km/h, telente gyorsabban, nyaranta lassabban haladnak.
A több ezer kilométer hosszú hullámzás a meleg levegõnek a hideg felé történõ betüremkedésével kezdõdik, itt nyomáscsökkenés lép fel.
A meleg levegõ felsikló jellegû, széles csapadéksáv alakul ki, általában ez a fiatal ciklon elõoldala (leginkább keleti). Ugyanakkor a hátoldalon (leginkább nyugati) a hideg levegõ elõretörése hidegfront jellegû. A ciklonban kialakul a termikus asszimetria (a ciklon hajtóereje), a frontokkal elválasztott hideg és meleg szektor, és a rendszer mozgásba lendül (a vezérlõ Rossby-hullám mozgása mutatja az irányt, ami lényegében egybeesik a melegszektor izobárjainak irányával, ami leginkább keleties). A rendszer hullámzása több ezer kilométert fog át, az elsõként keletkezõ hullám maga mögött további hullámokat, azaz ciklonokat indít el (átlagosan 3-4 egymást követõt), ezt nevezzük cikloncsaládnak.
A hideg levegõ gyorsasága folytán fokozatosan utoléri a meleg levegõt, így a meleg szektor egyre szûkül, gyengül a termikus asszimetria, ha ez eltûnik, a ciklon okkludálódik, elöregedik. A fent vázolt folyamatok több nap alatt játszódnak le.
Amennyiben a ciklonok energia-utánpótlást kapnak, a folyamatok lelassulhatnak, a regenerálódás eltolhatja az elhaló fázist.
Az energia-utánpótlás a csapadékképzõdéssel együtt járó látens (rejtett) hõfelszabadulással ill. a tengerfelszínrõl kapott direkt hõárammal is törtéhet.
A ciklonok mozgási sebessége átlagosan 30km/h, telente gyorsabban, nyaranta lassabban haladnak.