. 
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Ma olvastam egy - Nyugat-Európára kihegyezett - esélylatolgatást, mely szerint a felső-troposzférikus jet-ek alapján a Rossby-hullámok egyes forgatókönyvek szerint pont úgy alakulnának, hogy az ABH pont úgy foglalna…
Ma olvastam egy - Nyugat-Európára kihegyezett - esélylatolgatást, mely szerint a felső-troposzférikus jet-ek alapján a Rossby-hullámok egyes forgatókönyvek szerint pont úgy alakulnának, hogy az ABH pont úgy foglalna helyet, hogy engedné az Észak-Atlani AC előoldalán a hidegadvekciót a Földközi-tenger nyugati medencéjébe. Ez ott egy ibériai teknőt hozna létre, ami egy “forró pumpát” csinálna. Az 5-6 fokos pozitív anomáliás tenger felett nagyon gyorsan eljutna Európába a rendkívül meleg szaharai levegő, ami főleg Nyugat-Európában okozhatna extrém meleget, de a ciklon esetleges keletre mozdulásával végigsöpörne a kontinensen. Ez egyébként július 2. felére prognosztizálható “legrosszabb esetként”, amikor a Rossby-hullám felettünk ismét alacsonyabb szélességekre hatolna.
. 
A Spanyolok sem fognak fázni, bár az kevésbé meglepő. 
Pár szösszenet... Összeomlóban a vortex, köszönjük meg neki is a várhatóan csapadékosabb jövő hetet, mivel a vertikális metszeten látszik, az örvény tengelyének belógása K-Európa fölé segíti megállítani a mostani…
Pár szösszenet...
Összeomlóban a vortex, köszönjük meg neki is a várhatóan csapadékosabb jövő hetet, mivel a vertikális metszeten látszik, az örvény tengelyének belógása K-Európa fölé segíti megállítani a mostani helyzetében az Izland alatti AC-t.
Utána meglátjuk, mi lesz, AC tartósabban visszajön-e vagy más felállások, újabb csapadékos etapok kialakulásával. Amire kíváncsi leszek, az a hónap vége, a gyenge zonális szelek még lejjebb csúsznak-e, addigra helyeződhetne az örvény helyetti magassági AC pont a pólusra, plusz a trópusokról érkező befolyásoló tényezők is blokk felé mutathatnak. Ennek ellentmond, hogy űrtávban nem csökkennek az indexek egyelőre, bár az OP képe alapján csak a futási időn túl lehetnének erre jelek.
Végül pedig egy extrém hosszú kitekintés a nyárra, szigorúan érdekességként az amcsi multimodell korábbi futásainak valószínűségi ábrái a hőmérsékletre. Egyben nézve az egész féltekét, nem kell kommentálni, mennyire siralmas az idei előre. Évszakos beválási esélyeket észben tartva, és a nagyképet figyelve, nem kiragadva az Eu/Észak-Afrika térséget is elég erős.
Hosszú hallgatásomat megtörve, a mostani helyzetből igaz sikerült egy átmeneti 2-3 cm vizes tapadós latyakot összehoznunk az elmúlt 3 napban, ami tegnapra jócskán megfogyatkozott. December 27-én hajnalban illetve reggel:
) 
Igen, sajnos az anticiklonális visszarendeződés esélyei kifejezetten nagyok, már a nyomásfáklyák is magukért beszélnek, illetve a legutóbbi CFS futások is többnyire 1030 hPa körüli/feletti nyomásátlagot mutattak…
Igen, sajnos az anticiklonális visszarendeződés esélyei kifejezetten nagyok, már a nyomásfáklyák is magukért beszélnek, illetve a legutóbbi CFS futások is többnyire 1030 hPa körüli/feletti nyomásátlagot mutattak legalább december 15. környékéig, egyedül a 12Z-s futás volt kicsit frontosabb.
Meglátjuk, én mondjuk kvázi kizártnak tartom, hogy ebből a hóból az alacsonyabb helyeken bárhol is maradna érdemlegesebb mennyiség vasárnapig (még ha többfelé esne is 5-8 cm körüli mennyiség, ami egyre kevésbé…
Meglátjuk, én mondjuk kvázi kizártnak tartom, hogy ebből a hóból az alacsonyabb helyeken bárhol is maradna érdemlegesebb mennyiség vasárnapig (még ha többfelé esne is 5-8 cm körüli mennyiség, ami egyre kevésbé valószínű, akkor is el fog olvadni a nagyja már péntek estére, mire először megfagyhatna), a hegyekben meg ugye utána enyhül meg.
Ezért van komoly jelentősége, hogy a pénteki peremciklon a lehető legnagyobb területet temessen be hóval mert akkor más lenne a hangulata az AC alatt csücsülni illetve a hétvégi, jövő hét eleji massziv bemelegedés elég…
Ezért van komoly jelentősége, hogy a pénteki peremciklon a lehető legnagyobb területet temessen be hóval mert akkor más lenne a hangulata az AC alatt csücsülni illetve a hétvégi, jövő hét eleji massziv bemelegedés elég szépen ki lett lúgozva, a T2m és a Td térképek szerint.
Igen, sajnos az anticiklonális visszarendeződés esélyei kifejezetten nagyok, már a nyomásfáklyák is magukért beszélnek, illetve a legutóbbi CFS futások is többnyire 1030 hPa körüli/feletti nyomásátlagot mutattak…
Igen, sajnos az anticiklonális visszarendeződés esélyei kifejezetten nagyok, már a nyomásfáklyák is magukért beszélnek, illetve a legutóbbi CFS futások is többnyire 1030 hPa körüli/feletti nyomásátlagot mutattak legalább december 15. környékéig, egyedül a 12Z-s futás volt kicsit frontosabb.
Ez a hét tehát a vártnak megfelelően alakul, a két körös csapink után hamar átalakul az átmenetileg csaknem teljes blokk. Megérkezik az előoldal, de valamekkora területen beragadhat egy újabb hidegpárna is nálunk. A…
Ez a hét tehát a vártnak megfelelően alakul, a két körös csapink után hamar átalakul az átmenetileg csaknem teljes blokk. Megérkezik az előoldal, de valamekkora területen beragadhat egy újabb hidegpárna is nálunk. A korábban említett egyhullámos helyzet mind a sztratoszférában, mind lent összeomolhat. A több hullám közt a polárfront mentén közben azért marad egy gerinc Grönland felé felnyúlva. Ez pedig kb egy hét múlva az USA keleti parti ciklon előoldalán meglódul kelet felé a Rossby-hullámok fejlődésének megfelelően, és végül Európa Ény-i térségében kiteljesedhet.
A sztratoszférábaba pedig ebben az időszakban kevés hőfluxus hatolhat fel, egy hét múlva igen jelentős örvény gyorsulást okozva, vertikálisan egyenes hullámokkal.
Űrtávra 2 nagy forgatókönyv lehet a klaszterek szerint: Vagy egy kifejezetten a kontinens feletti AC, de elég északra is felnyúlva, vagy egy brit/skandi központú AC, de ennek egy része bőven benyúlhat a kontinens fölé is. Ha nagyon rajtunk van az AC központ, akkor langyos-, vagy hidegpárna, csapimentesség megint, de ha peremre kerülünk, K-Ék-i áramlással hideg levegő is érkezhet.
Eközben ez a gerinc/AC masszívan felnyúlna nagy magasságokba, és egy igen markáns kéthullámú helyzetet hozna létre, idelent Európa térségében messze északon maradó zonális szelekkel. Odafent viszont az örvény megnyúlik, Szibéria és Amerika felett pont a 60. szélességi kör közelében nagy nyomáskülönbséggel, markáns szelekkel. Ezáltal tartósan gyors örvényre váltunk. De az említett anticiklonunk idelent lassíthatná a zonális szeleket, tehát a felső légköri réteg zónaszelei továbbra sem kapcsolódnának lefelé, vagy remélhetőleg max. északi zóna formájában.
Most nagyobb bizonytalanságúnak érzem a dolgot, pláne, hogy a poláris örvényre vonatkozó dolgok nagyban GFS OP alapúak, de a gyorsulás az ECM többhetesben is egyértelmű mostani állás szerint.
Képesen, klaszterek, ahol a két fő mellett a harmadik egy egyre inkább Grönland körül jellemző AC-t mutat, de ez kisebbség most.
Vertikális szerkezet örvénygyorsulás kezdetekor, majd kéthullámos helyzet, térképesen is:
Hullámszámok változása sztrato/tropo és zónaszél:
Szerencsére van erről is archívum, be linkelem ide https://noaadata.apps.nsidc.org/NOAA/G02135/north/daily/images/ Ezen egészen 1978-ig lehet vissza nézni adatokat, persze itt ott hiányos az adatbázis. Időm még nem volt…
Szerencsére van erről is archívum, be linkelem ide
Link
Ezen egészen 1978-ig lehet vissza nézni adatokat, persze itt ott hiányos az adatbázis. Időm még nem volt összehasonlítani a jelenlegi állással.
Azt lehet tudni, hogy pl. a parádés 1987 januárjában, vagy december végén milyen mértékű hófelhalmozódás volt pl. a Kelet-Európai síkságon, vagy akár Szibériában? Vagy mondjuk 1996-ban?
Azt lehet tudni, hogy pl. a parádés 1987 januárjában, vagy december végén milyen mértékű hófelhalmozódás volt pl. a Kelet-Európai síkságon, vagy akár Szibériában? Vagy mondjuk 1996-ban?
Újabb cikk jött ki a severe weather-től, a sarki örvénnyel kapcsolatban. Ebben azt taglalják hogy az októberi szibériai és északamerikai hótöbblet miként gyakorol hatást a téli félévben. Dióhéjban Szibéria felett az…
Újabb cikk jött ki a severe weather-től, a sarki örvénnyel kapcsolatban. Ebben azt taglalják hogy az októberi szibériai és északamerikai hótöbblet miként gyakorol hatást a téli félévben. Dióhéjban Szibéria felett az 500hPa-os szint nagy területen negatív magassági anomáliát mutat, tehát az átlagostól alacsonyabb nyomású zóna van a területen. Ami az elmúlt 20 év harmadik legnagyobb hókiterjedését okozta, és várhatóan okozni fogja a következő 2 hétben. A hótöbblet elősegíti, hogy erősebb és nagyobb magasnyomás épüljön ki a térségben. Ez pedig támogatja a gyengébb sarki örvényt (SSW), illetve annak esetleges összegeomlását.
Mint előjel mindenképp biztató, de számunkra oly sok "ha" - nak kell teljesülni, hogy még azért nem dörzsölöm a tenyerem.
És akkor a cikk : Link
Öröm olvasni ezeket az elemzéseket, köszönet érte, nagyban emeli az oldal színvonalát:) A két index határozottan megindult felfelé, a friss futásban, ez alátámasztja az örvény erősödését. Egyébiránt ha maradna a…
Öröm olvasni ezeket az elemzéseket, köszönet érte, nagyban emeli az oldal színvonalát
A két index határozottan megindult felfelé, a friss futásban, ez alátámasztja az örvény erősödését. Egyébiránt ha maradna a gyengébb örvény és HA jó helyre tudna hideg leszakadni akár még a hónapban befuthatnának a hegyekbe az első hózáporok. (Alig várom az első hópelyheket)
Arra lennék kíváncsi, hogy a szezonális előrejelzések készítésekor belekalkulálták-e az ITCZ zóna északabbra tolódását már amennyiben ez kihatással van a téli szezonra. Véleményem szerint van köze hozzá, mivel így elvben kevesebb hurrikán alakul ki, így kevesebb exhurrikánból lehet viharciklon (persze ettől függetlenül is lehet sok viharciklon), persze nyílván ennyire nem egyszerű ez a dolog mert sok más tényezőtől függ még.
Ha jól emlékszem a severe weather fog még frissítést kiadni a szezonnal kapcsolatban, érdemes lesz figyelni.
Én egyelőre óvatosan közelítem meg ezt az ősz eleji gyengébb poláris örvény felpörgést, meg a hideg jelenlegi halmozódását. Még a Borisz előtt írtam a mettársalgóban, hogy mikor indulhat meg az évszakváltás, és akkor…
Én egyelőre óvatosan közelítem meg ezt az ősz eleji gyengébb poláris örvény felpörgést, meg a hideg jelenlegi halmozódását.
Még a Borisz előtt írtam a mettársalgóban, hogy mikor indulhat meg az évszakváltás, és akkor hivatkoztam az AO-ra, NAO-ra is. És valóban, a Boriszhoz vezető események a NAO hirtelen előjelváltásával is összefüggtek. Ez annyira jól sikerült, hogy a nyári, különösen augusztusi pozitív index az egyik legnagyobb fordulatát produkálta egyik hónapról a másikra, és szeptemberben szépen negatív volt. Ez csak azért írom, mert bár ilyenkor még nem érdemes nézni annyira az indexeket, de a hirtelen váltásunk mögött egy éles változás volt a poláris térségben is. Ezzel összefügg, merre halmozódik több hideg jelenleg.
A gyenge örvény felpörgés pedig lehet következménye a rekordmagas sarki ózonkoncentrációnak is, ha ez fennmarad még, akkor persze segíthet gyengén tartani. Október közepétől azért átlag közelébe erősítik a modellek, az egy hét múlva esedékes friss évszakos örvényelőrékre is rá lehet majd nézni, érdekességként biztosan.
Ami még az ózonnal is összefügghet, hogy a nyarat végig kísérte egy negatív alsó-sztratoszférikus AO, a szeptemberi váltás ennek kiteljesedéseként is felfogható.
Azok röviden se értik. Lást wetsom harcát a sötétséggel a fészbukon.
Azok röviden se értik. Lást wetsom harcát a sötétséggel a fészbukon.
Mindössze a hosszával van gondom - mondom: azok, akiknek leginkább szólna, és eddig is baromságokat beszéltek a kocsmában, meg a FB-on, azok soha életükben nem olvasnak (olvastak) el egy ilyen "hosszú" szöveget, vagy ha…
Mindössze a hosszával van gondom - mondom: azok, akiknek leginkább szólna, és eddig is baromságokat beszéltek a kocsmában, meg a FB-on, azok soha életükben nem olvasnak (olvastak) el egy ilyen "hosszú" szöveget, vagy ha mégis megpróbálták, már a közepén nem emlékeznek rá, hogy mi volt az elején.
Mindegy, ő leírta
Respect!
Ez így is rövid, de érthető. Ezt a témát nem lehet két kocsmai mondattal elintézni.
Ez így is rövid, de érthető.
Ezt a témát nem lehet két kocsmai mondattal elintézni.
Mindössze a hosszával van gondom - mondom: azok, akiknek leginkább szólna, és eddig is baromságokat beszéltek a kocsmában, meg a FB-on, azok soha életükben nem olvasnak (olvastak) el egy ilyen "hosszú" szöveget, vagy ha…
Mindössze a hosszával van gondom - mondom: azok, akiknek leginkább szólna, és eddig is baromságokat beszéltek a kocsmában, meg a FB-on, azok soha életükben nem olvasnak (olvastak) el egy ilyen "hosszú" szöveget, vagy ha mégis megpróbálták, már a közepén nem emlékeznek rá, hogy mi volt az elején.
Mindegy, ő leírta
Respect!
Goda Zoltán írása Olvassátok el! "Miért van most Magyarországon ilyen kegyetlen aszály?Miért nem esik már egy rendes eső, hová lett a csapadék és kit lehet érte felelősségre vonni? És legfőképpen: mikor lesz már…
Goda Zoltán írása
Olvassátok el!
"Miért van most Magyarországon ilyen kegyetlen aszály?Miért nem esik már egy rendes eső, hová lett a csapadék és kit lehet érte felelősségre vonni? És legfőképpen: mikor lesz már vége?Nos, ez a poszt sem lesz rövid, de ígérem a végére érteni fogsz mindent és olyannyira képben leszel, hogy este a kocsmában tőled kérdeznek majd a többiek. Viszont ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, mindenekelőtt néhány alapvető dolgot meg kell világítanunk. Először is a légkörben soha semminek nincs csupán egyetlen oka. Itt minden mindennel összefügg, bolygónk légköre egy hihetetlenül bonyolult és csodálatra méltó fizikai rendszer, ahol lazán megfér egymás mellett a káosz és a determinizmus. A Magyarországot sújtó mostani aszályt sem lehet egyetlen okra visszavezetni, de erről később.A másik amit még tisztázni kell mielőtt nagyon belemelegednénk (hehe) a témába, két áramlási rendszer, a ciklon és az anticiklon közötti különbség. Na, róluk már hallhattál földrajz órán. Az egyetlen közös bennük, hogy mindkettőt függőleges (de ellentétes) irányú légáramlások jellemzik (1. ábra). Ha anticiklon terpeszkedik felettünk, akkor a levegő fentről lefelé áramlik, magas légnyomás, napos, stabil időjárás alakul ki, felhő-, vagy csapadékképződés alig. Nyáron ez igazi strandidőt jelent, fogy a sör és a lángos, az esti tábortűz füstje mozdulatlan, lapos felhőként terül el a Duna felett. Az anticiklon télen is hasonlóan viselkedik, csapadék szinte semmi, de a nyugodt légkörben beindulhat a ködképződés, a nagyvárosok levegője pedig rohamos romlásnak indul.A ciklon pont az ellenkezője. Alacsony légnyomás, labilis légállapot, felfelé törő áramlatok jellemzik, kiterjedt, vastag felhőzet alakul ki. Ráadásul a ciklon közepe felé haladva a légnyomás tovább csökken, éppen ezért a levegő is igyekszik befelé áramlani, ezt az áramlást pedig a Coriolis-erő szépen megforgatja. Így alakulnak ki a csigaként tekeredő hatalmas ciklonok, amelyek aztán változatos megjelenésű és mennyiségű csapadékkal öntöznek egyszerre akár hatalmas területeket is.Na, ennyit bevezetőnek, lássuk a medvét. Aki ellopta az esőt.Légkörünk diagnosztizáltan hiperaktív, képtelen nyugton maradni – szerencsére – állandó mozgásban van. Ennek a mozgásnak a motorja minden esetben a napsugárzás, amelyből az egyenlítői régió kap legtöbbet. A termikus egyenlítő, amely a legmagasabb átlaghőmérsékletű területeket összekötő képzeletbeli vonal és amely nem azonos a földrajzi egyenlítővel, a bolygó tengelyferdeségéből adódóan az évszakokkal együtt vándorol a Ráktérítő és a Baktérítő között. (2. ábra) Nyáron északabbra tolódik, télen a déli féltekén kell keresni. A termikus egyenlítőnél a napenergia maximális mennyiségben éri a Föld felszínét. Az intenzív napsugárzás következtében a felszín és a légkör alsó rétegei erősen felmelegszenek, a meleg levegő pedig felfelé emelkedik – erre is emlékezhetsz földrajz óráról, persze csak ha nem a Bravo magazint olvastad a hátsó padban. A felfelé áramló légtömeg hőmérséklete gyorsan csökken, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért ebben a régióban rengeteg eső esik – itt alakulnak ki a trópusi esőerdők. A magasra emelkedett és víztartalmát vesztett levegő a troposzféra felső határán elfordul, horizontális irányú mozgást vesz fel és a magasban elindul észak felé (dél felé is persze, de most maradjunk az északi féltekén). Ha felemelkedett, valahol le is kell jönnie és ez a valahol az északi féltekén általában a Ráktérítő környékén, azaz körülbelül 30° északi szélességnél van, itt éri el a lefelé áramló, száraz levegő a földfelszínt. A leszálló ágnál a levegő magas nyomású területeket hoz létre, száraz és többnyire tiszta időjárással. Nem véletlenül ez a terület nagyjából a sivatagos övezetek, például a Szahara, az Arab-félsziget és a Mexikói-sivatag térségének felel meg. Itt a száraz levegő aztán elindul vissza az egyenlítő felé – ekkor már passzátszélnek hívja magát – majd a kör bezárul és kezdődik az egész elölről. Ezt az áramlási rendszert hívjuk Hadley-cellának (a 3. ábrára vess egy pillantást) George Hadley amatőr meteorológus után, aki közel 300 éve, 1735-ben már leírta ezt a jelenséget.Ahogy nyáron a termikus egyenlítő elmozdul észak felé, úgy a Hadley-cella is, amelynek leszálló ága ilyenkor a Földközi-tenger vidékén okoz száraz, napos időt, nagyvonalúan hozzájárulva a mediterrán országok turizmusból származó bevételéhez. Normál esetben ennyi a történet, a mediterrán területeket ezért jellemzi meleg, száraz, csapadékszegény nyár és – a meleg tenger közelsége miatt – csapadékos, enyhe tél.Normál esetben.De itt jön képbe az éghajlatváltozás – remélem már mindenki nagyon várta. Az éghajlatváltozás hatására a bolygó átlaghőmérséklete emelkedik és ez a melegedés különösen az északi féltekén nagyon intenzív. Ebből adódóan csökken a különbség – a hőkontraszt – a poláris és a trópusi régiók között. Pedig ez a hőmérsékletkülönbség az egyik motorja a futóáramlatoknak, vagy idegen szóval jet stream-eknek. Ha nagy a hőmérsékleti gradiens, a futóáramlat erős, ha kicsi a különbség, a jet gyenge lesz és meanderezővé válik. Normál esetben a földi légkörzésben játszott vitathatatlan szerepe mellett a Hadley-cella északabbra nyomulását is megakadályozza, egyfajta láthatatlan kerítésként tartja távol.Az idei nyáron a termikus egyenlítő két egész fokkal északabbra tolódott a megszokottnál és a jet stream is gyengélkedik, így a Hadley-cella leszálló ága – mostanra már bizonyára te is kitaláltad – bennünket boldogít. Ugyanez az eltolódott áramlási rendszer az oka, hogy a következő hetekben a Szahara jelentős részén ritkán látott esőzések alakulhatnak ki, erről a napokban olvashattál a sajtóban. Igen, lesz olyan hely a Szaharában, ahol több eső esik a következő két hétben, mint itthon... De nem, nem a „mi esőnk” esik most arrafelé, hanem az afrikai szavannára ilyenkor jellemző esők jutnak el a szokásosnál sokkal északabbra.Nos, hát ez volna az egyik ok, ettől extra száraz az idei év, de ahogy említettem sosem egy ok van. Maradj velem, ami most jön az is fontos.A másik ok a szép Kárpát-medence földrajzában keresendő. A medencejelleg nem igazán a csapadékképződésnek kedvez. Ez régen sem volt másként, hazánk sosem jutott volna még a dobogó közelébe sem a csapadék-világbajnokságon, már amennyiben létezne ilyen. Nálunk a nyugati-délnyugati áramlás az uralkodó, de bármerről is érkezzenek nedves légtömegek, biztosan át kell verekedjék magunkat tekintélyes méretű hegyeken. Az emelkedésre kényszerített levegő lehűl, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért mindig a hegy szélfelőli oldala a csapadékosabb. A hegyen átbukó levegő lefelé indul, felmelegszik, benne a felhőzet szétoszlik, ezért a hegy túloldala mindig szárazabb. Ezt nevezzük főnhatásnak (lásd 4. ábra). Persze ez nem jelenti azt, hogy a hegyeken nem jön át semmi csapadék, de azoktól távolodva egyre kisebb mennyiség lesz jellemző, éppen ezért nem meglepő módon a Kárpát-medencének is a közepe a legszárazazabb. Ha csapadékos az időjárás és szép nagy ciklonok tekeregnek a környéken, abból mi is többet kapunk. De a kevésből sokszor semmit.Megfelelő légállapotok mellett helyben is keletkeznek záporok, zivatarok, azaz ha minden adott, mi magunk is „legyárthatjuk” a saját csapadékunkat. Legalábbis egy részét. Ehhez azonban elengedhetetlen a kihullható nedvesség, a vízpára. Sajnos az elmúlt száz évben nem voltunk jó gazdái a víznek, igyekeztünk megszabadulni minden valamirevaló vizünktől, lecsapoltunk minden lápot, mocsarat, vízjárta területet, így sokat tettünk azért, hogy ne legyen alapanyaga a helyi keletkezésű csapadéknak. Egyúttal itt jegyezném meg, hogy – szintén a medencejellegből adódóan – a hegyek innenső oldalán lehulló csapadék éppen ide folyik. Mi lenne, ha nem hagynánk fékezés nélkül tovább folyni? Kicsit most olyan ám az országunk, mint a nyitva hagyott hűtőszekrény. Csak nekünk nem a hideg, hanem a víz visszatartása miatt kellene becsuknunk az ajtót…Na, de mikor törik meg végre a jég (hú, micsoda képzavar), mikor enyhül az aszály, mikor érkeznek meg végre a megváltó esők? Erre nyilván nem lehet pontos dátumot mondani, de talán látszik némi reménysugár az alagút végén. Nem a vonat, az újabban nem jön. Szóval ebből a fene nagy melegedésből a Földközi-tenger sem maradhatott ki, idén több helyen rekordot döntött tengervíz hőmérséklete. Ha végre megérkezik az igazi ősz, megjelennek az igazán hideg, északi áramlatok, akkor a Földközi-tenger langyos-párás levegőjében intenzíven beindulhat a mediterrán „ciklongyár” és e ciklonok egy része jó szokásuk szerint bennünket is elérhet, akár jelentősebb esőzéseket, vagy havazásokat okozva. De erre még biztosan várni kell, a hideg még sehol és újabban a szeptember és az október sem a nagy esőzésekről híres.Addig marad a meleg. Meg az aszály.Szóval nem, nem a HAARP, de nem is a jégelhárítás. Légkörfizika, földrajz és persze a mindenütt jelenlévő éghajlatváltozás.Kellemes (hőmérsékletű) napot! "
Goda Zoltán, facebook posztját másoltam be nektek.
Szeptemberi hónap szokott jelzés értékű lenni nyomásmintázatokban, előtte teljesen felesleg azon dillemázni milyen telünk lesz.:) Bár lehet csak túl sokat olvastam a Tabi Krisztiántól a Makrocirkulációs rendszerek és…
Szeptemberi hónap szokott jelzés értékű lenni nyomásmintázatokban, előtte teljesen felesleg azon dillemázni milyen telünk lesz.
Bár lehet csak túl sokat olvastam a Tabi Krisztiántól a Makrocirkulációs rendszerek és kapcsolatuk a téli időszak időjárásával Magyarországon című diplomamunkáját, emiatt is hidegen hagy az egész. Azt nem tudom, mi kellene ahhoz, hogy nálunk átlagnál hidegebb telet várjanak. (Csoda persze xd) A téli időszak blokkhajlama sem feltétlen látszik augusztusban, de ez a stabil anticiklonos időszak, pláne az…
Azt nem tudom, mi kellene ahhoz, hogy nálunk átlagnál hidegebb telet várjanak. (Csoda persze xd)
A téli időszak blokkhajlama sem feltétlen látszik augusztusban, de ez a stabil anticiklonos időszak, pláne az észak-európai ac centrumok nekem pozitív előjelnek tűnnek. Természetesen nem sok esélyt látok hideg télre, de nem lehetetlen. 2021 tavaszára is pozitív anomáliát vártak. Persze a hőtöbblet és az elmúlt évek szenvedései után a pozitív anomália tűnik reálisnak, de tényleg érdekelne, hogy szerintük milyen előjele van augusztusban pl egy 1928/29-es vagy 1939/40-es kaliberű télnek.
Ha a most következő tél időjárása a cikkben leírtak alapján zajlana le, akkor abból még jó is kisülhet. "A Severe Weather Europe a sarki örvény (polar vortex) szerepét is kiemeli, ugyanis az a tél első felében szintén…
Ha a most következő tél időjárása a cikkben leírtak alapján zajlana le, akkor abból még jó is kisülhet.
"A Severe Weather Europe a sarki örvény (polar vortex) szerepét is kiemeli, ugyanis az a tél első felében szintén gyengébb lesz a szokásosnál. Ez zavarosabb időjárási mintázatokat eredményezhet, hiszen lehetővé teszi a hideg levegőnek, hogy a sarkvidéki területekről alacsonyabb szélességi körökbe áramoljon, ami Észak-Amerika és Európa több részén hidegbetöréseket okozhat. Ez a La Niña hatásaival együtt azt jelenti, hogy az enyhe, száraz telet rövidebb intenzív hideg időszakok zavarhatják meg."
A 2023-as decemberből kiindulva, amely 2 fokos pozitív anomáliával zárt, az átlagnál melegebb téli hónap még hozhat ütős helyzeteket, akár országosan is.
A tavalyi december a középső országrészben és a Dunántúlon kétszer is hozott komolyabb hóhelyzetet, december 6/7.-én és 23.-án.
Ennek ellenére enyhe hónap volt.
Szóval reménykedek, hogy azt a néhány hidegbetörést bemákoljuk, melyből akár komolyabb hóhelyzet is kisülhet. Már ha megvalósul a cikkben leírt forgatókönyv. De lehet, hogy nem így lesz.
Amikor egy cikket túl komolyan vesznek, avagy "Az idei télen se számítsunk sok hóra" https://qubit.hu/2024/08/27/az-idei-telen-se-szamitsunk-sok-hora Itt az eredeti is:…
Amikor egy cikket túl komolyan vesznek, avagy "Az idei télen se számítsunk sok hóra"Link
Itt az eredeti is: Link
Ez se sokkal jobb. Egyáltalán nem tetszik, hogy a helyi sajátosságokat teljesen elfelejtve pusztán a globális légkörzés aktuális állapotából kiindulva készítenek fél éves "előrejelzést". A mersz persze üdvözölhető, de szerintem túlzás.
Link Most már kimondható, nagy eséllyel szélfordulásos (major) SSW, talán még split is a végén. Ahogy Rudolfking is írja, egyáltalán nem biztos, hogy már végső felmelegedés, február végi SSW-k után azért valamilyen szinten…
Most már kimondható, nagy eséllyel szélfordulásos (major) SSW, talán még split is a végén. Ahogy Rudolfking is írja, egyáltalán nem biztos, hogy már végső felmelegedés, február végi SSW-k után azért valamilyen szinten vissza tud épülni az örvény.
Hogy idelent mi lesz, az nehezebb dió. Ez most nem visszaverődéses, hanem valamilyen szinten lefelé terjedős lehet, egy blokkosabb márciusra simán rásegeíthet. Bár a mai többhetes szerint nem lenne sok látszatja felénk...
Bonyolítja a helyzetet, hogy az újévi minorhoz hasonlóan eleve negatív felszíni AO idején alakul ki, vagyis a blokkhajlam idelent már közvetlenül előtte erősödőben van a poláris régióban.
, én meg elteszem hosszútávú topikot a következő 24/25-ös szezonra. Az csak az én vágyálmom, hogy szétesik a polar vortex, március közepéig hideg van, aztán április 20-án lehet menni fürdeni a Balcsiba és október végéig már nem is lesznek fagyok (március közepétől) 8)
Az csak az én vágyálmom, hogy szétesik a polar vortex, március közepéig hideg van, aztán április 20-án lehet menni fürdeni a Balcsiba és október végéig már nem is lesznek fagyok (március közepétől)
"Final warming", végső felmelegedés? Nem kizárt, de nem is biztos... Én azt mondanám, lesz itt még visszaállás, de már nem a decemberi maximumok közelébe nyilván. (Képek: kachelmannwetter videó)
"Final warming", végső felmelegedés?
Nem kizárt, de nem is biztos...
Én azt mondanám, lesz itt még visszaállás, de már nem a decemberi maximumok közelébe nyilván.
(Képek: kachelmannwetter videó)
