Azért azt szögezzük le, hogy nem kispályás téli helyzetről lesz szó. Az óceánról a kontinens közepébe lefűződött 1000 (!) hepás cikloncentrum, mögötte Grönlandtól Dél-Skandináviáig AC -sok régebbi télen mit meg nem adtunk volna egy ilyen felállásért! Egy ilyen szituáció, ha nem is feltétlenül "szól nagyot", csak úgy elsunnyogni, lényeges hatás nélkül, nem fog. Ez még akkor is így van, ha bődült hidegdepó, nagyon alacsony izotermák nincsenek is a közelben. Mérsékelt, de tisztes hidegtömeg mutatkozik északkeleten:
A tapasztalat is azt mutatja, hogy blokk-helyzetben az ennyire leszaladó légnyomás, kiadósabb csapadék hosszabb, legalábbis nem csupán 2-3 napig tartó hideg időszak előszobája. Apropó, csapadék. A friss GFS szerint kedden majdnem egész nap várható (gyenge?) havazás az ország területének nagy részén.
Természetesen ez még kellő fenntartással kezelendő, mindenesetre a helyzet "paklijában" benne van. Az is érdekes, figyelemre méltó, hogy ezután a modellek milyen gyorsan beljebb hozzák az atlanti ciklontevékenységet a kontinensre, ennek megfelelően agresszívan ránk nyomják a magasban az enyhébb levegőt. Bár így is 168 óráig negatív lenne a hőmérséklet 850 hepán fölöttünk, és csak utána jönne jelentős enyhülés a magasban. Bár ez utóbbi 1025-1030 hepás nyomás mellett, GFS-nél AC centrális, ECM-nél kissé "peremesebb" bárikus felállásban következne be. Ergo a talaj közelében feltehetőleg még maradna a hideg. Utána GFS északi zonális, félblokk intermezzót ad űrtávban. ECM még 240 óránál is elég blokkos képet mutat.
Persze, tisztában vagyok ezzel. Végeredményben az alaphelyzet számít, amit legjobban az izobár-térkép mutat meg. Ugyanazt az alaphelyzetet csócsálja már minden modell sokadik futásban, persze kisebb-nagyobb…
Persze, tisztában vagyok ezzel. Végeredményben az alaphelyzet számít, amit legjobban az izobár-térkép mutat meg. Ugyanazt az alaphelyzetet csócsálja már minden modell sokadik futásban, persze kisebb-nagyobb tili-tolival. Az ECM op. is valószínűleg visszacsap majd a következő futásban. A masszívan ránk telepedő -10 fokos T850 az op. lefelé csapása volt, a jelenlegi atlanti diadal meg a fölfelé csapása. Az igazság majd valahol e kettő között lesz. Azért érdekel, hogy az északi, északkeleti blokk AC teljes keletre kenődése, északi zóna vagy félblokk kialakulása (tehát makrováltás) bekövetkezik-e hosszabb távon, és ha igen, mikor. Egyelőre modellösszkép alapján hajlok arra, hogy december elején ez megtörténik. Ha így lesz, kérdés, vajon a zonálisabb képek hamarosan ismét meridionalizálnak-e. Űrtávlati képek alapján ez nem kizárt.
Hidegmagokból "adalék" a télies folytatáshoz, (extra) hosszútávon is adott lehet. Persze, ha lentebb leírt módon bejönn amit az ECM "odafent" a sarkkörül jósol.
Az Északi - Sarkkörön jelenleg található AC tőlünk jó messze Kelet- Szibériai - tenger központtal van. Link Ha marad az ECM forgatókönyve, az anticiklon központja az elköv. 168-192órában fokozatosan Szibéria nyugatibb partmenti tengerei fölé helyeződhet, ami a szárazföld felett, betonkemény szibériai eredetű (orosz macit ) terel az Urál hegység irányába. LinkLink Ez "kőkemény falba ütközés lenne" az izlandi ciklongyárból kikerülő, felkanyarodó ciklonoknak, ami rendre széttépné a ciklonok melegfrontjait. Mint valami síkló repülő( a meleg levegő) felcsúszna a nálánál jóval nehezebb szibériai hideglevegőjű talpasra. Ez lenne még csak a csúnya! A szárazabbik fajtából...
Persze, tisztában vagyok ezzel. Végeredményben az alaphelyzet számít, amit legjobban az izobár-térkép mutat meg. Ugyanazt az alaphelyzetet csócsálja már minden modell sokadik futásban, persze kisebb-nagyobb…
Persze, tisztában vagyok ezzel. Végeredményben az alaphelyzet számít, amit legjobban az izobár-térkép mutat meg. Ugyanazt az alaphelyzetet csócsálja már minden modell sokadik futásban, persze kisebb-nagyobb tili-tolival. Az ECM op. is valószínűleg visszacsap majd a következő futásban. A masszívan ránk telepedő -10 fokos T850 az op. lefelé csapása volt, a jelenlegi atlanti diadal meg a fölfelé csapása. Az igazság majd valahol e kettő között lesz. Azért érdekel, hogy az északi, északkeleti blokk AC teljes keletre kenődése, északi zóna vagy félblokk kialakulása (tehát makrováltás) bekövetkezik-e hosszabb távon, és ha igen, mikor. Egyelőre modellösszkép alapján hajlok arra, hogy december elején ez megtörténik. Ha így lesz, kérdés, vajon a zonálisabb képek hamarosan ismét meridionalizálnak-e. Űrtávlati képek alapján ez nem kizárt.
Íme, mit okozna az gyenge nyugati hatás: Link Nulla enyhülés, kevés csapadék, némi ónos veszéllyel, mákkal havazás. Én nem látok semmilyen komolyan vehető zonalitásra utaló jelet továbbra sem.
Ide is leírom: kár ezen keseregni, és nem csak a 200 óra miatt, hanem mert ez talajon még egyáltalán nem hozna jelentős enyhülést ilyen gyenge nyugati drift mellett.
Ide is leírom: kár ezen keseregni, és nem csak a 200 óra miatt, hanem mert ez talajon még egyáltalán nem hozna jelentős enyhülést ilyen gyenge nyugati drift mellett.
Persze, tisztában vagyok ezzel. Végeredményben az alaphelyzet számít, amit legjobban az izobár-térkép mutat meg. Ugyanazt az alaphelyzetet csócsálja már minden modell sokadik futásban, persze kisebb-nagyobb tili-tolival. Az ECM op. is valószínűleg visszacsap majd a következő futásban. A masszívan ránk telepedő -10 fokos T850 az op. lefelé csapása volt, a jelenlegi atlanti diadal meg a fölfelé csapása. Az igazság majd valahol e kettő között lesz. Azért érdekel, hogy az északi, északkeleti blokk AC teljes keletre kenődése, északi zóna vagy félblokk kialakulása (tehát makrováltás) bekövetkezik-e hosszabb távon, és ha igen, mikor. Egyelőre modellösszkép alapján hajlok arra, hogy december elején ez megtörténik. Ha így lesz, kérdés, vajon a zonálisabb képek hamarosan ismét meridionalizálnak-e. Űrtávlati képek alapján ez nem kizárt.
A friss ECM futás nagyon gyatra lett a vége felé, 200 óra fölött gyakorlatilag totál győzne az atlanti alacsony nyomás a keleti hideg AC fölött. http://old.wetterzentrale.de/pics/Recm2162.gif…
A friss ECM futás nagyon gyatra lett a vége felé, 200 óra fölött gyakorlatilag totál győzne az atlanti alacsony nyomás a keleti hideg AC fölött.
Ide is leírom: kár ezen keseregni, és nem csak a 200 óra miatt, hanem mert ez talajon még egyáltalán nem hozna jelentős enyhülést ilyen gyenge nyugati drift mellett.
A friss ECM futás nagyon gyatra lett a vége felé, 200 óra fölött gyakorlatilag totál győzne az atlanti alacsony nyomás a keleti hideg AC fölött. http://old.wetterzentrale.de/pics/Recm2162.gif…
A friss ECM futás nagyon gyatra lett a vége felé, 200 óra fölött gyakorlatilag totál győzne az atlanti alacsony nyomás a keleti hideg AC fölött.
ECM az AC kelet-balkáni leorrosodásával számol 192 óránál, azaz a sarki-szárazföldi hideg zöme a Balkán-fsz. keleti felét és a Fekete-tenger nyugati partvidékét árasztja el: Link
216 óránál viszont az "orr" kissé visszahúzódik, és kelet felől ránk fordul az igazi hideg: Link
GFS most nagyon hasonló, csak kb. 5 fokkal magasabb T850 mellett. 192 óra: LinkLink
Igaz, GFS egy nyugat-európai AC központot is "oda álmodott", ami ECM-nél nincs.
GEM most teljesen más utakon jár, már 160 óra felett az atlanti alacsony nyomások durva benyomulásával számol Észak-Európába és Közép-Európa északnyugati részébe: Link
Ugyanezt adja a GFS, de csak 240 óra után. Megjegyzendő, hogy már sokadik futásban látszik ez a makroszinoptikai átrendeződés, hogy ti. az észak, északkelet-európai blokk AC elkenődik keletre, Nyugat és Közép-Európában egy északi zonális, ill. félblokk-szerű, teljes atlanti blokk felé tendáló helyzet alakul ki dec. első napjaira. Ezt a jelenleg a GEM által is megtámogatott verziót nem intézhetjük el vállrándítással. Persze, ennek a felállásnak is lehet egy ránk nézve magasnyomású, dinamikaszegény változata, a hidegpárna legalább részbeni fennmaradásával. Ez a forgatókönyv talán hihetőbb, mint az, hogy a szárazföldi irányítást nyomban atlanti frontok váltsák fel.
Továbbra is a moszkvai ( http://www.wetterzentrale.de/maps/GFSENS06_56_38_208.png ) és a minszki ( http://www.wetterzentrale.de/maps/GFSENS06_54_28_208.png ) felszíni t és légnyomási diagram az, ami ajánlok. Megmutatja,…
Továbbra is a moszkvai ( Link ) és a minszki ( Link ) felszíni t és légnyomási diagram az, ami ajánlok. Megmutatja, hogy a jó korán felálló hűtőszekrény-effektus bizony keményen tartja majd Közép-Európa (különösen a Kárpát-medence) hátát, nem véletlen, hogy a modellek egyre csak tolják hideg itt maradását. A londoni légnyomás-fáklyán ( Link ) is látható, a nyugatias jet nem tud igazán belendülni, ezt a brüsszeli ( Link ) és a stuttgarti ( Link ) légnyomásfáklya is megerősíti.
Erősen hajaz a helyzet 2017 januári felálláshoz, akkor is a kontinentális hideg-tábla egész januárban bolondját járatta a modellekkel.
Úgy látszik, folytatódik, ill. "reinkarnálódik" a tavalyi tél (vég) cirkulációs hajlama: szinte 0 nyugati drift, időnként bődületes azonalitások. Most is, a modellek összes űrtávi próbálkozása a félzónával-félblokkal rendre elpárolog a térképekről. A nyugati áthelyeződés halott volta miatt a szárazföldi hideg közel tud jönni, el tud érni. Igaz, ennek a rezsimnek a "paklijában" benne van, hogyha az atlanti csiga mégis elvánszorog addig, hogy a hatása alá kerülünk, (beragadó) előoldal lehet a következmény. Most is ezen megy a modell huzavona: hideg AC vs előoldali enyhülés. Véleményem szerint, ha most a keleties irányítású, magasnyomású, hideg verzió jut uralomra, az könnyen itt maradhat dec. első felében, kétharmadában. Ebben az időszakban nemigen szokott feltámadni a zonalitás. Karácsony környéke egészen más eset. Akkor még alapvetően blokkos, hideg teleken is szokott lenni hosszabb-rövidebb zónázó epizód.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a hűtőszékrény-effektus szépen összeáll, ajánlom Moszkva és Minszk felszíni hőmérsékleti diagramját: Moszkva: http://www.wetterzentrale.de/maps/GFSENS06_56_38_208.png Minszk:…
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a hűtőszékrény-effektus szépen összeáll, ajánlom Moszkva és Minszk felszíni hőmérsékleti diagramját: Moszkva: Link Minszk: Link Gyönyörűen megmutatják, hogy a hidegraktár szépen felépül.
Ráadásul nem nagyon látszik a zonalítás felállása. London: Link Thórsavn: Link Reykjavík: Link
Azaz a decemberi előjelek télies hónapra utalnak.
Továbbra is a moszkvai ( Link ) és a minszki ( Link ) felszíni t és légnyomási diagram az, ami ajánlok. Megmutatja, hogy a jó korán felálló hűtőszekrény-effektus bizony keményen tartja majd Közép-Európa (különösen a Kárpát-medence) hátát, nem véletlen, hogy a modellek egyre csak tolják hideg itt maradását. A londoni légnyomás-fáklyán ( Link ) is látható, a nyugatias jet nem tud igazán belendülni, ezt a brüsszeli ( Link ) és a stuttgarti ( Link ) légnyomásfáklya is megerősíti.
Erősen hajaz a helyzet 2017 januári felálláshoz, akkor is a kontinentális hideg-tábla egész januárban bolondját járatta a modellekkel.
Az űrtávlati GFS op. visszaigazolni látszik az aggodalmat: Link
Tavasziasan kezdődne idén a meteorológiai tél. Szerencsére bőven 300 óra felett van, ráadásul nov. 30-tól akkora ORSC, mint a ház. Mindenesetre mutatja, hogy egy ilyen lap is benne lehet a nagy pakliban. Érdekes és sajnálatos módon egybecseng az ember "zsigeri" rossz érzéseivel, melyet a nov. második felében nagy nehezen előállt blokkhelyzet töketlensége váltott ki. Úgy tűnik, a tavalyi télkezdetnél, mikor Észak-Dunántúlon voltak téli hőmérsékletű napok, meg pár centi hó is, gyengébbre sikeredhet az idei.
Azért azt nyíltan meg kell mondani, hogy az összkép nem olyan, aminek láttán hejehujázni kellene. Az aggasztó az, hogy egyszerűen nem bír tartósabb, erőteljesebb északias áramlás kialakulni térségünkben a következő 10 napban. A jelenlegi ék-i légmozgás hamarosan délkeletire fordul, és jó pár napig úgy is marad. 48 óra: Link 168 óra: Link
200 órától elég kínkeservesen kialakul egy nyugati AC megtámasztás, meglehetős kétes kép: Link
Egyelőre a hideglevegő is harmatosnak néz ki térségünkben (bár azért nagytérségileg nem tragikus a helyzet ): Link
Szóval, összességében kicsit-nagyon nyögvenyelősnek tűnik az idei tél első támadása(?) És ez a blokk-időszak. Mi lesz, ha ezután zonálisabb képek jelentkeznek majd?
Mit gondolsz az Ao és Nao index mennyire van kapcsolatban ezzel, hajlamos lehet a hideg leszakadni, ha elég hideg gyűlik fel, és mind a 2 index alapján az óceánon és fent északon Ac épül fel?
Mit gondolsz az Ao és Nao index mennyire van kapcsolatban ezzel, hajlamos lehet a hideg leszakadni, ha elég hideg gyűlik fel, és mind a 2 index alapján az óceánon és fent északon Ac épül fel?
Nekem az a fenntartásom az általad szóban forgó indexekkel, hogy a GFS-el dolgozik. Így a megbízhatósága téli nagyon bizonytalan légköri helyzeteiben nekem kérdőjeles. Amúgy ha mélyre száll még nem jelenti azt, hogy hazánkat hideg levegő telibe találja, lehet keleten vagy nyugaton köt ki. Lász elemezte ezt még évekkel ezelőtt nagyon korrekt módon.
Link A Kelet-európai-síkság hűtőszekrény effektusa mindenesetre beindul 2-3 napon belül. Hosszantartó fagyos időszak veszi kezdetét még viszonylag közelebbi tájakon is. Link Link Link A hidegmagok átrendeződnek! A mostani (Amerikának kedvező) helyzetből 1 hét, illetve 2 hét múlva is tartósan fennálló központibb-Európának kedvezőbb pozíciójú hidegbázis fog fennállni!
Modellösszkép alapján középtávon határozott ciklontevékenység látszik Európa délnyugati peremvidékein, az anticiklonok az Észak-Atlantikumban és a Skandináv-fsz. fölött mutatkoznak:…
Modellösszkép alapján középtávon határozott ciklontevékenység látszik Európa délnyugati peremvidékein, az anticiklonok az Észak-Atlantikumban és a Skandináv-fsz. fölött mutatkoznak:
Nyomatékosan felhívom a figyelmet, hogy ez a ránk nézve előoldali, nyugati AC megtámasztás nélküli helyzet nem feltétlenül rossz téli kilátások szempontjából. Mindenesetre lényegesen jobb, mint a dny-ról anticiklonnal megtámasztott félblokk, ami hideg szempontjából tényleg K.O. Végeredményben a skandináv ék szituáció rokona, ami klasszikus esetben így is elsülhet:
Természetesen ez a példa extrém, ilyen formában ritkán fordul elő, de a szituáció "paklijában" benne van. Az északi, északnyugati anticiklonok megerősödésével az óceánról "belógó" alacsony nyomású terület lefűződhet a kontinens centrumába, mi C centrális pozicióba, majd hátoldalra juthatunk. Rossz esetben viszont az északnyugati, északi anticiklonok felszorulhatnak a szubarktikus tájakra, térségünk teljesen az atlanti ciklonok előoldalának hatása alá kerülhet. Sajnos, ez az eset, ti. hogy a blokk AC képtelenné válik a nyugati alacsony nyomás lefűzésére, sőt nagyjából fel is számolódik, az elvi lehetőségek között ott van. Azonban a modellek egyelőre nem egyértelműen adják ezt a rossz kimenetelt. Fordulhat jobb irányba is a dolog, én pedig azt hiszem, fog is. Bár tudjuk, hinni a templomban kell, mégis, ez a határozott véleményem. Túl gyakran, túl hosszú ideig voltak már előoldali melegáramlások. A múltban is többször előfordult, hogy valamely hosszas maghelyzet egy alapjaiban másféle intermezzó után visszatért, de akkor már csak rövid időre. Most is valószínűbbnek gondolom, hogy hosszabb távon a blokk AC hatása, ezzel együtt a nyugati alacsony nyomások lefűződése fog érvényesülni. Sokat mondó lehet, hogy ez az érdekes felállás november közepe táján már megjelent, méghozzá ennyire jellemző formában. Ha valóban tartósodik, egész jó télelő lehet nálunk. Mindenképp érdekes, izgalmas makroszinoptikai időszak elé nézünk. Egyelőre a modellek is nagyon tanácstalanok. Érdemes lesz nyomon követni a történéseket, könnyen iskolapélda-szerű lehet a következő néhány hét.
Mit gondolsz az Ao és Nao index mennyire van kapcsolatban ezzel, hajlamos lehet a hideg leszakadni, ha elég hideg gyűlik fel, és mind a 2 index alapján az óceánon és fent északon Ac épül fel?
Még annyit az előzőekhez, hogy a szituáció kulcsa az északi, északkeleti hidegfelhalmozódás lehet. Az 1978 december végi helyzetet is a jó helyen levő, roppant mennyiségű, nagyon hideg levegő "mentette meg" Kedvezőnek értékelhetjük, hogy egy ideje már úgy látszik, hogy a sarki hideg, sok elmúlt téllel ellentétben, most nem Észak-Amerika arktikus tájai felett összpontosul. Ha a Grönland-Svalbard-Novaja Zemlja vonal lesz az igazán hideg, az a blokk AC-t, ciklon lefűződéseket segítheti.
Modellösszkép alapján középtávon határozott ciklontevékenység látszik Európa délnyugati peremvidékein, az anticiklonok az Észak-Atlantikumban és a Skandináv-fsz. fölött mutatkoznak:
Nyomatékosan felhívom a figyelmet, hogy ez a ránk nézve előoldali, nyugati AC megtámasztás nélküli helyzet nem feltétlenül rossz téli kilátások szempontjából. Mindenesetre lényegesen jobb, mint a dny-ról anticiklonnal megtámasztott félblokk, ami hideg szempontjából tényleg K.O. Végeredményben a skandináv ék szituáció rokona, ami klasszikus esetben így is elsülhet:
Természetesen ez a példa extrém, ilyen formában ritkán fordul elő, de a szituáció "paklijában" benne van. Az északi, északnyugati anticiklonok megerősödésével az óceánról "belógó" alacsony nyomású terület lefűződhet a kontinens centrumába, mi C centrális pozicióba, majd hátoldalra juthatunk. Rossz esetben viszont az északnyugati, északi anticiklonok felszorulhatnak a szubarktikus tájakra, térségünk teljesen az atlanti ciklonok előoldalának hatása alá kerülhet. Sajnos, ez az eset, ti. hogy a blokk AC képtelenné válik a nyugati alacsony nyomás lefűzésére, sőt nagyjából fel is számolódik, az elvi lehetőségek között ott van. Azonban a modellek egyelőre nem egyértelműen adják ezt a rossz kimenetelt. Fordulhat jobb irányba is a dolog, én pedig azt hiszem, fog is. Bár tudjuk, hinni a templomban kell, mégis, ez a határozott véleményem. Túl gyakran, túl hosszú ideig voltak már előoldali melegáramlások. A múltban is többször előfordult, hogy valamely hosszas maghelyzet egy alapjaiban másféle intermezzó után visszatért, de akkor már csak rövid időre. Most is valószínűbbnek gondolom, hogy hosszabb távon a blokk AC hatása, ezzel együtt a nyugati alacsony nyomások lefűződése fog érvényesülni. Sokat mondó lehet, hogy ez az érdekes felállás november közepe táján már megjelent, méghozzá ennyire jellemző formában. Ha valóban tartósodik, egész jó télelő lehet nálunk. Mindenképp érdekes, izgalmas makroszinoptikai időszak elé nézünk. Egyelőre a modellek is nagyon tanácstalanok. Érdemes lesz nyomon követni a történéseket, könnyen iskolapélda-szerű lehet a következő néhány hét.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a hűtőszékrény-effektus szépen összeáll, ajánlom Moszkva és Minszk felszíni hőmérsékleti diagramját: Moszkva: http://www.wetterzentrale.de/maps/GFSENS06_56_38_208.png Minszk:…
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a hűtőszékrény-effektus szépen összeáll, ajánlom Moszkva és Minszk felszíni hőmérsékleti diagramját: Moszkva: Link Minszk: Link Gyönyörűen megmutatják, hogy a hidegraktár szépen felépül.
Ráadásul nem nagyon látszik a zonalítás felállása. London: Link Thórsavn: Link Reykjavík: Link
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a hűtőszékrény-effektus szépen összeáll, ajánlom Moszkva és Minszk felszíni hőmérsékleti diagramját: Moszkva: Link Minszk: Link Gyönyörűen megmutatják, hogy a hidegraktár szépen felépül.
Ráadásul nem nagyon látszik a zonalítás felállása. London: Link Thórsavn: Link Reykjavík: Link
Jelen állapot szerint az anticiklon-órástól délnyugatra délnyugat-európai ciklontevékenység megerősödése látszik az összes modellen, 168 órától. GFS: http://www.wetterzentrale.de/maps/GFSOPEU00_168_1.png ECM:…
Jelen állapot szerint az anticiklon-órástól délnyugatra délnyugat-európai ciklontevékenység megerősödése látszik az összes modellen, 168 órától.
Elhiszem, hogy a téldrukkerek kicsit idegesek lettek ettől. Felmerülhet az a rémkép, hogy az AC majd felnyomódik egészen északkeletre, és hozzánk tartósan visszajöhet a nyugati teknő előoldala. Szerencsére a jelen futások ezt nem igazolják, egyelőre még nem kell megijedni. Az Észak-Atlanti-óceán felett marad és megerősödik a magasnyomás (a baj az volna, ha a keleti AC erősödne) 240 óránál:
Nagy mennyiségű, expanzív, igen hideg levegő kb. a nekünk kedvező helyen. Ez valószínűleg ráfut majd az öregedő délnyugati alacsony nyomású mezőre: irdatlan, és ami fő, keletre áthelyeződő teknő lehet ebből. Ez élénk ciklontevékenységet, markáns keveredési zónát jelentene a számunkra. Megjöhetne az annyira várt csapadék, melynek egy része kis szerencsével hó lehetne. Mindenesetre izgalmasabb idő néz ki ebből, mintha északi AC peremén lenne száraz hidegbeszivárgás északkeletről, majd ránk kenődne az anticiklon centruma. Izgalmasabb, de kockázatosabb is egyben, ez tény.
Jól összefoglaltad a várható dolgokat, köszi. Tegnap már említettem, hogy nagyon nehéz úgy elképzelni ezt a hidegleszakadást, hogy ne generálna ciklont. Ma már mindegyik modellen megjelennek valamilyen formában. Biztos vagyok benne, hogy lesz olyan futás is amikor majd felrobban a fórum, mert pont úgy teszi be a medit, hogy megszórja az országot. A hosszabb távon pedig valóban annak van nagyobb esélye, hogy a nyugati AC erősödik meg (angol fáklya: Link ) és nem pedig tőlünk keletre (ez kb. Szentpétervár: Link ) Végre indul a szezon, lehet csemegézni.
Elhiszem, hogy a téldrukkerek kicsit idegesek lettek ettől. Felmerülhet az a rémkép, hogy az AC majd felnyomódik egészen északkeletre, és hozzánk tartósan visszajöhet a nyugati teknő előoldala. Szerencsére a jelen futások ezt nem igazolják, egyelőre még nem kell megijedni. Az Észak-Atlanti-óceán felett marad és megerősödik a magasnyomás (a baj az volna, ha a keleti AC erősödne) 240 óránál:
Nagy mennyiségű, expanzív, igen hideg levegő kb. a nekünk kedvező helyen. Ez valószínűleg ráfut majd az öregedő délnyugati alacsony nyomású mezőre: irdatlan, és ami fő, keletre áthelyeződő teknő lehet ebből. Ez élénk ciklontevékenységet, markáns keveredési zónát jelentene a számunkra. Megjöhetne az annyira várt csapadék, melynek egy része kis szerencsével hó lehetne. Mindenesetre izgalmasabb idő néz ki ebből, mintha északi AC peremén lenne száraz hidegbeszivárgás északkeletről, majd ránk kenődne az anticiklon centruma. Izgalmasabb, de kockázatosabb is egyben, ez tény.
Körülbelül 90-100 óra távolságig nagyjából töretlen a ciklongenezis és nekilódulás az óceánon: Link Link Aztán 120 óra magasságában hirtelen ott terem egy fal a kontinens előtt: Link Innentől szépen visszapattannak, és olyan masszív blocking alakul ki nagyjából a Portugália-Izland vonalban, hogy hihetetlen. Ettől kezdve gyakorlatilag összeomlik az egész csigagyár, és sok napon át csak Grönlandtól DNy-ra láthatók cikloncsírák. Nem semmi egy felállás, igazi ritka csemege, végre lesz valami izgalmas, amit követhetünk folyamatosan A ránk való hatása még bizonytalan, egyelőre a száraz hideg az esélyes, de hátha akad némi csapadék is itt-ott majd.
(Kedves Ádám! Annak idején - még a múlt század talán huszas éveiben - a nyári időszámítást vezették be, amely március végétől szeptember, mostanában már október végéig tart, akkor ér véget. Nem tudom, akkor honnan…
(Kedves Ádám! Annak idején - még a múlt század talán huszas éveiben - a nyári időszámítást vezették be, amely március végétől szeptember, mostanában már október végéig tart, akkor ér véget. Nem tudom, akkor honnan veszik, honnan származtatják - sajnos egyre több helyen és szinte divatosabban a "téli időszámítást"? Legyen nagyon szép napja és kellemes hétvégéje! ) Nagyon érdekes, hogy a naptevékenységi minimum időszakában járunk. A csillagászok szerint erősebb a csillagközi/galaktikus sugárzás (a meggyengült napszél kevésbé tartóztatja fel azt), amelynek számos publikációban helyet is adnak. Azok eredménye pedig hűvösebb/csapadékosabb időjárás kontinens-szerte - Európára utalnak. Ennek nem sok nyomát látjuk. Kíváncsian várom a közeli jövőt ebből a szempontból.
Köszönöm a felvilágosítást! Akkor mostantól a "téli időszámítás" kifejezés helyett a "téli félévben alkalmazott, eredeti időszámítás" összetételt fogom alkalmazni, törekedve a történeti hűségre.
A téli időszámítás elkezdődött űrtávban is. A hónap közepétől kezdődő kontinentális hidegöblítéseket követően makrováltás valószínű. 20/21. környékére ÉÉNy-Európában nagy eséllyel anticiklon alakul ki, az észak-atlanti…
A téli időszámítás elkezdődött űrtávban is.
A hónap közepétől kezdődő kontinentális hidegöblítéseket követően makrováltás valószínű.
20/21. környékére ÉÉNy-Európában nagy eséllyel anticiklon alakul ki, az észak-atlanti ciklontevékenység Grönland térségéig szorulhat vissza. Ugyanakkor a kontinens ÉK-i részeit továbbra is támadhatják a sarki ciklonok, újabb adag hideg légtömeget szállítva a területre.
Ezzel a felállással a Kárpát-medencét is egyre hidegebb levegő érheti el, ami már kora télies hőmérsékleti értékekkel járna a hónap utolsó dekádjában.
Egy baj van csak: ebből így érdemleges csapadék csak kis eséllyel lehet (hidegcsepp).
Összefoglalva: bár más típusú makrohelyzetben, de november végén is folytatódhat a kontinentális jellegű, száraz hidegbeáramlások időszaka. Ha így alakul, 25-e előtt legfeljebb mutatóban láthatunk hócsapadékot (meg bármilyet), de a hőmérséklet akár az átlagos szint alá süllyedhet.
(Kedves Ádám! Annak idején - még a múlt század talán huszas éveiben - a nyári időszámítást vezették be, amely március végétől szeptember, mostanában már október végéig tart, akkor ér véget. Nem tudom, akkor honnan veszik, honnan származtatják - sajnos egyre több helyen és szinte divatosabban a "téli időszámítást"? Legyen nagyon szép napja és kellemes hétvégéje! ) Nagyon érdekes, hogy a naptevékenységi minimum időszakában járunk. A csillagászok szerint erősebb a csillagközi/galaktikus sugárzás (a meggyengült napszél kevésbé tartóztatja fel azt), amelynek számos publikációban helyet is adnak. Azok eredménye pedig hűvösebb/csapadékosabb időjárás kontinens-szerte - Európára utalnak. Ennek nem sok nyomát látjuk. Kíváncsian várom a közeli jövőt ebből a szempontból.
A hónap közepétől kezdődő kontinentális hidegöblítéseket követően makrováltás valószínű.
20/21. környékére ÉÉNy-Európában nagy eséllyel anticiklon alakul ki, az észak-atlanti ciklontevékenység Grönland térségéig szorulhat vissza. Ugyanakkor a kontinens ÉK-i részeit továbbra is támadhatják a sarki ciklonok, újabb adag hideg légtömeget szállítva a területre.
Ezzel a felállással a Kárpát-medencét is egyre hidegebb levegő érheti el, ami már kora télies hőmérsékleti értékekkel járna a hónap utolsó dekádjában.
Egy baj van csak: ebből így érdemleges csapadék csak kis eséllyel lehet (hidegcsepp).
Összefoglalva: bár más típusú makrohelyzetben, de november végén is folytatódhat a kontinentális jellegű, száraz hidegbeáramlások időszaka. Ha így alakul, 25-e előtt legfeljebb mutatóban láthatunk hócsapadékot (meg bármilyet), de a hőmérséklet akár az átlagos szint alá süllyedhet.
A modellösszkép szerint érdekes változás indulhat el 144-168 órától az európai szinoptikai helyzetben. A hatalmas, stacionárius kelet, északkelet-európai AC-tól nyugatra ismételten újabb anticiklon-központ képződik, az előbbi és e közé pedig északról "benyúlkálnak" a ciklonok. A ciklonok hátoldalán északról több-kevesebb hideg levegő lecsorog a kontinens centrumába.
Ez a figura egyébként nem ritka, és talán arra utal, hogy a ciklus nem tud kifutni a végpontjáig, azaz a hődifferencia kiegyenlítődéséig. Ami nem is csoda, hiszen a sarki hidegbázis erős növekedése folyton újraképzi azt. Kérdés persze, hogy tartják-e a modellek ezt a képet. Több futásban is eléggé ragaszkodni látszik ECM és GFS is ehhez, úgyhogy jó esély van a megvalósulásra. Ebben az esetben kis ízelítőt kapunk a kora télből a jövő hét végétől. Annak is magasnyomású, száraz változatából. Mindez erősebb éjszakai fagyokat, és lassacskán egyszámjegyű maximum-hőmérsékleteket jelent. Kissé tartok tőle, hogy a múltban sokszor előfordult forgatókönyv szerint a túl meleg ősz után november második felében majd berobban a tél, decemberre viszont tartósan kienged a fagy, enyhe idők jönnek.
Többször felmerült, méghozzá a GFS űrtávban hébe-hóba feltűnő makroképei alapján, egy északnyugati irányítású, félblokkos helyzet lehetősége a mostani hosszadalmas, előoldali szituáció után. Meg kell mondjam, az utóbbi…
Többször felmerült, méghozzá a GFS űrtávban hébe-hóba feltűnő makroképei alapján, egy északnyugati irányítású, félblokkos helyzet lehetősége a mostani hosszadalmas, előoldali szituáció után. Meg kell mondjam, az utóbbi napok modellösszképe alapján belátható időn belül nem látom ennek valószínűségét. Az ilyen felálláshoz elég stabil azori-brit-észak-atlanti AC kellene, ennek pedig híre-pora sincs. Kialakulásához teljes makrováltás szükségeltetne, amit egyelőre, modellek alapján, nincs okunk feltételezni. Cseppnyivel több valószerűséget adok egy, a jelenlegi északkelet-európai anticiklontól északnyugatra újonnan létrejövő, megerősödő anticiklon központnak. Valahol a skandináv térségben képzelhetjük el ezt, ami már lehetővé tenne a számunkra egy "oldalzsebes" száraz hidegöblítést. Megvalósulás esetén folytatódna a napos, csapadékszegény idő, de átmenti északias áramlással, hőmérsékletileg már "egy-két emelettel lejjebb" Megjönnének az első harapósabb fagyok. A modellekből kiolvasható tendencia alapján további lehetőségként a keleti anticiklon délre szorulása is simán elképzelhető. Ezzel párhuzamosan az atlanti ciklonok kissé beljebb jöhetnek Észak, Északkelet-Európába, a kontinens közepét érintő légpályájuk déliből nyugatiasba fordulhatna. Így északi zóna állna elő a hónap közepétől, nálunk immár igazi csendes, ködös idővel. Nos, szerintem ez a 3 "versenyző" indul" az időjárás jövőbeli irányítójának címéért. Középtávon valószínűleg eldől, melyik lesz a nyerő.
Valószínleg nem kell sokat várni a mozgalmasabb időjárásra Közép-Európában. Hoszútávon November 14-15-dike táján érkezhet egy gyenge vagy érintőleges hidegfront, amint egyenlőre" száraznak adnak a modellek, de amit az űrtávot illeti (192 órán túl) az általad felvázoltak közül Ecm,Gfs és a Gem Skandináv Ac.-val kacérkodik, a már említett "oldalzsebes" száraz hidegöblítéssel. ( Személy szerint annyiban örülnék, a pince hamatpontú szibériai löttynek, hogy a kiterjedt fagyok, ezt az intenzív hareklin és poloska inváziót kicsit megtizedelné. Ugyan októberben volt erre a csúcs,de nincs olyan nap, hogy a panelba szellőztetéskor ne mászna be 2-3 naponta. ) Ez még egyenlőre űrtáv, de a trend biztató. Változás zajlik időjárásunkban, s már látszódnak 168 óra környékén előjelei. Ha kicsit magasabbról tekintünk az Északi - Hemiszféria Európára eső területeire, az elkövetkeznedő 72 órában Európa legészakkeletibb régióját elárasztó - átmeneti - markáns (-15 ) és ( -20 ) fokos 850hPal-os sarki légtömeg után, a Grönlandi - tenger és Barrents - tenger fölé újabb hidegöblítés érkezhet 120-140 órától. Ez a légtömeg száradna ki Észak,Ék-Eu.-i szárazföldi területek felett,amit űridőben, a már fent említett modellek adnak.
Megkell hogy jegyezzem, hogy vegyes érzésekkel tölt el, az,hogy az idei ősz az korai amerikai hidegleszakadásoktól eltekintve, az Északi Sarkvidék felett döntően domináns, alacsony nyomású ciklonok nem csak egyben, hanem vaskosra hízva tartották a sarkvidék felett kialakuló hidegmagot/hidegmagokat. Hozzánk legközelebb érdemi öblítés csak az Atlanti - óceánra törént,de ez se gátolta meg abban,hogy már november elejére nagy területen -15 fokos légtömegre tegyen szert kisebb "csomokban" -25 fokos 850T.-re is.
Az, hogy ez ránk nézve mit tartogat nagyon nehéz megmondani. Ha marad az alacsony nyomású dominancia a sarkvidék felett, amit a gyengének ígérkező El - Nino is "támogat",akkor javarészt pozitív tartományú AO index melett nem igen remélhetünk sokat mozgalmasságból. Vagy is lesz/lehet. Zonalitás. Meg Dél - Eu.i vagy Közép Eu.i makacs Ac, köddel. Amennyiben viszont beáll a negatív AO amit magával rántja a NAO-t is, legyen akár SCAND ( Skandináv index) + (anticiklonos) vagy - ( ciklonos) markánsan nyithat a hideg Közép - Európára, ha ilyen volumenű hidegmagokból tud "táplálkozni" egy egy meridionális fázis. A + (pozitív) SCAND magasnyomú Ac-t szibériai "talpas maci" törne pálcát az abnormális meleg felett, a - (negatív) SCAND-os hónapu periodus pedig északnyugati irányításos óceáni, martim levegőjével "kápáztatna el minket". Hegyekben hóval, síkon necces harmatpontokkal, s megmaradással. De mondjuk egy kellően áthűlt Skandi Ac hidegzuhanyból is lehet Földközi tengeren, jószögbe érkező mediterrán ciklon képződés, de az már az inyencségek kategoriája. Maradjunk annyiban kedves mindenki, hogy örülök a fenti vaskos hidegmagoknak, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy jó telünk lehet/lesz, pusztán felveti annak lehetőségét, hogy ha beáll fent az anticiklonos Sarki Ac, amitől az Ao negatívba fordul, bárhova is szakad le a hideg ott nem lesz "irgalom". Az lehet spanyolországi terület nálunk bivaly előoldalal a meleg fanok nagy szerencséjére, vagy Nyugat - és Közép. Eu.-i öblités, ahol hó elejei 20+ fokok után hóvégén majd befagy a s...günk is.
Azt mindenképp ki kell jelenteni (míg teljesen rossz irányba el nem megy a társaság gondolkodása) hogy a novemberi, pláne a november eleji időjárás az évek túlnyomó többségében messze nem egyezik a decemberivel,…
Azt mindenképp ki kell jelenteni (míg teljesen rossz irányba el nem megy a társaság gondolkodása) hogy a novemberi, pláne a november eleji időjárás az évek túlnyomó többségében messze nem egyezik a decemberivel, januárival. Van, hogy köszönő viszonyban sincs vele. A legzimankósabb telek előtt is rendszerint nem volt télies a november. Pl. 1978-ban, 1986-ban rettentően dinamika nélküli, ködös, nem fagyos volt a november. 1984 novembere sem volt havas, fagyos. Ebben az évben és 1986-ban a december eleje sem. 1990-ben novemberi tizenfokos, változóan felhős, délnyugati szeles időszakok előzték meg a havas, fagyos decembert. 2002 jobbára enyhe, déliszeles novemberére sokunk emlékezhet. Inkább az a benyomásom alakult ki több, mint 4 évtized alatt, hogy a kifejezett télies epizód(oka)t tartalmazó novemberek után sokszor megenyhülő, enyhe decemberrel volt dolgunk. Ilyen volt pl. a legendás 1993, de 1980-at, 1997-et is ide sorolnám (bár ez utóbbiban október legutolsó napjai voltak erősen fagyosak) Sőt, 1979-ben is nagyon hideg volt november első napjaiban, ezt egy kifejezetten enyhe december követte. Ellenpélda is akad, de nem sok: legjellegzetesebb 1995. A lényeg, hogy akár egy kifejezetten enyhe november sem akadálya annak, hogy a tél első fele hideg legyen (lásd pl. 1963) November végén, december elején szokott lenni egy jókora "lépcsőfok" lefelé. Nem nagyon értem, többek miért temetik máris az idei telet. Persze olyan is előfordult többször is, hogy enyhe novembert enyhe tél követett. Most még nem tudhatjuk, idén melyik figura áll majd elő. Ami már most feltételezhető az űrtávi modellösszkép alapján: november első fele, kétharmada télies időt, jelentősebb szállított fagyot, havat nem hoz majd. De, ahogy említettem, ebben semmi falrengető meglepetés sincs. Az utolsó dekádra már nem fogadnék se pro, se kontra. A jelenlegi helyzet maghelyzetnek, rendkívül stabil felállásnak tűnik. De ez az előoldali áramlási rezsim nyilván nem fog örökké tartani. Legrosszabb esetben decemberben kiújul, de addig szinte biztosan lesz átfutó deviánsként egy lényegében eltérő légkörzési etap. Hogy ez anticiklonális hideg idő, vagy dinamikusabb, alacsony nyomású, csapadékosabb hidegáramlás lesz, most persze még csak meg sem saccolható.
Igen, szerintem is kár temetni bármit is. Pl. hogy január első harmada, vagy hogy a Karácsony milyen lesz, totálisan nem tudhatjuk, bármi lehet, szerintem a -5 fokos Tmax-os havas Karácsonynak jelen pillanatban ugyanakkora az esélye, mint a + 10 fokos szánalomnak, de lehet, tévedek valamelyest, de biztos vagyok benne, hogy sokat nem.
Itt szeretném megdicsérni viszont a 2018-as évet (bár még nincs vége), mert nekem ez oltári módon bejött, főleg a május-július, szeptembertől idáig lévő időszak totálisan hibátlan volt (na jó a végefelé lehetett volna több eső, legalább kéthetente 10 mm). Szóval köszönöm, 2018
Többször felmerült, méghozzá a GFS űrtávban hébe-hóba feltűnő makroképei alapján, egy északnyugati irányítású, félblokkos helyzet lehetősége a mostani hosszadalmas, előoldali szituáció után. Meg kell mondjam, az utóbbi napok modellösszképe alapján belátható időn belül nem látom ennek valószínűségét. Az ilyen felálláshoz elég stabil azori-brit-észak-atlanti AC kellene, ennek pedig híre-pora sincs. Kialakulásához teljes makrováltás szükségeltetne, amit egyelőre, modellek alapján, nincs okunk feltételezni. Cseppnyivel több valószerűséget adok egy, a jelenlegi északkelet-európai anticiklontól északnyugatra újonnan létrejövő, megerősödő anticiklon központnak. Valahol a skandináv térségben képzelhetjük el ezt, ami már lehetővé tenne a számunkra egy "oldalzsebes" száraz hidegöblítést. Megvalósulás esetén folytatódna a napos, csapadékszegény idő, de átmenti északias áramlással, hőmérsékletileg már "egy-két emelettel lejjebb" Megjönnének az első harapósabb fagyok. A modellekből kiolvasható tendencia alapján további lehetőségként a keleti anticiklon délre szorulása is simán elképzelhető. Ezzel párhuzamosan az atlanti ciklonok kissé beljebb jöhetnek Észak, Északkelet-Európába, a kontinens közepét érintő légpályájuk déliből nyugatiasba fordulhatna. Így északi zóna állna elő a hónap közepétől, nálunk immár igazi csendes, ködös idővel. Nos, szerintem ez a 3 "versenyző" indul" az időjárás jövőbeli irányítójának címéért. Középtávon valószínűleg eldől, melyik lesz a nyerő.
Azt mindenképp ki kell jelenteni (míg teljesen rossz irányba el nem megy a társaság gondolkodása) hogy a novemberi, pláne a november eleji időjárás az évek túlnyomó többségében messze nem egyezik a decemberivel, januárival. Van, hogy köszönő viszonyban sincs vele. A legzimankósabb telek előtt is rendszerint nem volt télies a november. Pl. 1978-ban, 1986-ban rettentően dinamika nélküli, ködös, nem fagyos volt a november. 1984 novembere sem volt havas, fagyos. Ebben az évben és 1986-ban a december eleje sem. 1990-ben novemberi tizenfokos, változóan felhős, délnyugati szeles időszakok előzték meg a havas, fagyos decembert. 2002 jobbára enyhe, déliszeles novemberére sokunk emlékezhet. Inkább az a benyomásom alakult ki több, mint 4 évtized alatt, hogy a kifejezett télies epizód(oka)t tartalmazó novemberek után sokszor megenyhülő, enyhe decemberrel volt dolgunk. Ilyen volt pl. a legendás 1993, de 1980-at, 1997-et is ide sorolnám (bár ez utóbbiban október legutolsó napjai voltak erősen fagyosak) Sőt, 1979-ben is nagyon hideg volt november első napjaiban, ezt egy kifejezetten enyhe december követte. Ellenpélda is akad, de nem sok: legjellegzetesebb 1995. A lényeg, hogy akár egy kifejezetten enyhe november sem akadálya annak, hogy a tél első fele hideg legyen (lásd pl. 1963) November végén, december elején szokott lenni egy jókora "lépcsőfok" lefelé. Nem nagyon értem, többek miért temetik máris az idei telet. Persze olyan is előfordult többször is, hogy enyhe novembert enyhe tél követett. Most még nem tudhatjuk, idén melyik figura áll majd elő. Ami már most feltételezhető az űrtávi modellösszkép alapján: november első fele, kétharmada télies időt, jelentősebb szállított fagyot, havat nem hoz majd. De, ahogy említettem, ebben semmi falrengető meglepetés sincs. Az utolsó dekádra már nem fogadnék se pro, se kontra. A jelenlegi helyzet maghelyzetnek, rendkívül stabil felállásnak tűnik. De ez az előoldali áramlási rezsim nyilván nem fog örökké tartani. Legrosszabb esetben decemberben kiújul, de addig szinte biztosan lesz átfutó deviánsként egy lényegében eltérő légkörzési etap. Hogy ez anticiklonális hideg idő, vagy dinamikusabb, alacsony nyomású, csapadékosabb hidegáramlás lesz, most persze még csak meg sem saccolható.
Nem is tudom kicsit úgy látom sötétben tapogatozunk.Már a meleget nemtudom hányszór eltemetük is mindig visszajött.Most is még átlagra se birunk lehülni nem még lejebb.És kb 20-ig nem is nagyon fogunk szoval lehet várni a telet a hideget még mindig legalább 2 hét mire valami alakulhat.Nem mondom nem vagyunk elkésve csak hát még fagy se nagyon legyen nem tudom mit várjon az ember a továbbiakban.
Nem véletlenül tapogatózik űrtávban a GFS az atlanti félblokk és blokk irányába. Most pl. egy ilyet dobott: http://www.wetterzentrale.de/maps/GFSOPEU12_336_1.png Nyilvánvaló, hogy a jövő héten bekövetkező sarki…
Nem véletlenül tapogatózik űrtávban a GFS az atlanti félblokk és blokk irányába. Most pl. egy ilyet dobott:
Nyilvánvaló, hogy a jövő héten bekövetkező sarki hidegleszakadás túlontúl keleten lesz, még a nyugati támasztó anticiklonja (amit mi majd északkeleten, keleten látunk) sem tud értékelhető mennyiségű hideget a déli peremén nyugat felé "visszaforgatni" ránk. Erre már nem nagyon számíthatunk télbetörés szempontjából. Veszett fejsze. Viszont a ciklus most bizonyára nem ragad le a meridionális fázisban, hiszen ahogy megyünk bele a télbe, a hőkontraszt mind élesebb lesz. Előbb-utóbb számíthatunk északi zónán keresztül blokkba fordulásra a mi szegmensünkben. Megjegyzem, a múltban sem volt ritka, hogy a tartós lehűlés északkeleti AC peremén beszivárgó száraz levegővel kezdődött, majd tőlünk északra is aktivizálódtak a dolgok, és rövid északi zonális fázis után most már direkt, és é-ény-ról ránk szakadt a hideg. Egyetértve veled én is valami ilyesféle kimenetelt tudok most elképzelni. Ami esetleg bezavarhat, az az erős hajlam mediciklon képződésre. Ez érdekes pályákra kényszerítheti a feltételezett hidegáramlást. Szerencsétlen esetben megint kerülhetünk előoldalra, viszont jó pozició esetén akár az első havat is megkaphatjuk. Izgalmas lesz figyelni a következő futásokat.
" Izgalmas lesz figyelni a következő futásokat." ----------- Váltás még várat magára, de ha megnézzük a budapesti fáklyát: Link a mi szélességi körünkről ( Közép - Európából ) kipucolódik a +10 fokos és egyes régiók főnös 10 fok feletti 850hPalja is. ~1550 méter alatt a köd hajlam az úr,s a lassú változás a Gfs térképén is kirajzolódik. 24ó: Link 168ó: Link
Az óceáni és a szárazföldi területek között csökken a hőmérsékleti hőkontaszt. Délnyugat - Európát újabb és újabb óceáni hidegöblitések hűtik, amik másodsorban Észak - Afrika felől érkező meleg léghullámok peremeit is rendre "megnyírbálják". S onnét származik részben az a meleg előoldal amiből Nyugat - és részben Közép - Európa legnyugatibb pereme kap. Ebből azt akarom kihozni, hogy szakavatott szemeknek szerintem már feltűnt a csökkenő hőmérsékleti hőkontaszt, ami felveti az alacsony nyomás szárazföld felé való mind erősebb előrenyomulását. Mivel ez a folyamat gyengiti a meleg" Ac-t, noha a magasnyomás dominancia még marad, de az érkező frontok egyre kevésbé fognak "felsülni", mivel nem ütközik szignifikánsan meleg száraz légtömegbe. Valamint az alsó 1000 méter alatt, egyre inkább domináns ködös területek magasabb páratartalommal bírnak. ---------- Előző bejegyzésben már kitárgyaltuk kedves Thermo kolléga, de továbbra is tartom az általad is támogatott zonális, majd északi zonalitás verziót. Amit rövid fél- vagy klasszikus blocking majd újra északi zóna, végül teljes block követHET majd. "Valami ilyesféle. "
( Érdekes egyébbként, hogy a sarkvidéki területek felett az éles hőmérsékleti hőkontraszt mély ciklonokat és bivaly erős hátoldali hidegfronti kart szül, ami anticiklont von maga után, míg a szárazföld felett a csökkenő hőkontraszt (óceáni), hüvös, nedves és a (szárazföldi),meleg, száraz levegő között általában ciklonárisabb időjárást, nyugatibb frontokat vagy leszakadó Hcs-kra ad esélyt. )
"Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben…
"Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben megkaphatjuk az északkeleti hideget"
Amennyiben ez bekövetkezik és megint keleties irányból kapjuk a "jót"(levezetésedből látva tényleg komolyan esélyes), adódik a kérdés, hogy az immár igencsak rövidkére szabott télperiódus (hiszen az extrém hajnali minimumok tekintetében még nov. elején is de facto nyár volt és hóközépig megint csorog el az értékes idő ami rendesebb hűlésre mehetne) után remélhető lesz-e változás a tartósabb áramlási rezsimben legalább a jövő év tavasztól vagyis a melegkezdettől? Vagy megint megismétlődhet ez a szörnyűséges 2018 április-november konstans nyár pepitába? Tartós melegtől (évszakhoz képest is) irtózó laikusként azt vélem látni, hogy ez a már 8.(!) hónapja fennálló kemény pozitív anomália nem a puszta véletlen műve, hanem valami nagy gebasz eredménye, ami az atlanti áramlási rendszerek gyengülésével magyarázható. Az állandó magasnyomás uralkodik el itt a keleties áramlással amely fenntartja a tartósan eseménytelen meleg stacioner helyzeteket újra meg újra kirobbanthatatlan módon, lassan most már számolni sem lehet, frontok meg csak egy két hétre mutatóban vannak, akkor is csapadékszegényen. Jövőre megváltozhat-e egyáltalán eséllyel az áramlás, hogy az atlanti frontok rendszeresebben bejussanak vagy ez már nem egy kirívó év lesz hanem valami nagyon rossznak a kezdete? Mondani sem kell az mennyire iszonyatosan káros volna az állandósult hőhullámokkal (lásd idei 32 napos borzalom), csapadékszegénységgel és a légszennyezettséget fokozó hatás sem mellékes egyáltalán. Szóval ez kirívó ami volt/van és a 2018-cal elmúlhat, vagy a klímaváltozás most már rendszeresen tettenérhető egyenes következménye lesz ez?
A globális felmelegedés az folyamatában jár, sajnos a klímamodellek által előrejelzett 50-100 évben legalábbis az látható, hogy további melegedés történik., a század közepére akár +2 fokkal is! Egyébként az idei cirkulációs viszonyok koránt sem jelentik azt, hogy állandósul a folyamat és innentől száraz lesz az összes nyár és csapadékszegény, keleti áramlásos vagy extrém módon aszályos, (itt már a nyár második felére gondolok és az őszre) nem lehet kijelenteni. A szeptember eleji dunántúli özönvíz, felhőszakadások is közbe jöttek ne feledjük, nem kis károkat okoztak helyenként. Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy a klímaváltozás nem jelent feltétlenül majd szárazságot állandóan, mindinkább a szélsőségek fokozódása az amit ki kell emelni. Ez lehet majd akár ismételten egy extrém módon csapadék időszak is. Ami hiányozni fog az a mérleg egyensúlyi állapota. Vagy túl száraz, vagy túl csapadékos pl. 2010 is egy ilyen változat vagy 2014 mikor voltak extrém csapadékos időszakok nem egyszer. Pl. 2016 nem volt olyan forró mint az idei nyár, volt csapadék azért, 2017-ben a zord telet már forró nyár követte, és 2016 volt ellenben a Föld tekintetében az egyik legmelegebb év. Az idei nyár nálunk valamint Észak- és Kelet-Európában hőhullámokkal tarkítottra sikerült -hangsúlyozom a második fele- addig az Ibérián eleinte elég hűvös időszakok alakultak ki, sőt amíg nálunk tombolt a nyár az őszben utóbbi napokban, hétben, addig arra felé havazások is előfordultak a hegyvidéki területeken és jókora esőzések sem maradtak ki. Ott biztosan nem a legmelegebb nyárról beszélhetnek az emberek, leszámítva, hogy augusztus elején összejött egy extrém forró pár nap, amikor 45 fok felé ment a T. Ez európai viszonylatban szintén a szélsőség másik oldala, míg nálunk itt rekordokat döntött a Duna alacsony vízállása, a léghőmérséklet a csapadékhiány, addig a nyugat-európai országokban tombolt az ítéletidő. Tehát tart a globális felmelegedés, de megkaphatjuk bizonyos években majd ennek a mostaninak az ellenkezőjét is, mikor sokaknak a házukat kell mentenie a víztől, széltől stb. Ezek a 30-33-34 elvétve 35 fok idén nem volt olyan kirívó, egyedül tényleg az, hogy tartósra sikerült, de az éjszakák frissnek bizonyultak. Mi itt Kecskeméten panelban lakunk, nincs klímánk, de a nyugati fekvésű szoba sem volt rendszeresen elviselhetetlen. Persze a hőtűrő képességünk az nem lehet egyforma én értem, viszont nem beszélhetünk extrém forró nyárról, mivel az abszolút max az 36.6 fok lett. 2012-2015-2017 sokkal agresszívabb szubtrópusi megeladvekciókkal járó nyári periódusokat hozott, tipikus déli áramlással alighanem direktbe megkaptuk az afrikai eredetű, szaharai légtömegeket. Idén egy alkalommal volt tipikus déli áramlásos hőhullám a nyáron és ez augusztus 6-10 között, annak a hava nyugatra ment el végül. A többit keletről kaptuk, északi, északkeleti áramlás kíséretében. Én azt mondom, hogy előbb-utóbb lesz megint majd olyan év, nyár mikor lesz bőséggel csapadékban részünk és az mindinkább felhőszakadásokkal párosulva, károkozó viharok formájában. Idén ezek elmaradtak, legalábbis a szupercellák éve az nem 2018 lett ez már biztos. Az is tény, hogy a jövőben gyakoriak lehetnek a tartós és markáns hőhullámok. E téren pedig nem a keleti áramlástól kell félni, hanem a tipikus déli, délnyugati áramlásoktól, hiszen az igazán döglesztő meleg mint írtam arról jön. Noha keletről is tud, ahogyan ezt bizonyította az idei nyár. A globális felmelegedésről lehetne regényt írni, sok-sok éve hallom folyamatosan, de egyre inkább azt láthatjuk, hogy van benne igazság. Ezek a sokszor zéró telek, késő téli, kora tavaszi hidegadvekciók, hidegbetörések is az eltolódások jelei. Ahogyan az idei októberi és novemberi nyárutó.
Egyébként a GFS ismét tükrözi amit a korábbi ECM is számolt a nyugat-európai teknősödés , mediterrén ciklon képződéssel, aminek mi újból előoldalára kerülhetnénk, magyarán egy átmeneti hideglötty becsurranhat a hétvége felé, de ez is a kutya vacsorája lesz ahogy elnézem. Az a hatalmas atlanti ciklon idővel délnyugatira fordítaná az áramlást. Csapadék se nagyon látszik, a végén beköszöntene egy indián nyár 3.0 ha lenne elég erős déli szél, ami megakadályozná az inverziót. Kíváncsi leszek a friss ECM-re.
"Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben…
"Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben megkaphatjuk az északkeleti hideget"
Amennyiben ez bekövetkezik és megint keleties irányból kapjuk a "jót"(levezetésedből látva tényleg komolyan esélyes), adódik a kérdés, hogy az immár igencsak rövidkére szabott télperiódus (hiszen az extrém hajnali minimumok tekintetében még nov. elején is de facto nyár volt és hóközépig megint csorog el az értékes idő ami rendesebb hűlésre mehetne) után remélhető lesz-e változás a tartósabb áramlási rezsimben legalább a jövő év tavasztól vagyis a melegkezdettől? Vagy megint megismétlődhet ez a szörnyűséges 2018 április-november konstans nyár pepitába? Tartós melegtől (évszakhoz képest is) irtózó laikusként azt vélem látni, hogy ez a már 8.(!) hónapja fennálló kemény pozitív anomália nem a puszta véletlen műve, hanem valami nagy gebasz eredménye, ami az atlanti áramlási rendszerek gyengülésével magyarázható. Az állandó magasnyomás uralkodik el itt a keleties áramlással amely fenntartja a tartósan eseménytelen meleg stacioner helyzeteket újra meg újra kirobbanthatatlan módon, lassan most már számolni sem lehet, frontok meg csak egy két hétre mutatóban vannak, akkor is csapadékszegényen. Jövőre megváltozhat-e egyáltalán eséllyel az áramlás, hogy az atlanti frontok rendszeresebben bejussanak vagy ez már nem egy kirívó év lesz hanem valami nagyon rossznak a kezdete? Mondani sem kell az mennyire iszonyatosan káros volna az állandósult hőhullámokkal (lásd idei 32 napos borzalom), csapadékszegénységgel és a légszennyezettséget fokozó hatás sem mellékes egyáltalán. Szóval ez kirívó ami volt/van és a 2018-cal elmúlhat, vagy a klímaváltozás most már rendszeresen tettenérhető egyenes következménye lesz ez?
Azt is érdemes lenne megnézni, hogy sorban hanyadik év illetve hanyadik tél zárt pozitív anomáliával. Az EUMET honnlapját böngésztem csak.
A betonstabil felállás (szárazföldi giga AC, atlanti giga C) lecsójába belecsap majd az a sarki hidegbetörés, ami az anticiklon keleti oldalán Oroszország európai területének északkeleti részét éri majd. Pontosabban…
A betonstabil felállás (szárazföldi giga AC, atlanti giga C) lecsójába belecsap majd az a sarki hidegbetörés, ami az anticiklon keleti oldalán Oroszország európai területének északkeleti részét éri majd. Pontosabban finom, alig észrevehető változás, de lényegi. A folyamat már 72 óránál megindul GFS szerint:
Bár az látszik, hogy ez a levegőfajta megáll majd a Kárpátok külső határán (ahogy ez sokszor megtörténik), a sarki-szárazföldi légtömeg előretörése akkor is figyelemre méltó. Pl. Ukrajna keleti felében -15 fok alatti harmatpontok is feltűnnek. Még annyit, hogy noha időről-időre feltűnnek űrtávban GFS és ECM térképein a mostanitól gyökeresen különböző, atlanti félblokkos/blokkos képek, ezek ritkák, a modellösszképet nem ezek uralják. Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben megkaphatjuk az északkeleti hideget.
"Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben megkaphatjuk az északkeleti hideget"
Amennyiben ez bekövetkezik és megint keleties irányból kapjuk a "jót"(levezetésedből látva tényleg komolyan esélyes), adódik a kérdés, hogy az immár igencsak rövidkére szabott télperiódus (hiszen az extrém hajnali minimumok tekintetében még nov. elején is de facto nyár volt és hóközépig megint csorog el az értékes idő ami rendesebb hűlésre mehetne) után remélhető lesz-e változás a tartósabb áramlási rezsimben legalább a jövő év tavasztól vagyis a melegkezdettől? Vagy megint megismétlődhet ez a szörnyűséges 2018 április-november konstans nyár pepitába? Tartós melegtől (évszakhoz képest is) irtózó laikusként azt vélem látni, hogy ez a már 8.(!) hónapja fennálló kemény pozitív anomália nem a puszta véletlen műve, hanem valami nagy gebasz eredménye, ami az atlanti áramlási rendszerek gyengülésével magyarázható. Az állandó magasnyomás uralkodik el itt a keleties áramlással amely fenntartja a tartósan eseménytelen meleg stacioner helyzeteket újra meg újra kirobbanthatatlan módon, lassan most már számolni sem lehet, frontok meg csak egy két hétre mutatóban vannak, akkor is csapadékszegényen. Jövőre megváltozhat-e egyáltalán eséllyel az áramlás, hogy az atlanti frontok rendszeresebben bejussanak vagy ez már nem egy kirívó év lesz hanem valami nagyon rossznak a kezdete? Mondani sem kell az mennyire iszonyatosan káros volna az állandósult hőhullámokkal (lásd idei 32 napos borzalom), csapadékszegénységgel és a légszennyezettséget fokozó hatás sem mellékes egyáltalán. Szóval ez kirívó ami volt/van és a 2018-cal elmúlhat, vagy a klímaváltozás most már rendszeresen tettenérhető egyenes következménye lesz ez?
Szépen felvázoltad. :) Köszönjük.;) Ez jó kérdés hogy alakul majd: http://www.severe-weather.eu/long-range-2/polar-vortex/?fbcild=IwAR0pBafr3sttWKAz1iMhC2S5JSJIBXU6FoBi4WOCq0Bvw7oHNekPchius A mostani északkeleti távoli…
A mostani északkeleti távoli lötty után, valószínűleg komolyabb makrováltásra a hó közepéig várni kell majd.
Egyébként, hagyj jegyezzem meg kedves Thermo,hogy a harmatpontos megközelítésed nagyon frappáns. Kíválóan érzékelteti a sarki, szárazföld felett javarészt kiszáradt légtömeg talajon való mozgását. Mivel sűrűbb, az ilyen lábas jószágok 1550m ~ alatt távolabb is kinyúlnak némileg. Az,hogy a következő hidegöblitést érdemben merről várhatjuk, jó formán, most még "ködbe vész".
Ha személyes tippem lehetne, - tapasztalataim szerint - az izlandi C, csigagyár centrumának áthelyeződésében "hiszek" északkeletibb légpályák felé. A nagyobb ( hidegebb) környezeti hőkontraszot "keresve", s ( a Rossby hullámként már jól ismert skanderező módon ) előbb északi zónalitás - minket is elérő nyugati frontokkal-, majd Atlantin leszakadó téritői magasnyomásról, blokkoló Ac az óceánon, ebből-> félblocking, majd Brit blockingba való fordulás követheti. Viszont ez november második felében - szerintem - ha be is jönn-e a tippem: 'Még' nem lesz tartós. Északi zonalitás vagy sima zona, majd újabb block. Ez igy fejbe lekövetve Nov.vége lenne. 2 block. Egy rövid, epizod szerű, majd ezt követi egy tartósabb átrendeződés. -szerintem. Míg a magasnyomás nem engedi beljebb "búgócsigázni" az izlandi több központú teknőt, addig marad a várakozás/vágyakozás.
Nem véletlenül tapogatózik űrtávban a GFS az atlanti félblokk és blokk irányába. Most pl. egy ilyet dobott:
Nyilvánvaló, hogy a jövő héten bekövetkező sarki hidegleszakadás túlontúl keleten lesz, még a nyugati támasztó anticiklonja (amit mi majd északkeleten, keleten látunk) sem tud értékelhető mennyiségű hideget a déli peremén nyugat felé "visszaforgatni" ránk. Erre már nem nagyon számíthatunk télbetörés szempontjából. Veszett fejsze. Viszont a ciklus most bizonyára nem ragad le a meridionális fázisban, hiszen ahogy megyünk bele a télbe, a hőkontraszt mind élesebb lesz. Előbb-utóbb számíthatunk északi zónán keresztül blokkba fordulásra a mi szegmensünkben. Megjegyzem, a múltban sem volt ritka, hogy a tartós lehűlés északkeleti AC peremén beszivárgó száraz levegővel kezdődött, majd tőlünk északra is aktivizálódtak a dolgok, és rövid északi zonális fázis után most már direkt, és é-ény-ról ránk szakadt a hideg. Egyetértve veled én is valami ilyesféle kimenetelt tudok most elképzelni. Ami esetleg bezavarhat, az az erős hajlam mediciklon képződésre. Ez érdekes pályákra kényszerítheti a feltételezett hidegáramlást. Szerencsétlen esetben megint kerülhetünk előoldalra, viszont jó pozició esetén akár az első havat is megkaphatjuk. Izgalmas lesz figyelni a következő futásokat.
A betonstabil felállás (szárazföldi giga AC, atlanti giga C) lecsójába belecsap majd az a sarki hidegbetörés, ami az anticiklon keleti oldalán Oroszország európai területének északkeleti részét éri majd. Pontosabban…
A betonstabil felállás (szárazföldi giga AC, atlanti giga C) lecsójába belecsap majd az a sarki hidegbetörés, ami az anticiklon keleti oldalán Oroszország európai területének északkeleti részét éri majd. Pontosabban finom, alig észrevehető változás, de lényegi. A folyamat már 72 óránál megindul GFS szerint:
Bár az látszik, hogy ez a levegőfajta megáll majd a Kárpátok külső határán (ahogy ez sokszor megtörténik), a sarki-szárazföldi légtömeg előretörése akkor is figyelemre méltó. Pl. Ukrajna keleti felében -15 fok alatti harmatpontok is feltűnnek. Még annyit, hogy noha időről-időre feltűnnek űrtávban GFS és ECM térképein a mostanitól gyökeresen különböző, atlanti félblokkos/blokkos képek, ezek ritkák, a modellösszképet nem ezek uralják. Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben megkaphatjuk az északkeleti hideget.
A mostani északkeleti távoli lötty után, valószínűleg komolyabb makrováltásra a hó közepéig várni kell majd.
Egyébként, hagyj jegyezzem meg kedves Thermo,hogy a harmatpontos megközelítésed nagyon frappáns. Kíválóan érzékelteti a sarki, szárazföld felett javarészt kiszáradt légtömeg talajon való mozgását. Mivel sűrűbb, az ilyen lábas jószágok 1550m ~ alatt távolabb is kinyúlnak némileg. Az,hogy a következő hidegöblitést érdemben merről várhatjuk, jó formán, most még "ködbe vész".
Ha személyes tippem lehetne, - tapasztalataim szerint - az izlandi C, csigagyár centrumának áthelyeződésében "hiszek" északkeletibb légpályák felé. A nagyobb ( hidegebb) környezeti hőkontraszot "keresve", s ( a Rossby hullámként már jól ismert skanderező módon ) előbb északi zónalitás - minket is elérő nyugati frontokkal-, majd Atlantin leszakadó téritői magasnyomásról, blokkoló Ac az óceánon, ebből-> félblocking, majd Brit blockingba való fordulás követheti. Viszont ez november második felében - szerintem - ha be is jönn-e a tippem: 'Még' nem lesz tartós. Északi zonalitás vagy sima zona, majd újabb block. Ez igy fejbe lekövetve Nov.vége lenne. 2 block. Egy rövid, epizod szerű, majd ezt követi egy tartósabb átrendeződés. -szerintem. Míg a magasnyomás nem engedi beljebb "búgócsigázni" az izlandi több központú teknőt, addig marad a várakozás/vágyakozás.
DAI-ról van esetleg valakinek információja az eljövendő decemberrel kapcsolatban? Tudom, mostanság nem mindig muzsikált fényesen, de azért szerintem többen is kíváncsiak lennénk, hogy nagyjából mi körvonalazható az…
DAI-ról van esetleg valakinek információja az eljövendő decemberrel kapcsolatban? Tudom, mostanság nem mindig muzsikált fényesen, de azért szerintem többen is kíváncsiak lennénk, hogy nagyjából mi körvonalazható az index alapján az idei decemberre...
Ahhoz kellenének a hófelhalmozódás értékei, ám késnek az adatok. Amint megérkeznek, kiszámítom és beírom.
Azonban a DAI leginkább megmegbízható paramétere, az Észak-Atlanti térség szeptemberi légnyomás-anomália különbsége, ami önmagában is jól előrejelezheti a decembert, az pozitív lett, +0,8 hPa. Itt a róla szóló cikk: Link
A betonstabil felállás (szárazföldi giga AC, atlanti giga C) lecsójába belecsap majd az a sarki hidegbetörés, ami az anticiklon keleti oldalán Oroszország európai területének északkeleti részét éri majd. Pontosabban finom, alig észrevehető változás, de lényegi. A folyamat már 72 óránál megindul GFS szerint:
Bár az látszik, hogy ez a levegőfajta megáll majd a Kárpátok külső határán (ahogy ez sokszor megtörténik), a sarki-szárazföldi légtömeg előretörése akkor is figyelemre méltó. Pl. Ukrajna keleti felében -15 fok alatti harmatpontok is feltűnnek. Még annyit, hogy noha időről-időre feltűnnek űrtávban GFS és ECM térképein a mostanitól gyökeresen különböző, atlanti félblokkos/blokkos képek, ezek ritkák, a modellösszképet nem ezek uralják. Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben megkaphatjuk az északkeleti hideget.
Igen én is nézegetem beindul a tél arra keményen.Szibéria nyugati részén is megjelenek a -25fokok is.A hó felhalmozodás is egyre jóbb…
Igen én is nézegetem beindul a tél arra keményen.Szibéria nyugati részén is megjelenek a -25fokok is.A hó felhalmozodás is egyre jóbb Link Remélem ez ránk nézve jó hír és jó telünk lesz már nagyon várom☺
November elejére már Szibéria nagy részén jellemző, hogy elég hideg van, de ez sajnos nekünk nem feltétlenül jelenthet jót, hiszen elég messze van tőlünk, ahogy a hófelhalmozódás is csak egy dolog, mert nekünk fontosabb, hogy Északkelet-Európában és a Kelet-európai síkságon is beköszöntsön a tél tartósan, hogy legyen honnan jönnie a hidegnek.
Igen én is nézegetem beindul a tél arra keményen.Szibéria nyugati részén is megjelenek a -25fokok is.A hó felhalmozodás is egyre jóbb Link Remélem ez ránk nézve jó hír és jó telünk lesz már nagyon várom☺
Emiatt elvileg tényleg nem zárható ki az áramlási képnek északi zónán keresztül atlanti blokkba fordulása. Lehet, az idei szezon első fagyos fuvallatát mégsem kelet, hanem ény, é felől kapjuk. Már csak azért is, mert ez utóbbi sokkal-sokkal gyakoribb.
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
) terel az Urál hegység irányába. 
A szárazabbik fajtából...
Ha marad az alacsony nyomású dominancia a sarkvidék felett, amit a gyengének ígérkező El - Nino is "támogat",akkor javarészt pozitív tartományú AO index melett nem igen remélhetünk sokat mozgalmasságból. Vagy is lesz/lehet. Zonalitás. Meg Dél - Eu.i vagy Közép Eu.i makacs 
Amennyiben viszont beáll a negatív AO amit magával rántja a NAO-t is, legyen akár SCAND ( Skandináv index) + (anticiklonos) vagy - ( ciklonos) markánsan nyithat a hideg Közép - Európára, ha ilyen volumenű hidegmagokból tud "táplálkozni" egy egy meridionális fázis. A + (pozitív) SCAND magasnyomú Ac-t szibériai "talpas maci" törne pálcát az abnormális meleg felett, a - (negatív) SCAND-os hónapu periodus pedig északnyugati irányításos óceáni, martim levegőjével "kápáztatna el minket". Hegyekben hóval, síkon necces harmatpontokkal, s megmaradással. De mondjuk egy kellően áthűlt Skandi 
