Mediterrán ciklon

A mediterrán ciklonok orografikus eredetûek, a hullámkeltõ tényezõ esetükben az Alpok hegyvonulata, amely az itt átkelõ hideg levegõ ciklonális perdületét elõidézi.
A kialakuló ciklonok energiáját és fennmaradását viszont a Földközi-tenger hõutánpótlása adja.
Ellentétben a trópusi ciklonokkal, szárazföld fölé érve nem veszítik el energiájukat, sõt energiautánpótlásuknak fontos része a szárazföld hõje is, így ezen tekintetben különös átmenetet képeznek a trópusi és mérsékelt övi ciklonok között.
Ezen tényezõ miatt gyakori az õszi elõfordulásuk, ilyenkor jelentõs hõtöbblettel bír a kontinens, így hazánk csapadékellátottságában fontos szerepet játszanak a késõ õszi esõzések ill. kora téli havazások formájában.
Más évszakban is elõfordulhatnak, a többnapos viharos széllel és jelentõs mennyiségû csapadékkal kísért idõjárási helyzeteknek is részbeni elõidézõi lehetnek. Középpontjukban a légnyomás akár 990-995 hPa értékre is csökkenhet.
A mérsékelt övi ciklontársaiknál kisebb méretük miatt a légnyomáskülönbség szûk területre terjed ki, ez az oka az idõnként általuk elõidézett 80km/h feletti szélerõsségnek.
Elõrejelezhetõségük nagyon nehéz, mivel a szárazföld felett is erõsödhetnek, így pályájuk nem egyértelmû, nehezen behatárolható.