Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Infó
Melyik az?
Melyik az?
Még annyit tennék hozzá, hogy némelyik OMSZ "hivatalos állomás" köszönõviszonyban sincs a 2 méterrel. Fórumon volt egy kép, hogy 6 méteren mérték a hõmérsékletet. No comment
Még annyit tennék hozzá, hogy némelyik OMSZ "hivatalos állomás" köszönõviszonyban sincs a 2 méterrel. Fórumon volt egy kép, hogy 6 méteren mérték a hõmérsékletet. No comment
Hivatalos állomáson.
Hivatalos állomáson.
Én idõképen -18 -at találtam Boldogkõváralja
Én idõképen -18 -at találtam Boldogkõváralja
Köszi, Nano 8)
Köszi, Nano
-18.1°C Nyírlugos
-18.1°C Nyírlugos
Mennyi a szezonrekord Tmin? Köszönöm!
Mennyi a szezonrekord Tmin? Köszönöm!
A provokáció átmeneti tiltással, de akár kizárással is járhat! Gondolom nem tudod az oldal(ak) történetét...Véleményem szerint jobb ez a különlét, meg egyáltalán, teljesen irreális a felvetésed.
A provokáció átmeneti tiltással, de akár kizárással is járhat! Gondolom nem tudod az oldal(ak) történetét...Véleményem szerint jobb ez a különlét, meg egyáltalán, teljesen irreális a felvetésed.
Sziasztok :) Nem tudom , hogy jó helyen kérdezem ezt , de nem gondolkodtak még el a metnet csapat " irányítói " ha szabad így kifejeznem , azon hogy az idõkép csapatával egy hatalmas és jólmûködõ csapatot lehetne…
SziasztokNem tudom , hogy jó helyen kérdezem ezt , de nem gondolkodtak még el a metnet csapat " irányítói " ha szabad így kifejeznem , azon hogy az idõkép csapatával egy hatalmas és jólmûködõ csapatot lehetne alkotni , hiszen miért ez az ellentét , amikor együtt mégjobb szervezetet lehetne összehozni / közös tudás , észlelõk száma stb .... /
Nem tudom , hogy jó helyen kérdezem ezt , de nem gondolkodtak még el a metnet csapat " irányítói " ha szabad így kifejeznem , azon hogy az idõkép csapatával egy hatalmas és jólmûködõ csapatot lehetne alkotni , hiszen miért ez az ellentét , amikor együtt mégjobb szervezetet lehetne összehozni / közös tudás , észlelõk száma stb .... / Hóvastagságot reggel 6 UTC-kor (télen helyi idõ szerint 7 órakor) mérjük meg több helyen ahol átlagos vastagságúnak véljük a hóréteget, majd ezen méréseket átlagoljuk. Ez a mérés lesz az aznapi hóvastagság. Ez szerepel…
Hóvastagságot reggel 6 UTC-kor (télen helyi idõ szerint 7 órakor) mérjük meg több helyen ahol átlagos vastagságúnak véljük a hóréteget, majd ezen méréseket átlagoljuk. Ez a mérés lesz az aznapi hóvastagság. Ez szerepel a napi hóvastagság térképen.
Az aktuális hóvastagság térképen az észlelésekben beküldött hóvastagság adatok jelennek meg. Elméletileg.
A hóvastagságot milyen idõpontra kell mérni? Azt nem értem, ha délután 4-kor már volt 2-3 centi, akkor a napi körképben miért van 0? Nálad és Zircen is? :S Valamit nem jól tudok? A hóvastagságot nem a hõmérséklettel…
Áthelyezve innen: 2013.01.13-tól Mediterrán ciklonok hete (#20 - 2013-01-13 19:23:04)
A hóvastagságot milyen idõpontra kell mérni? Azt nem értem, ha délután 4-kor már volt 2-3 centi, akkor a napi körképben miért van 0? Nálad és Zircen is?
Valamit nem jól tudok? A hóvastagságot nem a hõmérséklettel együtt kell mérni? Tehát a zonális fázis végén vagyunk. Akkor ezek szerint elkezdõdik az átmenet a meridionális fázisba?
Tehát a zonális fázis végén vagyunk. Akkor ezek szerint elkezdõdik az átmenet a meridionális fázisba?
A képek valóban ORSC gyanúsak, de ha ilyen hideg nem is valószínû, én is szinte biztos vagyok kiadósabb hidegelárasztásban január második felében. A Namias ciklusban épp most van lezáruló félben a zonális fázis, a "nagy…
A képek valóban ORSC gyanúsak, de ha ilyen hideg nem is valószínû, én is szinte biztos vagyok kiadósabb hidegelárasztásban január második felében. A Namias ciklusban épp most van lezáruló félben a zonális fázis, a "nagy orosz medve", a kelet-európai hideg pedig itt ólálkodik a kertek alatt (sõt, Északkelet-Magyarország tekintetében a kapuban áll)
Nem tudom, innen milyen más irányba fejlõdhetnének tovább a dolgok, mint a kontinentális hidegelárasztás és mediciklon tevékenység felé. Jelenleg ezt gondolom a legesélyesebb verziónak.
Valaki tudna segíteni nekem, hogy miként lehet elemezni egy szinoptikus térképet ?
Valaki tudna segíteni nekem, hogy miként lehet elemezni egy szinoptikus térképet ?
(Remélem nem zavar, hogy szólok hozzád) A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés…
(Remélem nem zavar, hogy szólok hozzád)
A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés egyik oka - a statisztikailag "elvárható" idõjárást is, adott évszakban, adott területen. Azaz egy adott kiinduló helyzetbõl az elmúlt x évben túlnyomóan milyen idõjárási helyzetkép alakult ki (persze egyéb súlyozással, indexeléssel, stb.) és a végén kijön egy párnapos modell - mely aztán pár nap múlva akár komoly eltéréseket is mutathat. A napkitörésekkel kapcsolatban is így van: ha a viszonyítási idõszakban elõfordult, akkor az algoritmusok tartalmazzák a hatását - nem közvetlenül, mint "ha napkitörés, akkor...", hanem hatását tekintve, hiszen ez szinte automatikusan beépül a statisztikus (és ezáltal "elvárható") adathalmazba.
Szerintem nem tanítják meg, mégpedig azért nem, mert a szakemberek elõtt sem teljesen világos az évtizedekre terjedõ meridionális ill. zonális túlsúly oka. Modellezni, ráadásul matematikailag megformulázni pedig csak…
Szerintem nem tanítják meg, mégpedig azért nem, mert a szakemberek elõtt sem teljesen világos az évtizedekre terjedõ meridionális ill. zonális túlsúly oka. Modellezni, ráadásul matematikailag megformulázni pedig csak világosan felismert fizikai mechanizmusokat lehet.
Bár nem vagyok a tudományág szakértõje, de én is úgy hiszem, hogy a globálmodellek csak bizonyos termodinamikai és hidrodinamikai összefüggéseket vesznek figyelembe, és a légkörnek, mint termodinamikai- aero (hidro?) dinamikai rendszernek bizonyos paramétereit.
Nagyon valószínûnek tartom, hogy a meridionalitást és zonalitást érintõ indexek (NAO és AO) szintén a modelleredmények alapján végzett speciális számítások eredményei -éppen ezért nem a modellkimenetelek függenek az indexektõl, hanem fordítva: az indexek várható értékét a modellkimenetelek határozzák meg.
Persze, a földi légkör sem a "semmiben lóg", hanem körülveszi azt a világûr közege, mely hat rá, pl. különbözõ részecske és elektromágneses sugárzások által. Ezek hatása azonban -legalábbis rövid távon- feltehetõleg elhanyagolható a termodinamikai, aerodinamikai tényezõkhöz képest. Nem hiszem, hogy bármely modell számolna pl. egy napkitörés makrocirkulációt befolyásoló hatásával.
Pedig lehet, hogy érdemes lenne legalább az aktuális cirkulációs ciklusra megtanítani a modelleket, mert az olyanok, amiket szibéria szokott linkelni pl. http://modeles.meteociel.fr/modeles/gens/run/gens-6-4-312.png?6…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp! Viszont én is kérdeznék: A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp!
Viszont én is kérdeznék:
A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja.
A modellekbe be van-e építve a cirkulációs korszakot jellemzõ változó?
más: Valakinek megvan a Hess-Brezowsky féle makroszinoptikus skála (30 típus)?
HB típusok: Itt (12.oldal) http://nimbus.elte.hu/~prita/PhD/4-pongracz-rita-2fejezet.pdf pl. meg van magyarul a lista. Ha német is jó, akkor: http://de.wikipedia.org/wiki/Gro%C3%9Fwetterlage ahol példák is vannak az…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp! Viszont én is kérdeznék: A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp!
Viszont én is kérdeznék:
A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja.
A modellekbe be van-e építve a cirkulációs korszakot jellemzõ változó?
más: Valakinek megvan a Hess-Brezowsky féle makroszinoptikus skála (30 típus)?
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp! Viszont én is kérdeznék: A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp!
Viszont én is kérdeznék:
A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja.
A modellekbe be van-e építve a cirkulációs korszakot jellemzõ változó?
más: Valakinek megvan a Hess-Brezowsky féle makroszinoptikus skála (30 típus)?
Köszönöm a gyors választ, valószínûleg igazad lehet. Az orográfián kívül ezek szerint fontos tényezõ lehet az enyhe és a hideg légtömegek ütközése.
Köszönöm a gyors választ, valószínûleg igazad lehet.
Az orográfián kívül ezek szerint fontos tényezõ lehet az enyhe és a hideg légtömegek ütközése.
Szerintem azért, mert a Dinári hegység fölött gyakrabban húzódik a kontinentális hideg levegõ és a mediterrán enyhe/meleg levegõ határa, mint az Appenninek fölött.
Szerintem azért, mert a Dinári hegység fölött gyakrabban húzódik a kontinentális hideg levegõ és a mediterrán enyhe/meleg levegõ határa, mint az Appenninek fölött.
Nekem egy egyszerû kérdésem lenne. Miért hull átlagosan több csapadék a Dinári-hegységben, mint az Appenninekben? A Dinári-hegység csak az Adriai-tenger felõl kaphat csapadékot, míg az Appenninek keletrõl az Adriai,…
Nekem egy egyszerû kérdésem lenne.
Miért hull átlagosan több csapadék a Dinári-hegységben, mint az Appenninekben?
A Dinári-hegység csak az Adriai-tenger felõl kaphat csapadékot, míg az Appenninek keletrõl az Adriai, valamint nyugatról a Tirrén és a Jón tenger felõl is.
A segítséget elõre is köszönöm!
Átnyálazva a vonatkozó oldalakat a következõkre jutottam: A Namias ciklus logikus, azonban van néhány felmerülõ kérdés: - vajon az egyes fázisok (Namias 4-et különböztet meg de szerintem 2 alapfázis van és a harmadik a…
Átnyálazva a vonatkozó oldalakat a következõkre jutottam: A Namias ciklus logikus, azonban van néhány felmerülõ kérdés:
- vajon az egyes fázisok (Namias 4-et különböztet meg de szerintem 2 alapfázis van és a harmadik a köztes állapotok) egyidejûleg lépnek fel a féltekén?
- a fázisok hossza egymáshoz képest aránytalanul eltolódhat. Gondoljunk itt a 90-es évek zonális teleire, amikor is a zonális fázis heteken, vagy az egész télen át tartott és a meridionális fázis illetve az abba átforduló fázisok egyszerûen nem jelentkeztek.
Véleményem szerint a heteken-hónapokon át tartó erõs zonális fázis akkor léphet fel, ha sarkvidék valamilyen oknál fogva bemelegszik (vagy a trópusi öv hûl le valamelyest). Emiatt tompul a hõmérsékleti kontraszt a sarkvidék és a trópusi öv között. Melynek hatására a zonális áramlás lassul. A lassulás eredménye lehet, hogy csökken a zonális áramlás széleinél a szélnyírás. Ennek következtében pedig nem alakulnak ki azok az örvények, turbulenciák, amelyek egyébként növelnék a zonális áramlás hullámainak amplitúdóját és beindítanák a meridionális hõcserét.
Ellenben ha az alacsony és magas szélességek közti hõkontraszt nõ, akkor valószínû az is, hogy a zonális áramlás gyorsabban örvényesedik és hamarabb fordul át a légkör a Namias ciklus meridionális fázisába.
Végsõ soron a Namias-ciklus fázisai bár egymáshoz képest valóban sorban következnek, az egyes fázisok idõben jelentõsen elnyúlhatnak. De vajon mi okozhatja a sarkok bemelegedését? Vagy a trópusok lehûlését?
Átnyálazva a vonatkozó oldalakat a következõkre jutottam: A Namias ciklus logikus, azonban van néhány felmerülõ kérdés: - vajon az egyes fázisok (Namias 4-et különböztet meg de szerintem 2 alapfázis van és a harmadik a…
Átnyálazva a vonatkozó oldalakat a következõkre jutottam: A Namias ciklus logikus, azonban van néhány felmerülõ kérdés:
- vajon az egyes fázisok (Namias 4-et különböztet meg de szerintem 2 alapfázis van és a harmadik a köztes állapotok) egyidejûleg lépnek fel a féltekén?
- a fázisok hossza egymáshoz képest aránytalanul eltolódhat. Gondoljunk itt a 90-es évek zonális teleire, amikor is a zonális fázis heteken, vagy az egész télen át tartott és a meridionális fázis illetve az abba átforduló fázisok egyszerûen nem jelentkeztek.
Véleményem szerint a heteken-hónapokon át tartó erõs zonális fázis akkor léphet fel, ha sarkvidék valamilyen oknál fogva bemelegszik (vagy a trópusi öv hûl le valamelyest). Emiatt tompul a hõmérsékleti kontraszt a sarkvidék és a trópusi öv között. Melynek hatására a zonális áramlás lassul. A lassulás eredménye lehet, hogy csökken a zonális áramlás széleinél a szélnyírás. Ennek következtében pedig nem alakulnak ki azok az örvények, turbulenciák, amelyek egyébként növelnék a zonális áramlás hullámainak amplitúdóját és beindítanák a meridionális hõcserét.
Ellenben ha az alacsony és magas szélességek közti hõkontraszt nõ, akkor valószínû az is, hogy a zonális áramlás gyorsabban örvényesedik és hamarabb fordul át a légkör a Namias ciklus meridionális fázisába.
Végsõ soron a Namias-ciklus fázisai bár egymáshoz képest valóban sorban következnek, az egyes fázisok idõben jelentõsen elnyúlhatnak. De vajon mi okozhatja a sarkok bemelegedését? Vagy a trópusok lehûlését?
Nagyon örülök, hogy a felvetett kérdéseidre végül is rájöttél és megadtad a választ (az 17829. számú hsz-ra utalok: nekem ugyanaz a véleményem). Nekem is már csak a kiegészítõ szerep jut :) A sztratoszférikus melegedés lényeges eleme az ózonkoncentráció, mely 10 hPa környékén, azaz az elõrejelzésekben is gyakran elõforduló kb. 30 km-es magasságban éri el a…
Nekem is már csak a kiegészítõ szerep jut
A sztratoszférikus melegedés lényeges eleme az ózonkoncentráció, mely 10 hPa környékén, azaz az elõrejelzésekben is gyakran elõforduló kb. 30 km-es magasságban éri el a maximumot; 50 km magasan általában ismét 0 °C körül van a hõmérséklet. Ezt a hõmérséketi eloszlást az ózonréteg okozza, mely ismert módon elnyeli a napsugarzás rövidhullámú összetevõit.
A hirtelen melegedés oka: a troposzférában idõnként nagy számban jelenlévõ Rossby-hullámok, melyek terjeszkedésüket a sztratoszférában is folytatják (azon kevés hullámmozgás közé tartozik, melyek nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is terjed). Hatásukra akár 70-80 fokos hõmérsékletváltozás is bekövetkezhet. A meridionális áramlás megváltozik, emiatt a leszálló légtömegek adiabatikusan felmelegszenek; ezzel egyidõben a sztratopauza is felmelegszik, majd szinte rögtön alacsonyabb magasságokba helyezõdik át. A sztratoszféra melegedése a sztratoszférikus örvény gyengülését okozza, ez pedig alapvetõ hatással van a troposzférikus nyomás- és szélviszonyokra. Minél gyengébb az örvény, annál gyengébb az Atlanti-óceán feletti nyugati áramlás. Erõs Ny-i áramláskor (ezt megfigyelhettük) a hidegbetörések jobbára az USA K-i partvidékét érintik; gyenge Ny-i áramlás esetén Közép-Európában a kontinens belsejébõl DK felé kitörõ hideg légtömegek dominálhatnak. Azaz a sztratoszférikus melegedés csak közvetetten, a nyomás- és szélviszonyok "szabályozása" útján hat az idõjárásunkra, nem pedig a hõmérsékleti kölcsönhatással.
Szép estét kivánok! :) Dr. Koppány Györgynek (a Szegedi József Attila Tudományegyetem Éghajlati Tanszékének cimzetes, nyugalmazott docense) rendkivül érdekes könyve jelent meg még 1984-ben a Magvetõ könyvkiadó Gyorsuló…
Szép estét kivánok!
Nekem is már csak a kiegészítõ szerep jut :) A sztratoszférikus melegedés lényeges eleme az ózonkoncentráció, mely 10 hPa környékén, azaz az elõrejelzésekben is gyakran elõforduló kb. 30 km-es magasságban éri el a…
Nekem is már csak a kiegészítõ szerep jut
A sztratoszférikus melegedés lényeges eleme az ózonkoncentráció, mely 10 hPa környékén, azaz az elõrejelzésekben is gyakran elõforduló kb. 30 km-es magasságban éri el a maximumot; 50 km magasan általában ismét 0 °C körül van a hõmérséklet. Ezt a hõmérséketi eloszlást az ózonréteg okozza, mely ismert módon elnyeli a napsugarzás rövidhullámú összetevõit.
A hirtelen melegedés oka: a troposzférában idõnként nagy számban jelenlévõ Rossby-hullámok, melyek terjeszkedésüket a sztratoszférában is folytatják (azon kevés hullámmozgás közé tartozik, melyek nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is terjed). Hatásukra akár 70-80 fokos hõmérsékletváltozás is bekövetkezhet. A meridionális áramlás megváltozik, emiatt a leszálló légtömegek adiabatikusan felmelegszenek; ezzel egyidõben a sztratopauza is felmelegszik, majd szinte rögtön alacsonyabb magasságokba helyezõdik át. A sztratoszféra melegedése a sztratoszférikus örvény gyengülését okozza, ez pedig alapvetõ hatással van a troposzférikus nyomás- és szélviszonyokra. Minél gyengébb az örvény, annál gyengébb az Atlanti-óceán feletti nyugati áramlás. Erõs Ny-i áramláskor (ezt megfigyelhettük) a hidegbetörések jobbára az USA K-i partvidékét érintik; gyenge Ny-i áramlás esetén Közép-Európában a kontinens belsejébõl DK felé kitörõ hideg légtömegek dominálhatnak. Azaz a sztratoszférikus melegedés csak közvetetten, a nyomás- és szélviszonyok "szabályozása" útján hat az idõjárásunkra, nem pedig a hõmérsékleti kölcsönhatással.
A tél hátralévõ részére szóló latolgatások között elõkerült a sztratoszféra melegedése és annak hatása. Attól tartok, ebben a témában nem haladtam a korral... Milyen mechanizmus okoz a sztratoszférában (ráadásul annak…
A tél hátralévõ részére szóló latolgatások között elõkerült a sztratoszféra melegedése és annak hatása. Attól tartok, ebben a témában nem haladtam a korral... Milyen mechanizmus okoz a sztratoszférában (ráadásul annak is a felsõ részén) több 10 fokos hõmérséklet-változásokat pár nap alatt, ill. hasonlóan nagy térbeli különbségeket 1000 km-en belül? Lásd pl. Link
A másik kérdés: hogyan tudnak az odafenti változások visszahatni a troposzféra idõjárására, annak ellenére, hogy a troposzféra és a sztratoszféra között alig-alig van légtömegcsere?
Ha ismertek mindezekrõl cikket, könyvet, azt se tartsátok titokban.
A tél hátralévõ részére szóló latolgatások között elõkerült a sztratoszféra melegedése és annak hatása. Attól tartok, ebben a témában nem haladtam a korral... Milyen mechanizmus okoz a sztratoszférában (ráadásul annak…
A tél hátralévõ részére szóló latolgatások között elõkerült a sztratoszféra melegedése és annak hatása. Attól tartok, ebben a témában nem haladtam a korral... Milyen mechanizmus okoz a sztratoszférában (ráadásul annak is a felsõ részén) több 10 fokos hõmérséklet-változásokat pár nap alatt, ill. hasonlóan nagy térbeli különbségeket 1000 km-en belül? Lásd pl. Link
A másik kérdés: hogyan tudnak az odafenti változások visszahatni a troposzféra idõjárására, annak ellenére, hogy a troposzféra és a sztratoszféra között alig-alig van légtömegcsere?
Ha ismertek mindezekrõl cikket, könyvet, azt se tartsátok titokban.
Annyit kivánok hozzáfûzni az elõttem elhangzottakhoz, hogy a sztratoszféra legalsó, 18-22 kilométeres szintjén kelet-nyugati irányú a(z egyébként igen heves) légmozgás, afölött viszont épp ellenkezõ, nyugat-keleti irányú. Ez a nagy vulkánkitörések aeroszolfelhõjének lidarral mért megfigyeléseibõl derült ki. Olvastam, hogy a sztratoszféra alsóbb részeiben örvényeket észleltek, amelyek kapcsolódnak a troposzférikus ciklonokhoz. A hõmérsékleti és nyomásátvitel a tropopauzán keresztül történik. Remélem, találok szakirodalmat, amit meg is osztok. A tél hátralévõ részére szóló latolgatások között elõkerült a sztratoszféra melegedése és annak hatása. Attól tartok, ebben a témában nem haladtam a korral... Milyen mechanizmus okoz a sztratoszférában (ráadásul annak…
A tél hátralévõ részére szóló latolgatások között elõkerült a sztratoszféra melegedése és annak hatása. Attól tartok, ebben a témában nem haladtam a korral... Milyen mechanizmus okoz a sztratoszférában (ráadásul annak is a felsõ részén) több 10 fokos hõmérséklet-változásokat pár nap alatt, ill. hasonlóan nagy térbeli különbségeket 1000 km-en belül? Lásd pl. Link
A másik kérdés: hogyan tudnak az odafenti változások visszahatni a troposzféra idõjárására, annak ellenére, hogy a troposzféra és a sztratoszféra között alig-alig van légtömegcsere?
Ha ismertek mindezekrõl cikket, könyvet, azt se tartsátok titokban.
A Namias ciklussal mi történik, ha a NAO extrém pozitív fázisba lép? Mint pl a 90-es ével elsõ fele?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68879 - 2013-01-05 10:22:16)
A Namias ciklussal mi történik, ha a NAO extrém pozitív fázisba lép? Mint pl a 90-es ével elsõ fele?
Dr. Koppány Györgynek (a Szegedi József Attila Tudományegyetem Éghajlati Tanszékének cimzetes, nyugalmazott docense) rendkivül érdekes könyve jelent meg még 1984-ben a Magvetõ könyvkiadó Gyorsuló idõ sorozatában. A cime: Az idõjárás hosszútávú elõrejelzése. A szerzõ foglalkozik a légáramlások modellezésével - ez egy hosszabb fejezet -, igy a nyugat-keleti zonális, illetve a délkör menti, meridionális áramlás ciklikus változásaival (egy szemléletes ábra eredetijét maga Jerome Namias készitette). Biztos vagyok benne, hogy könyvtárban fellelhetõ az emlitett munka. Nekem egy példányom van, amit egy barátomtól kaptam dedikálva. A Namias ciklussal mi történik, ha a NAO extrém pozitív fázisba lép? Mint pl a 90-es ével elsõ fele?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68879 - 2013-01-05 10:22:16)
A Namias ciklussal mi történik, ha a NAO extrém pozitív fázisba lép? Mint pl a 90-es ével elsõ fele?
Tisztelt Nanovich ! Köszönöm válaszodat ! Üdvözöl : Troostit. ;)
Tisztelt Nanovich ! Köszönöm válaszodat !
Üdvözöl : Troostit.
Minden hurrikánt (sõt, trópusi vihart) elkeresztelnek. Ez fõleg a potenciálisan érintett lakosság miatt van, mert egy nevet könnyebb megjegyezni, mint egy betûkbõl és számokból álló kódot. Ráadásul így befogadóbbak a…
Minden hurrikánt (sõt, trópusi vihart) elkeresztelnek. Ez fõleg a potenciálisan érintett lakosság miatt van, mert egy nevet könnyebb megjegyezni, mint egy betûkbõl és számokból álló kódot. Ráadásul így befogadóbbak a figyelmeztetésekre, plussz ha névvel illetik, még több év múlva is emlékszik rá, és akár fel lehet használni az elõrejelzés segítõjeként. Pl "ugyanazon az úton fog haladni, mint Charley" stb A pusztító, vagy valamibem "maradandót alkotó" ciklonok neveit visszavonultatják. Éppen ezért pl nem lesz többé Katrina hurrikán sem, és Tip tájfun sem.
A Meteorológiai Világszervezet megfelelõ bizottságai (5 bitottság) tesznek javaslatot a nevekre, amelyeket 6 évre elõre rögzítenek. A névadásnak semmi különös szabálya nincs, csak annyi, hogy nem lehet nyugdíjazott név, és a fentiek miatt a helyi társadalmak névadási szokásainak feleljen meg, ismerõs legyen bárki számára.
Egyébként nincs kõbe vésve ez a szabály, így a helyi szolgálatok el is térhetnek. Így tesz a PAGASA (Fülöp-szigeteki met. szolg.), aki a WMO javaslataitól eltérõen nevezi el a viharokat.
A pusztitásokról elhiresült hurrikánokat névre keresztelik.Kérdésem az, hogy ki vagy kik döntenek a hurrikánok elnevezésérõl ? Vannak ennek szabályai ? A választ elõre is köszönöm !
A pusztitásokról elhiresült hurrikánokat névre keresztelik.Kérdésem az, hogy ki vagy kik döntenek a hurrikánok elnevezésérõl ? Vannak ennek szabályai ?
A választ elõre is köszönöm !
