Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Infó
Tehát a zonális fázis végén vagyunk. Akkor ezek szerint elkezdõdik az átmenet a meridionális fázisba?
Tehát a zonális fázis végén vagyunk. Akkor ezek szerint elkezdõdik az átmenet a meridionális fázisba?
A képek valóban ORSC gyanúsak, de ha ilyen hideg nem is valószínû, én is szinte biztos vagyok kiadósabb hidegelárasztásban január második felében. A Namias ciklusban épp most van lezáruló félben a zonális fázis, a "nagy…
A képek valóban ORSC gyanúsak, de ha ilyen hideg nem is valószínû, én is szinte biztos vagyok kiadósabb hidegelárasztásban január második felében. A Namias ciklusban épp most van lezáruló félben a zonális fázis, a "nagy orosz medve", a kelet-európai hideg pedig itt ólálkodik a kertek alatt (sõt, Északkelet-Magyarország tekintetében a kapuban áll)
Nem tudom, innen milyen más irányba fejlõdhetnének tovább a dolgok, mint a kontinentális hidegelárasztás és mediciklon tevékenység felé. Jelenleg ezt gondolom a legesélyesebb verziónak.
(Remélem nem zavar, hogy szólok hozzád) A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés…
(Remélem nem zavar, hogy szólok hozzád)
A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés egyik oka - a statisztikailag "elvárható" idõjárást is, adott évszakban, adott területen. Azaz egy adott kiinduló helyzetbõl az elmúlt x évben túlnyomóan milyen idõjárási helyzetkép alakult ki (persze egyéb súlyozással, indexeléssel, stb.) és a végén kijön egy párnapos modell - mely aztán pár nap múlva akár komoly eltéréseket is mutathat. A napkitörésekkel kapcsolatban is így van: ha a viszonyítási idõszakban elõfordult, akkor az algoritmusok tartalmazzák a hatását - nem közvetlenül, mint "ha napkitörés, akkor...", hanem hatását tekintve, hiszen ez szinte automatikusan beépül a statisztikus (és ezáltal "elvárható") adathalmazba.
Szerintem nem tanítják meg, mégpedig azért nem, mert a szakemberek elõtt sem teljesen világos az évtizedekre terjedõ meridionális ill. zonális túlsúly oka. Modellezni, ráadásul matematikailag megformulázni pedig csak…
Szerintem nem tanítják meg, mégpedig azért nem, mert a szakemberek elõtt sem teljesen világos az évtizedekre terjedõ meridionális ill. zonális túlsúly oka. Modellezni, ráadásul matematikailag megformulázni pedig csak világosan felismert fizikai mechanizmusokat lehet.
Bár nem vagyok a tudományág szakértõje, de én is úgy hiszem, hogy a globálmodellek csak bizonyos termodinamikai és hidrodinamikai összefüggéseket vesznek figyelembe, és a légkörnek, mint termodinamikai- aero (hidro?) dinamikai rendszernek bizonyos paramétereit.
Nagyon valószínûnek tartom, hogy a meridionalitást és zonalitást érintõ indexek (NAO és AO) szintén a modelleredmények alapján végzett speciális számítások eredményei -éppen ezért nem a modellkimenetelek függenek az indexektõl, hanem fordítva: az indexek várható értékét a modellkimenetelek határozzák meg.
Persze, a földi légkör sem a "semmiben lóg", hanem körülveszi azt a világûr közege, mely hat rá, pl. különbözõ részecske és elektromágneses sugárzások által. Ezek hatása azonban -legalábbis rövid távon- feltehetõleg elhanyagolható a termodinamikai, aerodinamikai tényezõkhöz képest. Nem hiszem, hogy bármely modell számolna pl. egy napkitörés makrocirkulációt befolyásoló hatásával.
Pedig lehet, hogy érdemes lenne legalább az aktuális cirkulációs ciklusra megtanítani a modelleket, mert az olyanok, amiket szibéria szokott linkelni pl. http://modeles.meteociel.fr/modeles/gens/run/gens-6-4-312.png?6…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp! Viszont én is kérdeznék: A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp!
Viszont én is kérdeznék:
A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja.
A modellekbe be van-e építve a cirkulációs korszakot jellemzõ változó?
más: Valakinek megvan a Hess-Brezowsky féle makroszinoptikus skála (30 típus)?
HB típusok: Itt (12.oldal) http://nimbus.elte.hu/~prita/PhD/4-pongracz-rita-2fejezet.pdf pl. meg van magyarul a lista. Ha német is jó, akkor: http://de.wikipedia.org/wiki/Gro%C3%9Fwetterlage ahol példák is vannak az…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp! Viszont én is kérdeznék: A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp!
Viszont én is kérdeznék:
A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja.
A modellekbe be van-e építve a cirkulációs korszakot jellemzõ változó?
más: Valakinek megvan a Hess-Brezowsky féle makroszinoptikus skála (30 típus)?
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp! Viszont én is kérdeznék: A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális…
Más logikus ok nem jut eszembe. Igen, midenképp!
Viszont én is kérdeznék:
A modelleket mennyire "tanítják meg" a különbözõ cirkulációs korszakokra? Vangenheim például az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja.
A modellekbe be van-e építve a cirkulációs korszakot jellemzõ változó?
más: Valakinek megvan a Hess-Brezowsky féle makroszinoptikus skála (30 típus)?
Köszönöm a gyors választ, valószínûleg igazad lehet. Az orográfián kívül ezek szerint fontos tényezõ lehet az enyhe és a hideg légtömegek ütközése.
Köszönöm a gyors választ, valószínûleg igazad lehet.
Az orográfián kívül ezek szerint fontos tényezõ lehet az enyhe és a hideg légtömegek ütközése.
Szerintem azért, mert a Dinári hegység fölött gyakrabban húzódik a kontinentális hideg levegõ és a mediterrán enyhe/meleg levegõ határa, mint az Appenninek fölött.
Szerintem azért, mert a Dinári hegység fölött gyakrabban húzódik a kontinentális hideg levegõ és a mediterrán enyhe/meleg levegõ határa, mint az Appenninek fölött.
