Szerintem nem tanítják meg, mégpedig azért nem, mert a szakemberek elõtt sem teljesen világos az évtizedekre terjedõ meridionális ill. zonális túlsúly oka. Modellezni, ráadásul matematikailag megformulázni pedig csak…
Szerintem nem tanítják meg, mégpedig azért nem, mert a szakemberek elõtt sem teljesen világos az évtizedekre terjedõ meridionális ill. zonális túlsúly oka. Modellezni, ráadásul matematikailag megformulázni pedig csak világosan felismert fizikai mechanizmusokat lehet.
Bár nem vagyok a tudományág szakértõje, de én is úgy hiszem, hogy a globálmodellek csak bizonyos termodinamikai és hidrodinamikai összefüggéseket vesznek figyelembe, és a légkörnek, mint termodinamikai- aero (hidro?) dinamikai rendszernek bizonyos paramétereit.
Nagyon valószínûnek tartom, hogy a meridionalitást és zonalitást érintõ indexek (NAO és AO) szintén a modelleredmények alapján végzett speciális számítások eredményei -éppen ezért nem a modellkimenetelek függenek az indexektõl, hanem fordítva: az indexek várható értékét a modellkimenetelek határozzák meg.
Persze, a földi légkör sem a "semmiben lóg", hanem körülveszi azt a világûr közege, mely hat rá, pl. különbözõ részecske és elektromágneses sugárzások által. Ezek hatása azonban -legalábbis rövid távon- feltehetõleg elhanyagolható a termodinamikai, aerodinamikai tényezõkhöz képest. Nem hiszem, hogy bármely modell számolna pl. egy napkitörés makrocirkulációt befolyásoló hatásával.
(Remélem nem zavar, hogy szólok hozzád)
A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés egyik oka - a statisztikailag "elvárható" idõjárást is, adott évszakban, adott területen. Azaz egy adott kiinduló helyzetbõl az elmúlt x évben túlnyomóan milyen idõjárási helyzetkép alakult ki (persze egyéb súlyozással, indexeléssel, stb.) és a végén kijön egy párnapos modell - mely aztán pár nap múlva akár komoly eltéréseket is mutathat. A napkitörésekkel kapcsolatban is így van: ha a viszonyítási idõszakban elõfordult, akkor az algoritmusok tartalmazzák a hatását - nem közvetlenül, mint "ha napkitörés, akkor...", hanem hatását tekintve, hiszen ez szinte automatikusan beépül a statisztikus (és ezáltal "elvárható") adathalmazba.