(Remélem nem zavar, hogy szólok hozzád) A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés…
(Remélem nem zavar, hogy szólok hozzád)
A globálmodellek az én információm szerint nemcsak bizonyos termodinamikai és egyéb összefüggéseket vesznek figyelembe, hanem - és ebben lehet a jelenlegi akut modellgyengélkedés egyik oka - a statisztikailag "elvárható" idõjárást is, adott évszakban, adott területen. Azaz egy adott kiinduló helyzetbõl az elmúlt x évben túlnyomóan milyen idõjárási helyzetkép alakult ki (persze egyéb súlyozással, indexeléssel, stb.) és a végén kijön egy párnapos modell - mely aztán pár nap múlva akár komoly eltéréseket is mutathat. A napkitörésekkel kapcsolatban is így van: ha a viszonyítási idõszakban elõfordult, akkor az algoritmusok tartalmazzák a hatását - nem közvetlenül, mint "ha napkitörés, akkor...", hanem hatását tekintve, hiszen ez szinte automatikusan beépül a statisztikus (és ezáltal "elvárható") adathalmazba.
OFF: Dehogy zavar, sõt... Szerintem hagyjuk már a fenébe azt a bizonyos összekülönbözést.

ON:Világos, amit írsz, és nagyon érdekes ez a "statisztikai elem", ennek létezésérõl nem tudtam.
Elég sokat forgatom a GFS térképarchivumát, és én is úgy látom, vannak évek (pl. 1960-as évek második fele) mikor egy bizonyos helyzet rendre ugyanazt a kimenetelt eredményezte.
Más években viszont (pl. 1970-es évek elsõ fele) következetesen másfélét.
A kérdés, hogy az ilyen "idõjárási hajlamokban" mikor következik be változás.