Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
#17 814
met4ever írta #17 813

Magassági sekély örvényre gyanakszom, de nem túl magasra :) 850 hPa-os örvényesség és szél aznap 12 UTC-kor: http://www2.wetter3.de/Archiv/GFS/2012123112_41.gif Meg van a kis örvény pozitív (ciklonális) örvényességgel…

Köszi a választ! A felsõbb szinteket nem néztem, de a térkép alapján igazad lehet. nevet
#17 813
Zivipötty írta #17 812

Az ilyen felhõörvények hogyan alakulnak ki: http://zivipotty.hu/20121231.gif A mûholdképek nézegetése közben találtam rá, december 31-én volt az Atlanti-óceánon Marokkó partjainál, de csak ezen a napon létezett, sem…

Magassági sekély örvényre gyanakszom, de nem túl magasra nevet

850 hPa-os örvényesség és szél aznap 12 UTC-kor: Link
Meg van a kis örvény pozitív (ciklonális) örvényességgel ezen a szinten, ami közelítheti a mûholdképen látható felhõk szintjét.
#17 812
Az ilyen felhõörvények hogyan alakulnak ki: Link
A mûholdképek nézegetése közben találtam rá, december 31-én volt az Atlanti-óceánon Marokkó partjainál, de csak ezen a napon létezett, sem elõtte, sem utána. Én valami helyi szélhatásra vagy egy sekély ciklonra gondoltam, de az analízis szerint akkor ott anticiklon volt: Link A széltérképen csak annyi látszik, hogy a part közelében elvileg gyengébb és északnyugati irányú volt a szél. Link
#17 811
Tudja valaki, hogy miért változik meg utólag az OMSZ hõtérkép? Késõbb beérkezõ adatok miatti újragenerálás?

Mai példa: a 12:30-as térkép teljesen máshogy nézett ki 1-kor, mint ahogy most, utólag visszakeresve látható.
Debrecen
#17 810
Floo írta #17 809

Nem lehet, hanem biztosan. Ha nincs árnyékolva a hõmérõ, több fokkal alacsonyabbat mérne. Ez többek között a kisugárzás okozta párolgástól is van, ugyanis a hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog, ez pedig hõt…

Kisugárzás okozta párolgás?? A hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog?? Miért is?
A hõveszteség a kisugárzás következménye, hiszen energiát ad le a test, jónéhány tényezõtõl függõ intenzitással. Párolgás is van, ha nedves a felület, de ha nedves, lecsapódásnak is lenni kell, ami meg pont ugyanannyi hõt közöl, tehát a mérleg e tekintetben 0. Vagy szerinted nem? nevet
Becsehely
#17 809
Póni írta #17 808

Köszi a választ! Érdekes ez a negatív sugárzás. Volt már rá példa, hogy a hõmérõ javában a pozitív tartományban volt, miközben az árnyékoló házikójának a tetején keményre fagyott jég volt. Lehet, hogyha nem árnyékolnám…

Nem lehet, hanem biztosan.
Ha nincs árnyékolva a hõmérõ, több fokkal alacsonyabbat mérne.
Ez többek között a kisugárzás okozta párolgástól is van, ugyanis a hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog, ez pedig hõt von el.
Ezért van az, hogy +2 fokban jeges tud lenni az autó, miközben mellette egy fából készült tereptárgy még nem.
Többek között ezért is voltak fából a hõmérõházak.
Miskolc
#17 808
Floo írta #17 806

Errõl már gyakran szó esett! Egyrészt derült idõben alacsonyabb a páratartalom, tehát a hóval vagy jéggel érintkezõ levegõ ritka közeg, ami kevésbé olvaszt. Szemben a borult ég magasabb páratartalmával, ami a száraz…

Köszi a választ!
Érdekes ez a negatív sugárzás. Volt már rá példa, hogy a hõmérõ javában a pozitív tartományban volt, miközben az árnyékoló házikójának a tetején keményre fagyott jég volt. Lehet, hogyha nem árnyékolnám a hõmérõt pár fokkal még hidegebbeket mérnék?

Itt felvetõdik újabb kérdésként, hogy a szabályos méréshez a negatív sugárzás ellen is védeni kell a hõmérõt?
Láthatjuk, hogy pl. még a lombját vesztett fák alatt is mennyivel melegebb szokott lenni a talaj.
Becsehely
#17 806
Póni írta #17 805

Egy régi megfigyelésem szeretném megosztani veletek. Úgy tapasztalom, hogy a talajon vagy akár a tereptárgyakon lévõ hó vagy jég olvadása a léghõmérsékleten túl igen jelentõs mértékben függ a felhõzettõl is. Mégpedig…

Errõl már gyakran szó esett!
Egyrészt derült idõben alacsonyabb a páratartalom, tehát a hóval vagy jéggel érintkezõ levegõ ritka közeg, ami kevésbé olvaszt.
Szemben a borult ég magasabb páratartalmával, ami a száraz levegõhöz képest olyan, mintha víz érintkezne a hóval vagy jéggel.
Gyakori, hogy egész napos borult, ködös idõ után ha kiderül délután az ég, és elkezd sütni a nap, akkor hidegebbet érzünk, alacsonyabb lesz a hõérzet, mert kiszáradt a levegõ, és sok esetben még a valódi hõmérséklet is csökken valamelyest.
A másik pedig az, hogy télen olyan alacsony a nap beesési szöge, hogy derült ég és szélcsend mellett képes a reggeli, délelõtti és a késõ délutáni órákban napsütés mellett kisugárzás elindulni.
Ez pedig pillantok alatt elkezdi hûteni a felszínt.
Ezért tud +1 fokos ködös idõ jobban olvasztani, mint akár egy melegebb, napos, de nagyon száraz levegõjû idõ.
És emiatt van az, hogy nyáron, egy front utáni, napos 25 fokos száraz levegõben az árnyékban fázunk, miközben egy felhõs, fülledt 22 fokban árnyékban is ugyanolyan meleg van, mint nem árnyékban.
Miskolc
#17 805
Egy régi megfigyelésem szeretném megosztani veletek.
Úgy tapasztalom, hogy a talajon vagy akár a tereptárgyakon lévõ hó vagy jég olvadása a léghõmérsékleten túl igen jelentõs mértékben függ a felhõzettõl is.
Mégpedig derült idõben +3-4 foknál is még keményen fagyhat (természetesen nem a napsütötte déli felszínre gondolok), míg borús idõben -2 fok körül már olvad.
Gondolom magyarázat lehet, hogy a léghõmérsékleten kívül a sugárzás is jelentõs hatással van a folyamatokra. Bonyolítja ugyanakkor a helyzetet, hogy a hõmérõ sem a levegõ, hanem a hõmérõ hõmérsékletét méri.

Szívesen fogadom az esetleges észrevételeket a témával kapcsolatban.
(ui.: A hõmérõt nem éri a nap. Az nem magyarázat.)
#17 803
Salo írta #17 802

Az éghajlati napló töltésével kapcsolatban lenne egy kérdés. Ha hóra ónos esõ esett, akkor a jeget a hóvastagsághoz hozzászámoljuk? Ez jelen pillanatban nálam pont nem mindegy, a 4mm jéggel együtt 4,6cm az átlag…

Szerintem mindenképpen..vagyis nálunk ez a gyakorlat.
Tolmács
#17 802
Az éghajlati napló töltésével kapcsolatban lenne egy kérdés. Ha hóra ónos esõ esett, akkor a jeget a hóvastagsághoz hozzászámoljuk? Ez jelen pillanatban nálam pont nem mindegy, a 4mm jéggel együtt 4,6cm az átlag hóvastagság. (Én úgy tudom, hozzá kell, de nem vagyok biztos benne.)
Köszönöm elõre is!
Nagycenk
#17 800
Kosakiss írta #17 798

Szép napot kivánok! :) A köd egészen apró viz- vagy túlhûlt cseppecskék állandóan mozgásban levõ halmazából áll. Ha a földfelszinen, földi tereptárgyakon nem tapasztalunk nedvesedést vagy jegesedést, akkor eltekintünk a…

Köszönöm szépen!
#17 798
TBC írta #17 793

Sziasztok! Elnézést kérek, de egy nagyon elemi szintû kérdésem lenne. Jelenleg viszonylag sûrû köd van. Ha a kinti lámpát felkapcsolom, nagyon jól lehet látni, ahogy a ködöt alkotó vízcseppek gomolyognak. A ködtõl a…

Szép napot kivánok! nevet A köd egészen apró viz- vagy túlhûlt cseppecskék állandóan mozgásban levõ halmazából áll. Ha a földfelszinen, földi tereptárgyakon nem tapasztalunk nedvesedést vagy jegesedést, akkor eltekintünk a csapadékról. Ködszitálásról vagy ónos ködszitálásról akkor teszünk emlitést vagy feljegyzést, ha a földfelszint vagy a földi tereptárgyakat vékony viz- vagy jégréteg kezdi beboritani. (Pozitiv hõmérsékleten a nedves felszint vizfilmnek hivjuk, negativ hõmérsékleten egyszerûen csak jegesedésrõl beszélünk.)
#17 797
zol írta #17 794

Sziasztok! Bocs, ha volt már a kérdés, nem tudtok olyan netes elérhetõséget, ahol az OMSZ napijelentések (met.hu és eumet.hu-n kívül) nagy bizonyossággal elérhetõek a 80-as évektõl napjainkig? Más alternatív ötletnek is…

Vagy.
Link
#17 796
zol írta #17 794

Sziasztok! Bocs, ha volt már a kérdés, nem tudtok olyan netes elérhetõséget, ahol az OMSZ napijelentések (met.hu és eumet.hu-n kívül) nagy bizonyossággal elérhetõek a 80-as évektõl napjainkig? Más alternatív ötletnek is…

Esetleg itt:
Link
Hatvan
#17 795
zol írta #17 794

Sziasztok! Bocs, ha volt már a kérdés, nem tudtok olyan netes elérhetõséget, ahol az OMSZ napijelentések (met.hu és eumet.hu-n kívül) nagy bizonyossággal elérhetõek a 80-as évektõl napjainkig? Más alternatív ötletnek is…

Pont hóvastagság azt hiszem nincs benne: Link meg kérdés hová szeretnéd.
Szombathely
#17 794
Sziasztok!

Bocs, ha volt már a kérdés, nem tudtok olyan netes elérhetõséget, ahol az OMSZ napijelentések (met.hu és eumet.hu-n kívül) nagy bizonyossággal elérhetõek a 80-as évektõl napjainkig?

Más alternatív ötletnek is örülnék, konkrétan a hóvastagság adatok érdekelnének.

Köszi elõre is a segítséget!

Üdv,
zol
Nagycenk
#17 793
Sziasztok!
Elnézést kérek, de egy nagyon elemi szintû kérdésem lenne.
Jelenleg viszonylag sûrû köd van. Ha a kinti lámpát felkapcsolom, nagyon jól lehet látni, ahogy a ködöt alkotó vízcseppek gomolyognak. A ködtõl a talaj nedves, és a fákról is csepeg a rácsapódott köd.
A kérdésem az: ez ugye nem minõsül ködszitálásnak? Ha kimegyek, nem érzem a bõrömön, hogy bármi esne, de a fényben látni a ködszemcsék gomolygását.
(Mégegyszer elnézést az amatõr kérdésért!)
#17 791
B.hópihe írta #17 790

Nem szakmai kérdésem volna : Tudjátok mi van Nolival, Takival meg a Lord Akelával ?

Szia!

Noli: több mint fél éve nem jelentkezett be. Õ döntött úgy, hogy itt hagy minket.
Taki: ma is járt az oldalon, él és virul.
Lord: nem túl régen járt az oldalon, tehát látogat bennünket.
#17 782
Kaszabubu írta #17 781

Szeretném kérdezni; mi a jellegkülönbség három felhõkép között? 1. Ns. nimbus stratus 2. St.nebulosus 3. As.opacus Mai észlelésekben ez a három felhõképet is adtunk,igaz az ország különbözõ részérõl,nyugat-közép és…

Az As opacus alapja jóval magasabban van, mint a másik kettõé, ebbõl csak gyenge intenzitású csapadék hullik többnyire.
A Nimbostratus és a Stratus nebulosus közötti különbség, hogy az Ns-bõl folyamatos esõ szokott hullani, míg a Stratusból szitálás fordulhat elõ.
Az Ns mellett nagyobb intenzitású csapadék esetén fractusok is megjelenhetnek, míg a Stratus nebulosusnak szürke, egyenletes felhõalapja van.
#17 781
Szeretném kérdezni; mi a jellegkülönbség három felhõkép között?
1. Ns. nimbus stratus
2. St.nebulosus
3. As.opacus
Mai észlelésekben ez a három felhõképet is adtunk,igaz az ország különbözõ részérõl,nyugat-közép és kelet magyarország (Gyõr-Kiskunmajsa-Nagyszalonta).
#17 780
alxiki írta #17 779

Hello. Hány százalék annak az esélye, hogy a hétvégén itt komolyabb havazásba ütközzünk? A német Wetterzentrale oldalon néztem, hogy itt még negatívba lesz a nappali hõmérséklet, mikorra acsapadék java ideér. Amatõr…

Határeset lesz az biztos, az intenzitáson is múlhat, meg fõleg azon, hogy mennyire enyhül be a magasban, ha már csak 1-2 fokkal hidegebb lesz a magasban mint várták akkor hó, ha nem akkor ónos esõ.
Ózd
#17 779
Hello. Hány százalék annak az esélye, hogy a hétvégén itt komolyabb havazásba ütközzünk?


A német Wetterzentrale oldalon néztem, hogy itt még negatívba lesz a nappali hõmérséklet, mikorra acsapadék java ideér.
Amatõr megfigyelésem alapján 20cm-hó is leeshet, de inkább szeretném valaki rutinosabbtól megkérdezni, hogy Õ hogy látja ezt!?

Va
#17 778
palui írta #17 777

Itt is feltenném a kérdést: http://www.metnet.hu/?m=forum&topic=meteorologiaitarsalgo&fromto=143664a143664

Nem egy olyan tippem van, hogy érzékenyebbé veszik a radart, vagyis a színezést módosítják a gyengébb radarjel kompenzálására. Lehet hülyeség amit mondok.
#17 776
alxiki írta #17 775

Valaki meg tudná mondani, hogy errefelé milyen hó várható holnap? Illetve ha jól látom kedden is jön valami csapizóna M.O-ra, hogy abból ide jut-e valamennyi. A választ elõre is köszi :)

Amennyiben esni fog, a kristályok (pelyhek) szintjén átlátszó, tömegében fehér várható.

A jövõhét elején a jelenlegi ECMWF ensemble alapján kb 60% esély mutatkozik kevés (1-2 cm) hóra
Ózd
#17 775
Valaki meg tudná mondani, hogy errefelé milyen hó várható holnap?
Illetve ha jól látom kedden is jön valami csapizóna M.O-ra, hogy abból ide jut-e valamennyi. A választ elõre is köszi nevet
Szeged
#17 771
palui írta #17 770

Nyomás analízis térképeket tudna nekem linkelni valaki? Volt nekem egy jól bevállt, amin óráról órára lehetett követni pl. egy mediciklont, hogy épp hol, és milyen légnyomásértékekkel áll. Így könnyen össze lehetett…

Tessék: Link
Gyõr
#17 770
Nyomás analízis térképeket tudna nekem linkelni valaki? Volt nekem egy jól bevállt, amin óráról órára lehetett követni pl. egy mediciklont, hogy épp hol, és milyen légnyomásértékekkel áll. Így könnyen össze lehetett hasonlítani elõrejelzett értékekkel. Sehol nem találom...