Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
Hatvan
#17 762
Laganus írta #17 761

Szerintetek melyik termék jobb? CONRAD WS 9130-IT http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&pid=646339 Leírása:http://www.produktinfo.conrad.com/datenblaetter/625000-649999/646339-an-01-HU-Idojarasjelzo_allomas.pdf…

Itt Link kérdezd, biztos lesz válasz.
Hatvan
#17 759
illeskese írta #17 758

Köszönöm a segítségeteket, mér pár napja folyamatosan olvasom pont ezt a két topikot, de még így is nehéz, nem csak hozzászólni, annyira aktív mindenki.

Volt egy úgynevezett mentor-terv vagy 2-3 éve, de végül lesöpörték.
Okány
#17 757
illeskese írta #17 755

Valaki tudna küldeni egy összefoglalót a modellekrõl, hogy melyik miért pont az és mit mutat? Eddig csak magamtól nézegettem, de érdemi leírást nem találtam róluk sehol. (Azt viszont észrevettem, hogy a "Hosszútávú…

Ezek nem leírások, de azért segítenek eligazodni hogy melyik modell is a "legjobb":
Ez az OMSZ álláspontja Link
Ez a leírás GFS-el foglalkozik: Link
Ezek pedig a Wetterzenrtalén található modellek összehasonlításai :
Link
Link
Hatvan
#17 756
illeskese írta #17 755

Valaki tudna küldeni egy összefoglalót a modellekrõl, hogy melyik miért pont az és mit mutat? Eddig csak magamtól nézegettem, de érdemi leírást nem találtam róluk sehol. (Azt viszont észrevettem, hogy a "Hosszútávú…

Ezt így senki sem fogja neked leírni. Itt szinte mindenki úgy kezdte, (csak kb 0,1% nem) hogy sok-sok idõn keresztül csak olvasta a fórumokat, figyelte az írásokat és lassan belejött, rájött, hogy mi mit mutat. Egyébként pont a met. társalgó, a hosszútávú és a modell iskola ahonnan sokat lehet tanulni, ha a met. társalgóban rákérdezel egy nem ismert dologra amit elõtte linkeltek biztosan segítenek.
#17 755
Valaki tudna küldeni egy összefoglalót a modellekrõl, hogy melyik miért pont az és mit mutat? Eddig csak magamtól nézegettem, de érdemi leírást nem találtam róluk sehol.
(Azt viszont észrevettem, hogy a "Hosszútávú esélylatolgatások" topikban ugyanaz megy, mint a "Meteorológiai társalgó"-ban, csak kínaiul. vidám)
#17 754
Koczkás írta #17 747

Nem nagyon értem a kérdést sem igazából. Az egész égboltot kell(ene) figyelembe venni az észleléskor. Az 50 km. nem az észleléshez tartozik, rákattintva az 50 km-es körzeten belüli észlelések jönnek elõ. Biztos, hogy Te…

Igen én vagyok, rossz volt a kérdés. A debreceni fordulóhoz kérdeztem volna,de már úgy látom megoldódik a jelenidõ kérdése. Az 50 km.-be beletartozik Nyírtelek-Nyíregyháza is.
Hatvan
#17 747
Kaszabubu írta #17 746

Az égkép észlelésénél meddig tart a felszíni távolság? Az észlelési naplóban van egy zárójel, ..50 km.körzet. Ezek szerint például kelet-nyugati horizont össz. kb. 100 km.?


Nem nagyon értem a kérdést sem igazából.

Az egész égboltot kell(ene) figyelembe venni az észleléskor.

Az 50 km. nem az észleléshez tartozik, rákattintva az 50 km-es körzeten belüli észlelések jönnek elõ.

Biztos, hogy Te vagy az Bubu, vagy feltörték a neved???
#17 745
met4ever írta #17 742

Igen. 24 órás csap.összeget (06 - 06 UTC) Reggel 06 UTC-s hórétegvastagságot Csapadékformát (halmazállapot, jelleg), s talán még opcionálisan megadható egyéb idöjárási jelenségeket is (köd, szélvihar...) Ha még így van…

Szia! Én is mérek az OMSZ-nak és így van megadhatunk szélvihart is, ködöt, ködszitálást, tehát mindent! vidám
#17 744
Nanovich* írta #17 743

Köszönöm. Azért kérdeztem, mert néhány éve, amikor megjelent a hóvastagság-térkép még a régi met.hu-n, akkor jóval kevesebb észlelõ adata volt fenn, mint amennyi a csapadékos önkéntesek száma. Ráadásul elég egyenlõtlen…

Pontosan. A met.hu-s lista napi frissitésü volt, míg egy általános társadalmi észlelönek csak hónap elején kell az elözö hónap csapadék- és hórétegvastagságadatait beküldenie. (Kivétel tán, hogy 30 mm-t meghaladó napi csapadékennyiség esetén nem várja ki a hónap végét, hanem lehetöleg minél hamarabb megpróbálja jelenteni azt)

Kiváncsi lennék, hány OMSZ-os társadalmai észlelö van még. Anno volt 500-on felül is, ha jól emlékszem, de aztán erösen csökkent a számuk...
#17 743
met4ever írta #17 742

Igen. 24 órás csap.összeget (06 - 06 UTC) Reggel 06 UTC-s hórétegvastagságot Csapadékformát (halmazállapot, jelleg), s talán még opcionálisan megadható egyéb idöjárási jelenségeket is (köd, szélvihar...) Ha még így van…

Köszönöm. Azért kérdeztem, mert néhány éve, amikor megjelent a hóvastagság-térkép még a régi met.hu-n, akkor jóval kevesebb észlelõ adata volt fenn, mint amennyi a csapadékos önkéntesek száma. Ráadásul elég egyenlõtlen eloszlásban, ami azt sugallta számomra, hogy nem a jó lefedettségû csapadékészlelõ-hálózatból valasztották ki nagyjából egyenlõ eloszlásban azt a néhányat, hanem õk mérnek csak havat.

Mire a fentit leírtam, addigra eszembe jutott, hogy volt valami olyasmi, hogy azért csak ennyi, mert õk vállalták, hogy minden reggel 6UTC után azonnal le is jelentik az adatot, nem pedig késõbb, a csapadékkal együtt.
#17 742
Nanovich* írta #17 741

Az önkéntes OMSZ csapadékészlelõk mérnek hóvastagságot is?

Igen.

24 órás csap.összeget (06 - 06 UTC)
Reggel 06 UTC-s hórétegvastagságot
Csapadékformát (halmazállapot, jelleg), s talán még opcionálisan megadható egyéb idöjárási jelenségeket is (köd, szélvihar...)

Ha még így van érvényben...
#17 740
B.angelo írta #17 739

Igen ez így nagyon is érthetõ, köszönöm! A szürke hõmérséklet izobárok gondolom 500hpa lévõ hõmérsékletek, ezekbõl mire lehet következtetni?

Igen, azok az 500 hPa-os szint hömérsékletét mutatják, így izotermák.

Elsösorban a labilitásra következtethetsz egyszerüen belölük, ha összehasonlítod egy alacsonyabb szint, pl. 850 hPa hömérsekletével. Minél nagyobb a kettö különbsége, annál labilisabb a légkör (nedvességet még nem figyelembe vevö egyszerü szabály...)

T850 - T500 > 25 => kicsit labilis
T850 - T500 > 28 => labilisabb...
T850 - T500 > 30 => igen labilis (lehet)
#17 739
met4ever írta #17 738

A végéröl le kell szedni a vesszöt és már jó is: http://www.wetterzentrale.de/pics/Rtavn841.png Pár szóval: Kiterjedt magassági teknö Európa felett, tengelyével Skandináviától Németországon át a Földközi-tenger nyugati…

Igen ez így nagyon is érthetõ, köszönöm! A szürke hõmérséklet izobárok gondolom 500hpa lévõ hõmérsékletek, ezekbõl mire lehet következtetni?
#17 738
B.angelo írta #17 736

Köszi, már csak annyi maradt, hogy kérlek mond el mit kell/lehet leolvasni errõl http://www.wetterzentrale.de/pics/Rtavn841.png, mármint milyen idõjárási helyzetet takar ez a térkép? Nem megy a linkelés.... az is jó amit

A végéröl le kell szedni a vesszöt és már jó is: Link

Pár szóval: Kiterjedt magassági teknö Európa felett, tengelyével Skandináviától Németországon át a Földközi-tenger nyugati medencéjéig. A teknötöl nyugatra és keletre is magassági gerinc, de ehhez a talajon az Atlanti-ócaán felett tartozik kifejezetebb anticiklon. A talajon anticiklon Gröndlandtól egészen Északkelet-Európáig is.
A magassági teknö területén többközéppontú ciklonrendszer. A magassági teknö elöoldalán Közép-Európa felett dél, delnyugatról észak, északkelet felé vonuló ciklonok, a hátoldalon Nagybritannitáol észkra egy újabb peremciklon, ami majd dél, délnyugat felé fog áthelyezödni, a magssági áramlásnak megfelelöen.
#17 737
B.angelo írta #17 734

Köszi a segítséget! A talajon levõ nyomásizobárokat értem, viszont mi a helyzet a színskálával pl 476 tól 600 ig ez mit jelez?

A légkörben nem egy magassági szintet szokás kijelölni, s arra vonatkoztatva megnézni a nyomáseloszlást (mint ahogy ezt a tengerszintre vonatkozóan tesszük, ahol a 0 m-es magassági szintet vesszük), hanem egy nyomásszintet veszünk (pl. 925, 850, 700, 500, 300 hPa, stb), s ennek tekintjük a magasságát a különbözö pontokban. Ezzel ugyanúgy kijelölhetöek a ciklonok, s anticiklonok az adott nyomásszinten, mint ahogy a talajon.

Itt a nagyobb magasságú területek az "anticiklonok" (de ezeket itt ált. gerinceknek nevezzük, utalva arra, hogy gyakran nem "zártak", mint a felszíni anticiklonok), illetve az alacsonyabb magasságú területek a "ciklonok" (ezek neve itt ált. teknö, de ha zárt izovonalakkal rendelkeznek, akkor magassági ciklon).

A mértékegységet Nano leírta. A gpm jó közelítéssel méternek vehetö.

Itt pl: Link fehérek a talajizobárok, sárga-pirosak azok a területek, ahol az 500 hPa-os szint magasabban van, zöldek, ahol alacsonyabban van, s fekete kontúrral az 552 dekaméteres (=5520 gpm ~ 5520 m) izovonal (izohipsza), ami általában jól elvásztja a teknöket (~ciklon) a gerincektöl (~anticiklon) ezen a nyomásszinten.
Miskolc
#17 733
B.angelo írta #17 732

Valaki elmagyarázná nekem konkrétan hogyan kell értelmezni a 500 hpa geopotencial térképeket?

Olyanok, mint egy szintvonalas térkép. Ezeken talán jobban látszódnak, mint a wz színezett képein: Link vagy Link
Valamilyen nyomású réteg (850, 500, 300 hPa stb.) magasságát jelzik. Ahol sûrûek a vonalak, meredek a légréteg "domborzata", erõsebbek az áramlások. Ahol nagyobb értékek szerepelnek, ott nagyobb a tengerszinti légnyomás és/vagy a hõmérséklet, azaz ott anticiklon található (gerinc), ahol kisebbek, ott ciklonok (vagy magassági hidegcseppek - teknõk)
Nagyjából nevet
#17 730
met4ever írta #17 729

A hiba szerintem ott van, hogy a valószínüségek "összegzését" szorzással (p1 x p2 x....pn) csak akkor teheted meg, ha egymástól teljesen független esemény valószínüségéröl van szó. Ez jelen esetben abszolut nem…

Innen továbbgondolva: érdemes lenne megnézni, hogy egymást követõ hetek, hónapok, évszakok, évek hõmérsékletét vizsgálva mi a helyzet. Ahogy nyújtjuk a vizsgált idõtartamot, elõbb-utóbb eljuthatunk oda, hogy "sorozatok" tényleg csak azzal gyakorisággal következnek be, ami a független eseményekre végzett valószínûség-számításból kijönne. Azaz: meddig terjed az idõjárás "emlékezete"?

Meg lehetne nézni az egymás utáni hideg v. enyhe telekbõl adódó "sorozatok" gyakoriságát is. Ha ezek ritkábbak, mint az elméleti valószínûség (független eseményekre), akkor lehet jogos a felvetés, hogy az idõjárás a kiegyenlítõdésre törekszik. (Ezt itt gyakran hangoztatják; én erõsen kételkedem benne, de sosem számoltam utána.)
#17 729
balintaj írta #17 728

Elsõsorban a valószínûségszámításban jártas kollégák segítségét kérném! Három egymást követõ év napi középhõmérsékleti adatait hasonlítom össze. Annak az esélye, hogy a három vizsgált év közül egy adott napon az egyik…

A hiba szerintem ott van, hogy a valószínüségek "összegzését" szorzással (p1 x p2 x....pn) csak akkor teheted meg, ha egymástól teljesen független esemény valószínüségéröl van szó. Ez jelen esetben abszolut nem teljesül, mert az egymást követö napok középhömérséklete legtöbbször nagy mértékeben - olykor igen erösen - összefügg egymással, azaz korreláció van köztük. Ilyen esetben pedig nem alkalmazható a fenti "szorzásos" formula.
Sopron
#17 728
Elsõsorban a valószínûségszámításban jártas kollégák segítségét kérném!
Három egymást követõ év napi középhõmérsékleti adatait hasonlítom össze.
Annak az esélye, hogy a három vizsgált év közül egy adott napon az egyik tetszõlegesen kiválasztott évben a legalacsonyabb napi középhõmérsékletet kapom 1/3. Annak az esélye, hogy két egymást követõ napon is az adott évben a három év közül a legalacsonyabb napi középhõmérsékletet kapom 1/3x1/3. Tíz egymást követõ nap esetén ez már 1/3 a tizediken. Ez kiszámolva kb. 1:60.000 -hez, azaz nagyon kicsi valószínûség. Mégis a három vizsgált évben több olyan idõszakot is találni, amikor az egyik év napi középhõmérsékleti grafikonja több, mint tíz napig alacsonyabban fut, mint a másik két év hõmérsékleti grafikonja közül bármelyik.
Hol van a hiba akkor az elméletemben?
#17 727
alxiki írta #17 726

A stílust válogasd meg, lehetõleg kulturált formára! - moderátor Ebbõl látom, hogy csökken a T, viszont a tapasztaltabb embereket kérdezem, hogy õk mit tudnak mondani esetleg, akik jobban értenek az ilyenekhez.

A tapasztalt emberek nagyon jól tudják, hogy a tudomány jelen állása szerint nem lehet 10-14 napra elõre megmondani a tutit. Különösen nem egy esetleges november végi havazásról, aminek a léte könnyedén múlhat 1-2 fokon, vagy egy esetleg majd kialakuló(!) ciklon pályájának 100-200 km-es eltolódásán. Ezért nem kaptál választ a kérdésedre.
Ózd
#17 726
Koczkás írta #17 724

Itt a grafikon, döntsd el magadtól: http://www.wetterzentrale.de/pics/MT8_Budapest_ens.png November végi hó? Mint az ausztria lottó: Bármi lehetséges.

A stílust válogasd meg, lehetõleg kulturált formára! - moderátor

Ebbõl látom, hogy csökken a T, viszont a tapasztaltabb embereket kérdezem, hogy õk mit tudnak mondani esetleg, akik jobban értenek az ilyenekhez.
Szolnok
#17 725
Snowhunter írta #17 719

Alátámasztás a százéves ( http://met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_adatsorok_1901-2000/ ) idõsorokból. Íme Budapestre és Debrecenre az 1929, 1942 és 1987-es hideg-idõszak csúcspontjai, a hozzájuk mutatott…

Snowhunter, Usrin köszi, hogy alátámasztottátok a reanalizis megbízhatóságával kapcsolatos sejtéseimet.
Hatvan
#17 724
alxiki írta #17 723

Hali, nekem megint csak az lenne a kérdésem, hogy amit a grafikonok mutattak 20-25.e körüli lehûlést, az még látszik-e? És a tv-be is mondták az RTL Klubbon, hogy már november végén lehetséges újabb havazás. Ti ebbõl…

Itt a grafikon, döntsd el magadtól: Link
November végi hó? Mint az ausztria lottó: Bármi lehetséges.
Ózd
#17 723
Hali, nekem megint csak az lenne a kérdésem, hogy amit a grafikonok mutattak 20-25.e körüli lehûlést, az még látszik-e? És a tv-be is mondták az RTL Klubbon, hogy már november végén lehetséges újabb havazás. Ti ebbõl mit láttok lehetségesnek?
Mályi
#17 719
Usrin írta #17 717

Igen, a rendelkezésre álló adatokból interpolálják ezeket a térképeket. Ahogy megyünk visszafelé az idõben, egyre kevesebb az adat, ennek megfelelõen a hibalehetõség is nagyobb. A 100 évvel ezelõtti térképeken látott…

Alátámasztás a százéves ( Link ) idõsorokból.

Íme Budapestre és Debrecenre az 1929, 1942 és 1987-es hideg-idõszak csúcspontjai, a hozzájuk mutatott legalacsonyabb t850 (1929/42/87: -35/-22/-22):

Napi közepek:
1929.02.10-13.: -19,1/-19,2/-16,6/-10,6 és -22,2/-22,1/-15,3/-9,6
1942.01.22-25.: -16,1/-17,3/-20,6/-11,9 és -18,3/-20,1/-23,9/-9,2
1987.01.12-14.: -16,5/-15,4/-9,1 és -14,3/-17,7/-10,3

Absz. tmin Budapest és Debrecen:
1929.02.11.: -23,4 és 1942.02.10.: -26,0
1942.01.24.: -21,7 és -30,2
1987.01.12.: -18,1 és 1987.01.13.: -24,4

Végezetül napi rekordok listájából (Link az top-minimumok:
1929.02.11.: -33,0 , Kecskemét
1942.01.24.: -34,1 , Baja
1987.01.13.: -30,3 , Paks

Az abszolút rekordlista: Link
Ebben tobzódnak az 1942-es értékek, csak egy-két egyéb idõszaknak helyet adva.

Következtetésem:
Az 1987-es hideget etalonnak nézve az 1942-es analízis is pontatlan, a makro-helyzetet is nézve akkor -25-30 közötti t850 érkezhetett, az 1929-es idõszakkor pedig -25 körüli érkezhetett.
Ózd
#17 718
Hali, nekem megint csak az lenne a kérdésem, hogy amit a grafikonok mutattak 20-25.e körüli lehûlést, az még látszik-e? És a tv-be is mondták az RTL Klubbon, hogy már november végén lehetséges újabb havazás. Ti ebbõl mit láttok lehetségesnek?
#17 717
Brett írta #17 711

Gyakran látom, hogy a fórumokban belinkelgetitek a reanalizis (850 hpa-s) térképeket. Ezek hogyan készülnek? Nyilvánvaló, hogy amióta vannak rádiószondás mérések annak archívuma is van+a felszíni állomás hálózat…

Igen, a rendelkezésre álló adatokból interpolálják ezeket a térképeket. Ahogy megyünk visszafelé az idõben, egyre kevesebb az adat, ennek megfelelõen a hibalehetõség is nagyobb. A 100 évvel ezelõtti térképeken látott konkrét értékeket (légnyomás vagy hõmérséklet) nem érdemes leolvasni, de a makroszinoptikus helyzetet ettõl még szépen megmutatják.

Egy példa: majdnem biztos vagyok benne, hogy ÉK-Magyarországon 1929 februárjában sem járt -35°C-os 850 hPa, ahogyan ez a térkép mutatja: Link Hiszen az akkorihoz hasonló rekordhidegek eléréséhez máskor elég -20°C környékére benézni, pl.: Link Vagy éppen egy közelebbi (ezért megbízhatóbb) eset: Link