Infó
Az aktuális alatt mit értesz? A per-pillanatnyit? Olyan nem nagyon van, max. 1 órás adatok.
Az aktuális alatt mit értesz? A per-pillanatnyit? Olyan nem nagyon van, max. 1 órás adatok.
Tudna nekem valaki linkelni egy olyan Európa térképet ahol az aktuális T2-es hõmérsékletek szerepelnek fõvárosok szerint?
Tudna nekem valaki linkelni egy olyan Európa térképet ahol az aktuális T2-es hõmérsékletek szerepelnek fõvárosok szerint?
A tó gátolja, a folyó viszont segíti? Láthatjuk, a Balaton néhány kilométeres szélessége és relatíve sekély volta (=gyors felmelegedés) ellenére sem tud igazán pozitívan ráhatni a konvekcióra. Akkor pont a mi néhány…
A tó gátolja, a folyó viszont segíti? Láthatjuk, a Balaton néhány kilométeres szélessége és relatíve sekély volta (=gyors felmelegedés) ellenére sem tud igazán pozitívan ráhatni a konvekcióra. Akkor pont a mi néhány tíz, száz méteres, esetleg alig kilométeres folyónk tudna? Ami hidegebb, ami áramlik, ezért nehezebben párolog...?
Amikor melegebb a víz(felszín közeli része), mint a környezõ levegõ, az meg általában nem "konvektív napokon" van. Ld. tavi pára, köd - inverzió.
A példa annyiban jó, hogy a "xy folyó lehúzza" dolog szerintem arra vonatkozik, hogy a vízfelület segíti a zivatarképzõdést, tehát a folyó odavonzza, odarángatja magához a zivatarokat! A Balaton épp ellenkezõleg,…
A példa annyiban jó, hogy a "xy folyó lehúzza" dolog szerintem arra vonatkozik, hogy a vízfelület segíti a zivatarképzõdést, tehát a folyó odavonzza, odarángatja magához a zivatarokat!
A Balaton épp ellenkezõleg, gátolja a konvekciót ahogy Te is írod, sokszor láttam strandolás közben, hogy a déli vagy az északi parton túl a "szárazföld" felett nõnek a gomolyok, a víz felett meg semmi!
A folyó "lehúzza" téma nyilvánvaló marhaság. Hihetetlen, hogy ez nem tud kihalni. Nagy, többtíz vagy többszáz négyzetkilométernyi ártéri területeknek akár lehetne is hatása bizonyos zivatarokra, viszont egyrészt ilyenek…
A folyó "lehúzza" téma nyilvánvaló marhaság. Hihetetlen, hogy ez nem tud kihalni. Nagy, többtíz vagy többszáz négyzetkilométernyi ártéri területeknek akár lehetne is hatása bizonyos zivatarokra, viszont egyrészt ilyenek itthon nincsenek, másrészt ez akkor sem a "lehúzásban" nyilvánulna meg. Azonban a Balatonnal pont rossz példát hoztál fel. A legnagyobb hazai tavunk képes befolyást gyakorolni a zivatarok kialakulására, mégpedig fõleg negatívat. Egy évben többször elõfordul az a felállás, hogy a Balaton áramlással átellenes oldalán stablizálja a légkört a hideg vízfelszín miatt, így egy gomoly sem tud kialakulni, miközben az ezen területen kívül esõ feláramlások már gyártják a congestusokat.
Lépj be a regisztrációd során megadott felhasználóneveddel ( Benutzername ) ,jelszavaddal ( alatta ) ,majd profikarten , ecmwf és máris láthatod régiónként. Mint írtam lentebb,a Balkan,Rumanien,Bulgarien -t érdemes…
Lépj be a regisztrációd során megadott felhasználóneveddel ( Benutzername ) ,jelszavaddal ( alatta ) ,majd profikarten , ecmwf és máris láthatod régiónként. Mint írtam lentebb,a Balkan,Rumanien,Bulgarien -t érdemes nézni.
Szerk.: Koczkas ,köszi !
Most már megvan!Nagyon frankó Köszi! 
Upsz,ezt nem tudtam ! Ez sajnálatos ! Poprádon van déli mérés? Én mondjuk,szegediként -támpontként - meg tudom nézni a belgrádit is.
Upsz,ezt nem tudtam ! Ez sajnálatos ! Poprádon van déli mérés?
Én mondjuk,szegediként -támpontként - meg tudom nézni a belgrádit is.
Köszi mindenkinek! :) Azon belül olyat nem találok ami az egész országot mutatná vagy legalább régiók által meglehetne nézni.:S Ilyen közép-európai régió nincs meg például keleti se ami nagyobb felbontású mint pl az…
Köszi mindenkinek!Azon belül olyat nem találok ami az egész országot mutatná vagy legalább régiók által meglehetne nézni.
Sajnos már csak 1 budapesti van :( Éppen ezért kérdeztem, hogy mennyi a költsége, mert nemrég megszûnt a pesti 12UTC-s szonda.
Sajnos már csak 1 budapesti vanÉppen ezért kérdeztem, hogy mennyi a költsége, mert nemrég megszûnt a pesti 12UTC-s szonda.
Szívesen ! Gyorsan beszoroztam : napi 1 szegedi ill. 2 budapesti ,az havonta kb. 4 millió ,évente 50 millió Ft...
Szívesen !
Gyorsan beszoroztam : napi 1 szegedi ill. 2 budapesti ,az havonta kb. 4 millió ,évente 50 millió Ft...
Éppen ezért kérdeztem, hogy mennyi a költsége, mert nemrég megszûnt a pesti 12UTC-s szonda. Köszönöm.
Köszönöm.
Profikarten - ECMWF
Profikarten - ECMWF
Azon belül olyat nem találok ami az egész országot mutatná vagy legalább régiók által meglehetne nézni. Ilyen közép-európai régió nincs meg például keleti se ami nagyobb felbontású mint pl az Ukrajnai stb. Gyuris Feritõl megkérdeztem,íme a válasza : "Hali! Összesen kb 40-45 ezer Ft, szonda 35 ezer, ballon 8 ezer, hidrogén 1-2ezer, tehát ennyi, + munkaerõ fizetése még nincs is benne:D "
Gyuris Feritõl megkérdeztem,íme a válasza :
"Hali! Összesen kb 40-45 ezer Ft, szonda 35 ezer, ballon 8 ezer, hidrogén 1-2ezer, tehát ennyi, + munkaerõ fizetése még nincs is benne"
Na megvolt a regisztráció.Mivel nagyon nem tudok németül ezért a következõt szeretném még kérdezni hogy hol találom meg az ECM-es dolgokat?:)
Na megvolt a regisztráció.Mivel nagyon nem tudok németül ezért a következõt szeretném még kérdezni hogy hol találom meg az ECM-es dolgokat?
Na megvolt a regisztráció.Mivel nagyon nem tudok németül ezért a következõt szeretném még kérdezni hogy hol találom meg az ECM-es dolgokat?:)
Na megvolt a regisztráció.Mivel nagyon nem tudok németül ezért a következõt szeretném még kérdezni hogy hol találom meg az ECM-es dolgokat?
Regisztrálj itt : http://www.wetter24.de/mein-wetter24de/neuer-benutzer.html Elég a csillagozott mezõket kitölteni.
Ezt az OMSZ-os térképet nem szeretem mert nem tudom kivenni belõle hova hány fokot mutat...Ezen a színskálán aki felismeri annak mély gratulációm.Nagyobb felbontású pontosabb kellene:) A wetter 24-re még lehet…
Ezt az OMSZ-os térképet nem szeretem mert nem tudom kivenni belõle hova hány fokot mutat...Ezen a színskálán aki felismeri annak mély gratulációm.Nagyobb felbontású pontosabb kellene
A geopotenciál fogalom után majd utánanézek azért!
Az OMSZ oldalán a felhõzeten kívül minden megvan: http://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/modellek/ECMWF/ A wetter24.de-n is van ECMWF, ott van felhõzeti térkép is, de ott regisztrálni kell hozzá. A geopotenciál…
Az OMSZ oldalán a felhõzeten kívül minden megvan: Link
A wetter24.de-n is van ECMWF, ott van felhõzeti térkép is, de ott regisztrálni kell hozzá.
A geopotenciál tényleges fogalmát szerintem szükségtelen ismerni, persze elméletben érdekes. Gyakorlati haszna viszont abban van, hogy egy jó vastag légréteg átlaghõmérsékletére lehet belõle következtetni.
A wetter 24-re még lehet regisztrálni nem? Valaki tudna linkelni oldalt ahol az ECM hõmérsékleti,felhõfedettségi,csapadék illetve szél térképek elérhetõek?? :)
Valaki tudna linkelni oldalt ahol az ECM hõmérsékleti,felhõfedettségi,csapadék illetve szél térképek elérhetõek??
Vizsgáld meg mindenki kedvenc telét, a 2006/2007-est :) http://www.wetterzentrale.de/pics/archive/2007/avn/Rtavn00120070111.png itt bõven találsz zonalitást, ill. hasonló kimenetelû makrohelyzeteket. Egyébként a tékrép…
Vizsgáld meg mindenki kedvenc telét, a 2006/2007-est
Egyébként a tékrép nem az 500 hPa nyomást mutatja, hanem a tengerszintit, 500 hPa-nak a geopotenciálhoz van köze, ami pedig az 1000/500 hPa közötti légrész átlaghõmérsékletének mutatója.
Most már kezdem kapizsgálni hogy milyen a zonalitás ezeken a térképeken.Mindig láttam hogy geopotenciál van feltüntetve a térképen,de ezt teljesen nem tudtam.Annyira mondjuk így sem tökéletesen értem,de legalább a fogalmat tudni fogom! Mennyi egy meteorológiai szonda indításának költsége?
Mennyi egy meteorológiai szonda indításának költsége?
" Köszönöm:) A hosszú nyugat-keleti irányú izobárvonalak utalnak gondolom a zonalitásra.Itt például úgy van.Mindig arról lehet felismerni az 500hPa-s nyomástérképen a zonalitást? :÷i
Köszönöm
Link itt bõven találsz zonalitást, ill. hasonló kimenetelû makrohelyzeteket.Déli anticiklon - északi zonalitás.
Déli anticiklon - északi zonalitás.
A hosszú nyugat-keleti irányú izobárvonalak utalnak gondolom a zonalitásra.Itt például úgy van.Mindig arról lehet felismerni az 500hPa-s nyomástérképen a zonalitást? Itt milyen makro helyzetkép van?Sokszor nem tudom felismerni az 500hPa-s hasonló térképeket.:( :( http://www.wetterzentrale.de/pics/Rtavn2761.png
sziasztok. Melyik kemény tél elõtt volt hasonló novemberi idõjárásunk mint most?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#135142 - 2012-11-11 20:47:36)
sziasztok. Melyik kemény tél elõtt volt hasonló novemberi idõjárásunk mint most?
Jelenleg (délután 1-kor) ez volt a helyzet http://www.zamg.ac.at/fix/wetter/bodenkarte/2012/11/10/BK_BodAna_k2125_C_1211101200.png Itt látszik, hogy már a ciklon-anticiklon közös áramlási rendszerében vagyunk, ráadásul…
Jelenleg (délután 1-kor) ez volt a helyzet Link Itt látszik, hogy már a ciklon-anticiklon közös áramlási rendszerében vagyunk, ráadásul a ciklon melegfrontja már el is ért minket.
Ezentúl amit nem tudok itt fogom megkérdezni és lehet többet fogok itt lógni!A kérdésem pedig most a következõ...Ezen a képen is ciklon áramlási rendszerben vagyunk?(Én mintha azt látnám hogy itt nem és anticiklonális…
Ezentúl amit nem tudok itt fogom megkérdezni és lehet többet fogok itt lógni!A kérdésem pedig most a következõ...Ezen a képen is ciklon áramlási rendszerben vagyunk?(Én mintha azt látnám hogy itt nem és anticiklonális hatások lennének nálunk.)
Link
Azért egy több mint 2 millió négyzetkilométeres és átlagban 1-2 ezer méter mély vízteset ne hasonlítsunk össze egy 500 négyzetkilométeres pocsolyával :) Lehet triggerelõ hatása, de az szerintem olyan gyenge, hogy szinte…
Azért egy több mint 2 millió négyzetkilométeres és átlagban 1-2 ezer méter mély vízteset ne hasonlítsunk össze egy 500 négyzetkilométeres pocsolyával
Lehet triggerelõ hatása, de az szerintem olyan gyenge, hogy szinte kimutathatatlan (besegít ebbe a Bakony közelsége is) és azt is csak stratiform csapadék esetében tartanám inkább elképzelhetõnek.
Szívesen megvizsgálnám amúgy ezt a kérdéskört, ha a kezemben lennének a megfelelõ adatok, de sajnos nincsenek
De õsszel, korai hidegbetöréseknél például lehet triggerelõ hatása is, mivel akkor még viszonylag magas a víz hõmérséklete...mint ahogy a Földközi-tengeren is õsszel jellemzõk a legerõsebb zivatarok.
De õsszel, korai hidegbetöréseknél például lehet triggerelõ hatása is, mivel akkor még viszonylag magas a víz hõmérséklete...mint ahogy a Földközi-tengeren is õsszel jellemzõk a legerõsebb zivatarok.
A folyó "lehúzza" téma nyilvánvaló marhaság. Hihetetlen, hogy ez nem tud kihalni. Nagy, többtíz vagy többszáz négyzetkilométernyi ártéri területeknek akár lehetne is hatása bizonyos zivatarokra, viszont egyrészt ilyenek…
A folyó "lehúzza" téma nyilvánvaló marhaság. Hihetetlen, hogy ez nem tud kihalni. Nagy, többtíz vagy többszáz négyzetkilométernyi ártéri területeknek akár lehetne is hatása bizonyos zivatarokra, viszont egyrészt ilyenek itthon nincsenek, másrészt ez akkor sem a "lehúzásban" nyilvánulna meg. Azonban a Balatonnal pont rossz példát hoztál fel. A legnagyobb hazai tavunk képes befolyást gyakorolni a zivatarok kialakulására, mégpedig fõleg negatívat. Egy évben többször elõfordul az a felállás, hogy a Balaton áramlással átellenes oldalán stablizálja a légkört a hideg vízfelszín miatt, így egy gomoly sem tud kialakulni, miközben az ezen területen kívül esõ feláramlások már gyártják a congestusokat.
Egy tó semennyire nem befolyásolja a zivatarokat! Ha így lenne, a Balaton felett lényegesen több zivatarnak kellene lennie, de nincs! Ezekbõl az iskolában tanított buta rajzokból jönnek ezek a vad elképzelések…
Egy tó semennyire nem befolyásolja a zivatarokat!
Ha így lenne, a Balaton felett lényegesen több zivatarnak kellene lennie, de nincs!
Ezekbõl az iskolában tanított buta rajzokból jönnek ezek a vad elképzelések Link Link Link Link
De szerintem bármelyikõtök megkérdezné a földrajz tanárát, hogy a tavak, folyók befolyásolják-e a zivatarokat, és hogy van-e valami a "Duna, Tisza, Mura lehúzza" típusú dologban, egészen biztos vagyok benne, hogy nem határozott "nem" lesz a válasz, hanem valamennyire biztosan van, meg igen, meg elképzelhetõ, meg ilyen bugyutaságok!
Nem tudom, de talán nyáron a párologtatás segíthet neki. Itt Soltvadkerten a tónál gyakrabban alakul ki zivatar, de hogy ennek van e köze magához a tóhoz, azt nem tudom. Nyilván függ a méretétõl is. Szerintem éles…
Nem tudom, de talán nyáron a párologtatás segíthet neki. Itt Soltvadkerten a tónál gyakrabban alakul ki zivatar, de hogy ennek van e köze magához a tóhoz, azt nem tudom. Nyilván függ a méretétõl is. Szerintem éles határvonalat nem lehet húzni, hogy na ez a méretû tó befolyásolja, ez viszont meg már nem. Hatása kell, hogy legyen, kérdés mekkora.
Egyébként a környék klímáját biztosan befolyásolják a tavak. Nekem a tó mellett van automatám, és pl. a szélviszonyok más jellegûek, mint a 3-4 km-re lévõ városban. Frontmentes, helyi hatásos idõjárásban gyakran fúj a tó felõl a szél, ezzel gyorsítva az esti lehülést, illetve mérsékelve a délelõtti felmelegedést. A tó közvetlen környezete pedig természetesen szelesebb, párásabb levegõjû.
Azon vitázunk egy ismerõssel h folyok vagy tavak mellet könnyeben ki tud e alakulni zivatar. Õ erõlteti h igen. Szerintem semmi alapja nincs nincs ennek.
Azon vitázunk egy ismerõssel h folyok vagy tavak mellet könnyeben ki tud e alakulni zivatar. Õ erõlteti h igen. Szerintem semmi alapja nincs nincs ennek.
Decemberben nem lehet farkasordító hideg és nagy havazás? Mindig csak január és február van emlegetve, de simán elképzelhetõ egy brutális télkezdet amely aztán szépen lassan szelídül...
Decemberben nem lehet farkasordító hideg és nagy havazás? Mindig csak január és február van emlegetve, de simán elképzelhetõ egy brutális télkezdet amely aztán szépen lassan szelídül...
Na ez a mondás erre is divat...én azért azt szoktam észrevenni hogy a nyugatról jövõ zivatarok jelentõsen meggyengülnek elég sokszor a Duna vonalában Baja környékén...engem meg gyengén érnek el és mire sokszor ide is…
Na ez a mondás erre is divat...én azért azt szoktam észrevenni hogy a nyugatról jövõ zivatarok jelentõsen meggyengülnek elég sokszor a Duna vonalában Baja környékén...engem meg gyengén érnek el és mire sokszor ide is érne kimúlnak
Ha novemberben lenne 1-2 télies periódus mondjuk erõsebb hidegleszakadással és a december is az átlagosnál hidegebb,havasabb lenne akkor utána a tél már általában nem dob egy olyan helyzetet mint a sokat emlegetett…
Ha novemberben lenne 1-2 télies periódus mondjuk erõsebb hidegleszakadással és a december is az átlagosnál hidegebb,havasabb lenne akkor utána a tél már általában nem dob egy olyan helyzetet mint a sokat emlegetett nagy,országos havazások és brutális hidegek.Nézd vissza a GFS archívumot mi volt 86 novemberében,decemberében.A november szinte ugyanígy ment ki ahogy most is állunk és most látszik a fáklya.Ez december 20-ig így ment és mi lett az eredménye?Durvulat!
Igaz ez nagyon ritka szitu volt meg 100 másfajta verzió is lehet ezen a télen is.Mindenesetre az elõjelek ebbõl a szempontból jónak tûnnek.Aztán majd meglátjuk
Értem. Meg azt állította h több zivatar van folyok és tavak közelében. Van egy itteni hülye mondás mi szerint a folyok lehúzzák a zivatarokat, de ez is hülyeség szerintem. :D
Értem. Meg azt állította h több zivatar van folyok és tavak közelében. Van egy itteni hülye mondás mi szerint a folyok lehúzzák a zivatarokat, de ez is hülyeség szerintem.
Valami befolyása picit van szerintem... Értem. Meg azt állította h több zivatar van folyok és tavak közelében. Van egy itteni hülye mondás mi szerint a folyok lehúzzák a zivatarokat, de ez is hülyeség szerintem. :D
Értem. Meg azt állította h több zivatar van folyok és tavak közelében. Van egy itteni hülye mondás mi szerint a folyok lehúzzák a zivatarokat, de ez is hülyeség szerintem.
Attól függ, mekkora az a tó. Az amerikai Nagy-Tavak már biztosan befolyásolják a klímát, de például egy bányató nem nagyon szól bele az idõjárásba, ahogyan a folyók sem.
Attól függ, mekkora az a tó. Az amerikai Nagy-Tavak már biztosan befolyásolják a klímát, de például egy bányató nem nagyon szól bele az idõjárásba, ahogyan a folyók sem.
Azon vitázunk egy ismerõssel h folyok vagy tavak mellet könnyeben ki tud e alakulni zivatar. Õ erõlteti h igen. Szerintem semmi alapja nincs nincs ennek.
Azon vitázunk egy ismerõssel h folyok vagy tavak mellet könnyeben ki tud e alakulni zivatar. Õ erõlteti h igen. Szerintem semmi alapja nincs nincs ennek.
