Errõl már gyakran szó esett! Egyrészt derült idõben alacsonyabb a páratartalom, tehát a hóval vagy jéggel érintkezõ levegõ ritka közeg, ami kevésbé olvaszt. Szemben a borult ég magasabb páratartalmával, ami a száraz…
Errõl már gyakran szó esett!
Egyrészt derült idõben alacsonyabb a páratartalom, tehát a hóval vagy jéggel érintkezõ levegõ ritka közeg, ami kevésbé olvaszt.
Szemben a borult ég magasabb páratartalmával, ami a száraz levegõhöz képest olyan, mintha víz érintkezne a hóval vagy jéggel.
Gyakori, hogy egész napos borult, ködös idõ után ha kiderül délután az ég, és elkezd sütni a nap, akkor hidegebbet érzünk, alacsonyabb lesz a hõérzet, mert kiszáradt a levegõ, és sok esetben még a valódi hõmérséklet is csökken valamelyest.
A másik pedig az, hogy télen olyan alacsony a nap beesési szöge, hogy derült ég és szélcsend mellett képes a reggeli, délelõtti és a késõ délutáni órákban napsütés mellett kisugárzás elindulni.
Ez pedig pillantok alatt elkezdi hûteni a felszínt.
Ezért tud +1 fokos ködös idõ jobban olvasztani, mint akár egy melegebb, napos, de nagyon száraz levegõjû idõ.
És emiatt van az, hogy nyáron, egy front utáni, napos 25 fokos száraz levegõben az árnyékban fázunk, miközben egy felhõs, fülledt 22 fokban árnyékban is ugyanolyan meleg van, mint nem árnyékban.
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
