Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
Veszprém
#219
ZivatarPeti írta #218

Video: ISS020 Saraychev Peak Eruption Extra fókuszban a laharok! Mit gondoltok, a vulkán mellett közép vagy magas szintû felhõk vannak?

1496m magas a hegy, valamelyest talán lehet hozzá viszonyítani a felhõket.
#217
Noli írta #214

Srácok, idesüss, Szaricsev az ûrbõl, e hó 12-én: http://earthobservatory.nasa.gov/images/imagerecords/38000/38985/ISS020-E-09048_lrg.jpg A kitörésrõl kicsit:…

Lélegzetelállító, gyönyörû és félelmetes szegyenlos
Mályi
#216
Noli írta #214

Srácok, idesüss, Szaricsev az ûrbõl, e hó 12-én: http://earthobservatory.nasa.gov/images/imagerecords/38000/38985/ISS020-E-09048_lrg.jpg A kitörésrõl kicsit:…

Hú, ez mekkora!
Van neki még strato-pileusa is, he-he!
#215
Noli írta #214

Srácok, idesüss, Szaricsev az ûrbõl, e hó 12-én: http://earthobservatory.nasa.gov/images/imagerecords/38000/38985/ISS020-E-09048_lrg.jpg A kitörésrõl kicsit:…

Ejha, micsoda felvétel! vidám
Veszprém
#212
peti80 írta #211

Földrengés volt a szomszédban: http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/foldrenges_horvatorszagban/2104010/ http://www.ittvoltam.hu/foldrenges/

Kolléganõmék tegnap mentek le oda nyaralni, majd beszámol, remélem!
#209
siheone írta #207

És hány tonna mérges gáz jut ilyenkor a légkörbe!? :(

Kb annyi, mint amennyit egy Szeged méretû város lakossága 1 hónap alatt autózik ki.
Még lehet annyi idõ sem kell. Ahogy nézem, az átlagos CO2 (ami egyébként nem mérgezõ) és SO2 emisszió 5000tonna/nap. CO2-bõl lehet ugynannyi Szeged kibocsátása mint a Redoubtnak.
Veszprém
#208
siheone írta #207

És hány tonna mérges gáz jut ilyenkor a légkörbe!? :(

Ez a "mérges gáz" a bolygónk része, mindig is az volt, sõt, régebben még többször is volt... Amúgy vulkánja válogatja, hogy mennyi és milyen összetételû a gáz, amely felszínre jut kitöréskor.
Az (éghajlatváltozás fórumban) említett izlandi Lakí esetében a fluormérgezés gyilkolta le az állatokat és részben a lakosságot is 1783-ban a szigeten. Ám az egy speciális eset volt, ráadásnak a történelem egyik legkülönösebb kitörése sok szempontból.
Egy kitörés gáztartalma közvetlen veszélyt így nem jelent általában, ha csak nem vagy vulkanológus fenn a tûzhányó tetején éppen...
Szeged
#207
svadasz írta #205

Remélem jó helyre rakom ezt a vulkáni hamufelhõrõl készült képet... a fõ érdekesség, hogy egy villámot is sikerült lekapnia a fényképésznek:…

És hány tonna mérges gáz jut ilyenkor a légkörbe!? szomoru
Eger
#206
svadasz írta #205

Remélem jó helyre rakom ezt a vulkáni hamufelhõrõl készült képet... a fõ érdekesség, hogy egy villámot is sikerült lekapnia a fényképésznek:…

Hihetetlenül gyönyörû!
#203
Bioszférából másolva (LAM)

17775. 2009-06-12 11:47:33 Mr.Twister (Budapest XI.)

A magyarországon talált fõemlõs fossziliákról nemtud vki vmi jó linket, ahol szépen össze van gyûjtve minden? Lelet, találó, hely, idõ, redszertani besorolás- tudományos név, körülmények stb.?
#201
Nyuli írta #200

Igen; persze az öntözés azért nem automatikusan okozza a szikesdést. Ha ésszel csináljuk, akkor nincs baj. A gond a nem megfelelõ vízzel való öntözés (magas sótartalom), ill. a magas sótartalmú talajvízben oldott sók…

Vagyis a "kritikus talajvízszint" nívójának, a kilúgzás és sófelhalmozódás egyensúlyi szintjének a megemelkedése, a nem megfelelõen tervezett és kivitelezett öntözés vagy öntözõ- és csatorna rendszerek hatására.Az oldott alkáli sók (fõleg Na+ stb.) kerülnek, ülepednek ki nagyobb mennyiségben a felszínre vagy dúsulnak fel a felszínközelben.

Ezt nagyon ajánlom talajvédelmi kérdéskörökben:
Link
#200
ZivatarPeti írta #199

Köszi a hozzászólást. Az öntözésre gondolsz mint emberi tevékenység?

Igen; persze az öntözés azért nem automatikusan okozza a szikesdést. Ha ésszel csináljuk, akkor nincs baj. A gond a nem megfelelõ vízzel való öntözés (magas sótartalom), ill. a magas sótartalmú talajvízben oldott sók felszínre kerülése.
#198
ZivatarPeti írta #197

Help! Valaki tudna érthetõ magyarázatot adni a másodlagos szikesedés fogalomra?

Hát, nagyon röviden: az emberi tevékenység hatására bekövetkezõ szikesedést hívják másodlagos szikesedésnek.
#195
Nanovich* írta #194

Sivatagi üledék. Az idõszakos folyómedrek elvégzõdésénél keletkezik. Jelemzõ rá a szemcseméret szerinti rétegzõdés. Innen lehet lesni: http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/foldal03.htm :)

De jó, köszi! nevet
a vádik=idõszakos folyómedrek
Veszprém
#191
akidobos írta #190

Érdekes ez az oldal,amit linkeltél,mert kiderült,hogy 2007-ben itt is volt egy 1.9-es földrengés,epicentruma olyan másfél Km-re volt a házunktól. Hanyastól lehet érzékelni egy rengést?

2-es alatt nem lehet érezni, csak mûszer regisztrálja. 2-es felett szokták érezni azok, akik pl. magas épületben vannak, nyugodt helyen. Más nem nagyon érzi. A 3-ast már nagyjából mindenki érzi.
#190
Salo írta #189

Amúgy érdekes: ezen a http://www.foldrenges.hu -en lévõ földrengés-adatbázisból kiderül, hogy 1997-ben pl. két földrengés epicentruma is Tolmácstól 2km-re volt, azok is hasonlóan gyengék voltak, mint a '98-as…

Érdekes ez az oldal,amit linkeltél,mert kiderült,hogy 2007-ben itt is volt egy 1.9-es földrengés,epicentruma olyan másfél Km-re volt a házunktól.
Hanyastól lehet érzékelni egy rengést?
Tolmács
#189
Salo írta #188

1998-ban én is átéltem egy földrengést, de csak jóval késõbb tudtam meg, hogy az az volt. Abban az idõszakban (nyár végén-õsz elején) MIG-29-es vadászgépek gyakorlatoztak a környékünkön. Bár az eset novemberben volt…

Amúgy érdekes: ezen a Link -en lévõ földrengés-adatbázisból kiderül, hogy 1997-ben pl. két földrengés epicentruma is Tolmácstól 2km-re volt, azok is hasonlóan gyengék voltak, mint a '98-as Vácegres-Õrbottyániak, de arról tudtommal egyáltalán nincs tudomása senkinek a faluban… (Érezni egyébként a '98-asokat nem lehetett, csak az ablaklengés volt az egyetlen jel.)
Tolmács
#188
Leo#13 írta #187

Itt Pécsett 2003-ban néhány perccel Szilveszter elõtt volt kisebb földrengés. Csak ennyit találtam róla: http://belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/70825/1 Pár másodpercig tartó morajlás volt az egész, egy kicsit mozgolódott…

1998-ban én is átéltem egy földrengést, de csak jóval késõbb tudtam meg, hogy az az volt.
Abban az idõszakban (nyár végén-õsz elején) MIG-29-es vadászgépek gyakorlatoztak a környékünkön. Bár az eset novemberben volt már, akkor mindenki azt hitte, hogy hosszú szünet után visszatérnek a MIG-29-esek. Tök ugyanolyan volt a hangja nevet . A rétsági suliban (akkor még nem oda jártam, ott mesélték, 1 évvel) vették észre egyedül, hogy földrengés volt, mert egy nyitott ablak (nov.22-én!) lengedezett.
Link
A link alapján kiderül (ezt is most tudom meg nevet ), hogy a kora délelõtti földrengést éjszaka is megelõzte egy. Annak Vácegresnél, a délelõttinek Õrbottyánnál volt az epicentruma.
Pécs
#187
sazomux írta #175

Én kisebb koromban, kb. 2000-ben Sopronban földrengésre ébredtem hajnalban. Fura volt, azt hittem valaki ébreszteni akar, azért ráz.

Itt Pécsett 2003-ban néhány perccel Szilveszter elõtt volt kisebb földrengés. Csak ennyit találtam róla: Link
Pár másodpercig tartó morajlás volt az egész, egy kicsit mozgolódott minden, aztán vége is lett. kacsint

Én kevesebbet ittam kicsivel, mint a többiek és csak ezért tûnt fel nekem. laza
Veszprém
#186
Usrin írta #182

Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban…

Köszönöm a magyarázatot. Nekem az rémlett, hogy Egerben volt már csuszamlás / suvadás, és hátha. Szóval jó, hogy ideértél. :-)
Szolnok
#184
Nanovich* írta #183

Jobb késõn, mint soha ;) Hogy is hívják a talajokban azt a réteget amin elcsúszik?

Ez jó kérdés, én nem tudok róla, hogy külön neve lenne. A kéznél lévõ szakirodalomban (Báldi T.: Általános elemzõ földtan) is mindannyiszor körülírják valahogy.
#183
Usrin írta #182

Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban…

Jobb késõn, mint soha kacsint
Hogy is hívják a talajokban azt a réteget amin elcsúszik?
Szolnok
#182
Noli írta #179

Én nem vagyok benne biztos, hogy csak nagy csapinál alakulhat ki. De majd csak jön egy szakember ls megmondja, mi az igazság.

Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban kialakul a repedéshálózat, csak itt jóval nagyobb távolságra és mélyebbre hatolt; a fizikai magyarázatát Nanovich* leírta. Ahhoz, hogy a repedéssel a környezetétõl leválasztott blokk tényleg megcsússzon a lejtõn, már tényleg nedvesség kell: amíg a szárazság tart, a repedés nõhet, de megmozdulni nem nagyon fog semmi. Ha viszont jön a nedvesség, és valahol lejjebb van egy vízzáró agyagréteg, akkor ez "csúszópályaként" mûködhet, azaz a felette lévõ anyag (amit a repedés leválasztott) bizony könnyen "leszánkázhat" rajta.

Ha jól sejtem, Eger most szépen kap csapadékot a visszakanyarodó csapadéktömbbõl, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a hatása...
#181
Szerintem az elagyagosodott talaj mélyebb átszáradása következtében jött létre. A dehidratáció miatt egyes agyagásványok (pl montmorillonit, bentonit) össztérfogata csökken (akár 10-30%-ot is), így az öszehúzódás miatt szétreped a talajfelszín. De egy szakit is meghallgatnék nevet
Veszprém
#179
ZivatarPeti írta #178

Érdekes a dolog, bár a csuszamláshoz, suvadáshoz tudomásom szerint bõ csapadék szükséges. Eger más részein biztos voltak lejtõmozgások, de az emlitett területen nem.

Én nem vagyok benne biztos, hogy csak nagy csapinál alakulhat ki. De majd csak jön egy szakember ls megmondja, mi az igazság.
#178
Noli írta #177

Szóval nekem az a gyanúm laikusként, hogy ez meg fog csúszni, bár jó lenne tudni, hogy milyen a talaj ill. a talaj alatti réteg. Volt-e arrafelé csuszamlás, suvadás? Nekem úgy rémlik, hogy nem ismeretlen Egerben az…

Érdekes a dolog, bár a csuszamláshoz, suvadáshoz tudomásom szerint bõ csapadék szükséges.
Eger más részein biztos voltak lejtõmozgások, de az emlitett területen nem.
Veszprém
#177
ZivatarPeti írta #176

Tegnap délután sétálni mentem az Almagyardomb tetejére, ahonnan egyébként gyakran szoktam fényképezni, és eddig még nem látott látvány fogadott. A dombtetõt mintha ketté szelné egy 50-60m hosszú, 30-50cm mély, folytonos…

Szóval nekem az a gyanúm laikusként, hogy ez meg fog csúszni, bár jó lenne tudni, hogy milyen a talaj ill. a talaj alatti réteg. Volt-e arrafelé csuszamlás, suvadás? Nekem úgy rémlik, hogy nem ismeretlen Egerben az ilyesmi.
Eger
#176
Tegnap délután sétálni mentem az Almagyardomb tetejére, ahonnan egyébként gyakran szoktam fényképezni, és eddig még nem látott látvány fogadott. A dombtetõt mintha ketté szelné egy 50-60m hosszú, 30-50cm mély, folytonos repedés. A repedés szélessége helyenként a cipõm szélességével vetekedik. Nagyjából 1 hónapja jártam arra legutóbb, de akkor még nem volt ott.
Képek:Link
Jövõhéten ismét felmegyek.
Debrecen
#175
Noli írta #174

Ha megtalálod a megfelelõ pszichomókust, szólj, nekem ugyanez a véleményem. :-) Nyilvánvalóan ehhez hozzá kell adni azt is, hogy az ember tisztában van a lakhelye földrengésveszélyességével, magyarul tudja, hogy a…

Én kisebb koromban, kb. 2000-ben Sopronban földrengésre ébredtem hajnalban. Fura volt, azt hittem valaki ébreszteni akar, azért ráz.
Veszprém
#174
Nyuli írta #172

8) 8) Szerintem egy károkat nem okozó földrengés kimondottan érdekes, izgalmas élmény (tudom, ideje lenne meglátogatnom a pszichiátert :) ); ha ébren éled át, akkor a zúgáskor már tudsz készülni rá. Engem lenyügöz ez az…

Ha megtalálod a megfelelõ pszichomókust, szólj, nekem ugyanez a véleményem. :-)
Nyilvánvalóan ehhez hozzá kell adni azt is, hogy az ember tisztában van a lakhelye földrengésveszélyességével, magyarul tudja, hogy a pusztító rengés matematikai esélye elhanyagolható. Aki olyan helyen él, hogy esélyes lehet egy-egy gyilkos rengés, biztosan másképp éli meg.
Viszont a Föld erõi akkor is lenyûgözõek, s iszonyúan szép dolog érezni a bolygót. Ezek azok a dolgok, amelyek egy adott terület kutatójának is mindig új és új erõt adhatnak a munkához, szerintem.
Mályi
#173
Nyuli írta #172

8) 8) Szerintem egy károkat nem okozó földrengés kimondottan érdekes, izgalmas élmény (tudom, ideje lenne meglátogatnom a pszichiátert :) ); ha ébren éled át, akkor a zúgáskor már tudsz készülni rá. Engem lenyügöz ez az…

A minapi beírásodra (167) írt válaszomba elõször én is élmény írtam, úgy fogalmaztam át, nem tudtam eldönteni, helyes-e úgy fogalmazni.
Az igaz, hogy lenyûgözõ a Föld ereje, és károkozás nélkül élmény lehet egy kisebb földrengés.
#172
Taki írta #171

Te Nyuli! Fõnöke csak az indiánnak van, meg az állomásnak. 8) A berhidaira én is emlékszem, akkor panelban laktunk, a 8. emeleten. Még most is hallom a fülemben a morgást, olyan ritmusa volt, mintha egy gatter ment…

laza laza
Szerintem egy károkat nem okozó földrengés kimondottan érdekes, izgalmas élmény (tudom, ideje lenne meglátogatnom a pszichiátert nevet ); ha ébren éled át, akkor a zúgáskor már tudsz készülni rá. Engem lenyügöz ez az erõ (mégegyszer - csak károk nélkül, akkor olyan, mintha a vidámparkban lennél vidám)
Veszprém
#171
Nyuli írta #170

A berhidait én is élveztem, még Budapesten, csak mérges voltam, hogy felébresztett, mert egy nehéz edzõtáboron voltam éppen túl :) Aztán volt egy 2000-ben (azt hiszem), na az már kicsit megrángatta a házakat itt Bécsben…

Te Nyuli! Fõnöke csak az indiánnak van, meg az állomásnak. laza
A berhidaira én is emlékszem, akkor panelban laktunk, a 8. emeleten. Még most is hallom a fülemben a morgást, olyan ritmusa volt, mintha egy gatter ment volna a ház alatt. A szekrények dülöngéltek, a falak láthatóan nyeklettek ide-oda, az akváriumból kilötyögött a víz, a sörösdoboz gyûjteményem leborult. Rémisztõ volt, fõleg az emberek rohangálása. 16 évesen tudtam, ha arra ébredek, hogy jön-megy az ágy alattam, akkor már mindegy. zivatar
Utána volt több utórengés is, az egyik nem semmi volt, még aznap délelõtt: morgás, aztán mintha egy hullám ment volna el a ház alatt. Emelkedés, süllyedés, aztán semmi. Se rezonancia, sem kilengés, csak egyszer fel és le. Na, az rémítõbb volt, mint a kora reggeli fõrengés.