Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
De jó, hogy belinkelted, köszönöm! Éppen én is egy ilyen oldalt kerestem, kíváncsi voltam, hogy itt mennyire jelezték a mûszerek a föld mozgását. Talán két éve valaki belinkelte a becsehelyi állomás szeizmogramját, de…
De jó, hogy belinkelted, köszönöm! Éppen én is egy ilyen oldalt kerestem, kíváncsi voltam, hogy itt mennyire jelezték a mûszerek a föld mozgását. Talán két éve valaki belinkelte a becsehelyi állomás szeizmogramját, de nem akadtam most rá...
De jó, hogy belinkelted, köszönöm! Éppen én is egy ilyen oldalt kerestem, kíváncsi voltam, hogy itt mennyire jelezték a mûszerek a föld mozgását. Talán két éve valaki belinkelte a becsehelyi állomás szeizmogramját, de…
De jó, hogy belinkelted, köszönöm! Éppen én is egy ilyen oldalt kerestem, kíváncsi voltam, hogy itt mennyire jelezték a mûszerek a föld mozgását. Talán két éve valaki belinkelte a becsehelyi állomás szeizmogramját, de nem akadtam most rá...
Ugyanõ a soproni állomás szeizmogramján: http://fir.seismology.hu/foldrenges/allomasok/sop.html
Ugyanõ a soproni állomás szeizmogramján:
Link
Erõs földrengés Közép-Olaszországban: http://index.hu/bulvar/2009/04/06/eros_foldrenges_olaszorszagban/
Erõs földrengés Közép-Olaszországban: Link
Szombaton egy túrát ejtettünk Bélkõre. A tanösvény a régi bánya útvonalán vezet, érintve -többek közt- egy geológiai bemutatóhelyet is. A túra során készült néhány képet itt tekinthetitek meg:…
Szombaton egy túrát ejtettünk Bélkõre. A tanösvény a régi bánya útvonalán vezet, érintve -többek közt- egy geológiai bemutatóhelyet is. A túra során készült néhány képet itt tekinthetitek meg: Link
Nincs túra panoráma képek nélkül, innen kezdve nézhetõ: Link
Érdekesség miatt említem, hogy a hegyen több geoláda is el van helyezve, nem tudom ez mond valakinek valamit? amikor ott voltunk szintén írtak az egyikbe.
Egy remek videó a Kalapana vulkán (Hawaii) kitörésérõl, villámmal és (!) tornádóval, a kép bal szélén: http://www.wetteronline.de/wotexte/redaktion/videos/2009/03/29_bv.htm
Egy remek videó a Kalapana vulkán (Hawaii) kitörésérõl, villámmal és (!) tornádóval, a kép bal szélén:
Link
Egy remek videó a Kalapana vulkán (Hawaii) kitörésérõl, villámmal és (!) tornádóval, a kép bal szélén: http://www.wetteronline.de/wotexte/redaktion/videos/2009/03/29_bv.htm
Egy remek videó a Kalapana vulkán (Hawaii) kitörésérõl, villámmal és (!) tornádóval, a kép bal szélén:
Link
Érdemes meglesni a Redoubt kitörésérõl készült fotókat az AVO honlapon, vannak villámlósak is :-) Meg egy csomó gyönyörûség. http://www.avo.alaska.edu/volcanoes/volcact.php?volcname=Redoubt&page=images&eruptionid=610
Érdemes meglesni a Redoubt kitörésérõl készült fotókat az AVO honlapon, vannak villámlósak is :-) Meg egy csomó gyönyörûség.
Link
Köszönöm! Az aljazthõmérsékletrõl a Természet Világának különszámában láttam egy térképet. A térkép eredetileg ebben található meg: Rezessy G. - Szanyi J. – Hámor T.: : Jelentés a geotermikus energiavagyon állami…
Köszönöm!
Az aljazthõmérsékletrõl a Természet Világának különszámában láttam egy térképet. A térkép eredetileg ebben található meg: Rezessy G. - Szanyi J. – Hámor T.: : Jelentés a geotermikus energiavagyon állami nyilvántartásának kialakításáról., MGSZ Budapest, p.82
Ott nincs megemlítve , hogy milyen korú, csak annyi, hogy prepannonnál öregebb. Talán mezozoós?
Az "aljzat" akkor a Pannon-medencét kitöltõ üledékek alját jelenti, Pannon-medencérõl pedig a középsõ-miocéntõl kezdve lehet beszélni. Az alatta lévõ összlet igencsak változatos felépítésû, így hát a medencekitöltés hol paleozoós, hol mezozoós, hol oligocén vagy alsó-miocén kõzetekre települ. Mélysége pedig 0 és 6 km között változik (legmélyebben a Makói-árokban van): természetesen a legmélyebb részein a legmelegebb, ott vannak a 200°C feletti értékek. A köpenycsóvák mûködése konvektív folyamat, a hõszállításuk gyakorlatilag konvektív módon zajlik addig, amíg el nem érik a szilárd litoszférát. Ott természetesen már hõvezetéssel megy tovább az energia, legalábbis ahol…
A köpenycsóvák mûködése konvektív folyamat, a hõszállításuk gyakorlatilag konvektív módon zajlik addig, amíg el nem érik a szilárd litoszférát. Ott természetesen már hõvezetéssel megy tovább az energia, legalábbis ahol épp nem mûködik egy vulkán, vagy nincs vízzel telített, összefüggõ pórusrendszer (utóbbi esetben az áramló pórusvíz megint csak konvektív hõtranszfert tud indítani a felsõ néhány km-ben).
Persze a köpenyben eközben zajlik konduktív (vezetéses) hõtranszfer is, de ez nagyjából gömbszimmetrikusan megy a magtól kifelé. A köpenycsóvák ehhez viszonyított hõszállítási többlete az, amit már a konvekció ad. Sajnos számokat nem tudok mondani arról, hogyan aránylik egymáshoz a kettõ mértéke - ez nekem minden, csak nem triviális, de alkalomadtán utánanézek.
A 150 fokos aljzathõmérsékletet hogyan értetted? Ilyen értéket ma Magyarországon 2,5-3 km mélységben lehet mérni, ez viszont még nagyon messze van a litoszféra aljától (ahol ennél jó pár száz fokkal melegebb van). Mindenesetre úgy gondolom, a litoszféra aljának hõmérséklete többé-kevésbé állandó maradna egy köpenycsóva érkezésekor is, csak épp a határ helyzete kezdene felfelé jönni a litoszféra további vékonyodása hatására.
Hogy ehhez mennyi idõre lenne szükség? Ha jól tudom, az az idõ, amíg a csóva a mag-köpeny határról eljut a litoszféra aljáig, millió, de inkább tízmillió években mérhetõ. A litoszféra kivékonyítása, a vulkanizmus beindulása viszont ezután már pár tízezer, maximum pár százezer év alatt megtörténik - aztán a csóva erõsségétõl, az utánpótlás mértékétõl függ, hogy meddig folytatódik.
Köszönöm! Milyen arányban játszik szerpet a konduktív ill a konvektív hõtranszfer a csóvákban? (gondolom a radiatív itt szinte 0, a konvektív meg fõleg a kéreg alatti tartományokban lehet kifejezett) Mennyi idõ alatt…
Köszönöm!
Milyen arányban játszik szerpet a konduktív ill a konvektív hõtranszfer a csóvákban? (gondolom a radiatív itt szinte 0, a konvektív meg fõleg a kéreg alatti tartományokban lehet kifejezett) Mennyi idõ alatt emelkedne meg az aljzat hõmérséklete a mostani átlag 150 fokról mondjuk a duplájára?
Bocs, ha esetleg triviálisakat vagy hülyeségeket kérdezek
Fizikai okot nem látok arra, hogy a köpenycsóvák elõfordulása földrajzi szélességtõl függjön, hiszen a földmag minden irányban egyformán fûti a köpenyt. Azaz szerintem elegendõen hosszú idõ alatt a földkéreg minden…
Fizikai okot nem látok arra, hogy a köpenycsóvák elõfordulása földrajzi szélességtõl függjön, hiszen a földmag minden irányban egyformán fûti a köpenyt. Azaz szerintem elegendõen hosszú idõ alatt a földkéreg minden egyes pontjában ugyanannyi egy köpenycsóva érkezésének valószínûsége. Persze mivel az Egyenlítõ kétszer olyan hosszú, mint a 60° szélességi kör, oda ez alapján kétszer annyi köpenycsóva jut adott idõ alatt. Szóval ha így nézed, ott a cosφ.
A mi medencealjzatunkat úgy gondolom, elõször kiemelné a köpenycsóva: ez pusztán mechanikai hatás, hiszen alulról "nyomja" a feláramló anyag. Ugyanezt látjuk Izlandnál is, azért épp ott nõtt ki egy sziget az óceánközépi hátságból, mert azon a helyen egy köpenybeli feláramlás is "rásegít" a hátság mûködésére. (Az izlandi bazaltok geokémiai jellemzõi, egyes izotópok ill. ritka elemek egymáshoz viszonyított arányai is félúton vannak a tipikus óceánközépi és a tipikus hotspot-bazaltok között.) Visszatérve a Pannon-medencéhez: elõször emelkedne a kéreg, aztán a viszont a hõtöbblet alulról elkezdené vékonyítani, amitõl a felszíne izosztatikusan süllyedni kezdene, azaz mélyülne a medencénk. Ha elég erõs lenne a köpenycsóva, és elég hamar, mondjuk 5-10 millió éven belül ideérne - hiszen most már vastagodóban van az az aljzat -, akkor akár egy riftesedés is beindulhatna. Igaz, új óceán aligha lenne belõle, mert Európa és Afrika közeledése, közelebbrõl az Adriai-mikrolemez délnyugat felõl ható nyomása folytán egyre inkább kompressziós feszültségtérben vagyunk. Ennek köszönhetjük jelenlegi dombságainkat és középhegységeinket, amik helyén 5 millió éve még jobbára alföldek vagy a mostaninál sokkal lankásabb dombok terpeszkedtek. Arról, hogy a Bakony vagy a Vértes mennyivel volt lankásabb a mostaninál, és kiállhatott-e szigetként a Pannon-tóból 8-9 millió éve, épp mostanában próbálok elméletet gyártani.
Van pár kérdésem: Milyen összefüggés van a köpenycsóvák gyakorisága és a földrajzi szélesség között? (gondolom valami cosφ szorzójú de van-e erre valamilyen egzakt meghatározás) Tfh egy köpenycsóva indul el éppen…
Van pár kérdésem:
Milyen összefüggés van a köpenycsóvák gyakorisága és a földrajzi szélesség között? (gondolom valami cosφ szorzójú de van-e erre valamilyen egzakt meghatározás)
Tfh egy köpenycsóva indul el éppen alattunk.
Mien hatással lenne a mi szubdukció mögött elvékonyodott medencealjzatunkra? (T gradiens növekedése? kiemelés? felhasadás?) Milyen idõskálán játszódna le a kéreggel való kölcsönhatása?
Pedig most jó lenne látni s webkamerát!
Pedig most jó lenne látni s webkamerát!
VÉGRE KITÖRT A REDOUBT!!!! Hetek óta napi több órán át lestem :-))) Kár, hogy közben besötétedett Alaszkában...
VÉGRE KITÖRT A REDOUBT!!!! Hetek óta napi több órán át lestem :-)))
Kár, hogy közben besötétedett Alaszkában...
Geológusok filemzték, nekik muszáj :-))(én tuti örömömben üvöltöve ugráltam volna, ha egy ilyet végignézhetek élõben)
Geológusok filemzték, nekik muszáj :-))(én tuti örömömben üvöltöve ugráltam volna, ha egy ilyet végignézhetek élõben)
Nem semmi videó, én nem mertem volna olyan közel merészkedni...
Nem semmi videó, én nem mertem volna olyan közel merészkedni...
Ugyanez mûholdról: http://earthobservatory.nasa.gov/images/imagerecords/37000/37572/tonga_amo_2009077_lrg.jpg A szigetecske (kép közepétõl kicsit lefelé, balra, világoskék foltban fehér folt) körül látható kis drappos…
Hú ezek gyönyörûek:)
Hú ezek gyönyörûek
Tegnapi (új) vulkánkitörés a Tonga szigetív egyik tagján, ahogy egy repülõn arra utazó látta: http://kzo.net/log/wp-content/uploads/2009/03/img_1619.jpg http://kzo.net/log/wp-content/uploads/2009/03/img_1620.jpg…
Ohh shit,én úgy tudtam,hogy egy esetleges becsapódás is a meteorjelenséghez számít :( A légköri jelenségnek nem bolida a neve?
Ohh shit,én úgy tudtam,hogy egy esetleges becsapódás is a meteorjelenséghez számít
Vesztettél :) A meteor maga a légkörbeli (innen a neve) fényjelenség. A meteorit pedig a földet ért meteoroid.
Vesztettél
A légköri jelenségnek nem bolida a neve? Gyáárekek,van egy kérdésem :) A meteor vagy a meteorIT csinál kráter? [vagyis mikortól lesz meteorit a meteor? Légyszi segítsetek,mert nagy tételben fogadtam arra,hogy a krátert még a meteor csinálja,meteorit pedig az a…
Gyáárekek,van egy kérdésem
ui: Conchita,te még élsz?
A meteor maga a légkörbeli (innen a neve) fényjelenség. A meteorit pedig a földet ért meteoroid. A meteor vagy a meteorIT csinál kráter? [vagyis mikortól lesz meteorit a meteor? légyszi segítsetek,mert nagy tételben fogadtam arra,hogy a krátert még a meteor csinálja,meteorit pedig az a kõzet,amit össze tudunk szedni a becsapódás után] Gondoltam, elõidézem az õsrobbanást! :D
Gondoltam, elõidézem az õsrobbanást!
DD Micsoda témák vannak itt??? Hát azért ezt így általánosítva nem merném mondani...! Nekem inkább azzal van a problémám, mikor van egy földrengés, vagy akármi "természeti csapás" amikben emberek halnak meg, és mondják, hogy a természet is már milyen…
Hát azért ezt így általánosítva nem merném mondani...!
Nekem inkább azzal van a problémám, mikor van egy földrengés, vagy akármi "természeti csapás" amikben emberek halnak meg, és mondják, hogy a természet is már milyen pusztító lett, és már az is teljesen megváltozott, pedig nem...az én véleményem az hogy az ember már mindenhol ott van (vulkánok mellett, törésvonalak mentén, folyók ártereiben...) szóval ne csodálkozzanak, és ne a természetet okolják, egyszerûen az emberiség túl van szaporodva, kell a hely...
És azok a természeti jelenségek teljesen normálisak, voltak is és lesznek is... csakhát már mindenhol ott vagyunk.
És persze teljes mértékben sajnálom akik áldozatul esnek ezeknek a "katasztrófáknak" de a természet az úr...
És az utolsó mondatora reagálván a mi Bolygónk ereje sokkal nagyobb mint a miénk, embereké...
persze nem kell félni a Bolygónktól de azért tisztelni kell, kellene!
Hát azért ezt így általánosítva nem merném mondani...! Nekem inkább azzal van a problémám, mikor van egy földrengés, vagy akármi "természeti csapás" amikben emberek halnak meg, és mondják, hogy a természet is már milyen…
Hát azért ezt így általánosítva nem merném mondani...!
Nekem inkább azzal van a problémám, mikor van egy földrengés, vagy akármi "természeti csapás" amikben emberek halnak meg, és mondják, hogy a természet is már milyen pusztító lett, és már az is teljesen megváltozott, pedig nem...az én véleményem az hogy az ember már mindenhol ott van (vulkánok mellett, törésvonalak mentén, folyók ártereiben...) szóval ne csodálkozzanak, és ne a természetet okolják, egyszerûen az emberiség túl van szaporodva, kell a hely...
És azok a természeti jelenségek teljesen normálisak, voltak is és lesznek is... csakhát már mindenhol ott vagyunk.
És persze teljes mértékben sajnálom akik áldozatul esnek ezeknek a "katasztrófáknak" de a természet az úr...
És az utolsó mondatora reagálván a mi Bolygónk ereje sokkal nagyobb mint a miénk, embereké...
persze nem kell félni a Bolygónktól de azért tisztelni kell, kellene!
Na igen... A generációknak, az embereknek, akik már a katasztrófafilmeken nõttek fel, már nem szenzáció egy normál természeti csapás, csak annak a szuper változata... Nem hülyeség a szupervulkán, de nem is olyasmi,…
Na igen... A generációknak, az embereknek, akik már a katasztrófafilmeken nõttek fel, már nem szenzáció egy normál természeti csapás, csak annak a szuper változata...
Nem hülyeség a szupervulkán, de nem is olyasmi, amitõl nekünk rettegnünk kellene. Már csak azért sem, mert ha tényleg lesz ilyen kitörés mostanában, akkor kb. mindegy lesz. :-)
Ugyanezt eljátsszák a zusában a Yellowstone-nal (persze rögtön van pár "szakértõ", aki nekiáll magyarázni, miként billen el az egykori kaldera medencéje, stb.). Egyszerûen az olyan "bulvártudományra" van szükség, ami szórakoztat, lenyûgöz, elrettent, stb. Ugyanezekért fújják fel a madárinfluenzát, stb. Mi emberek vagyunk olyanok, hogy már csak a vérrel és a tömeghalállal lehet felkelteni a figyelmünket...
Ja, sokkal több problémát jelentünk még mindig magunknak, mint a bolygó bármely ereje...(de ezt már hallottad tõlem szerintem)
Én a Kabról meg a Badacsonyról tudtam 3 évesen, hogy mire valók s hasonló gondolataim voltak, meg, hogy kiülök a garázstetõre és nézem a vulkánkitörés fényét éjjel. :-)
Én a Kabról meg a Badacsonyról tudtam 3 évesen, hogy mire valók s hasonló gondolataim voltak, meg, hogy kiülök a garázstetõre és nézem a vulkánkitörés fényét éjjel. :-)
Miskolcon,gyerekkoromban szabad rálátás volt a tokaji hegyre(még most is,Kopasz-hegy,asszem),[nagyon érdekeltek a vulkánok és a földtan általában (hobbi ásványgyûjtés)],sokszor eljátszottam a gondolattal,hogy a tokaji…
Miskolcon,gyerekkoromban szabad rálátás volt a tokaji hegyre(még most is,Kopasz-hegy,asszem),[nagyon érdekeltek a vulkánok és a földtan általában (hobbi ásványgyûjtés)],sokszor eljátszottam a gondolattal,hogy a tokaji hegy nem kialudt,csak alszik.Mekkora káosz lenne,ha kitörne.Vagy a Mátrában mondjuk Ágasvár.-Hülyegyerek,ahelyett,hogy legózott volna...
Na igen... A generációknak, az embereknek, akik már a katasztrófafilmeken nõttek fel, már nem szenzáció egy normál természeti csapás, csak annak a szuper változata... Nem hülyeség a szupervulkán, de nem is olyasmi,…
Na igen... A generációknak, az embereknek, akik már a katasztrófafilmeken nõttek fel, már nem szenzáció egy normál természeti csapás, csak annak a szuper változata...
Nem hülyeség a szupervulkán, de nem is olyasmi, amitõl nekünk rettegnünk kellene. Már csak azért sem, mert ha tényleg lesz ilyen kitörés mostanában, akkor kb. mindegy lesz. :-)
Ugyanezt eljátsszák a zusában a Yellowstone-nal (persze rögtön van pár "szakértõ", aki nekiáll magyarázni, miként billen el az egykori kaldera medencéje, stb.). Egyszerûen az olyan "bulvártudományra" van szükség, ami szórakoztat, lenyûgöz, elrettent, stb. Ugyanezekért fújják fel a madárinfluenzát, stb. Mi emberek vagyunk olyanok, hogy már csak a vérrel és a tömeghalállal lehet felkelteni a figyelmünket...
Ja, sokkal több problémát jelentünk még mindig magunknak, mint a bolygó bármely ereje...(de ezt már hallottad tõlem szerintem)
A NatGeo-n egyre több az olyan film,ami után még én is,mint abszolút laikus,elhúzom a szám. Legutóbb vulkánilag a mega vulkánosat láttam,miszerint a nápolyi öböl egy hatalmas szupervulkán és ha az egyszer…
A NatGeo-n egyre több az olyan film,ami után még én is,mint abszolút laikus,elhúzom a szám.
Legutóbb vulkánilag a mega vulkánosat láttam,miszerint a nápolyi öböl egy hatalmas szupervulkán és ha az egyszer felrobban,merthogy állítólag robbanásos kitörés lesz,kõ kövön nem marad.Lehet van benne igazság,de azt sugallják,hogy hamarosan és hogy elkerülhetetlen és készüljünk fel!Nemá...
Volt már ilyen kaliberû jégolvadás nem is túl régen: 10 ezer évvel ezelõtt Észak-Amerika nagy része (a mai Kanada egésze + az USA északi államai) és Észak-Európa szabadult meg több ezer méteres, a mai antarktiszihoz…
Volt már ilyen kaliberû jégolvadás nem is túl régen: 10 ezer évvel ezelõtt Észak-Amerika nagy része (a mai Kanada egésze + az USA északi államai) és Észak-Európa szabadult meg több ezer méteres, a mai antarktiszihoz hasonló tömegû jégpáncéljától. Vulkánoknak viszont azóta sincs se híre, se hamva az érintett területeken.
