Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Volt már ilyen kaliberû jégolvadás nem is túl régen: 10 ezer évvel ezelõtt Észak-Amerika nagy része (a mai Kanada egésze + az USA északi államai) és Észak-Európa szabadult meg több ezer méteres, a mai antarktiszihoz…
Volt már ilyen kaliberû jégolvadás nem is túl régen: 10 ezer évvel ezelõtt Észak-Amerika nagy része (a mai Kanada egésze + az USA északi államai) és Észak-Európa szabadult meg több ezer méteres, a mai antarktiszihoz hasonló tömegû jégpáncéljától. Vulkánoknak viszont azóta sincs se híre, se hamva az érintett területeken.
Hát igen ezek az elképzelések leginkább még az "elképzelések" szintjén vannak, és igen nehéz bebizonyítani õket. Tegnap a Natgeon láttam a mindennapi tudományban, miszerint a globális felmelegedés a vulkanizmus…
Hát igen ezek az elképzelések leginkább még az "elképzelések" szintjén vannak, és igen nehéz bebizonyítani õket.
Tegnap a Natgeon láttam a mindennapi tudományban, miszerint a globális felmelegedés a vulkanizmus erõsödését vonhatja maga után fõképp a jégpáncéllal borított területeken.
Mégpedig az elmélet az az, hogy a több kilométer vastag jég a szárazföldön arra nagy nyomást fejt ki a tömegénél fogva, és így a földköpenyre nehezedik, ahol szintén megnõ a nyomás.
Ha a jég elolvad, a nyomás megszûnik így a földköpenyben a kitáguló részeknél a magmából sok gáz felszabadul, ami ugye hirtelen magnöveli (alulról) a nyomást, és így (robbanásos) vulkánkitörések lehetnek...
Ami pedig megint éghajlatmódosító hatással lehet.
Hát ez is érdekes elgondolás.
Hát igen ezek az elképzelések leginkább még az "elképzelések" szintjén vannak, és igen nehéz bebizonyítani õket. Tegnap a Natgeon láttam a mindennapi tudományban, miszerint a globális felmelegedés a vulkanizmus…
Hát igen ezek az elképzelések leginkább még az "elképzelések" szintjén vannak, és igen nehéz bebizonyítani õket.
Tegnap a Natgeon láttam a mindennapi tudományban, miszerint a globális felmelegedés a vulkanizmus erõsödését vonhatja maga után fõképp a jégpáncéllal borított területeken.
Mégpedig az elmélet az az, hogy a több kilométer vastag jég a szárazföldön arra nagy nyomást fejt ki a tömegénél fogva, és így a földköpenyre nehezedik, ahol szintén megnõ a nyomás.
Ha a jég elolvad, a nyomás megszûnik így a földköpenyben a kitáguló részeknél a magmából sok gáz felszabadul, ami ugye hirtelen magnöveli (alulról) a nyomást, és így (robbanásos) vulkánkitörések lehetnek...
Ami pedig megint éghajlatmódosító hatással lehet.
Hát ez is érdekes elgondolás.
Érdekes, de eléggé sci-fibe illõ az elmélet. Fõ problémája, hogy a Dekkán-trappbazaltok kormeghatározásai teljesen egybehangzóan a becsapódás elõttre teszik a vulkanizmus kezdetét. Lehet, hogy 3 millió, lehet, hogy 500…
Érdekes, de eléggé sci-fibe illõ az elmélet. Fõ problémája, hogy a Dekkán-trappbazaltok kormeghatározásai teljesen egybehangzóan a becsapódás elõttre teszik a vulkanizmus kezdetét. Lehet, hogy 3 millió, lehet, hogy 500 ezer évvel elõtte kezdõdött, de a hibahatár ekkora, és nem szélesebb. Így az indiai vulkánosság tényleg erõsíthette a meteoritbecsapódás amúgy is erõs hatását az élõvilágra, de ez nem jelent ok-okozati összefüggést a becsapódás és a vulkanizmus között.
Másfelõl azt a fizikai mechanizmust is nehéz elképzelni, amivel egy 8-10 kilométeres test becsapódása a 2900 km vastag földköpenyt ilyen mértékben megbolygatná. A köpeny nagyon viszkózus anyagból áll (nem folyik, csak nagyon lassan, képlékenyen deformálódik), ezért ahhoz is sok millió év kell, hogy egy köpenybeli feláramlás eljusson a kéregig, és elindítson egy bazaltömlést. Egy ilyen, a Földhöz képest kicsi becsapódó égitest energiája pedig valószínûleg hamar elnyelõdik a köpenyben, és nem tud benne komoly áramlásokat kelteni az átellenes oldalon.
Ez az ötlet egyébként több más bazaltömlés kapcsán elõkerült (bár pont a 65 millió évesrõl még nem hallottam): a Föld túloldalán keresték és megtalálni vélték hozzájuk a becsapódásokat. A késõbbi vizsgálatok mindannyiszor megcáfolták az elképzelést, mert kiderült, hogy az idõbeli egyezések nem stimmelnek. Kellõen hosszú idõtartamon belül és kellõen nagy területen (az "átellenes oldalt" elég tágan szokták értelmezni) pedig bárhol lehet meteoritkrátert találni.
Üdv! Nemrég olvastam egy cikket amiben a 65 millió éve zajlott kihaláshullámot fejtegetik. A cikk szerint ugye 65 millió éve a mexikói Yukatán félszigetre becsapódott aszteroida a kulcselem, mely önmagában is nagy…
Üdv!
Nemrég olvastam egy cikket amiben a 65 millió éve zajlott kihaláshullámot fejtegetik.
A cikk szerint ugye 65 millió éve a mexikói Yukatán félszigetre becsapódott aszteroida a kulcselem, mely önmagában is nagy pusztulást hoz, és jelentõs idõjárásmódosító hatása van (légkörbe jutó por, gázok, stb.).
De az érdekesebb rész csak most következik, miszerint a becsapódás energiája végigfutva a Földön a kéregben, köpenyben, a becsapódással átellenben találkozott, és itt felerõsödött, így egy igen erõs forró pontot hozván létre.
Ez a hely az Indiai óceánban volt és akkoriban a mai India területén.
Ez a forró pont rendkívül aktív volt, és kevesebb mint 1 millió év alatt, más források szerint 30 ezer év alatt hozta létre az 500 ezer négyzetkilométer nagyságú Dekkán fennsík bazaltját.
Ez rendkívül rövid idõ alatt rendkívül nagy mennyiségû lávát jelent, és ennek jelentõs idõjárásmódosító hatása van.
Ez a két (összefüggõ) esemény idézte elõ a jelentõs kipusztuláshullámot 65 millió évvel ezelõtt -ezen cikk szerint-
Egyébként a vulkánkitöréseknek jelentõs idõjárás /éghajlat/ módosító hatásuk van, és ezzel még a jövõben is számolnunk kell.
Ez az emlegetett hatalmas mértékû bazaltvulkánosság azonos a Közép-Szibériát földtanilag is meghatározó variszcida kéregmozgások során kialakult bazalt trapptakaró-sorozatok létrejöttével,mint amilyenek a Putorana-,…
Ez az emlegetett hatalmas mértékû bazaltvulkánosság azonos a Közép-Szibériát földtanilag is meghatározó variszcida kéregmozgások során kialakult bazalt trapptakaró-sorozatok létrejöttével,mint amilyenek a Putorana-, Anabar-, Viljuj-felföldön tanulmányozhatóak?
Jöhet, köszönöm ;) Mióta megy?
Jöhet, köszönömMióta megy?
Mátyás-hegyen épp zajlik elvileg egy tanfolyam, a bevezetõ "kedvcsináló" alkalmon részt vettünk, csak úgy. Egyik évfolyamtársam részt vesz rajta, ha gondolod, privátban átküldöm a címét, nála érdeklõdhetsz.
Mátyás-hegyen épp zajlik elvileg egy tanfolyam, a bevezetõ "kedvcsináló" alkalmon részt vettünk, csak úgy. Egyik évfolyamtársam részt vesz rajta, ha gondolod, privátban átküldöm a címét, nála érdeklõdhetsz.
Mióta megy? Lehet, hogy ez is törlésre kerül de azért teszem itt fel, mert 1) itt nem fut ki 19 és fél perc múlva, 2) ide mégiscsak benéznek olyan emberek, akik segíthetnek. Nos, szeretnék beiratkozni, majd elvégezni (elõször :) )…
Lehet, hogy ez is törlésre kerül de azért teszem itt fel, mert 1) itt nem fut ki 19 és fél perc múlva, 2) ide mégiscsak benéznek olyan emberek, akik segíthetnek.
Nos, szeretnék beiratkozni, majd elvégezni (elõször
) egy alapfokú barlangász tanfolyamot. Tudtok-e olyan egyesületet/teket, aki indít ilyeneket mostanában? (Lehetõleg a Fõvárosban) Találtam ilyeneket de mindegyik "nagyon friss" idõpontokkal operál. A célirányosságot szem elõtt tartva, nem akarok jópár napos ímélezgetésbe folyni Pontosíthatok? ;) A perm és a triász határa 250 millió évvel ezelõttre esik, és valóban a Föld történetébõl ismert legnagyobb kihalási esemény történt ekkor. (Hogy az élõlényeknek hány százaléka tûnt el, az attól függ,…
Pontosíthatok?
Perm és triász kõzetek határa egyébként több helyen is látványosan megjelenik Magyarországon: a Mihalovits-kõfejtõn kívül jól ismert pl. a Balaton északi partján az arácsi vasúti bevágás. (Ott a környék tipikus permi vörös homokkövére települnek a némileg fiatalabb tengeri üledékek.) A cikkben szereplõ bálványi útbevágás azért egyedülálló, mert ott bizonyítottan megszakítás nélküli volt az üledékképzõdés, így a "történet" minden pillanatáról adatokat kaphatunk, míg a többi helyen, így Nagyvisnyón vagy Balatonarácson kisebb-nagyobb megszakítások vannak a legérdekesebb szakaszban is.
A kihalási katasztrófa okainak latolgatása még sokáig munkát fog adni a geológusoknak, az elképzelések itt sorakoznak: Link Hozzáteszem, az ellentmondások dacára igen valószínû, hogy a "fõbûnös" az extrém mértékû szibériai bazaltvulkánosság lehetett, ami aztán az élõvilágot pusztító események egész láncolatát indíthatta el. (Éghajlatváltozás, tengeráramlások módosulása...)
No igen..és ugyanez eredetiben egy 2004-es terepgyakorlatról :D http://people.bolyai.elte.hu/~usrin/200410_tgy.html ...néhány más típusú szakmai kép társaságában 8).. És a földtani oldaláról is pár gondolat, hogy kicsit…
No igen..és ugyanez eredetiben egy 2004-es terepgyakorlatról
Link
...néhány más típusú szakmai kép társaságában..
És a földtani oldaláról is pár gondolat, hogy kicsit élõbb legyen ez a fórum
A képen a Bükk északi elõterében található feltárásokban felszínre bukkanó és hazai léptékben viszonylag idõsnek tekinthetõ (felszínen!) perm, triász korú mészkövek rétegtani "randevúja" figyelhetõ meg (ahogy a szakmai képaláírás is tanusítja)..a Mihalovits-kõfejtõ Nagyvisnyó határában (rejtsünk ide mindjárt egy játékos földrajzi-etimológiai kérdést:Mit jelent a településnév?
Bõvebben a szenzációs földtani értékünkrõl itt olvashattok:
Link
A perm és a triász határa 250 millió évvel ezelõttre esik, és valóban a Föld történetébõl ismert legnagyobb kihalási esemény történt ekkor. (Hogy az élõlényeknek hány százaléka tûnt el, az attól függ, mekkora rendszertani egységeket vizsgálunk - a fajoknak kb. 95%-a tûnt el, a 80-90% a nemzetségekre vagy a családokra vonatkozhat, hiszen ezeket egyetlen túlélõ fajuk is "átviheti" a határon.)Jé, mit találtam: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=3484 8) ;)
....és még a fent megidézett "földtanész" is megjelenhet pár információdús sorral.. ) lévõ földtani alapszelvényt tárja fel, a hivatalos rétegtani nomenklatúrában a Nagyvisnyói Mészkõ Formáció nevet viseli..ha jól tévedek kb. 220-230 millió évesek az itt látható kõzetek, de ezt majd reméljük Andris helyre rakja pontosabban..a feltárásokban e Nagyvisnyói Mészkövet képlékenységénél fogva szép redõboltozatok, könyökredõk jellemzik..önmagában a bitumenes-õsmaradványos(ettõl olyan szürke színû az alsó réteg) pados mészkõ és a triász kõzetek szép egymásra települése is jelentõs geológiai érték, tanulmány példa..de ami még érdekesebb, hogy a perm-triász föltörténeti korok határán jelentõs, globális kihalási katasztrófa zajlott le..ennek a földtörténeti eseménynek csak nagyon kevés földtani szelvényben közvetlenül, az átmeneti rétegeket is tanulmányozható nyoma maradt fenn..és a világon létezõ három közül az egyik, és épp a a legjelentõsebb..éppen hazánkban..éppen a Bükkben..éppen a Bálvány északi oldalában található útfeltárásban van..mely véletlenül éppen erdészeti feltáró út építése nyomán került felszínre .... Link . Pogácsás tanár úr csak annyit mondott, hogy az ELTE nagyon jó helyezést ért el. Ezt a feladatot Nyersanyagok és energiaforrások c. tárgy keretében kiadta nekünk, mint másodéves földtudósoknak házi dolgozatnak, hogy kutakodjunk a Link -n és mélyfúrási adatsorokra keressünk rá és vázoljuk fel a termikus érés folyamatát. Nem mondom, hogy egy meteorológus, csillagász, térképész ...-nek könnyû volt. 
Hm..a Meteorológia és társtudományai "szekció" rég várt fórummal egészülhetett ki..mily nagy öröm ez a bontakozó holisztikus szemlélet nekem;) ..és ugye a lassan doktoráló hivatásos "földtanász" sem fog megharagudni a…
Hm..a Meteorológia és társtudományai "szekció" rég várt fórummal egészülhetett ki..mily nagy öröm ez a bontakozó holisztikus szemlélet nekem
..és ugye a lassan doktoráló hivatásos "földtanász" sem fog megharagudni a "földfirkászra", ha a geomorfológiát is ide csempészi majd
... Mivel a hamu égéstermék, ami pedig a vulkáni kürtõn kijön, az valójában nagyon apró kõzettörmelék.. Jól gondolom?
Mivel a hamu égéstermék, ami pedig a vulkáni kürtõn kijön, az valójában nagyon apró kõzettörmelék.. Jól gondolom?
Valóban nem hangzik szakszerûen (pont azért, amit írtál), mégis elfogadottan így nevezi a szakma a 2 mm-nél kisebb szemcseméretû szórt vulkáni anyagot: http://en.wikipedia.org/wiki/Volcanic_ash Azt hiszem, ez az…
Valóban nem hangzik szakszerûen (pont azért, amit írtál), mégis elfogadottan így nevezi a szakma a 2 mm-nél kisebb szemcseméretû szórt vulkáni anyagot: Link
Azt hiszem, ez az elnevezés már történelmileg így alakult, és túlságosan bevésõdött ahhoz, hogy jobbat keressenek helyette.
A régi könyveket azért nem árt kritikával olvasni - a geológia azon kevés tudományág egyike, ahol a közelmúlt felismerései nemcsak bõvítették, hanem sok helyen gyökeresen átírták a korábbi ismereteket. Az, hogy a…
A régi könyveket azért nem árt kritikával olvasni - a geológia azon kevés tudományág egyike, ahol a közelmúlt felismerései nemcsak bõvítették, hanem sok helyen gyökeresen átírták a korábbi ismereteket. Az, hogy a lemeztektonika (konyhanyelven "kontinensvándorlás") elmélete az 1960-as, 1970-es évek során elfogadottá vált, kis túlzással akkora váltásnak számít a geológia történetében, mint amilyen a földközéppontú világkép elvetése volt a csillagászatban.
