Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban…
Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban kialakul a repedéshálózat, csak itt jóval nagyobb távolságra és mélyebbre hatolt; a fizikai magyarázatát Nanovich* leírta. Ahhoz, hogy a repedéssel a környezetétõl leválasztott blokk tényleg megcsússzon a lejtõn, már tényleg nedvesség kell: amíg a szárazság tart, a repedés nõhet, de megmozdulni nem nagyon fog semmi. Ha viszont jön a nedvesség, és valahol lejjebb van egy vízzáró agyagréteg, akkor ez "csúszópályaként" mûködhet, azaz a felette lévõ anyag (amit a repedés leválasztott) bizony könnyen "leszánkázhat" rajta.
Ha jól sejtem, Eger most szépen kap csapadékot a visszakanyarodó csapadéktömbbõl, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a hatása...
Ez jó kérdés, én nem tudok róla, hogy külön neve lenne. A kéznél lévõ szakirodalomban (Báldi T.: Általános elemzõ földtan) is mindannyiszor körülírják valahogy.
Ez jó kérdés, én nem tudok róla, hogy külön neve lenne. A kéznél lévõ szakirodalomban (Báldi T.: Általános elemzõ földtan) is mindannyiszor körülírják valahogy.
Jobb késõn, mint soha ;) Hogy is hívják a talajokban azt a réteget amin elcsúszik?
Jobb késõn, mint soha
Hogy is hívják a talajokban azt a réteget amin elcsúszik?
Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban…
Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban kialakul a repedéshálózat, csak itt jóval nagyobb távolságra és mélyebbre hatolt; a fizikai magyarázatát Nanovich* leírta. Ahhoz, hogy a repedéssel a környezetétõl leválasztott blokk tényleg megcsússzon a lejtõn, már tényleg nedvesség kell: amíg a szárazság tart, a repedés nõhet, de megmozdulni nem nagyon fog semmi. Ha viszont jön a nedvesség, és valahol lejjebb van egy vízzáró agyagréteg, akkor ez "csúszópályaként" mûködhet, azaz a felette lévõ anyag (amit a repedés leválasztott) bizony könnyen "leszánkázhat" rajta.
Ha jól sejtem, Eger most szépen kap csapadékot a visszakanyarodó csapadéktömbbõl, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a hatása...
Én nem vagyok benne biztos, hogy csak nagy csapinál alakulhat ki. De majd csak jön egy szakember ls megmondja, mi az igazság.
Én nem vagyok benne biztos, hogy csak nagy csapinál alakulhat ki. De majd csak jön egy szakember ls megmondja, mi az igazság.
Érdekes a dolog, bár a csuszamláshoz, suvadáshoz tudomásom szerint bõ csapadék szükséges. Eger más részein biztos voltak lejtõmozgások, de az emlitett területen nem.
Érdekes a dolog, bár a csuszamláshoz, suvadáshoz tudomásom szerint bõ csapadék szükséges.
Eger más részein biztos voltak lejtõmozgások, de az emlitett területen nem.
Szóval nekem az a gyanúm laikusként, hogy ez meg fog csúszni, bár jó lenne tudni, hogy milyen a talaj ill. a talaj alatti réteg. Volt-e arrafelé csuszamlás, suvadás? Nekem úgy rémlik, hogy nem ismeretlen Egerben az…
Szóval nekem az a gyanúm laikusként, hogy ez meg fog csúszni, bár jó lenne tudni, hogy milyen a talaj ill. a talaj alatti réteg. Volt-e arrafelé csuszamlás, suvadás? Nekem úgy rémlik, hogy nem ismeretlen Egerben az ilyesmi.
