Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Ez is olyan nagy fészekmélységû volt?
Ez is olyan nagy fészekmélységû volt?
Japánban 2 nap alatt a második heves földrengés volt, a tegnapi 300 km-re, a nem sokkal ezelõtti 150 km-re Tokyo-tól.
Japánban 2 nap alatt a második heves földrengés volt, a tegnapi 300 km-re, a nem sokkal ezelõtti 150 km-re Tokyo-tól.
Ma volt szerencsém megnézni a somoskõi bazaltorgonát: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=7448 http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=7449 http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=7450 http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=7451 Ez bedig már…
Én ma reggel óriási gázmezõt fedeztem fel Magyarország fölött! Az elsõ becslések alapján 78 %-át nitrogén, 21 %-át oxigén, 0,9 %-át argon alkotja, valamire biztos jó lesz!
Én ma reggel óriási gázmezõt fedeztem fel Magyarország fölött! Az elsõ becslések alapján 78 %-át nitrogén, 21 %-át oxigén, 0,9 %-át argon alkotja, valamire biztos jó lesz!
Ahogy parancsolod. http://en.wikipedia.org/wiki/Sphalerite http://webmineral.com/data/Sphalerite.shtml :)
:D :D Cink topic. :D
![]()
Cink topic.
Én ma reggel óriási gázmezõt fedeztem fel Magyarország fölött! Az elsõ becslések alapján 78 %-át nitrogén, 21 %-át oxigén, 0,9 %-át argon alkotja, valamire biztos jó lesz!
Én ma reggel óriási gázmezõt fedeztem fel Magyarország fölött! Az elsõ becslések alapján 78 %-át nitrogén, 21 %-át oxigén, 0,9 %-át argon alkotja, valamire biztos jó lesz!
Én ma reggel óriási gázmezõt fedeztem fel Magyarország fölött! Az elsõ becslések alapján 78 %-át nitrogén, 21 %-át oxigén, 0,9 %-át argon alkotja, valamire biztos jó lesz!
Én ma reggel óriási gázmezõt fedeztem fel Magyarország fölött! Az elsõ becslések alapján 78 %-át nitrogén, 21 %-át oxigén, 0,9 %-át argon alkotja, valamire biztos jó lesz!
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy…
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy sikeresen "reklámozzák", amijük van. "A Dunántúl legnagyobb felfedezése az elmúlt 30 évben", hmmm... Ezt nem nehéz elérni, miután az elmúlt évtizedekben Magyarországon gyakorlatilag csak az Alföldön találtak új készleteket, a Dunától nyugatra inkább csak a több mint 50 éve ismert zalai mezökböl próbáltak kipréselni még valamennyit.
Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...
Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."
(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)
Kicsit kifacsarva: Óriási kontinens Magyaroroszág alatt! Akkora, hogy Izlandra is átnyúlik! :-))
Kicsit kifacsarva: Óriási kontinens Magyaroroszág alatt! Akkora, hogy Izlandra is átnyúlik! :-))
Benne van a gázmezõ az m1-hírekben: "Óriási gázmezõ Magyarország alatt… Akkora, hogy Horvátországba is átnyúlik…".
Benne van a gázmezõ az m1-hírekben: "Óriási gázmezõ Magyarország alatt… Akkora, hogy Horvátországba is átnyúlik…".
Benne van a gázmezõ az m1-hírekben: "Óriási gázmezõ Magyarország alatt… Akkora, hogy Horvátországba is átnyúlik…".
Benne van a gázmezõ az m1-hírekben: "Óriási gázmezõ Magyarország alatt… Akkora, hogy Horvátországba is átnyúlik…".
Jóska: természetesen a készletbecslés olyan, mint a meteorológiában a "hosszútávú esélylatolgatás". Azaz semmi sem biztos, csak valószínü és kevésbé valószínü kimenetelek vannak, amiböl az embernek ki kell választani a…
Jóska: természetesen a készletbecslés olyan, mint a meteorológiában a "hosszútávú esélylatolgatás". Azaz semmi sem biztos, csak valószínü és kevésbé valószínü kimenetelek vannak, amiböl az embernek ki kell választani a legvalószínübbet. Félreértés ne essék, a véleményemmel ennyit tettem. (Bár hogy a Dráva-medencéböl új Urengoj vagy Orenburg legyen, az annyira valószínü, mint Magyarországon holnapra a -30 fok. De az új Algyö sem valószínübb, mint a holnapi 0 fok.)
A munkahelyemen épp szénhidrogén-mezök ezerféle forrásból származó, gyakran ilyen-olyan okból nem objektív adatait dolgozzuk fel és értékeljük. Itt egy területet muszáj minösíteni pro vagy kontra, bármilyen kevés az adat, és erröl nem könnyü leszokni, mikor lejár a munkaidö.
Mint ahogy az elörékben is választani kell egy hömérsékletet, bármennyire szórnak a modellek: nem lehet azt írni, hogy ebböl még bármi lehet, ezért az 5 napos utolsó napját ma kihagyjuk.
Köszönöm a kiegészítõ infókat! Rád mindig lehet számítani, és ez nagyon jóság!
Köszönöm a kiegészítõ infókat! Rád mindig lehet számítani, és ez nagyon jóság!
Az adatok hiányában ellenkezõ reakció sem ajánlott. A bulvárhülyeségek azonban valóban nevetségesek.
Az adatok hiányában ellenkezõ reakció sem ajánlott.
A bulvárhülyeségek azonban valóban nevetségesek.
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy…
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy sikeresen "reklámozzák", amijük van. "A Dunántúl legnagyobb felfedezése az elmúlt 30 évben", hmmm... Ezt nem nehéz elérni, miután az elmúlt évtizedekben Magyarországon gyakorlatilag csak az Alföldön találtak új készleteket, a Dunától nyugatra inkább csak a több mint 50 éve ismert zalai mezökböl próbáltak kipréselni még valamennyit.
Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...
Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."
(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy…
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy sikeresen "reklámozzák", amijük van. "A Dunántúl legnagyobb felfedezése az elmúlt 30 évben", hmmm... Ezt nem nehéz elérni, miután az elmúlt évtizedekben Magyarországon gyakorlatilag csak az Alföldön találtak új készleteket, a Dunától nyugatra inkább csak a több mint 50 éve ismert zalai mezökböl próbáltak kipréselni még valamennyit.
Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...
Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."
(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy…
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy sikeresen "reklámozzák", amijük van. "A Dunántúl legnagyobb felfedezése az elmúlt 30 évben", hmmm... Ezt nem nehéz elérni, miután az elmúlt évtizedekben Magyarországon gyakorlatilag csak az Alföldön találtak új készleteket, a Dunától nyugatra inkább csak a több mint 50 éve ismert zalai mezökböl próbáltak kipréselni még valamennyit.
Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...
Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."
(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)
Hm, érdekes, egy eléggé hiperszegény régióban öröm lehet a munkahely lehetõsége, mellette viszont ott az amúgy még jó állapotban lévõ természetes élõhely, ami egy ilyen munka okán veszélybe kerül...
Hm, érdekes, egy eléggé hiperszegény régióban öröm lehet a munkahely lehetõsége, mellette viszont ott az amúgy még jó állapotban lévõ természetes élõhely, ami egy ilyen munka okán veszélybe kerül...
Komoly gázkészletet sejtenek a Drávánál: http://bama.hu/baranya/gazdasag/komoly-gazkeszletet-sejtenek-a-dravanal-245102
Komoly gázkészletet sejtenek a Drávánál: Link
Ja tényleg, akkor bocs, az tényleg az.
Ja tényleg, akkor bocs, az tényleg az.
Az USA-s cikkre írta Noli.
Az USA-s cikkre írta Noli.
Nem gondolnám, hogy bulvárhír.. A terület egy hatalmas karsztvidék, a folyó pedig - ahol eltûnik - még nem túl nagy. A gyakori áradások miatti fokozott víznyomás, a hirtelen változó vízjárás együttesen mozdíthatott el…
Nem gondolnám, hogy bulvárhír.. A terület egy hatalmas karsztvidék, a folyó pedig - ahol eltûnik - még nem túl nagy. A gyakori áradások miatti fokozott víznyomás, a hirtelen változó vízjárás együttesen mozdíthatott el vagy moshatott be valami réteget a meder alatt, de ez csak egy feltételezés részemrõl.
Borka: a táj tényleg szép, de maga Nova Varos egy porlepte szoc. iparváros, de biztos te is láttad.
De jó kis bulvárhír...
De jó kis bulvárhír...
...de hol vannak a bizonyítékul szolgáló fényképek?
...de hol vannak a bizonyítékul szolgáló fényképek?
Hír az USA-ból: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=516691
Hír az USA-ból: Link
A balkáni esõzések nyomán eltûnt egy kisebb folyó Nyugat-Szerbiában. http://www.hirszerzo.hu/cikk.rejtely_eltunt_egy_folyo.115480.html
A balkáni esõzések nyomán eltûnt egy kisebb folyó Nyugat-Szerbiában. Link
A balkáni esõzések nyomán eltûnt egy kisebb folyó Nyugat-Szerbiában. http://www.hirszerzo.hu/cikk.rejtely_eltunt_egy_folyo.115480.html
A balkáni esõzések nyomán eltûnt egy kisebb folyó Nyugat-Szerbiában. Link
A Szaricsev kitörésének és a légkörbe jutó vulkáni anyag mértékérõl nincs friss információ? Még június 15-i a legutóbbi, általam látott anyag:…
A Szaricsev kitörésének és a légkörbe jutó vulkáni anyag mértékérõl nincs friss információ?
Még június 15-i a legutóbbi, általam látott anyag: Link
Egy kellöen jó felbontású domborzati térképen tényleg tökéletes sugaras mintázatot mutatnak a Dunántúl dombhátai, söt nyomokban a Dunától keletre is átnyúlik ez az alakzat. A "középpont" a Dévényi-kapunál van,…
Egy kellöen jó felbontású domborzati térképen tényleg tökéletes sugaras mintázatot mutatnak a Dunántúl dombhátai, söt nyomokban a Dunától keletre is átnyúlik ez az alakzat. A "középpont" a Dévényi-kapunál van, meghosszabbítva pontosan ide futnak össze Zala É-D irányú, Somogy ÉÉNy-DDK irányú, és Fejér, Tolna, valamint a Gödöllöi-dombság ÉNy-DK irányú völgyei-dombhátai. A jelenség eredete a mai napig vitatott, de a legvalószínübb (és a józan ész is ezt diktálja), hogy a völgyeket a szél alakította - hiszen az északnyugatias áramlással érkezö levegö a Dévényi-kapun át árasztja el a medencét, pontosan ilyen mintázatú szélirányokkal. A vízfolyások valószínüleg utólag kezdték a szélvájta utakat követni, a völgyek megformálásában nem az övék lehetett a föszerep.
A szerkezeti kiemelkedéseknek-süllyedések szerepe ott lehet fontos, ahol a sugaras minta mellett más irányú völgyek is megjelennek - pl. Somogyban sok vízfolyás jelentös szakaszokon kelet-nyugati irányú. Zalában viszont hiába vannak ott a mélyben (és formálódnak valószínüleg a mai napig) a köolajat csapdázó 1-2 km magasságú, kelet-nyugati irányban elnyúló(!) redök, a felszíni domborzaton ennek a hatása igencsak másodlagos.
Nincs mit. :) Annyit még hozzátennék: a vitákban a becsapódásos eredet soha nem merült fel. A mintázat földtörténeti léptékben egészen fiatal, kialakulása az utóbbi pár százezer évre tehetö (a hasonlóan fiatal…
Nincs mit.![]()
Annyit még hozzátennék: a vitákban a becsapódásos eredet soha nem merült fel. A mintázat földtörténeti léptékben egészen fiatal, kialakulása az utóbbi pár százezer évre tehetö (a hasonlóan fiatal üledékekre hatott). Ennyi idö alatt egy meteoritkrátert nem tüntet el az erózió, a becsapódás helyének nagyon jól kellene látszani - de nem látszik. A becsapódásokkor, nagy nyomás alatt keletkezö tipikus ásványok ill. kidobott (részben megolvadt) törmelékek sem fordulnak elö nálunk. A dombok anyaga legföképpen a helyben lerakódott lösz, ill. egyéb "egyszerü" homokos-agyagos üledék.
Ezen nézzétek meg, itt kiválóan látszik, miröl van szó (vigyázat, 13 MB-os a fájl): http://geophysics.elte.hu/atlas/01A_DTM.png Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".
Ezen nézzétek meg, itt kiválóan látszik, miröl van szó (vigyázat, 13 MB-os a fájl): Link
Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".
Ugye?! :) Köszi,a kimerítõ választ.
Ugye?!
Köszi,a kimerítõ választ.
Ezen nézzétek meg, itt kiválóan látszik, miröl van szó (vigyázat, 13 MB-os a fájl): http://geophysics.elte.hu/atlas/01A_DTM.png Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".
Ezen nézzétek meg, itt kiválóan látszik, miröl van szó (vigyázat, 13 MB-os a fájl): Link
Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".
Sugaras szerkezetet nem látok, de lehet, a szememmel van baj. :-) A D-d mintázata tudomásom szerint a jégkori lösztakaró és a belemélyedõ folyóvölgyek összjátékának köszönhetõ, a folyóvölgyek irányát pedig szerkezeti…
Sugaras szerkezetet nem látok, de lehet, a szememmel van baj. :-)
A D-d mintázata tudomásom szerint a jégkori lösztakaró és a belemélyedõ folyóvölgyek összjátékának köszönhetõ, a folyóvölgyek irányát pedig szerkezeti kiemelkedések határozták meg.
Javítsatok ki, ha tévedek.
Egy kellöen jó felbontású domborzati térképen tényleg tökéletes sugaras mintázatot mutatnak a Dunántúl dombhátai, söt nyomokban a Dunától keletre is átnyúlik ez az alakzat. A "középpont" a Dévényi-kapunál van,…
Egy kellöen jó felbontású domborzati térképen tényleg tökéletes sugaras mintázatot mutatnak a Dunántúl dombhátai, söt nyomokban a Dunától keletre is átnyúlik ez az alakzat. A "középpont" a Dévényi-kapunál van, meghosszabbítva pontosan ide futnak össze Zala É-D irányú, Somogy ÉÉNy-DDK irányú, és Fejér, Tolna, valamint a Gödöllöi-dombság ÉNy-DK irányú völgyei-dombhátai. A jelenség eredete a mai napig vitatott, de a legvalószínübb (és a józan ész is ezt diktálja), hogy a völgyeket a szél alakította - hiszen az északnyugatias áramlással érkezö levegö a Dévényi-kapun át árasztja el a medencét, pontosan ilyen mintázatú szélirányokkal. A vízfolyások valószínüleg utólag kezdték a szélvájta utakat követni, a völgyek megformálásában nem az övék lehetett a föszerep.
A szerkezeti kiemelkedéseknek-süllyedések szerepe ott lehet fontos, ahol a sugaras minta mellett más irányú völgyek is megjelennek - pl. Somogyban sok vízfolyás jelentös szakaszokon kelet-nyugati irányú. Zalában viszont hiába vannak ott a mélyben (és formálódnak valószínüleg a mai napig) a köolajat csapdázó 1-2 km magasságú, kelet-nyugati irányban elnyúló(!) redök, a felszíni domborzaton ennek a hatása igencsak másodlagos.
Sugaras szerkezetet nem látok, de lehet, a szememmel van baj. :-) A D-d mintázata tudomásom szerint a jégkori lösztakaró és a belemélyedõ folyóvölgyek összjátékának köszönhetõ, a folyóvölgyek irányát pedig szerkezeti…
Sugaras szerkezetet nem látok, de lehet, a szememmel van baj. :-)
A D-d mintázata tudomásom szerint a jégkori lösztakaró és a belemélyedõ folyóvölgyek összjátékának köszönhetõ, a folyóvölgyek irányát pedig szerkezeti kiemelkedések határozták meg.
Javítsatok ki, ha tévedek.
Már nagyon régen szemet szúrt nekem a domborzati térképeken a Dunántúli dombság vonalba rendezõdése.Sugaras mintát mutat.Nem lehet,hogy egy becsapódási kráter nyomai?Vagy inkább ex-vízi áramlat?…
Már nagyon régen szemet szúrt nekem a domborzati térképeken a Dunántúli dombság vonalba rendezõdése.Sugaras mintát mutat.Nem lehet,hogy egy becsapódási kráter nyomai?Vagy inkább ex-vízi áramlat?
Link
Itt nagyítsatok a max,32x-re.
A lényeg lemaradt: http://www.youtube.com/watch?v=LESBxErmZ-U
A lényeg lemaradt: Link