Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Atyavilág...ekkora szelenit kristályokat! ..nagyon durva...az ásványszekrényemben itt pihen egy tenyérnyi méretû, elképzeltem barlangüreg méretben..de ezek..a MÁFI-ban láttam vitrinben a felsõpetényi agyagbányából egy…
Atyavilág...ekkora szelenit kristályokat!..nagyon durva...az ásványszekrényemben itt pihen egy tenyérnyi méretû, elképzeltem barlangüreg méretben..de ezek..a MÁFI-ban láttam vitrinben a felsõpetényi agyagbányából egy embernyi példányt, de az is eltörpül e barlang kincsei mellett..mondjuk az ezoterikus vénájúak behalnának ennyi pozitív energia láttán
http://www.stormchaser.ca/Caves/Naica/Naica.html A mexikói óriáskristály-barlang
Link
A mexikói óriáskristály-barlang
..nagyon durva...az ásványszekrényemben itt pihen egy tenyérnyi méretû, elképzeltem barlangüreg méretben..de ezek..a MÁFI-ban láttam vitrinben a felsõpetényi agyagbányából egy embernyi példányt, de az is eltörpül e barlang kincsei mellett..mondjuk az ezoterikus vénájúak behalnának ennyi pozitív energia láttán http://www.stormchaser.ca/Caves/Naica/Naica.html A mexikói óriáskristály-barlang
Link
A mexikói óriáskristály-barlang
Több szempontból elõnyben van a Bajkál: északibb elelyezkedése okán a mezõgazdaság mérgei számára nem nagyon van itt "piac", nem lép fel szignifikáns párolgás, mint az Aralnál, hasadékvölgyet tölt ki, ami ma is…
Több szempontból elõnyben van a Bajkál: északibb elelyezkedése okán a mezõgazdaság mérgei számára nem nagyon van itt "piac", nem lép fel szignifikáns párolgás, mint az Aralnál, hasadékvölgyet tölt ki, ami ma is növekszik, így a tónak is lenne lehetõsége növekedni azonos vízbefolyás mellett, nem lefolyástalan, így jobban képes tisztulni, igen mély, hatalmas a víztömege (nagyobb, mint az amcsi Nagy Tavaké együtt), édes, illetve nem marakodik egy csokor gyengécske ország a partvidékén. Nem mondom, hogy áldás, ha orosz kézen van a terület, de talán egységesebb fellépést biztosít, ha bármi gond adódik, nincs az, hogy egyik "birtokos" ország alátesz a másiknak pusztán kivagyiságból... Na meg ugye Világörökség, így globálisan is kap figyelmet, ami itt történik. Az egyetlen lehetséges veszélyforrás az ipari szennyezés, de egyelõre nem hallottam semmi durva dologról.
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Így van, mesevilág lenne, ha a politikai viszonyok a XX.században nem borították volna fel azt a régiót sem. Azon csodálkozom, hogy messzebb, a Bajkál-tavat (egy másik csoda) még nem tették tönkre, bár azt nehezebb és…
Így van, mesevilág lenne, ha a politikai viszonyok a XX.században nem borították volna fel azt a régiót sem.
Azon csodálkozom, hogy messzebb, a Bajkál-tavat (egy másik csoda) még nem tették tönkre, bár azt nehezebb és ki tudja mi zajlik a színfalak mögött.
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Pedig a kulturális kincseik is megérdemelnék, hogy normálisan (értsd: a terror- és halálos fertõzés veszélye nélkül) lehessen oda is utazni. A Selyemút mentén kialakult kis államok, gyönyörû városok lassan a feledésé…
Pedig a kulturális kincseik is megérdemelnék, hogy normálisan (értsd: a terror- és halálos fertõzés veszélye nélkül) lehessen oda is utazni. A Selyemút mentén kialakult kis államok, gyönyörû városok lassan a feledésé lesznek, pedig egykor a mesés keletbe õk is beletartoztak... Szamarkand, Bokhara és a többi "mesebeli" város... :-(
A természeti szépségeik pedig valóban az üde hegyi patakvölgyektõl a félsivatagos-sztyeppés régióig mindent tartalmaznak. Szóval nagyjából kimeríthetetlen vidék, innen származik a kedvenc "fûszerem", a fokhagyma is. Meg még egy csomó, ma a kertekben termelt növény, gyümölcs, zöldség...
Remek cikk, gratulálok, élvezet (ha a szomorú tartalom miatt nem is öröm) olvasni. Egyébként naponta nézve a híreket - és megpróbálva elvonatkoztatni azoktól - én is gyakran elgondolkodtam azon, micsoda szépséges helyen…
Remek cikk, gratulálok, élvezet (ha a szomorú tartalom miatt nem is öröm) olvasni.
Egyébként naponta nézve a híreket - és megpróbálva elvonatkoztatni azoktól - én is gyakran elgondolkodtam azon, micsoda szépséges helyen (persze ízlés dolga) terül el pl. az a sok "sztán" ország; és nem tudnak mit kezdeni vele, a politikai helyzet miatt nagyon rejtve maradnak.
Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)
Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)
Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)
Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)
Köszi a cikket, kitûnõen megírtad. "Nem messze" (pár ezer km) van a tótól a Badhiz Nemzeti Park, ahova ezelõtt 8 évvel ezelõtt majdnem eljutottam egy pályázat keretében - a közép-ázsiai "meleg" helyzet miatt végül senki…
Köszi a cikket, kitûnõen megírtad.
"Nem messze" (pár ezer km) van a tótól a Badhiz Nemzeti Park, ahova ezelõtt 8 évvel ezelõtt majdnem eljutottam egy pályázat keretében - a közép-ázsiai "meleg" helyzet miatt végül senki sem ment ki.
(Badhiz Türkmenisztán déli részén az afganisztáni-iráni határ közelében található, igazi turáni homokos-füves sztyeppvidék, aminek sivárságát a tavaszi 1-2 hetes esõzés valóságos vadvirágos meseországgá változtatja. Jónéhány éve "Az orosz medve birodalma" c. természetfilm-sorozat egyik epizódja is bemutatta ezt a csodát.
Íme egy szemléletes kép: http://unimaps.com/aral-sea/aralmap.gif
Íme egy szemléletes kép: Link
Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)
Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)
Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)
Köszönöm a munkádat, hogy felkerülhetett! Annak meg külön örülök, hogy további gondolkodásra ébresztett, még akkor is, ha aztán álmos lettél. :-)
Az elismerésem még elmaradt, noha a felületbe illesztés és publikálás nekem adatott meg, nagyszerû munka! Okoztál is egy álmos napot, he-he! Mivel késõ éjszakáig foglalkoztam a cikked elolvasása után az Aral-tó…
Az elismerésem még elmaradt, noha a felületbe illesztés és publikálás nekem adatott meg, nagyszerû munka!
Okoztál is egy álmos napot, he-he!
Mivel késõ éjszakáig foglalkoztam a cikked elolvasása után az Aral-tó jövõjével és lehetõségeivel.
Köszönöm, srácok! :-)
Köszönöm, srácok! :-)
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Kész van a cikkem, amint azt a párbeszéd a modikkal fórumban is jeleztem. Délután még átolvasom (most meló), és a Tiétek, ha kell. :-)
Az 50-es években adta ki a parancsot a szovjet gazdasági vezetés, hogy márpedig a Turáni sivatagokból váljék a világ legnagyobb gyapottermesztõ vidéke.. Nagy agytröszt volt az illetõ.
Az 50-es években adta ki a parancsot a szovjet gazdasági vezetés, hogy márpedig a Turáni sivatagokból váljék a világ legnagyobb gyapottermesztõ vidéke.. Nagy agytröszt volt az illetõ.
Ha megnézel bármely térképet, ami nem az elmúlt 1-2 évben készült, még a 60-as partvonalat jelölik rajta, ahogy anno tanultuk az iskolában is. Évek óta figyelem, valamikor 2-3 éve a Földgömb is hozott egy cikket róla,…
Ha megnézel bármely térképet, ami nem az elmúlt 1-2 évben készült, még a 60-as partvonalat jelölik rajta, ahogy anno tanultuk az iskolában is. Évek óta figyelem, valamikor 2-3 éve a Földgömb is hozott egy cikket róla, az még döbbenetesebb volt, a láthatóan sivatagszerû környezetben rozsdálló egykori hajókkal...
Link
Link
Link
A történet a szovjet érában kezdõdött, amikor a folyók, amelyek az Aralt táplálták, intenzív öntözésre lettek befogva, köszönhetõen a hatalom szava által mezõgazdasági mûvelésbe vont területek növelésének. (félreértés ne essék, évszázadok óta volt ott öntözéses gazdálkodás, de ésszerû keretek közt, így a tó mérete csak a csapadékhozammal mutatott összefüggéseket.)
Amióta elkezdett kiszáradni, az egykori meder sós pora miatt rendkívüli módon megnõtt a környék lakói közt a szilikózis jellegû tüdõbaj (a lakosság harmadát érinti), ennek köszönhetõen a várható életkor 64-rõl 51 évre csökkent... Ehhez hozzájárult, hogy rengeteg vegyszerrel is szennyezték a környezetet, mind a mezõgazdaság, mind az ipar részérõl.
Mindez úgy, hogy a tó (voltaképp ugye tenger, mert sós) lefolyástalan...
Megérne egy cikket a téma...
Az északi kisebb tavat sikerült megmenteni a duzzasztógáttal, viszont a déli, nagyobb területû így végleg ki fog száradni, csak idõ kérdése.
Az északi kisebb tavat sikerült megmenteni a duzzasztógáttal, viszont a déli, nagyobb területû így végleg ki fog száradni, csak idõ kérdése.
Ha megnézel bármely térképet, ami nem az elmúlt 1-2 évben készült, még a 60-as partvonalat jelölik rajta, ahogy anno tanultuk az iskolában is. Évek óta figyelem, valamikor 2-3 éve a Földgömb is hozott egy cikket róla,…
Ha megnézel bármely térképet, ami nem az elmúlt 1-2 évben készült, még a 60-as partvonalat jelölik rajta, ahogy anno tanultuk az iskolában is. Évek óta figyelem, valamikor 2-3 éve a Földgömb is hozott egy cikket róla, az még döbbenetesebb volt, a láthatóan sivatagszerû környezetben rozsdálló egykori hajókkal...
Link
Link
Link
A történet a szovjet érában kezdõdött, amikor a folyók, amelyek az Aralt táplálták, intenzív öntözésre lettek befogva, köszönhetõen a hatalom szava által mezõgazdasági mûvelésbe vont területek növelésének. (félreértés ne essék, évszázadok óta volt ott öntözéses gazdálkodás, de ésszerû keretek közt, így a tó mérete csak a csapadékhozammal mutatott összefüggéseket.)
Amióta elkezdett kiszáradni, az egykori meder sós pora miatt rendkívüli módon megnõtt a környék lakói közt a szilikózis jellegû tüdõbaj (a lakosság harmadát érinti), ennek köszönhetõen a várható életkor 64-rõl 51 évre csökkent... Ehhez hozzájárult, hogy rengeteg vegyszerrel is szennyezték a környezetet, mind a mezõgazdaság, mind az ipar részérõl.
Mindez úgy, hogy a tó (voltaképp ugye tenger, mert sós) lefolyástalan...
Megérne egy cikket a téma...
Nemá! :S :S Ez döbbenet!
Nemá!
Ez döbbenet!
Tanulságos képsorozat az emberi hatásra eltûnõ hatalmas méretû Aral-tóról: http://earthobservatory.nasa.gov/Features/WorldOfChange/aral_sea.php A legutolsó kép két hetes, elég döbbenetes, lassan már egy aranyhal is alig…
Tanulságos képsorozat az emberi hatásra eltûnõ hatalmas méretû Aral-tóról:
Link
A legutolsó kép két hetes, elég döbbenetes, lassan már egy aranyhal is alig fér el benne...
Hm... honnan ez a szó? Eddigi geológus pályafutásom során ezt még egyszer sem hallottam, mindig grauwacke néven emlegettük, hol németesen, hol magyarosan ("grauvakke") írva. :)
Hm... honnan ez a szó? Eddigi geológus pályafutásom során ezt még egyszer sem hallottam, mindig grauwacke néven emlegettük, hol németesen, hol magyarosan ("grauvakke") írva.
), ahol a Wacke-t agyagos keselykõként adja meg. Hm... honnan ez a szó? Eddigi geológus pályafutásom során ezt még egyszer sem hallottam, mindig grauwacke néven emlegettük, hol németesen, hol magyarosan ("grauvakke") írva. :)
Hm... honnan ez a szó? Eddigi geológus pályafutásom során ezt még egyszer sem hallottam, mindig grauwacke néven emlegettük, hol németesen, hol magyarosan ("grauvakke") írva.
Szépséges, gratulálok! A Grauwacke magyar megfelelõje keselykõ.
Szépséges, gratulálok!
A Grauwacke magyar megfelelõje keselykõ.
Több évtizedes álmom teljesült: kaptam egy trilobitát! Muterom járt cseh körutazáson és ott vásárolta nekem a kövületet, aki árulta, maga gyûjtötte a Jince-környéki hegyekben. Az egész van vagy 2,5 centis, de trilobita…
Több évtizedes álmom teljesült: kaptam egy trilobitát! Muterom járt cseh körutazáson és ott vásárolta nekem a kövületet, aki árulta, maga gyûjtötte a Jince-környéki hegyekben. Az egész van vagy 2,5 centis, de trilobita és az enyém :-))
A lelõhely:
Link
A jószág:
Link
A hordozó kõzete egy grauwacke nevû kinézetre homokkõszerû kõzet, biztos van magyar neve, de nem tudom...
Több évtizedes álmom teljesült: kaptam egy trilobitát! Muterom járt cseh körutazáson és ott vásárolta nekem a kövületet, aki árulta, maga gyûjtötte a Jince-környéki hegyekben. Az egész van vagy 2,5 centis, de trilobita…
Több évtizedes álmom teljesült: kaptam egy trilobitát! Muterom járt cseh körutazáson és ott vásárolta nekem a kövületet, aki árulta, maga gyûjtötte a Jince-környéki hegyekben. Az egész van vagy 2,5 centis, de trilobita és az enyém :-))
A lelõhely:
Link
A jószág:
Link
A hordozó kõzete egy grauwacke nevû kinézetre homokkõszerû kõzet, biztos van magyar neve, de nem tudom...
:D :D
OK. Mivel Paloznakra nem jössz, majd elintézzük valamelyik bécsi kocsma elõtt, ha én járok arrafelé. :-))) Mese a szamárról és a nyúlról :-))
OK. Mivel Paloznakra nem jössz, majd elintézzük valamelyik bécsi kocsma elõtt, ha én járok arrafelé. :-)))
Mese a szamárról és a nyúlról :-))
Ó, én sem vitaképpen írtam :) Áki 8)
Ó, én sem vitaképpen írtam
Áki
Nem fogok Veled vitázni :-) Én ennek hiszek: Location Uncertainty horizontal +/- 5.6 km (3.5 miles); depth fixed by location program Elég sokféle mérés összehasonlító eredményeivel hozták ki az 50-et, vannak még ott…
Nem fogok Veled vitázni :-) Én ennek hiszek:
Location Uncertainty horizontal +/- 5.6 km (3.5 miles); depth fixed by location program
Elég sokféle mérés összehasonlító eredményeivel hozták ki az 50-et, vannak még ott fülek az oldalon, azon kis linkek, szóval elég sok adat van még ott.
Az, hoyg a japók alatt volt, nem változtat a dolgon, mivel õk is sokféle mérõállomás adataiból tudják csak kiszámolni.
A jappánoknak jobban hiszek, hiszen csak alattuk volt :) http://www.jma.go.jp/en/quake/20090813075305389-130749.html
A jappánoknak jobban hiszek, hiszen csak alattuk volt
http://earthquake.usgs.gov/eqcenter/recenteqsww/Quakes/us2009kfcp.php Itt 51km-t írnak, nem mintha a mi szempontunkból nem volna mindegy. :-)
Link
Itt 51km-t írnak, nem mintha a mi szempontunkból nem volna mindegy. :-)
Link Újabb földrengés Japánban, 280 km-re Tokio-tól, 40 km-es fészekmélységben, 6,5-ös erõsség.
Újabb földrengés Japánban, 280 km-re Tokio-tól, 40 km-es fészekmélységben, 6,5-ös erõsség.
Köszi szépen a járulékos információkat :) És megintcsak sorry a késedelmes válaszért, de mostanában meghalni sincs idõm... :(
Köszi szépen a járulékos információkat
Köszi szépen, közben nézem én is a USGS oldalán. Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni…
Köszi szépen, közben nézem én is a USGS oldalán.
Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni "elegyedéséhez" kötött.
A Japán környéki rengések fészekmélységei:
Link
Itt követetõ, hogy a fészekmélység hogyan változik a lemezszegélyek felszíni találkozásához viszonyítva, minél távolabb vagyunk e ponttól, annál mélyebb a rengés fészke. A 300 km alatti rengéseket hívják csak nagy fészekmélységûnek ugyan, de a 70km alattiak már elvileg a Benioff-zónához kötõdnek, vagyis ahhoz a régióhoz, ahol az alábukó lemez már a köpenybe ér. A fészekmélységek kijelölik az alábukás területét, ezt minden alábukó lemezszegélynél lehet követni pusztán a fészekmélységek ismeretében.
A sekély rengés ez esetben kimondottan a két lemezszegély mechanikai egymásra hatása okán pattant ki, a nagyobb mélységû jóval mélyebben van a lemezek találkozásánál. Ha megnézed a belinkelt ábrát, nagyon szépen kirajzolja az egész meredeken alábukó lemezt a rengéseket jelzõ pöttyökkel.
És megintcsak sorry a késedelmes válaszért, de mostanában meghalni sincs idõm... Bocsánat, de utána már nem engedett be az oldal :÷i A fészekmélység 27 km volt; figyelemreméltó, hogy ezzel a rengéssel (ami 6,6-os volt a Richter-skála szerint) egyidõben az Indiai-óceán térségében, az…
Bocsánat, de utána már nem engedett be az oldalA fészekmélység 27 km volt; figyelemreméltó, hogy ezzel a rengéssel (ami 6,6-os volt a Richter-skála szerint) egyidõben az Indiai-óceán térségében, az Andaman-szigeteknél is egy heves rengés volt, 7,6-os erõsséggel, 33 km-es fészekmélységgel.
