És megintcsak sorry a késedelmes válaszért, de mostanában meghalni sincs idõm... 
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Álló- és folyóvizek
6 új kép
Különleges felhők
5 új kép
Eső, Zápor
4 új kép
Gerecse
3 új kép
Alpokalja
3 új kép
Noli írta #271Köszi szépen, közben nézem én is a USGS oldalán. Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni…
Köszi szépen, közben nézem én is a USGS oldalán.
Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni "elegyedéséhez" kötött.
A Japán környéki rengések fészekmélységei:
Link
Itt követetõ, hogy a fészekmélység hogyan változik a lemezszegélyek felszíni találkozásához viszonyítva, minél távolabb vagyunk e ponttól, annál mélyebb a rengés fészke. A 300 km alatti rengéseket hívják csak nagy fészekmélységûnek ugyan, de a 70km alattiak már elvileg a Benioff-zónához kötõdnek, vagyis ahhoz a régióhoz, ahol az alábukó lemez már a köpenybe ér. A fészekmélységek kijelölik az alábukás területét, ezt minden alábukó lemezszegélynél lehet követni pusztán a fészekmélységek ismeretében.
A sekély rengés ez esetben kimondottan a két lemezszegély mechanikai egymásra hatása okán pattant ki, a nagyobb mélységû jóval mélyebben van a lemezek találkozásánál. Ha megnézed a belinkelt ábrát, nagyon szépen kirajzolja az egész meredeken alábukó lemezt a rengéseket jelzõ pöttyökkel.
És megintcsak sorry a késedelmes válaszért, de mostanában meghalni sincs idõm... 