A fészekmélység 27 km volt; figyelemreméltó, hogy ezzel a rengéssel (ami 6,6-os volt a Richter-skála szerint) egyidõben az Indiai-óceán térségében, az Andaman-szigeteknél is egy heves rengés volt, 7,6-os erõsséggel, 33 km-es fészekmélységgel.
Köszi szépen, közben nézem én is a USGS oldalán.
Eszerint tök egyértelmû, hogy semmi direkt összefüggés nincs a két mostani nagy japán rengés közt. Az elsõ, a 297km fészekmélységû az alábukó lemezszegély köpenybeni "elegyedéséhez" kötött.
A Japán környéki rengések fészekmélységei:
Link
Itt követetõ, hogy a fészekmélység hogyan változik a lemezszegélyek felszíni találkozásához viszonyítva, minél távolabb vagyunk e ponttól, annál mélyebb a rengés fészke. A 300 km alatti rengéseket hívják csak nagy fészekmélységûnek ugyan, de a 70km alattiak már elvileg a Benioff-zónához kötõdnek, vagyis ahhoz a régióhoz, ahol az alábukó lemez már a köpenybe ér. A fészekmélységek kijelölik az alábukás területét, ezt minden alábukó lemezszegélynél lehet követni pusztán a fészekmélységek ismeretében.
A sekély rengés ez esetben kimondottan a két lemezszegély mechanikai egymásra hatása okán pattant ki, a nagyobb mélységû jóval mélyebben van a lemezek találkozásánál. Ha megnézed a belinkelt ábrát, nagyon szépen kirajzolja az egész meredeken alábukó lemezt a rengéseket jelzõ pöttyökkel.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
