Villámhír 06:01 Indul a MetNet-előrejelzési verseny 45. sorozata!

Csillagászat és űrkutatás

Meteorológia és társtudományai 11 240 hozzászólás
Eger
#10 290
djrafy írta #10 287

Sziasztok! Ajánlom figyelmetekbe a Lovejoy üstökös észlelése során összegyûlt képeimet és a beszámolót: http://rafeeen1.tumblr.com/post/107232061950/a-lovejoy-ustokos-c-2014-q2-eszlelese

Nagyon szép fénykép, gratulálok önnek hozzá ! nevet
#10 289
djrafy írta #10 287

Sziasztok! Ajánlom figyelmetekbe a Lovejoy üstökös észlelése során összegyûlt képeimet és a beszámolót: http://rafeeen1.tumblr.com/post/107232061950/a-lovejoy-ustokos-c-2014-q2-eszlelese

Remek fotó a tökirõl.
Fehérvárról is simán jön a 10x50-ben.
Lehet majd rámegyek a 200/1000 + EOS 30D-vel nevet
#10 288
djrafy írta #10 287

Sziasztok! Ajánlom figyelmetekbe a Lovejoy üstökös észlelése során összegyûlt képeimet és a beszámolót: http://rafeeen1.tumblr.com/post/107232061950/a-lovejoy-ustokos-c-2014-q2-eszlelese

Nagyon frankó képek. 10 X 50-es binokulárral én is megkerestem a tököst.
Kaposfõ
#10 286
brenya írta #10 284

Perico, 1 percen nem fogunk összeveszni. https://lh3.googleusercontent.com/-fR3tGLkv36A/VJUV1P1FyPI/AAAAAAAANVM/XPYLPNEnJBs/w745-h559-no/SAM_0473%2B1.jpg (Nagy kompozíciós hiba egy ilyen fél fenyõ? Nekem nem tetszik,…

Nem, sõt ilyen méretben a hold mellé ajánlott valami tereptágyat biggyeszteni. nevet
Kaposfõ
#10 281
galervin93 írta #10 280

Hajnalban 1:49-kor szép geminidát láttam, városi fényszennyben is bõven "világított", jó hosszú útja volt, érzésre mínusz magnis lehetett, nagyon fényes volt.

Eléggé gyenge volt az idei szezon. Sok volt a halvány, kicsi rajtag amit még ISO8000-el sem lehetett megfogni. Sok helyen a felhõzet piszkított bele a levesbe. Viszont volt néhány -6mg-s tûzgömb. Arról a kollégák hozhatnának képet, mert nekem egyet nem sikerült elcsípni.
nevet
Kaposfõ
#10 279
atiak2421 írta #10 278

Ekkora méretben én csak annyit látok, hogy vagy az illesztés miatt vagy az obi miatt (vagy mindkettõ :D) a kép szélein el vannak húzva a csillagok, viszont a kép egy jó részén pontszerûek. Egyébként, grat. Igen…

Félig talált. A rossz minõségû objektív felelõs az egyik részéért, a másik féle húzás az EQ3 számlájára írható. Ez a határa sajna. 50mm 5 percen.

Tegnap éjjel készítettem egy 15x4perc ISO1600-asat f4-es rekeszen úgy 3°C-ban... Teljesen más.
Sikerült hozzá darkokat is készíteni, ma kiderül az igazság. Hisztogram második negyedben. Sok baj nem lehet.
nyelvnyujtas
Kalocsa
#10 278
djrafy írta #10 275

Tegnap gyötörtem az EQ3-at egy 1100D-vel és egy 50/1.8-as objektívvel. A tervezett 20 kép helyett csak 4 készült el és azokat használtam fel. Egy kép 300sec expóval ment. Látszik, hogy már bemozdul az egész. A…

Ekkora méretben én csak annyit látok, hogy vagy az illesztés miatt vagy az obi miatt (vagy mindkettõ vidám) a kép szélein el vannak húzva a csillagok, viszont a kép egy jó részén pontszerûek.

Egyébként, grat. Igen tetszetõs. Kár az ISO-ért
Kaposfõ
#10 275
atiak2421 írta #10 274

Értem, köszi. Mindenképp gyötröm még a cuccot ;)

Tegnap gyötörtem az EQ3-at egy 1100D-vel és egy 50/1.8-as objektívvel. A tervezett 20 kép helyett csak 4 készült el és azokat használtam fel. Egy kép 300sec expóval ment. Látszik, hogy már bemozdul az egész.

A Cassiopeia csillagkép

beillesztett kép



Elég tré lett. A csillagok körüli kékesedés az obi számlájára írható fel. Se darkokat, se nem flatet nem tudtam használni. Nem is lett volna értelme négy képnél.
nevet
Kalocsa
#10 274
djrafy írta #10 273

Szerintem alapobjektíves fotózásokra az is használható. Olyan mint egy Vixen. :) Elvileg egy átalakított gép is jól szuperál a nappali fényben ha jó a fehéregyensúly beállítása. Én szereztem egyet külön, de mire…

Értem, köszi. Mindenképp gyötröm még a cuccot kacsint
Kaposfõ
#10 273
atiak2421 írta #10 272

Köszi a választ Rafi. Jómagam is amatõr csillagász vagyok és sajnos tisztában vagyok az "eszközparkom" képességeivel, csak reméltem, hogy hátha van rajtam kívül még olyan csóró :) alak aki még az EQ-1-et is megakar…

Szerintem alapobjektíves fotózásokra az is használható. Olyan mint egy Vixen. nevet

Elvileg egy átalakított gép is jól szuperál a nappali fényben ha jó a fehéregyensúly beállítása. Én szereztem egyet külön, de mire átalakítom, abból nyár is lesz.

Szoktam készíteni, már amikor van lehetõség rá. A flatet érdemes mert utómunkánál nagyon elõjön a vignettálás, meg a piszok ha van. Azt a flattel a progi leszedi.

nevet
Kalocsa
#10 272
djrafy írta #10 270

Ne is álmodj nagyobb gyutávról / ilyen esetben. Jóindulatból mondom. :/ EQ3-al pontos beállítások után 4-5 percet tudok exponálni 50mm-en (ASP-C). De sokszor úgyvagyok vele, hogy hagyom, és hagyom is inkább. Majd jó…

Köszi a választ Rafi.

Jómagam is amatõr csillagász vagyok és sajnos tisztában vagyok az "eszközparkom" képességeivel, csak reméltem, hogy hátha van rajtam kívül még olyan csóró nevet alak aki még az EQ-1-et is megakar bûvölni és segítene nekem ebben. Nyilván PEC-rõl van szó (elfelejtettem megemlíteni eddig), mert ha nem tökéletesen állok pólusra ami elég sanszos ugye ezzel a mechanikával akkor ívet húznának a csillagjaim, de ehelyett nekem "U" betûket írnak igen kis méretben. A gép átalakításon is elgondolkoztam, de sajnos mivel 1 gépem van így nem szeretnék elesni a nem éjszakai témák fotózásától nevet

Kérdés: darkokat, meg flatet szoktál lõni? Valahogy a flatnek nem érzem a súlyát, így sosem próbáltam. Megéri babrálni vele?
Kaposfõ
#10 270
atiak2421 írta #10 269

Sziasztok! Nincs valakinek valami ötlete, anyaga EQ-1 periodikus hiba javítására/kiküszöbölésére? Vagy ne is álmodjak ilyenrõl :) Neten nekem sajnos semmit sem sikerült fellelnem az esetleges megoldásról. 50mm-es obival…

Ne is álmodj nagyobb gyutávról / ilyen esetben. Jóindulatból mondom. :/

EQ3-al pontos beállítások után 4-5 percet tudok exponálni 50mm-en (ASP-C). De sokszor úgyvagyok vele, hogy hagyom, és hagyom is inkább. Majd jó lesz a csillagászat népszerûsítésére, gerillacsillagászatra az állvány.

Szerintem nem PEC van nálad, hanem egyszerûen nemtudsz tökéletesen pólusra állni. Egy EQ-1-esnél nincs is pólustávcsõ.

PEC az abból ered elvileg, ahogy a fogaskerekek összeérnek és súrlódnak és mindig dob egyet a tengely. Ez egy idõ után meglátszik.

Viszont könnyû, gyorsan feállítható állványod tökéletes a 10-20-30mm-es widefield asztrofotókra. Abból párat stackelsz, nem is látszik meg a húzás.

Nálam az EQ3 ilyet tud:

beillesztett kép



Canon EOS1000D
Canon 50/1.8 mark III.

f2.8, ISO800, 20x300sec, utólag leradíroztam a párásságot és a fényszennyezést.
Ez a legjobb kép amit tudtam készíteni natúr gépvázzal.



Ha nagyon érdekel a dolog akkor szerezz be egy Vixen polarie-t és egy átalakított fényképezõgépet. (350-400-600-1000-1100D). Borsos áruk van de megéri.

Bármi kérdésed van, mi ittvagyunk. nevet
Kalocsa
#10 269
Sziasztok!

Nincs valakinek valami ötlete, anyaga EQ-1 periodikus hiba javítására/kiküszöbölésére? Vagy ne is álmodjak ilyenrõl nevet Neten nekem sajnos semmit sem sikerült fellelnem az esetleges megoldásról. 50mm-es obival még 2-3 perces expóknál is pontszerûek a csillagok, 75 mm-nél már 10-15 sec alatt is látni a tipikus periodikus hibára utaló elmozdulás nyomokat. szomoru
Nagyréde
#10 268
brenya írta #10 267

Most nézem, (eddig nem foglalkoztam vele) hogy lehet az idõtartamot akár 1 évig is választani. Mutatok egy képet, mert a link nem megy át:…

Szia!

Köszönöm a segítséget. nevet
Semmi különösebb oka nincs annak, hogy szeretem egy táblázatban látni ezen adatokat a teljes évre, csak jó volt hogy korábban egy helyen volt és szeretném ha újra meg lenne.

Üdv: Zsolti
#10 267
Budai írta #10 265

Sziasztok! Tudnátok nekem segíteni? Volt egy olyan linkem ami a NASA egyik kalkulátorára mutatott korábban de elveszítettem.A régi kalkulátoruk meg egyszerûen nem mûködik. Szeretném egy évre lekérdezni a…

Most nézem, (eddig nem foglalkoztam vele) hogy lehet az idõtartamot akár 1 évig is választani. Mutatok egy képet, mert a link nem megy át: Link (Ha nem sikerül, írj priviben!)
#10 266
Budai írta #10 265

Sziasztok! Tudnátok nekem segíteni? Volt egy olyan linkem ami a NASA egyik kalkulátorára mutatott korábban de elveszítettem.A régi kalkulátoruk meg egyszerûen nem mûködik. Szeretném egy évre lekérdezni a…

Nem tudok ilyen táblázatról. Megkérdezhetem, hogy milyen tevékenységhez szükséges egyszerre látnod mind a 365 nap adatait? Ha én pl. kíváncsi lennék, hogy március 10-én mikor kel vagy nyugszik a Nap, beírom a dátumot ide: Link
Nagyréde
#10 265
Sziasztok!

Tudnátok nekem segíteni? Volt egy olyan linkem ami a NASA egyik kalkulátorára mutatott korábban de elveszítettem.A régi kalkulátoruk meg egyszerûen nem mûködik. Szeretném egy évre lekérdezni a napkelte-napnyugta idõpont táblázatot egy GPS koordináta vagy konkrét település név megadása után a saját lakóhelyemre (Heves-megye Nagyréde).Tehát globális keresõ kellene. Próbáltam az imént a NASA oldalán de nem találtam éves lehetõséget, mindig csak az aktuális napot mutatja ahol ugyan a koordináták alapján számol de nekem a teljes évre kellene. szomoru
Ha tudtok segíteni (leginkább egy konkrét linkkel) azt elõre is köszönöm szépen!!! Üdv. Mindenkinek.
#10 262
Astroman írta #10 260

Gond nélkül szabadszemes! Mintha a Vénusz lenne elõtte csak más az alakja. :) http://optech.comlu.com/astronomy/sun/photos/2014.10.25_sunspot.jpg http://optech.comlu.com/astronomy/sun/photos/2014.10.25_sunspot_1.jpg

Kezd eléggé elfordulni, remélem azért holnap sikerül lekapnom. (Bár ilyen nagyításról én csak álmodom.) Gratula!
Szeged
#10 258
Astroman írta #10 257

Ma évek után rápillantottam a Napra és lám szabadszemes napfolt. Így lefotografáltam. ) http://optech.comlu.com/astronomy/sun/photos/2014.10.19_sunspot.jpg…

De jó!
Holnap a ködös helyeken szépen meglehet majd figyelni, illetve délután a felhõsödõ területeken is szabad szemes lesz. :-)
Kaposfõ
#10 254
RZsoka, Brenya Köszönöm! nevet

Micibot! Az a kp index kevés. Több 8-as kell egymás után. A Hollandoknál gyengén látszódott a függöny.
nevet

Tegnap voltunk kint fotózni. Készítettem egy klasszis Tejutas widefield asztrofotót. Azthiszem 20x2,5 perc + ugyanannyi dark + még a flat hátravan a mai napon, azt gyorsan elkészítem majd aztán összerakom a fotót. Kicsit sikerült elcsesznem mert a Tejút belemászott a horizontba, de majd meglátjuk mi lesz vele.

Készítettünk csomó asztrotájképet, zoomos Tejutat. Hûvös, párás idõ volt Zselicben és csak úgy bõgött az erdõ a szarvasbõgések miatt.

Az este záróakkordjaként feltettem a mechanikára a jóbarát 300f4 L-es objektívjét. Mivel a másik gép még natúrban készítette a darkokat a távkioldóval, ezért csak 30 sec volt a legnagyobb záridõ amit használharttunk. A 6Dnél meg nemkellett nagyon takarékoskodni az ISO-val. Felnyomtam 6400-ra aztán teljes tûzerõ.

Eredmények:
- Androméda M31 sikít... porsávok látszanak, illetve jól kivehetõ volt a képen a kísérõgalaxis az M110.
- Fiastyúk még túl alacsonyan volt és fényszennyezésben úszott, de látszódott a ködössége
- Hattyú csillagképen életemben elõször sikerült lefotózni a Fátyol-köd-öt.

Ezt a Fátyol-ködöt Daraboshegyen láttam egy 300/1500-as Dobsonon át... Lenyûgözõ volt szabad szemmel... örökre nyomot hagyott bennem a látványa. + 1 doubleboost a csillagászat utáni rajongásomnak.
nevet

- Az Omega és a Sas köd is elsõ expozicióra meglett. Ilyen tisztán és bemozdulásmentesen még nemsikerült lefotóznom.

Hamarosan a képek is jönnek. nevet
#10 252
djrafy írta #10 250

Sziasztok! A bátorligeti Tejútíves képem a hónap asztrofotója lett a National Geographic oldalán: http://www.ng.hu/Fold/2014/08/a_honap_asztrofotoja_a_tejut_boltozata_alatt :)

Nagyon szép kép, megérdemelten lett a hónap asztrofotója!
#10 249
Thermometer írta #10 248

Én is az amatõr meteorológus fejével gondolkodva úgy éreztem, hogy, mivel az aszteroida sok objektum gravitációs terén fog áthaladni, melyek pályáját módosítani fogják, itt csak valószínûséget lehet megadni.…

Én optimista lennék ebben a kérdésben.
Még ha 1 km.-es szikla darab is, a földi légkörbe hatolva úgyis felizzik, és felrobban, darabokra hull. Esetleg a becsapódási irány se lesz merõleges, amit a légkör felemészt. Persze lehetnek majd légköri- geothermikus jelenségek, hosszabb idõszakra, de nem jelenthet éghajlat változást. Az év eleji orosz meteor is csak nagy durranással járt a körzetben, és a becsapódás csak egy kacsaúsztató gödröt vájt.
Vagy vegyük a Holdat, ott ugye semmi fékezõ erõ sincs, se víz. Ott is látszik egy nagy kráter,lent délkeletem, ami sávos anyag kidobódást okozott,több millió évvel ezelõtt. És mégis egyben van a Hold.
Vagy nézzük a Föld tömegét, a hegyeket. Mennyi sok 10 - esetleg 50-200 kilométeres láncolatok vannak... csak megfogják,és bekebelezik azt az aszteroidát.
Különben meg; az utóbbi 20-40 évben tömegével jelennek meg ilyen világvége, katasztrofális elmélkedések. És ez csak 20-40 év. Hol vagyunk mi a több ezer éves emberi léttõl?
#10 248
galervin93 írta #10 247

Sok ismeretlen objektum keringhet a Naprendszerben, amelyik befolyásolhatja pályáját ennyi idõ alatt. Akár közvetett, akár közvetlen módon. (De az ismert objektumok tömege sem biztosan pontos, szerintem már csak ez is…

Én is az amatõr meteorológus fejével gondolkodva úgy éreztem, hogy, mivel az aszteroida sok objektum gravitációs terén fog áthaladni, melyek pályáját módosítani fogják, itt csak valószínûséget lehet megadni.
Furcsállottam is, hogy ennyire definitív dolgot állít a cikkíró, ráadásul szakemberekre hivatkozva. A csillagászatban annyira nem vagyok otthon, gondoltam, megkérdezem az "illetékes" fórumtársakat.
Az biztos, hogy a bulvár-újságírásnak ez az egyik kedvenc riogató témája, ti. az aszteroida becsapódás. Filmek is készültek, melyek nagyon szemléletessé tették az ilyen katasztrófákat. Persze, hogy az ember, még ha legyint is és sajtókacsának tartja a hírt, kissé ideges lesz tõle.
#10 247
Thermometer írta #10 244

Több kérdésem is lenne a csillagász kollégákhoz. Nem szoktam ugyan bulvárlapot olvasni, de ma este véletlenül a kezembe került a Blikk egy száma, és beleolvasgattam. Egy rövidke cikk arról szólt, hogy pontosan 866 év…

Sok ismeretlen objektum keringhet a Naprendszerben, amelyik befolyásolhatja pályáját ennyi idõ alatt. Akár közvetett, akár közvetlen módon. (De az ismert objektumok tömege sem biztosan pontos, szerintem már csak ez is okozhatna galibát.) Ilyen idõre elõre lehetetlen pályát elõrejelezni (tiszta meteorológia :-) ). Meg gondolom van kismillió egyéb dolog, ami nekem nem jut eszembe. :-)
Kisvárda
#10 246
Meteo írta #10 245

2013-as adatok szerint 1 a 4000-hez az esélye a becsapódásnak 2880-ban. Addigra már úgy is elpusztítjuk a ma ismert Földet.. Ráadásul 2150-ben fog találkozni egy másik aszteroidával, ami lekoccolja az útjáról :)

a wikipedia szerint most épp õ a legesélyesebb példány Link de ez még addig változhat nevet
Kisvárda
#10 245
Thermometer írta #10 244

Több kérdésem is lenne a csillagász kollégákhoz. Nem szoktam ugyan bulvárlapot olvasni, de ma este véletlenül a kezembe került a Blikk egy száma, és beleolvasgattam. Egy rövidke cikk arról szólt, hogy pontosan 866 év…

2013-as adatok szerint 1 a 4000-hez az esélye a becsapódásnak 2880-ban. Addigra már úgy is elpusztítjuk a ma ismert Földet.. Ráadásul 2150-ben fog találkozni egy másik aszteroidával, ami lekoccolja az útjáról nevet
#10 244
Több kérdésem is lenne a csillagász kollégákhoz. Nem szoktam ugyan bulvárlapot olvasni, de ma este véletlenül a kezembe került a Blikk egy száma, és beleolvasgattam.
Egy rövidke cikk arról szólt, hogy pontosan 866 év múlva vége lesz a világnak (mármint földi világunknak)
Az apokalipszist az 1950 DA elnevezésû aszteroida hozza el. Ez egy nagyjából 1 km átmérõjû égitest, mely óránként 61 ezer kilométeres sebességgel száguld a Föld felé.
A NASA szakemberei állítólag pontosan meg tudták határozni a becsapódás idejét és helyét: 2880 március 16. ,Atlanti-óceán. A cikk szerint a szokottnál lényegesen nagyobb sebességû aszteroida olyan energiájú ütközést fog produkálni, mely teljesen eltörli a földi életet.
Kérdéseim: valóban meg lehet határozni ennyi évre elõre egy ilyen "ûrkarambol" pontos idejét, és az aszteroida-becsapódás helyét? Mennyire kell komolyan vennünk ezt a hírt? Az 1950 DA tényleg alkalmas a földi élet teljes kiirtására?
Van-e jelenleg -ha csak az ötlet szintjén is- valami módszer egy hasonló katasztrófa elhárítására?
#10 242
Hú, az jó szoros közelség lesz!

Más.
13-án este 10-11 körül (perseida-nézés közben) láttam egy érdekeset. Azt hittem, nóva, egy kb. 2m-s állócsillagnak látszott a Kígyótartó feje fölött. Aztán fél percen belül elhalványodott. Aztán kb. 10 perc után megint feltünt, kicsit lejjebb, kicsit balra (ebben a "balrá"-ban nem tudom, mennyi volt a Föld forgása). Aztán fél perc múlva megint eltûnt. Aztán kb. 10 perc múlva megint feltûnt, ekkor már az alfa Oph-tól balra. Aztán megint eltûnt, többet nem láttam, összesen 3 felfénylést figyeltem meg. Olyan volt, mintha egy geostacionárius-közeli pályájú mûhold produkálta volna.
Minden idõmeghatározás hozzávetõleges, nem volt nálam óra.