A másik kérdésem pedig az, hogyha egy fekete lyuk közelébe egy igen nagy méretû bolygó vagy "valami más" kerülne, mi történhetne? Mert ugye a fekete lyukak csak pár km átmérõjûek(ha jól tudom ), bár a gravitációs erõ óriási... Jó képek. Szépen látszik az Antares színén hogy nem mai gyerök már ;) Ezen meg még most is nevetek: 8)
Jó képek. Szépen látszik az Antares színén hogy nem mai gyerök már
Ezen meg még most is nevetek:
Jó képek. Szépen látszik az Antares színén hogy nem mai gyerök már ;) Ezen meg még most is nevetek: 8)
Jó képek. Szépen látszik az Antares színén hogy nem mai gyerök már
Ezen meg még most is nevetek:
Jó képek. Szépen látszik az Antares színén hogy nem mai gyerök már ;) Ezen meg még most is nevetek: 8)
Jó képek. Szépen látszik az Antares színén hogy nem mai gyerök már
Ezen meg még most is nevetek:
Tegnap esti képek Az alkonyi égen látható Oroszlán, a Szaturnusz meg a Mars: http://users.atw.hu/ediacara7/0621/images/PICT7818.png Felkelt Skorpió: http://users.atw.hu/ediacara7/0621/images/PICT7822.png ugyanõ kicsit…
Tegnap esti képek Az alkonyi égen látható Oroszlán, a Szaturnusz meg a Mars: http://users.atw.hu/ediacara7/0621/images/PICT7818.png Felkelt Skorpió: http://users.atw.hu/ediacara7/0621/images/PICT7822.png ugyanõ kicsit…
Hírek szerint galaxisunkban, 42 fényévre tõlünk egy mini-naprendszert fedeztek fel amerikai csillagászok. Érdekessége az, hogy a rendszer 3 Super-Earth bolygót is tartalmaz, melyek közül az egyiknek csak 4-szer nagyobb…
Hírek szerint galaxisunkban, 42 fényévre tõlünk egy mini-naprendszert fedeztek fel amerikai csillagászok. Érdekessége az, hogy a rendszer 3 Super-Earth bolygót is tartalmaz, melyek közül az egyiknek csak 4-szer nagyobb a tömege a Földénél, a nap pedig a mi Napunkhoz nagyon hasonló.
Hírek szerint galaxisunkban, 42 fényévre tõlünk egy mini-naprendszert fedeztek fel amerikai csillagászok. Érdekessége az, hogy a rendszer 3 Super-Earth bolygót is tartalmaz, melyek közül az egyiknek csak 4-szer nagyobb…
Hírek szerint galaxisunkban, 42 fényévre tõlünk egy mini-naprendszert fedeztek fel amerikai csillagászok. Érdekessége az, hogy a rendszer 3 Super-Earth bolygót is tartalmaz, melyek közül az egyiknek csak 4-szer nagyobb a tömege a Földénél, a nap pedig a mi Napunkhoz nagyon hasonló.
Mivel elszublimált ezért vízjég! Megvártam a bizonyítékot! http://hirek.csillagaszat.hu/mars/20080620-jeg-a-marson.html :)
Mivel elszublimált ezért vízjég! Megvártam a bizonyítékot! http://hirek.csillagaszat.hu/mars/20080620-jeg-a-marson.html :)
A Phoenix eddig nem talált vizet a Vörösön. Pontosabban a leszállási helyén. Már csak arról a fehér anyagról kell eldönteni hogy micsudi, ami az elmúlt pár solban ott szemezik a szondával. A TEGA egy ideig még el lesz…
A Phoenix eddig nem talált vizet a Vörösön. Pontosabban a leszállási helyén. Már csak arról a fehér anyagról kell eldönteni hogy micsudi, ami az elmúlt pár solban ott szemezik a szondával. A TEGA egy ideig még el lesz foglalva a nem rég belerázogatott mintával, úgyhogy még várni kell a titokzatos fehérke kilétének tisztázásáraAmúgy két tipp van: vagy vízjég, vagy valamilyen fémsó. Annyira nem volt idõm utánaolvasgatni, de nincs a madárka tarsolyában valami spektrométer amivel meg todná vizsgálni az összetételt közvetetten?
http://ualr.edu/news/index.php/2008/06/03/new-method-developed-to-weigh-resolve-distant-black-holes/ Elvileg egy elég egyszerû(nek tûnõ) módszer. Amúgy mintha már olvastam volna róla. Sajnos publikációt nem találok…
Link Elvileg egy elég egyszerû(nek tûnõ) módszer. Amúgy mintha már olvastam volna róla. Sajnos publikációt nem találok róla, pedig jó lenne tudni hogy (elképzelésük szerint) miként "tekeredhet" így fel a sûrûséghullám.
Ma hajnali égkép északnyugat felé: http://www.kismadar.hu/pics/890/full/a2a99ff87f0c177e800ee2ae22f1db07.jpg
Ma hajnali égkép északnyugat felé:
Link
Itt vannak a mûszerei: http://www.nasa.gov/mission_pages/phoenix/spacecraft/index.html Nekem is a só jutott még eszembe, de elvileg a rbotkar kellett, hogy kikaparjon belõle is, így a jövõ héten, mire lesz valami…
Itt vannak a mûszerei: Link
Nekem is a só jutott még eszembe, de elvileg a rbotkar kellett, hogy kikaparjon belõle is, így a jövõ héten, mire lesz valami eredmény a TEGA hevítõkemence mûszereibõl, okosabbak leszünk. A TEGA az elpárologtatott talajt tömegspektrométerrel is vizsgálja.
Nem tudok róla, hogy bármilyen külsõ spektrométer volna a járgányon.
Egy szerencsétlen "kis" pattanásocska éktelenkedik rajta. Legalábbis azon az oldalán amire rálátunk. Hamisítatlan naptevékenységi minimum van
A Phoenix eddig nem talált vizet a Vörösön. Pontosabban a leszállási helyén. Már csak arról a fehér anyagról kell eldönteni hogy micsudi, ami az elmúlt pár solban ott szemezik a szondával. A TEGA egy ideig még el lesz…
A Phoenix eddig nem talált vizet a Vörösön. Pontosabban a leszállási helyén. Már csak arról a fehér anyagról kell eldönteni hogy micsudi, ami az elmúlt pár solban ott szemezik a szondával. A TEGA egy ideig még el lesz foglalva a nem rég belerázogatott mintával, úgyhogy még várni kell a titokzatos fehérke kilétének tisztázására
Amúgy két tipp van: vagy vízjég, vagy valamilyen fémsó. Annyira nem volt idõm utánaolvasgatni, de nincs a madárka tarsolyában valami spektrométer amivel meg todná vizsgálni az összetételt közvetetten?
Nem csak a pixelek száma, hanem az is fontos a képminõséghez, hogy maguk a pixelek a szenzorfelületen mekkorák. Lehet egy fényképezõnek ugyanakkora szenzorfelületen 9 millió pixele, másiknak mondjuk 5 millió, az 5…
Nem csak a pixelek száma, hanem az is fontos a képminõséghez, hogy maguk a pixelek a szenzorfelületen mekkorák. Lehet egy fényképezõnek ugyanakkora szenzorfelületen 9 millió pixele, másiknak mondjuk 5 millió, az 5 milliósnak sokkal jobb minõségû a képe, mert a nagyobb méretû pixelek sokkal kevesebb zajt szednek be.
Nézd meg tehát, hogy az adott gépek közt van-e különbség (n-nel) az érzékelõlapka méretében.
Nem csak a pixelek száma, hanem az is fontos a képminõséghez, hogy maguk a pixelek a szenzorfelületen mekkorák. Lehet egy fényképezõnek ugyanakkora szenzorfelületen 9 millió pixele, másiknak mondjuk 5 millió, az 5…
Nem csak a pixelek száma, hanem az is fontos a képminõséghez, hogy maguk a pixelek a szenzorfelületen mekkorák. Lehet egy fényképezõnek ugyanakkora szenzorfelületen 9 millió pixele, másiknak mondjuk 5 millió, az 5 milliósnak sokkal jobb minõségû a képe, mert a nagyobb méretû pixelek sokkal kevesebb zajt szednek be.
Nézd meg tehát, hogy az adott gépek közt van-e különbség (n-nel) az érzékelõlapka méretében.
Adott egy távcsõ napészleléshez. Primér fókuszban való fényképezéshez van egy 6.2 ill. egy 10.2 megapixeles gép. A napfoltok, fáklyák rögzítésében van láthatóbeli külömbség a két gép által készített fénykép közt? Mi a…
Adott egy távcsõ napészleléshez. Primér fókuszban való fényképezéshez van egy 6.2 ill. egy 10.2 megapixeles gép. A napfoltok, fáklyák rögzítésében van láthatóbeli külömbség a két gép által készített fénykép közt? Mi a véleményetek?
NASA's Phoenix Lander has an Oven Full of Martian Soil 06.11.08 -- NASA's Phoenix Mars Lander has filled its first oven with Martian soil. "We have an oven full," Phoenix co-investigator Bill Boynton of the University…
NASA's Phoenix Lander has an Oven Full of Martian Soil
06.11.08 -- NASA's Phoenix Mars Lander has filled its first oven with Martian soil. "We have an oven full," Phoenix co-investigator Bill Boynton of the University of Arizona, Tucson, said today. "It took 10 seconds to fill the oven. The ground moved."
Link
http://www.universetoday.com/2008/06/09/phoenix-will-try-new-sprinkle-technique/ Azóta valami új? Sikerült vagy mi?! Egy kis könnyû: http://pluto.jhuapl.edu/news_center/news/060808.htm
Na igen, lassan visszaüt a NASA "használtalkatrész" ill. "barkács"-stratégiája. Más NASA-forrásokból az is kederül, hogy a filter csak 1 mm-nél kisebb rögöket enged a fedélzeti labor-kemencébe hullani - szerintem ezt…
Na igen, lassan visszaüt a NASA "használtalkatrész" ill. "barkács"-stratégiája. Más NASA-forrásokból az is kederül, hogy a filter csak 1 mm-nél kisebb rögöket enged a fedélzeti labor-kemencébe hullani - szerintem ezt alaposan alulméretezték. Ha arra gondolok, hogy ez a küldetés hivatott tisztázni az esetleges marsi élet lehetõségét, akkor azt kell mondjam, a takarékoskodást rossz helyen vezették be...
http://www.universetoday.com/2008/06/07/phoenix-suffers-unknown-problem-with-sample-analysis-oven/
Astroman, a sacc/kb. rám vonatkozott nem Rád, mert "emlékezetbõl, kerekítve fejszámoltam", nem néztem utána számszerûen. Bocs :)
Astroman, a sacc/kb. rám vonatkozott nem Rád, mert "emlékezetbõl, kerekítve fejszámoltam", nem néztem utána számszerûen. Bocs
Ez nem sacc/kb! :):) Ez megállapított adat! :) Tehát 8 óra alatt nagyjából 864.000 km, ami átlagosan 2,25 Holdtáv.
Ez nem sacc/kb!
Tehát 8 óra alatt nagyjából 864.000 km, ami átlagosan 2,25 Holdtáv.
Ez nem sacc/kb! :):) Ez megállapított adat! :) Tehát 8 óra alatt nagyjából 864.000 km, ami átlagosan 2,25 Holdtáv.
Ez nem sacc/kb!
Tehát 8 óra alatt nagyjából 864.000 km, ami átlagosan 2,25 Holdtáv.
Jó reggelt Mindenkinek :) Astroman ez sacc/kb. nyolc óra alatt majdnem háromszoros Föld-Hold távolság, nagyon durván egymillió km 8) Játszva a lehetõségekkel, megeshetett volna hogy Tunguz a Holdat "üti hátba" vélhetõen…
Jó reggelt Mindenkinek
Játszva a lehetõségekkel, megeshetett volna hogy Tunguz a Holdat "üti hátba" vélhetõen a nem látható "sötét oldalán"
Ez megállapított adat! Kiegészítésként: A Föld 30 km/s sebességgel kering a Nap körül, tehát óránként mintegy 108000 km-t tesz meg! Így elképzelhetõ, hogy a csávó a keringés alatt megtett utat kihagyta a számításaiból! Aztán, ha lektorálták;…
Kiegészítésként: A Föld 30 km/s sebességgel kering a Nap körül, tehát óránként mintegy 108000 km-t tesz meg!
Így elképzelhetõ, hogy a csávó a keringés alatt megtett utat kihagyta a számításaiból!
Aztán, ha lektorálták; Õk az okosok...!
Astroman ez sacc/kb. nyolc óra alatt majdnem háromszoros Föld-Hold távolság, nagyon durván egymillió km Persze ilyen erõvel az újholdat is "képen nyomhatta" volna, ami nem mindennapi látvány nyújtott volna Túl sok a "mi lenne ha"... Sziasztok! Nem hagy nyugodni a következõ: kezembe vettem a legfrissebb NatGeo-t, amely egy rövid cikkben emlékezik meg a nemsoká száz éves évfordulóját ünneplõ Tunguz-meteorról. Kiemelnék egy részt a cikkbõl: "Nagy…
Sziasztok!
Nem hagy nyugodni a következõ:
kezembe vettem a legfrissebb NatGeo-t, amely egy rövid cikkben emlékezik meg a nemsoká száz éves évfordulóját ünneplõ Tunguz-meteorról. Kiemelnék egy részt a cikkbõl:
"Nagy Szabolcs geológushalgató ehhez még azt is hozzáteszi, hogy ha a meteorit néhány órával elõbb, vagy késõbb érkezik, akkor a robbanás - a Föld forgása miatt - esetleg a közel ugyanazon a szélességi körön található valamelyik nagyváros, azaz Szentpétervár, Helsinki, Stockholm, vagy Oslo fölött következett volna be."
Már elnézést, de szerintem ez egy baromság. Ha jól tudom, akkor a Föld nem csupán forog, hanem kering is a Nap körül. Bár nem számoltam ki, hogy egy óra leforgása alatt mekkora távolságot tesz meg ezen a keringési pályán, de szerintem egy óra múlva már közel sem ott van, ahol elõtte. Jó, tegyük fel, hogy a gravitáció utánna húzza a meteort - és nem meteoritot, mint a cikkben - a megváltozott pálya, valamint az úthossz teljesen megváltoztatná a becsapódási helyszínt is. Szinte bárhová becsapódhatna a meteor.
Szóval most én vagyok hülye, vagy a NatGeo-t még mindig nem lektorálja senki?
Sziasztok! Nem hagy nyugodni a következõ: kezembe vettem a legfrissebb NatGeo-t, amely egy rövid cikkben emlékezik meg a nemsoká száz éves évfordulóját ünneplõ Tunguz-meteorról. Kiemelnék egy részt a cikkbõl: "Nagy…
Sziasztok!
Nem hagy nyugodni a következõ:
kezembe vettem a legfrissebb NatGeo-t, amely egy rövid cikkben emlékezik meg a nemsoká száz éves évfordulóját ünneplõ Tunguz-meteorról. Kiemelnék egy részt a cikkbõl:
"Nagy Szabolcs geológushalgató ehhez még azt is hozzáteszi, hogy ha a meteorit néhány órával elõbb, vagy késõbb érkezik, akkor a robbanás - a Föld forgása miatt - esetleg a közel ugyanazon a szélességi körön található valamelyik nagyváros, azaz Szentpétervár, Helsinki, Stockholm, vagy Oslo fölött következett volna be."
Már elnézést, de szerintem ez egy baromság. Ha jól tudom, akkor a Föld nem csupán forog, hanem kering is a Nap körül. Bár nem számoltam ki, hogy egy óra leforgása alatt mekkora távolságot tesz meg ezen a keringési pályán, de szerintem egy óra múlva már közel sem ott van, ahol elõtte. Jó, tegyük fel, hogy a gravitáció utánna húzza a meteort - és nem meteoritot, mint a cikkben - a megváltozott pálya, valamint az úthossz teljesen megváltoztatná a becsapódási helyszínt is. Szinte bárhová becsapódhatna a meteor.
Szóval most én vagyok hülye, vagy a NatGeo-t még mindig nem lektorálja senki?
Durva közelítéssel fejszámolva LHT éjjel egykor, a Tunguznak és a Földnek is kb. nyolc órával "hátrébb" kellett volna lenni hogy közben a Föld keringve-forogva, óránként 15°-os elfordulással "aláfusson" a Tunguznak,…
Durva közelítéssel fejszámolva LHT éjjel egykor, a Tunguznak és a Földnek is kb. nyolc órával "hátrébb" kellett volna lenni hogy közben a Föld keringve-forogva, óránként 15°-os elfordulással "aláfusson" a Tunguznak, hogy az nagyjából az említett nagyvárosok fölött pukkadjon szét. Ahogy mondtad Zoli, forgás közben kering is a Föld ezt bele kellett volna szõni a cikkbe.(Eppur si muove! mondá Galileo Galilei, bár állítólag nem mondta ki hangosan) igaz õ a Föld forgására mondta (volna) az inkvizíció elõtt, "És mégis mozog", mit ragozom itt a fenébe is. A lényeg, hogy lényegében jól láttad a lényeget
Zoli, az a baj hogy lektorálják... vélhetõen olykor sógor-koma alapon... Nomeg - meg ne sértõdjetek felsõfokú padokat koptatók, mióta mérvadó egy tojáshéjas hallgató vélekedése? Ha kiugró képességû hallgató, véleménye…
Zoli, az a baj hogy lektorálják... vélhetõen olykor sógor-koma alapon... Nomeg - meg ne sértõdjetek felsõfokú padokat koptatók, mióta mérvadó egy tojáshéjas hallgató vélekedése? Ha kiugró képességû hallgató, véleménye NatGeo közlésre méltóan esik latba, bemutatott erre valamiféle pályaszámítást? Ez olyan mint amin pár napja kiakadtam. "Tudományos szakértõ" tévés fõmúsoridõben kijelenti, a "red sprite"-ok természetfölötti lények, haragszanak az emberekre, ezért csak villámláskor jelennek meg néha... a "manó" nevüket is azért kapták mert manóra emlékeztetnek... a világ legnagyobb törpéi, mondja a régi vicc
Sziasztok! Nem hagy nyugodni a következõ: kezembe vettem a legfrissebb NatGeo-t, amely egy rövid cikkben emlékezik meg a nemsoká száz éves évfordulóját ünneplõ Tunguz-meteorról. Kiemelnék egy részt a cikkbõl: "Nagy…
Sziasztok!
Nem hagy nyugodni a következõ:
kezembe vettem a legfrissebb NatGeo-t, amely egy rövid cikkben emlékezik meg a nemsoká száz éves évfordulóját ünneplõ Tunguz-meteorról. Kiemelnék egy részt a cikkbõl:
"Nagy Szabolcs geológushalgató ehhez még azt is hozzáteszi, hogy ha a meteorit néhány órával elõbb, vagy késõbb érkezik, akkor a robbanás - a Föld forgása miatt - esetleg a közel ugyanazon a szélességi körön található valamelyik nagyváros, azaz Szentpétervár, Helsinki, Stockholm, vagy Oslo fölött következett volna be."
Már elnézést, de szerintem ez egy baromság. Ha jól tudom, akkor a Föld nem csupán forog, hanem kering is a Nap körül. Bár nem számoltam ki, hogy egy óra leforgása alatt mekkora távolságot tesz meg ezen a keringési pályán, de szerintem egy óra múlva már közel sem ott van, ahol elõtte. Jó, tegyük fel, hogy a gravitáció utánna húzza a meteort - és nem meteoritot, mint a cikkben - a megváltozott pálya, valamint az úthossz teljesen megváltoztatná a becsapódási helyszínt is. Szinte bárhová becsapódhatna a meteor.
Szóval most én vagyok hülye, vagy a NatGeo-t még mindig nem lektorálja senki?
ÉS sokan el is hiszik. No nem a viccet. Ez van. Lehet ez utóbbit esti mesének szánták. Az elõbbinél nem ismerjük a motivációkat. pedig voltak bizonyára, mert ami a józan eszünknek ellentmond, feltûnik másnak is, csak valamiért hallgat. A Tunguz-téma pedig igénytelen jószág, mindenre felhasználható, csillagászattól a "Tesla lövedéken" át az atomhajtású ûrhajóig ha uborkaszezon van, nincs friss anyag. 
Megint én vagyok. Íme az ûrsikló és az ISS amint a Polarist kerülgetik: http://def.baja.hu/kep/polaris.jpg
Megint én vagyok. Íme az ûrsikló és az ISS amint a Polarist kerülgetik:
Link
