Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
De, a felfénylés a hipernova esetén is megvan, de míg a szupernova esetében ez milliárdszoros nagyságrendben történik (kb. egy egész galaxis fényessége), addig a hipernova billiószoros fényerõsséget ér el, azaz olyan…
De, a felfénylés a hipernova esetén is megvan, de míg a szupernova esetében ez milliárdszoros nagyságrendben történik (kb. egy egész galaxis fényessége), addig a hipernova billiószoros fényerõsséget ér el, azaz olyan fényességü lesz, mint egy galaxishalmaz. Viszont csak a hipernova bocsát ki a pólusain plazma-jetet, ami aztán a GRB-t okozza, mai tudásunk szerint.
Kösz a választ! Akkor ha jól értem ezek a speciális szupernóvák csak egy kisebb (vagy nagyobb) részét alkotják ezeknek a "csillag elhalálozásoknak". A szupernóva mint jelenség sem minden csillag utolsó stádiuma, de ezt…
Kösz a választ!
Akkor ha jól értem ezek a speciális szupernóvák csak egy kisebb (vagy nagyobb) részét alkotják ezeknek a "csillag elhalálozásoknak". A szupernóva mint jelenség sem minden csillag utolsó stádiuma, de ezt nyilván sokan tudják, csak bizonyos méretû (a mi napunknál legalább 5-6-szor (?) nagyobb tömegû) csillagoknál játszódhat le ez a folyamat. Ezeknek egy része a hipernóva? Ezek akkor nem is fényesednek sokszorosukra, hanem egybõl összeroskadnak? Ezt a gondolatot tovább folytatva akkor nem látunk nagy fényességet, csak jön a "gamma" észrevétlenül? Ilyet én sem kérnék, nem erre gondoltam...Milyen arányt képviselnek a hipernóvák a szupernóvák között? Van erre valami adat?
A gammasugár-villám egy erõsen fókuszált sugár, csupán néhány fokos nyilásszöggel, ezért akár egy közeli szupernova-robbanás is megúszható gond nélkül, és egy távoli is gondot okozhat. Kiegészítésként az elõzõhöz még…
A gammasugár-villám egy erõsen fókuszált sugár, csupán néhány fokos nyilásszöggel, ezért akár egy közeli szupernova-robbanás is megúszható gond nélkül, és egy távoli is gondot okozhat. Kiegészítésként az elõzõhöz még annyit, hogy létrejöttéhez egy speciális szupernova-robbanásra, egy ú.n. hipernovára van szükség. A hipernova a szupernova egy "elméleti" típusa; egy hihetetlen tömegü csillag, mely pályafutása végén magába omlik. Ebben az esetben azonban a csillag magja minden átmenet nélkül egy fekete lyukká omlik össze; ennek hatására a pólusain egy extrém energiadús plazma-jet lép ki, közel fénysebességgel. Ezek a plazma-jetek hatalmas dózisban adnak le gamma-sugárzást, jelenleg ezzel van magyarázva a gamma-villám létrejötte.
Milyen arányt képviselnek a hipernóvák a szupernóvák között? Van erre valami adat? Ja, te a GRB-rõl beszélsz? :) Na errõl majd késõbb, mert most mennem kell.
Ja, te a GRB-rõl beszélsz?Na errõl majd késõbb, mert most mennem kell.
Fáradt vagy? A gammasugár-villám egy erõsen fókuszált sugár, csupán néhány fokos nyilásszöggel, ezért akár egy közeli szupernova-robbanás is megúszható gond nélkül, és egy távoli is gondot okozhat. Kiegészítésként az elõzõhöz még…
A gammasugár-villám egy erõsen fókuszált sugár, csupán néhány fokos nyilásszöggel, ezért akár egy közeli szupernova-robbanás is megúszható gond nélkül, és egy távoli is gondot okozhat. Kiegészítésként az elõzõhöz még annyit, hogy létrejöttéhez egy speciális szupernova-robbanásra, egy ú.n. hipernovára van szükség. A hipernova a szupernova egy "elméleti" típusa; egy hihetetlen tömegü csillag, mely pályafutása végén magába omlik. Ebben az esetben azonban a csillag magja minden átmenet nélkül egy fekete lyukká omlik össze; ennek hatására a pólusain egy extrém energiadús plazma-jet lép ki, közel fénysebességgel. Ezek a plazma-jetek hatalmas dózisban adnak le gamma-sugárzást, jelenleg ezzel van magyarázva a gamma-villám létrejötte.
Na errõl majd késõbb, mert most mennem kell. A szupernova-robbanás során egy ú.n. gammasugár-villám alakul ki, mely fénysebességgel halad, amíg csak akadályba nem ütközik. Így egy igen távoli esemény is végzetes következmenyekkel lehetne a Földre - az ózonréteg…
A szupernova-robbanás során egy ú.n. gammasugár-villám alakul ki, mely fénysebességgel halad, amíg csak akadályba nem ütközik. Így egy igen távoli esemény is végzetes következmenyekkel lehetne a Földre - az ózonréteg javíthatatlan sérülése a "találati oldalon", az élõvilág megtizedelése, rengeteg faj eltünése; ezen felül megint csak a "találati oldalon" nem sok ember élné túl a dolgot. Egy darabig az átellenes oldal még lakható lenne, de a bekövetkezett légköri és bioszféra-változások csakhamar arrafelé is lehetetlenné tennék a normális (vagy akármilyen?) életet. A végsõ következmény egy nukleáris tél lenne. Friss számítások szerint egy gammasugár-villám találati esélye a Földön 1:100 - ami meglepõen magas esély...
A Rák-köd, és az ehhez hasonló szupernóva maradványokkal mi a helyzet? Ez a csillag, ami felrobban a nem is olyan távoli történelmi korban lett dokumentálva, több hétig szabad szemmel is megfigyelhetõ volt. Persze nem…
A Rák-köd, és az ehhez hasonló szupernóva maradványokkal mi a helyzet? Ez a csillag, ami felrobban a nem is olyan távoli történelmi korban lett dokumentálva, több hétig szabad szemmel is megfigyelhetõ volt. Persze nem volt olyan fényes, mint amit írtam, azt csak túlzásnak szántam, de ilyennel is kiegyeznék. Az általam elõbb leírt távolságon pedig jóval belül esett a robbanás. A földi életet befolyásoló "nukleáris holokausztot" pedig nem említik sehol, vagy csak én nem találom?
Link
A szupernova-robbanás során egy ú.n. gammasugár-villám alakul ki, mely fénysebességgel halad, amíg csak akadályba nem ütközik. Így egy igen távoli esemény is végzetes következmenyekkel lehetne a Földre - az ózonréteg…
A szupernova-robbanás során egy ú.n. gammasugár-villám alakul ki, mely fénysebességgel halad, amíg csak akadályba nem ütközik. Így egy igen távoli esemény is végzetes következmenyekkel lehetne a Földre - az ózonréteg javíthatatlan sérülése a "találati oldalon", az élõvilág megtizedelése, rengeteg faj eltünése; ezen felül megint csak a "találati oldalon" nem sok ember élné túl a dolgot. Egy darabig az átellenes oldal még lakható lenne, de a bekövetkezett légköri és bioszféra-változások csakhamar arrafelé is lehetetlenné tennék a normális (vagy akármilyen?) életet. A végsõ következmény egy nukleáris tél lenne. Friss számítások szerint egy gammasugár-villám találati esélye a Földön 1:100 - ami meglepõen magas esély...
A szupernóva témában reagálnék, amirõl a légköroptikában beszéltünk: Sajnos tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen "közelben" játszódó esemény milyen súlyos hatásokat gyakorolhatna a bolygónkra, én nem is úgy gondoltam,…
A szupernóva témában reagálnék, amirõl a légköroptikában beszéltünk:
Sajnos tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen "közelben" játszódó esemény milyen súlyos hatásokat gyakorolhatna a bolygónkra, én nem is úgy gondoltam, hogy a mellettünk lévõ csillag mutasson be ilyet, hanem olyan távolságban legyen, hogy az még szabad szemmel is megfigyelhetõ égi tüneményként ragyogjon. Valahol a galaxisunk távolabbi részén, egy másik "karon" haldokló óriáscsillag utolsó életfázisa talán megfelelõ lehetne. Tõlünk 10-20 ezer fényévre, de még észlelhetõ közelségben. Ilyen esetben is kellene számolnunk ezekkel a végzetes következményekkel? Csupán esztétikai okból írtam, hogy szeretnék látni egy ilyen felvillanást, ha ártalmas lenne az élõhelyünkre, akkor inkább eltekintek tõle...
Valószínûleg meglesz a felhõtlen égbolt! :)
Valószínûleg meglesz a felhõtlen égbolt!
Fényképezni való cucc szombat (5-én) este, napnyugta után: Szaturnusz, Mars, Regulus, Hold "vonalba rendezõdve" láthatóak a nyugati égbolton. Már csak felhõtlen ég kell hozzá. :-)
Fényképezni való cucc szombat (5-én) este, napnyugta után: Szaturnusz, Mars, Regulus, Hold "vonalba rendezõdve" láthatóak a nyugati égbolton. Már csak felhõtlen ég kell hozzá. :-)
Pedig ott van ez is :) A team of engineers and scientists assembled to assess TEGA after a short circuit was discovered in the instrument has concluded that another short circuit could occur when the oven is used again.…
Pedig ott van ez is
A team of engineers and scientists assembled to assess TEGA after a short circuit was discovered in the instrument has concluded that another short circuit could occur when the oven is used again.
"Since there is no way to assess the probability of another short circuit occurring, we are taking the most conservative approach and treating the next sample to TEGA as possibly our last," said Peter Smith, Phoenix's principal investigator.
Én is ezt olvatam, de erre vonatkozólag csak ezt látom: The mission teams will mark the Independence Day holiday with a planned "stand down" from Thursday morning, July 3, to Saturday evening, July 5....will continue to…
Én is ezt olvatam, de erre vonatkozólag csak ezt látom:
The mission teams will mark the Independence Day holiday with a planned "stand down" from Thursday morning, July 3, to Saturday evening, July 5....will continue to monitor the spacecraft and its instruments over the holiday period.
"The stand down is a chance for our team to rest, but Phoenix won't get a holiday," Smith said. The spacecraft will be operating from pre-programmed science commands, taking atmospheric readings and panoramas and other images.
Itt, kicsit el van dugva a szövegben: http://www.nasa.gov/mission_pages/phoenix/news/phoenix-20080702.html A hírügynökségek jobban kiemelték a jelentõségét, mint a NASA :)
Itt, kicsit el van dugva a szövegben: Link
A hírügynökségek jobban kiemelték a jelentõségét, mint a NASA
Ezt hol olvastad? Én nem találom sehol. Nem a július 4-ei pihenõt olvastad félre? :)
Ezt hol olvastad? Én nem találom sehol. Nem a július 4-ei pihenõt olvastad félre?
Elromlott a Phoenix, egy rövidzárlat miatt jelenleg használhatatlan... éljen a spórolás Csak remélni tudom, hogy van valami backup-lehetõség.
Elromlott a Phoenix, egy rövidzárlat miatt jelenleg használhatatlan... éljen a spórolásCsak remélni tudom, hogy van valami backup-lehetõség.
Csak remélni tudom, hogy van valami backup-lehetõség. A Pleiadokos-Holdsarlós-enelcés kép nagyon vadít. Persze a tieid sem zsengék ;) Grat!
A Pleiadokos-Holdsarlós-enelcés kép nagyon vadít. Persze a tieid sem zsengékGrat!
Grat! Csúcs! Lementhetem?
Csúcs! Lementhetem?
Lehet bemelegíteni, ettõl a képtõl tutira mindenki lemegy hídba: http://www.digitalsky.org.uk/atmospheric/2008-06-30_NLC-Panorama_IMG_2675_flat2_800h.jpg Holdsarló + M45 + kiterjedt NLC...
Lehet bemelegíteni, ettõl a képtõl tutira mindenki lemegy hídba:
Link
Holdsarló + M45 + kiterjedt NLC...
Ugye, nem_rossz? http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap080629.html Az ellenfényeffektussal! :) [Kérjük, ügyelj jobban a helyesírásra! - Moderátor]
Természetesen a pár mindkét tagjára hat a fekete lyuk tömegvonzása. Ezért csak abban a speciális esetben mûködik a dolog, ha a pár PONTOSAN az eseményhorizont (a "fekete lyuk határa") mentén képzõdik, mégpedig úgy, hogy…
Természetesen a pár mindkét tagjára hat a fekete lyuk tömegvonzása. Ezért csak abban a speciális esetben mûködik a dolog, ha a pár PONTOSAN az eseményhorizont (a "fekete lyuk határa") mentén képzõdik, mégpedig úgy, hogy az egyikük már a horizonton belül van (számára nincs menekvés), a másikuk viszont még épp kívül marad, így az elnyert energiából fénysebességre gyorsulva épp el tud szökni.
Még mielõtt gyanússá válnék: a Paul Davies-könyvet nem én nyúltam le Nanovichtól.
Köszi az okfejtést :) Az elmélet azonban alapjában fejreállítja azt a feltételezést, miszerint "a fekete lyukból nincs kiút". Ha valóban létrejönnek ilyen részecskepárok - virtuális mivoltuk okán a feltételes mód -…
Köszi az okfejtést
Az elmélet azonban alapjában fejreállítja azt a feltételezést, miszerint "a fekete lyukból nincs kiút". Ha valóban létrejönnek ilyen részecskepárok - virtuális mivoltuk okán a feltételes mód - akkor egy fekete lyuk határán kialakulva miért csak az egyikük zuhan be, ill. miért is áll ellen a másik? Az elmélet szerint a kívül maradó nagy sebességgel távozik , de miért nem hat rá a fekete lyuk tömegvonzása? Hm, el kell olvasnom azt a könyvet
Köszönöm az ajánlatot, ha nem találom meg megvételre, akkor mindenképpen élni fogok vele
Könnyen lehet, hogy a fekete lyukak sem maradnak meg az örökkévalóságig, hanem ha nagyon lassan is, de energia formájában szétsugárzódik az anyaguk... Ezt hívják Hawking-sugárzásnak, az elméletét a Nanovich által…
Könnyen lehet, hogy a fekete lyukak sem maradnak meg az örökkévalóságig, hanem ha nagyon lassan is, de energia formájában szétsugárzódik az anyaguk... Ezt hívják Hawking-sugárzásnak, az elméletét a Nanovich által javasolt könyv sokkal érthetõbben kifejti, mint ahogy én tudom. (Ha nem sürgõs, és valahogy kivitelezhetõ lenne, szívesen kölcsönadom!)
Röviden arról szól az elmélet, hogy a térben mindenütt "virtuális részecskepárok" jelennek meg és tûnnek el hihetetlenül rövid idõn belül. Ezek közönséges körülmények között olyanok, mintha ott sem lennének, ám ha egy fekete lyuk határán alakulnak ki, és egyikük a lyukba zuhan, ezzel a pár megkapja a "reálissá" váláshoz szükséges energiát. A kívül maradt részecske (neutrínó vagy foton) így nagy sebességgel távozik - az energiáját pedig ugyebár a fekete lyuktól nyerte. Ennek az energiának a tömeg-egyenértékével (lásd: E=m*c^2) csökken a fekete lyuk tömege. Minél kisebb fekete lyukról van szó, annál intenzívebb ez a folyamat, így bármilyen lassan indul, végül csak elfogy a teljes tömeg. Igaz, ehhez egy "kicsi", 1 naptömegû fekete lyuknál is 10^66 év kell... de ha az univerzum nem zárt, akkor elõbb-utóbb [(c) wetsom] ez az idõ is eltelik.
Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál,…
Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál, akkor elõbb-utóbb (inkább nagyon is utóbb
Éééértem. Egyébként az univerzum tágulása/zsugorodása az anyagmennyiségtõl függ, ugye? Bár ha végtelen akkor tök mindegy mennyi anyag van benne. 8) És a hülye kérdés: szerintetek végtelen vagy zárt az univerzum? 8)…
Éééértem.
Egyébként az univerzum tágulása/zsugorodása az anyagmennyiségtõl függ, ugye? Bár ha végtelen akkor tök mindegy mennyi anyag van benne.
És a hülye kérdés: szerintetek végtelen vagy zárt az univerzum?
újabb" "Nagy Bumm" következne be Vannak ilyen elméletek, amik a nagy bummok és reccsek periodikusságát is feltételezik. De ezeket senki nem tudja igazolni, még a fizika sem. "A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a…
újabb" "Nagy Bumm" következne be
Vannak ilyen elméletek, amik a nagy bummok és reccsek periodikusságát is feltételezik. De ezeket senki nem tudja igazolni, még a fizika sem.
"A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük?"
Nem. Ez a tömegüktõl függ. Nagyobb tömeg, nagyobb gravitáció.
szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket",
Mind a kettõ hat a másikra is. Errõl szól a gravitáció törvénye is. Persze ha nagyon nagy a tömegkülönbség, akkor gyakorlatilag a nagyobb lyuk tömegközéppontjában van a közös is.
Annyit tudok hogy a "látható univerzum" mérete kb. 40mrd fényév(átmérõ). Vagy nem? Húha, ez már félig kozmológia, ami nem épp az én asztalom, de azért megpróbálok válaszolni.... "...az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz..." Ez nagyban függ attól, hogy az Univerzum tágulása hogyan…
Húha, ez már félig kozmológia, ami nem épp az én asztalom, de azért megpróbálok válaszolni....
"...az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz..."
Ez nagyban függ attól, hogy az Univerzum tágulása hogyan folytatódik. Amennyiben marad a mostani gyorsuló ütem, akkor ez aligha valószínû. Ugyanis egy idõ után olyan híggá válik az egész, hogy elszigetelt fekete lyukak fognak inkább dominálni, és akkor is marad majd anyag/sugárzás a lyukak közti óriási térben. Akkor egyesülne az összes, ha a tágulás megállna, illetve összehúzódás kezdõdne.
"elképzelhetõ-e egy olyan végtelen tömegsürüség, amiben az egész világegyetem egy pontba koncentrálódik? "
Igen, volt is már ilyen állapotban. Ez volt a kozmikus idõskála 0 pontja. Van olyan elmélet, mely szerint lesz is még ilyen állapotban. Ez a Nagy Reccs (Big Crunch) elmélete, amikor a Világegyetem tágulása megáll és elkezdõdik az összehúzódás, majd ebbe az állapotba tér vissza. Ez azonban nem ugyan az, mint ha az összes fekete lyuk egyesülne, hiszen ekkor még a lyukon kívül létezik a tér-idõ háló, míg a Nagy Reccsben megszûnik minden. Itt azért megjegyzem, hogy egy "mezei" fekete lyuknak is végtelen a tömegsûrûsége, pontosabban fizikailag nincs értelmezve (a 0 térfogat miatt).
"Mi történik akkor?"
A "mi" a "töténik" és az "akkor" szavak is teljesen értelmüket vesztik, hiszen tér-idõ nélkül értelmezhetetlen a kérdés is. Tehát mondhatjuk azt is hogy semmi és minden
"Mi történik, ha két fekete lyuk vonzási közelségbe kerül egymással? A nagyobb tömegvonzású bekebelezi a kisebb tömegvonzásút?"
Egyesülnek. Egymást kebelezik be
Sok szó esik a fekete lyukakról Paul Davies Utolsó három perc c. könyvében. Igaz, nem egy mai gyerek ( 94-es ha jól tudom) de alapnak jó. Ja, és innen üzenem annak aki elvitte és elfeljtette visszahozni már egy pár éve, hogy megtalálom, akárki volt is az
... ami persze számtalan újabb kérdést vet fel, de a kozmológia már csak ilyen Keresni fogom az ajánlott könyvet. Érdekes dolgok... Egyébként szerintem ha az egész világegyetem egy pontba zsugorodna, akkor az óriási hõmérséklet és nyomás miatt egy "újabb" "Nagy Bumm" következne be. A másikhoz nem tudok véleményt mondani. 8)…
Érdekes dolgok...
Egyébként szerintem ha az egész világegyetem egy pontba zsugorodna, akkor az óriási hõmérséklet és nyomás miatt egy "újabb" "Nagy Bumm" következne be.
A másikhoz nem tudok véleményt mondani.
Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál,…
Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál, akkor elõbb-utóbb (inkább nagyon is utóbb
Gyártottak erre vonatkozólag modelleket, hogy mi történik olyankor. Nem tudok róla sokat, de annyi rémlik hogy nagy energia szabadul fel. Nyílván nem a lyukból, hanem a környezetbõl "kikényszerítve". Több ilyen jelöltet is találtak ütközésen átesett galaxisok központi vidékén. Ezzel (és neutroncsillagok egyesülésével) próbálták régebben megmagyarázni a gammafelvillanások óriási energiáját. Azóta elvetették. Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál,…
Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál, akkor elõbb-utóbb (inkább nagyon is utóbb
Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál,…
Érdekes ez a fekete-lyuk téma, a napokban gondolkoztam épp róla. Ha azt vesszük alapul, hogy a fekete lyuk minden egyéb égitestet "magába szippant", azaz a roppant nagy tömegvonzása okán az történik vele, amit írtál, akkor elõbb-utóbb (inkább nagyon is utóbb
Vagyis... A fekete lyukaknak nem "ugyanakorra" a gravitációs erejük? Vagy egyik erõsebb, másik gyengébb(lehet hogy hülye kérdés, de nem igazán értek ehhez )? Mert ha az utóbbi akkor szerintem az "erõsebbik" beszippantaná a "gyengébbiket", viszont ha az elõbbi, akkor nem tudom. A tropikus év a Nap két, felszálló csomón (tavaszpont; a Nap látszó égi pályályának és az égi egyenlítõnek a metszéspontja, melyen a negatív ekvitoriális szélesség felõl halad át) való áthaladása között eltelt idõ. Ez…
A tropikus év a Nap két, felszálló csomón (tavaszpont; a Nap látszó égi pályályának és az égi egyenlítõnek a metszéspontja, melyen a negatív ekvitoriális szélesség felõl halad át) való áthaladása között eltelt idõ. Ez 365 és 1/4 nap. Emiatt kell 4 "civil" év után egy szökõnapot beiktatni. Dióhéjban.
A fekete lyuk átmérõjén az eseményhorizontjának (az a felület, ahol a helyi nehézségi gorsulás megegyezik a fénysebességgel) átmérõjét értik. Szigorúan véve azonban nincs átmérõje, hanem egy pont. Ha a közelébe bármilyen test kerül, az az extrém árapály erõk miatt szétszakad, majd a lyuk körül pályára áll. Az ilyen feldarabolt és egyébb anyagokból áll a fekete lyukakat övezõ akréciós korong. A befelé spirálozó anyag a surlódás miatt melegszik, így az eseményhorizonthoz közeli forró cucc már röntgenben sugároz. Mogyoróhéjban
Ha már ide vetõdtem, én is kérdezek: nem tervezi valaki megtekinteni (a tervek szerint másod magammal) a 2009-es napfogyatkozást a Csendes-óceánon? Hmm? Nagy utazók? Kalandorok? Napfogyatkozás-fanok? Õrültek?
) az egész univerzum egy fekete lyuk martaléka lesz - hétköznapi logikával. Kérdés az, hogy elképzelhetõ-e egy olyan végtelen tömegsürüség, amiben az egész világegyetem egy pontba koncentrálódik? Mi történik akkor? Hiszen elvileg így minden atom egy idõben és egy helyen van jelen - ez lenne egy újabb Big Bang? És felmerült bennem egy másik kérdés is Mi történik, ha két fekete lyuk vonzási közelségbe kerül egymással? A nagyobb tömegvonzású bekebelezi a kisebb tömegvonzásút? Na jó, abbahagyom, pedig még tudnék kérdezõsködni Ajánlhatsz egy könyvet is, ha úgy egyszerübb a válasz Ja igen, "kicsit" hülyén fogalmaztam 8) Szóóval... Én tervezem hogy másodmagammal (úgysem talaljátok ki hogy kivel :D ) elutazom a Volcano-szigetek környékére. Az Északi Iwo-Jima sziget tûnik a legjobbnak. 6perc 30mp…
Ja igen, "kicsit" hülyén fogalmaztam
), de ehhez nálunk is egy lottónyeremény kellene.
Ja igen, "kicsit" hülyén fogalmaztam 8) Szóóval... Én tervezem hogy másodmagammal (úgysem talaljátok ki hogy kivel :D ) elutazom a Volcano-szigetek környékére. Az Északi Iwo-Jima sziget tûnik a legjobbnak. 6perc 30mp…
Ja igen, "kicsit" hülyén fogalmaztam
Mármint hogy ki tervezi kinek a másodmagával? 8)
Mármint hogy ki tervezi kinek a másodmagával?
Szóóval... Én tervezem hogy másodmagammal (úgysem talaljátok ki hogy kivel ) elutazom a Volcano-szigetek környékére. Az Északi Iwo-Jima sziget tûnik a legjobbnak. 6perc 30mp már nem gyenge... Ehhez keresek társakat mert minél többen vagyunk annál jobb. Szerintem kihagyhatatlan. Október óta folyik a gyûjtés A tropikus év a Nap két, felszálló csomón (tavaszpont; a Nap látszó égi pályályának és az égi egyenlítõnek a metszéspontja, melyen a negatív ekvitoriális szélesség felõl halad át) való áthaladása között eltelt idõ. Ez…
A tropikus év a Nap két, felszálló csomón (tavaszpont; a Nap látszó égi pályályának és az égi egyenlítõnek a metszéspontja, melyen a negatív ekvitoriális szélesség felõl halad át) való áthaladása között eltelt idõ. Ez 365 és 1/4 nap. Emiatt kell 4 "civil" év után egy szökõnapot beiktatni. Dióhéjban.
A fekete lyuk átmérõjén az eseményhorizontjának (az a felület, ahol a helyi nehézségi gorsulás megegyezik a fénysebességgel) átmérõjét értik. Szigorúan véve azonban nincs átmérõje, hanem egy pont. Ha a közelébe bármilyen test kerül, az az extrém árapály erõk miatt szétszakad, majd a lyuk körül pályára áll. Az ilyen feldarabolt és egyébb anyagokból áll a fekete lyukakat övezõ akréciós korong. A befelé spirálozó anyag a surlódás miatt melegszik, így az eseményhorizonthoz közeli forró cucc már röntgenben sugároz. Mogyoróhéjban
Ha már ide vetõdtem, én is kérdezek: nem tervezi valaki megtekinteni (a tervek szerint másod magammal) a 2009-es napfogyatkozást a Csendes-óceánon? Hmm? Nagy utazók? Kalandorok? Napfogyatkozás-fanok? Õrültek?
Ha nagyon szõrszálhasogatóak akarunk lenni, akkor hozzátehetjük, hogy a tropikus év kicsit (21 perccel) rövidebb, mint az az idõ, ami alatt a Nap pont egy teljes kört tesz meg a pályáján. Ugyanis a tavaszpont a Föld…
Ha nagyon szõrszálhasogatóak akarunk lenni, akkor hozzátehetjük, hogy a tropikus év kicsit (21 perccel) rövidebb, mint az az idõ, ami alatt a Nap pont egy teljes kört tesz meg a pályáján. Ugyanis a tavaszpont a Föld forgástengelyének elmozdulása (precesszió) miatt évrõl évre kissé eltolódik. Az mindenesetre igaz, hogy a mi naptárunk a tropikus évet használja, ami pontosan 365 nap 5 óra 48 perc. Hogy a 6 óra és az 5 óra 48 perc közti különbséget áthidaljuk, 400 évenként 3 szökõév kimarad. (A kerek százas, de 400-zal nem osztható évek, pl. 1900, 2100, 2200 nem szökõévek.)
