Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#330845)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#330844)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#330843)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#330842)

Nem teljesen egyértelmû, hogy mi ciklusok beosztásának kritériuma nálad. Az én kritériumaim szerint 2 hideg (2001-tõl 2006-ig - 2009-13 és 1 meleg ciklus után - 2006-2009, a 2. meleg ciklusban vagyunk.

Elfeledtem írni, hogy a saját méréseim adataiból készült a 2006-2016 közti idõszak, a többi saját és neten meglévõ pápai adatokat tartalmaz, általában a napi min. és max. értékekbõl. Beillesztem azt a részt, mely a telek enyhülésérõl szól. A diagramból látszik, hogy a 17 télen 3-4 átlagnál hidegebb vagy átlagos telet követ 3-4 átlagnál melegebb. Egy hidegebb etap volt 2010-2013 közt, majd jött egy meleg etap 2014-2016 közt. A kérdés, hogy a 2017-es tél a 4. enyhe tél lesz-e, vagy egy hideg etap kezdõ éve ? De az is lehet, hogy egy átlagos, ami késõbb derül ki, hogy kezdõ vagy záró év lesz-e ?

Enyhe telek
Összehasonlítva a 100 évvel ezelõtti telek átlaghõmérsékletét téli és fagyos napjainak számát az utóbbi 17 tél adataival, azt figyeltem meg, hogy jelentõsen enyhült teleink idõjárása. 1901-1950 pápai téli átlaghõmérséklete +0,1°C, és 1999-2016 átlaga pedig +1,2°C. A téli napok száma ugyanezen idõszakokban 24-rõl 18-ra, a fagyos napok száma 84-rõl 55-re csökkent.
Pápa városának téli és fagyos napjainak összeszámolása azt az eredményt hozta, hogy 6-7 évente mindig van egy nagyon enyhe telünk. Ezek a 2000/2001-es, a 2006/2007 és a 2013/2014-as telek voltak. Fontos viszont kiemelni azt, hogy ez a 6-7 évente bekövetkezendõ ciklus az elõzõ két telet követõen megszûnt, maradt az enyhe idõ 2014/2015 és 2015/2016 telén is. Az elõzõ telek enyhülését az is bizonyítja, hogy a téli napok száma ebben az idõszakban jelentõsen lecsökkent. 2011/2012-es tél óta nem voltak egyhuzamban legalább egy hétig téli napjaink. Ráadásul az utóbbi két telünkön belül csak 1-1 hideg ciklus volt, amiben a fagyos napok száma összesen a 25-öt se érte el egybefüggõen. Ugyanakkor az elõzõ két télen a fagyos napok még az átlagos 50-es értéket se érte el.
Kiemelendõ egyébként a legenyhébb telünk, a 2006/2007-os. Azon a télen összesen egyetlen egy nap volt téli napunk, és a fagyos napok száma is ebben a hónapban volt a legalacsonyabb, 90 napból csupán 22.

Elkértem fiamtól (geográfus hallgató) a júliusban készített munkáját, melyben 1999-2016 17 pápai tél hõmérsékleti viszonyait vizsgálta. Arról szólt az elemzés, hogy a 3 éve megépített pápai Fõ téren található mûjégpálya kb. milyen idõtartamban üzemeltethetõ gazdaságosan ( az önkormányzatnak készült). Az utóbbi 3 tél elég siralmas adatokat hozott, de a kitekintés a jövõbe, amit bemásolok egy optimista kicsengést tartalmaz, érdekes vitaindító lehet a hosszútávú esélylatolgatók számára:

Vizsgálatom eredménye az, hogy azoknak a hideg periódusoknak (akár téli, akár fagyos vagy negatív középhõmérsékletû napok) a száma és aránya a 17 vizsgált tél során csökkenõ tendenciát mutat. A télen belül a jégpálya üzemeltetéséhez legkedvezõbb hõmérsékleti viszonyok december második dekádjától január utolsó dekádjáig vannak. Idõnként február középsõ dekádjai is megfelelõnek bizonyult. Az utóbbi három tél bár kedvezõtlen képet mutatott, de diagramjainkból az is látszik, hogy 6-7 évente ciklusok követik egymást. Jelenleg a harmadik meleg ciklusnál tartunk és statisztikailag feltételezem, hogy az elkövetkezendõ 3-4 télen egy kisebb mérvû lehûlés várható, akár egy-két olyan téllel, amely akár átlag alatti hõmérsékletet hoz. Ezért kedvezõbbek lesznek a jégpálya üzemeltetésének idõjárási feltételei. Közismert, hogy a napfolt ciklusok befolyásolják bolygónk hõmérsékleti viszonyait, jelenleg napfoltminimum fázis kezdõdött, ilyenkor keményebb telek szoktak elõfordulni. Legutóbb 2003 és 2006 között voltak hidegebb telek, ami 11-13 éve volt, szintén napfoltminimum idején. Ez optimizmusra ad okot a következõ tél idõjárására vonatkozóan is.



Pápa, 2016. 07. 22.

Bár ma a T a 0 fokot kissé már meghaladja, de eddig a december 22 fagyos napja és a téli napok sorozata függetlenül a tél hátralévõ idõjárásától már übereli az elõzõ 3 tél bármely hónapját. Bár lehet még ebbõl enyhe tél, de dec. közepétõl a jégpálya vígan üzemeltethetõ. (Akkor állították fel)

Így van.
Január elejétõl váltás jöhet végre.

Ha választanom kéne : inkább enyhébb idõ sok esõvel és sok hóval vegyesen, mintsem tartósan hideg, száraz idõ.

Én a magam részérõl most egy 2009-hez hasonlómintát vettem elõ.
Nyilván ûrtáv, de én a 2009-hez hasonló januárt várok. Azaz viszonylag hószegény, a hónap elsõ fele szárazabb, a hónap második fele csapadékosabb lehetne.

Nincsenek nagy elvárásaim, de én már ennek is örülnék.

Ami már szinte biztos, hogy jan. elejéig kitart az anticiklon dominancia Közép-Európa térségében, elenyészõ csapadék tevékenységgel. Ezt követõen viszont egyre határozottabb váltás érlelõdik, Atlanti blokkal, aktivizálódó Mediterráneummal, mérhetõ csapadékkal, talán igazi, havas idõvel.

Igaz, laza következtetés volt és nem kinyilatkoztatás, nyilván csak akkora súlyt kapott, amekkorát egy hosszútávú elõre kaphat.

Hát igen, nézegetem a T10hPa-t és SSW (sudden stratospheric warming) nem nagyon lesz a közeljövõben: Link
De ebben a cikkben azért nem reszelték el a januárt, hanem 14 bekezdésen át taglalja az idõjárást január 3-ig, és megenged magának kétféle kitekintést január 3 után. Csak nagyon durva a nyelvezete, alig értem meg vártam pár grafikont január 3 után, de azt szerintem nem tartotta az írója se relevánsnak...

Még egy kvotésön:The other possible scenario is that in the next few weeks there is a significant increase in the WAFz/poleward heat transport that begins to perturb the stratospheric PV in early January. Potentially this could result in a robust SSW and even a major mid-winter warming (MMW where the zonal wind reverses from west to east at 60°N and 10hPa). Given that the QBO is in its westerly phase this might be difficult and instead the stratospheric PV becomes stretched or elongated such that the flow switches from westerly to northerly over North America and Northern Asia. This would favor colder temperatures for parts of Canada, the US and Northern Asia. I believe to force colder temperatures in Europe would likely require a more robust perturbation of the stratospheric PV and that elongation of the PV would not likely be sufficient.

As I have written in recent posts, the anomalous wave pattern in the mid-troposphere has been 180° out of phase with the climatological wave pattern. Strong destructive interference between the two is resulting in below normal upward Wave Activity Flux (WAFz) or poleward heat transport (Figure 11). Below normal poleward het transport has allowed for the PCHs to cool in the stratosphere and for the stratospheric PV to strengthen next week (Figure 12). I believe this is a critical juncture in the winter with two divergent most likely paths. One possible path is that a troposphere-stratosphere-troposphere cycle is commencing that favors cold PCHs, a strong PV and a positive AO. The likely impact on the NH weather would be an upcoming mild period (as predicted by the weather models) followed by a possible brief return to colder weather before the mild period returns sometime in January and lasts much of the remaining winter months. This scenario is the one that I consider suggested by the most recent PCH forecast.

Így se találtam meg, november 19 - december 19, és január 3-ig terjedõ részeket találtam. Nem állítom, hogy minden mondatát értem, de hol történik január 3 utáni részrõl elemzés? Be tudod másolni nekem?

A végén. Keresd a "Longer term, 30-day" fejezetet.

Hol írnak a cikkben január 3 utáni idõjárásról?

Na, eszerint az európai télnek egy január közepi hidegöblítés kivételével nagyjából reszeltek.
Link

Kicsit tovább húztuk a magasban mint dec.15, de igy is a "jobbik" verzió alatt fagyoskodtunk/fagyoskodunk. Persze ez a télkedvelõk szempontjából sovány vigasz, igaz a Tiszától keletre élõk a napokban összehozott regionális hóréteg jóvoltából igazi téli idõben volt/van részük.

Jelentõs átkeverés hiányába hiába a magasban bekövetkezett melegedés, marad a hideg. Azaz a párás,zúzmarás ködös, hideg idõ.

Ami a folytatást illeti, a jövõhét közepéig ebbõl az egyhangú idõbõl jelentõs változás nem lesz. Ugyanakkor pont a hét második felétõl bízhatunk abban, hogy hozzánk közelebbi pályán elvonuló atlanti ciklon(ok) jóvoltából felszakadhatnak a nappali köd mezõk is. Különösen gondolok itt az ország keleti felére. Nyugaton, különösen az északnyugaton van kevesebb esély a ködhajlamra.

A csapadék: Karácsonyra, kár még ezen izgulni nagyon messze van. A fáklya tagok szerte az országban alig adnak valamit jövõhét hétvégére. Igaz látszik a mocorgás, de csupán jelentéktelen mennyiségekrõl van szó. ( S még az idõpont is távoli. 1000szer változhat.)

Amennyiben viszont közelebb kerülnek hozzánk a légköri frontok ugy 0 fok körüli 850-es T. esetén ilyenkor hegyeinkben lehet fehérség, míg síkon és a dombokon vegyes halmazállapot, esetleg jelentõs átkeverés(szél) hijján ónos esõ vagy kisebb hóra is futhatna az északi megyékben.

Az Ecm biztató: Link Ennek alapján nem csak a 0 hanem kevéssel az alatti hõmérséklet is igérkeznek nyugatról.
Persze azt már a soron következõ ciklon melegfrontja zárná, de ha marad a tendencia ! ûridõbe az Ecm északi zonalitással számol, ami elõre vetiti akár egy pár napos epizódszerû (1-3napos) blocking létrejöttét. Ami Snowhunter korábbi irását igazolná, hogy idézem: " Nem véletlen, hogy hol a skandináv térségben, hol a brit-szigetek környékén, vagy az Izland körül Ac-k alakulnak ki idõrõl-idõre a kelet-európai Ac mellé. " ( Link )

Csak az indexek alapján mondom, hogy nem úgy tûnik, hogy esetlegesen létrejövõ északi zonalitást szilveszter elõtt egy tartósabb, izgalmasabb északnyugati, északi áramlásos idõjárás zárná, de fenn áll a lehetõsége. S amennyiben bekövetkezik, a mostani Nao,Ao indexet elnézve inkább epizódszerû mint sem tartós lehet. Én ebbõl nehezen veszem ki tartósabb block létrejötét Link , de 1-2, esetleg ránkkendõdõ Ac esetén 3 napra akár okozhat téli örömöket.

De mindez csak feltevés. Maradjunk abban, hogy karácsonyra felszakadhat a ködtakaró.

Nagyon úgy tûnik, hogy 22-e után megindul egy szkander az erõsödõ óceáni ciklonok és a kontinentális anticiklon között. Térségünket tekintve elég bizonytalan a kimenetele, hol ez gyõz, hol az, hol csatatér vagyunk. Kicsi különbségek választhatják el majd nálunk a ködös, fagyos, zúzmarás idõt a záporos 10 fokos enyheségtõl...
Az viszont biztos, hogy 22-éig jó lesz az idõ: az átmeneti enyhüléstõl véd a köd, utána pedig keleti hideg-beszivárgás, mindez az ország harmadán hóval: délkelettõl északkeletig hóréteg is kialakult.

Nagyon nagy kérdés, hogy a december negatív anomáliáját a makroszinoptikai helyzet és az ezzel járó T850 vagy az inverzió - persze ez is kötõdik a makroszinoptikai helyzethez a lábas hideg képében - hozza -e létre. Ha a T850 -et nézzük az nagyjából az átlag körül szór a következõ hetekben.
A lassan középtávba érkezõ Karácsony fehérsége nem lejátszott meccs: épp a Karácsony környékére valószínûsíthetõ hidegdepó leépülés, az ezzel járó kissé csapadékossá váló idõ jótékony hatásaként. Függ attól, hogy éppen mikor érkezik csapadék, és mennyi, nagy szerepe lehet lokális hatásoknak majd (illetve a tõlünk délre fejlõdõ mediciklon helyzetének) az azt megelõzõ napokban 19- 21 én érkezõ csapadék jelen számítások szerint jó eséllyel hó lenne, az ezt követõ pedig esõ/ónosesõ formájában hullna. Vagyis a klasszikus szenteste havazás nem túl valószínû. A Karácsony táján valószínûsíthetõ inverziós helyzet, várhatóan pozitív +2 fok körüli T850 mellett jó eséllyel konzerválhatná a 3-5 nappal elõtte lehulló szilárd csapadékot, és különösen hangulatos lenne, ha még egy kis zúzmarát is dobna a tájra.Mindamellett jelentõs, 3 cm -t meghaladó hó nem valószínû. Élénkebb szél és némi esõ viszont sokat rontana a helyzeten, azonban szél AC ÉNY peremén az akkori elég jellegtelen nyomásviszonyok mellett kevéssé valószínû.

A mostani mondandóm elejét nem hosszútávval kezdem.

Egyelõre a december a ránk váró hideg-idõszak elõtt nagyjából -0,5 és -1 fok körüli anomáliával áll (nálam tegnappal bezárólag -0,7).
Itt lehet követni: Link

A többhetes anomália elõrejelzés ( Link ) a jövõ hétre is az átlagosnál hidegebb idõt vár.
Így a hónap hidegebb lehet az átlagostól, ezt a DAI-nak üzenem.
Beleesünk minden bizonnyal a harmadikba (az a 8-10 napos eltolódás nem volt véletlen): Link

Itt már kapcsolódok a jövõképhez, ezt írtam egy hónapja:
Link
Nincs változás, az Ac-hajlam egyelõre végeláthatatlan.

A hûtõszekrény dolgozik ezerrel.

Vicces valóban (ahogy Zivipötty korábban említette), hogy mire a GFS is beállt a hidegöblítést elfelejtõ modellek közé 16-17-ére, szépen lassan mindenki egy kicsit visszább állt a hideg felé Link Utána tuti jön az enyhülés már, nem tologathatják tovább a modellek, de ez fõleg erõs anticiklonnal párosul. Persze nem lesz 1050hPa+ mint ahogy a GFS korábba várta, de az 1045 hPa is eléggé impresszív, és eléggé sugallja a hidegpárnát.
Utána ismét hidegöblítés érkezhet: Link hasonló módon, mint eddig a hónapban mindig: AC keleti peremén tõlünk keletre lévõ ciklon áramlási zónájában száraz hideg érkezik. A ciklon keletre szinte biztos: Link A ránk gyakorolt hatását még bizonytalankodva adják a modellek, de ha csak súrol minket, akkor viszont inkább enyhülést látnánk belõle a talajon (feltámadó szél, 0 körüli T850 és felszakadozó hidegpárna). És máris december 21-énél járunk.
Utána már nagyon nagy a bizonytalanság (ha egy egyszeri fáklyán ez nem is annyira megfigyelhetõ), de a csapadékszegény idõszak és az AC-dominancia felettünk maradni látszik. Szegény osztrák síterepek, megint rémes szezonkezdet elé néznek? Link
Aminek örülnék, ha végre berobbanna egy kis zonalitás, széthullana felettünk az erõs AC, mert utána szerintem kissé felkavarva az állóvizet a havas tél is könnyebben idetalálna.

Ja és persze a bölcs tanulság: nincs gyõztes és vesztes a modellek között, együttes erõvel dolgoznak azon, hogy a várható idõjárást körvonalazzák, nekünk meg jó nehéz feladatunk, hogy kiismerve õket megsejthessük a várható jövõképet Persze vannak olyanok is, akiknek ez egy hónapra elõre is megy.

Ha már a karácsony és a hosszútáv...
Én itt igazából egy dologra figyelek fel napok óta. Még pedig arra, hogy mondjuk nézzük meg a 850-es térképeket 30 óra múlva és nézzük meg 180-240 óra között. Bõdületes különbséget látni. Hogy miben? Az (észak)keleti hidegbázisban. Az általad vízionált AC, valamint az azt északnyugati irányból "kilapítani" igyekvõ izlandi minimum valósággal szétdarálja, leépíti. A nagy mennyiségû hideg és annak területi kiterjedése töredékére csökken.
Én azt gondolom, hogy a karácsony fehérségét csak és kizárólag az AC (az abban esetleg beszivárgó lábas hideg) és az esetlegesen benne kialakuló hidegpárna okozta zúzmara, dér, netán ipari hó mentheti meg. A hidegcsepphez képest én úgy vélem, hogy a kutya vacsorája egy tuti dolog.
A leépülõ hidegdepóra visszatérve. Én az AC utáni idõszakot látom leginkább kínkeservesnek. Ugyanis jó ideje ebben a nagy mennyiségû hidegben láttuk a lehetõségeket. Nos, ha ez leamortizálódik, az nem két nap alatt fog újra visszatöltõdni. És ezt még hátráltathatja az esetlegesen megerõsödõ ciklontevékenység is északon, ami darálgatja, messze fent tarthatja az erõsen fagyos légtömegeket.
De ezzel elõreszaladtunk.
Én azt gondolom, hogy a december igen nagy százalékos eséllyel hóügyileg elszállni látszik, ezúttal is. Már, ami az igazi, jelentõsebb havat illeti. Az utána következõ idõszak nekem leginkább a kérdés. Nagyon bízom a blocking jelleg dominanciájában. Nem szeretném, ha egy ne adj' Isten bekövetkezõ, sokak által idõszerûnek tartott rezsimváltás folyományaként a legendásan legértékesebb, alacsony napállású téli hónapunk, a január a zonalitás és a nyugati áramlások nótájáról szólna majd...

Lassan elõrejelzhetõ tartományba kerül a Karácsony, így itt az ideje az ünnepek idõjárásának elsõ óvatos körvonalazásának. Mibõl kellene kiindulni? Elõször is adott az (észak)kelet-európai tekintélyes hidegbázis, melynek széle az utóbbi idõben egyszer-kétszer a Kárpát-medencét is érintette. Emellett hosszabb idõ után erõre kapott az izlandi minimum is, amely meleg-levegõt pumpál a Brit-szigetek, Franciaország és hamarosan a Skandináv-félsziget fölé is. Közép- és Dél-Európa felett egy nagykiterjedésû anticiklon fog a további napokban is elhelyezkedni. 20-a után kezd a helyzet érdekessé válni: az AC-t egy, az északkeleti peremén legördülõ teknõ részben retrográd mozgásra kényszerítheti, részben módosíthatja a tengelyét, ami könnyen ránk húzhatja a ´lábas´ hideget 2-3 nappal Szenteste elõtt. Így már most elmondhatjuk, hogy az idei Karácsony jó 80%-os valószínûséggel NEM a decemberi tavasz jegyében telhet majd, a téli jelleg egyre biztosabb, a kérdés egyre inkább ´csupán´ az, hogy zúzmaralerakódás, helyi ipari havazás, vagy éppen hidegcsepp által kiváltott regionális kisebb havazás varázsolhatja-e legalább az ország egy részén fehérré a tájat

Ez a mostani helyzet nyomáseloszlás szempontjából eléggé hasonlít a 2007-eshez, akkor is erõs magasnyomás dominált, de úgy 6-7 naponta egy-egy lefûzõdött magassági hidegcsepp okozott nagy havazást, leginkább itt délnyugaton.
Emiatt volt Karácsony és Szilveszter napján is hó.

Jelenleg az elsõ hideghullám jórészt tõlünk keletre vonul el Link , utána kiépül a magasnyomás Link . Az elõrejelzési idõszak végére megjelenik a hidegcsepp. Link
Igaz, hogy elég távol van, de emlékszem még 2007-re, akkor is hasonló idõtávon fogta meg a GFS a lefûzõdést, nem is gondolta senki, hogy ebben a helyzetben ekkora hó fog esni...

2007-ben az elsõ hideg tengelye kicsit nyugatabbra volt: Link utána domináns magasnyomás Link majd a lefûzõdött hidegcsepp karácsonykor: Link és szilveszterkor: Link

Elmélkedés a kicsi hidegöblítésrõl:

Érdekes helyzet kezd elõállni, az a december 16-17-ei nagy mélybeszállós buborék kérdése eléággé nem megoldott: Link (na ez jól meg tud változni, élõben frissül, GFS változik, ECM eltûnik ... a szerk.)
13-a körül egyértelmû a lehûlés (bár a GFS annyira nem mélyíti ki), aztán pedig indul az izgalom: a hideg adott, de ahogy Donnie is írta, egy egyenesen Izland felõl lefûzõdõ peremciklonnak kéne azt be is forgatnia hozzánk: Link Ezen látszik, hogy nem egy klasszikus nagy AC és nagy ciklon hidegelárasztása a képlet, hanem sok kicsi tényezõ összejátszása. Majdhogynem akkora a bizonytalanság, mint egy mediciklon idejében, hiszen egy kis peremciklon útvonalát, sõt létezését (!) kell kitalálni. ECMWF: Link Mert nem mindegy, hogy egy júl strukturált ciklon vagy egy kicsi 1020 körüli "alacsony" nyomás a cél. Errõl jut eszembe, mi van a nyomásfáklyákkal e ciklon helyére? Link hát, azért ez nem egy biztos dolog, 50-50%.

Most jön a kedvenc részem: ez nem GFS és ECM háború, nem fog kiderülni, melyik a jobb, melyik fogja meg jobban és melyik a jobb modell. Sõt szerintem az se számít, hogy statisztikailag melyik modell hány %-kal jobb, mert most 2-3%-os jobban teljesítés se dönt a témában. Egyszerûen a GFS úgy látszik, ezt a verziót támogatja jobban, míg az ECMWF úgy mûködik, hogy nem. Kis apróságok.
Pár órával késõbb borzasztóan hasonlítanak: Link vs Link

Az sem mindegy hogy ez a blokk hajlam a tél melyik részét jellemzi.
A mostani blokkok bár valóban negatív anomáliát hoznak, de ez nem tartozik a rendkívül hideg idõ körébe. a -10 -12 fokos éjszaka és fagypont körüli nappal amolyan átlag-téli idõjárást jelent (most nem a havi kh átlagára értem amibe minden benne van, hanem oly módon, hozva épp az ellenpéldát átlag nyári idõre, amikor mondjuk szeptember elején 30-31 fokos nappali Tmax van, vagyis jellemzõen az összes nyári hónap statisztikai átlaga felett, de messze nem hõség). Az említett példa (1986-87)dec vége és január, már jóval erõsebb hidegbázis mellett, ilyenkor ekkora idõeltéréssel jelentõsen hidegebb lehet a kimenet. Éppen ezért lehet a mostani a lyukas közepû tél része is. Valószínû, hogy a jelenleg kezdõdõ hidegöblítés végén, mint szinte mindegyiknél megfigyeltük ezen a késõõszön, (sõt a nyári lehûléseknél is meglepõ módon volt hasonló tendencia), felépült jelentõs csapadékot hozó mediciklon. A fáklya szórása ezt halványan úgy 19-20 a környékére teszi, itt valószínûsíthetõ havazás és vagy ónosesõ, és kérdés, hogy ezt követõen zónális epizód vagy a blockng folytatása várható, de úgy néz ki a fáklyatagok erõs szóródásából, hogy akkor a blocking nem lesz stabil állapotban, legkevésbé valószínû, hogy azonnal visszaáll. Ez esetben a zónális enyhébb epizód épp az ünnepekre esne (még ez esetben is fennállhatna egy inverziós ködös, zúzmarás. helyenként ipari lepelhavas verzió), és ezt követõen jönne egy kemény Szilveszter, mint 2014-ben is, de lehet a a blocking kellõen erõs marad, és a szórások pár napos követéssel több mediterrán ciklon érkezését próbálják megfogni, jelentõs csapadékkal, ami szép fehérbe öltöztetné az ünnepet.

Mindenképp fel kell figyelnünk a jövõ hét elején várhatóan újra felálló blokkra, ismételt hidegöblítésre. Azért érdekes nagyon ez a számunkra, mert ilyen igen ritkán szokott csak elõfodulni: ti., hogy egy közel 1040 hepás, a kontinens centrumába helyezkedett hideg anticiklont ennyire gyorsan kövessen északi zonális intermezzón át egy újabb blocking.
Ez roppant erõs blokkhajlamra, gyorsan regenerálódó és expanzív hajlamú hidegraktár jelenlétére utalhat. Az ilyenfajta kimenetelek a legzordabb telek sajátjai (lásd pl. 1986 karácsonyát, majd 1987 január legelejét) Normál blokkhajlam esetén egy ennyire magas légnyomású hideg idõszak után hetek szoktak eltelni az újabb "akcióig"
Ha marad ez a hajlam, bizony nagyon zord heteknek, hónapoknak nézhetünk elébe. Persze lehet, végül másfelé fordulnak a folyamatok, azonban véleményem szerint most ez a lap is játszik az enyhébb fajta tél, a "lyukas közepû" tél mellett.

Európa különbözõ területeinek nyomásfáklyái alapján úgy tûnik jelenleg, hogy a most is fennálló alapszituáció kisebb ingásokkal (köd terjeszkedés-zsugorodás, élénkülõ légmozgás)de jelentõsebb csapadék, légnyomás esés nélkül, ki fog tartani dec. 20-ig. Ez az az idõpont-jelenleg-amitõl kezdve nagyobb, makroléptékû változás állhat be Közép-Eu. idõjárásában. Innentõl kezdve talán aktivizálódás kezdõdhet a mediterrán térségben-erre van némi jel a fáklyákon. (Toulouse, Róma, Marseille) Mivel talaj közelében a fennálló stabil blocking hajlam miatt továbbra is az északias, vagy keleties áramlatok fognak dominálni, és mivel Kelet-Európa idén végre mélyhûtõ szekrénynek rendezkedett-rendezkedik be, nagy valószínûséggel a med. ciklonok születését követõen indulhat nálunk is kellõ hidegbázissal a nyakunkban az igazi, havas TÉL! Csak az idõzítés kérdéses: Pont Karácsonyra, vagy az év utolsó napjaira fog-e érkezni a Tábornok?!

"A Kelet-Európai-síkságot még jobban markéba fogja a hideg": Fogni foghatja ha az Ac kp. úgy helyezkedik maradhatunk mi tartós meleg oldalán is akár. A londoni fáklya túl szép hogy igaz legyen,de tartom várakozásomat.

Körülbelül 15-éig. ( Hidd el nem örülök neki, de ez van. Tetszik a mostani zúzmarás téli világ, száraz hideg, bár hó jó lenne hozzá. De hosszútávon én mást sejtek.

Most csak annyi változott eddig, hogy mind az Gfs, mind az Ecm,de inkább az utóbbi a zonálisba forduló áramlásnál a soron következõ ciklont mélyen északnak pöndöríti, egyenes Grönlandnak. A két ciklon közt, meg lesz egy Ac. Ami ránk húzódik.
Ennyi.
Még a megyébõl se kell kilépni, ha szórást keresek, hogy lesz-e ami berántja majd a hideget avagy se. Ék-i rácspont ( kimentett, kiragadott példa ) : Link A bõ 15 fokos szórást szerintem magyaráznom sem kell 13-ától. Az Ecm már hamarabb; 12-étõl ránk rántja a szárazat.

Annyi mentségünk azért van, amit te is linkeltél, hogy tartja magát a tél a Kelet - Európai síkságon. Az még belóghat. Mert ha teszem fel a csigagyár szépen elpörög majd magának mindig Grönland és Izland térségében és Nyugat, Északnyugat - Európát fogjuk rá,de békén hagyja akkor fenn áll az esélye egy hosszanti dny-ék tengely irányú anticiklonnak, ami északkelet felõl hozhat érdekességeket is. -de szerintem ennek kisebb a valószínûsége.

ezt nagyon jól látod,
tavaly Moszkvában, esõ enyhe idõ,
most meg röpködnek a -26°c -ok
ez az Orosz hideg mag most szerintem stabil és tartós lesz

Majd egy hónapja ezt írtam: Link
Nem osztom a zonális áramlást valószínûsítõk várakozását (lemaradt, utólag beleszerkesztve) már kezdik megfogni a hónap második felére a blocking újraerõsödését és ezzel a Kárpát-medencébe érkezõ hideg idõszakot.

Nagyon rég nem emlékszem ilyen stabil nyomásfáklyákra:
Thorshavn: Link
London: Link
Stockholm: Link

Látható, a zonális jegyek nem tudnak megerõsödni.

Így a kontinentális hatás támadásba indult.

A Kelet-Európai-síkságot még jobban markéba fogja a hideg:
Moszkva: Link
Kijev: Link

Különösen utóbbit ajánlott jól megnézni.
Az elmúlt enyhébb teleken Moszkva térsége is alig tudta hozni azt a tél elején, amit most Kijev fog.
Azaz a Kárpát-medencéig terpeszkedik majd a hideg-tábla.

Ez a nyugati áramlás gyenge jellege miatt azt jelenti, hogy kontinentális hatás egyre inkább érezteti majd a hatását, jövõ héttõl már közvetlenül is.

Valóban, az igazi "nagyzonalitás" december 2. felétõl szokott fellépni. Millió cvancig eset volt a mostanihoz hasonló december eleji hideg "szöszölésekre", amit aztán üvöltõ zonalitás váltott fel az ünnepek elõtt.
Az Észak-Amerika fölött kialakuló fejlett, hideg AC a töméntelen sarki levegõjével általánosságban véve nem jó ómen, és a következõ 2-3 hétre nézve én is pesszimista vagyok.
Mégis azt gondolom, hogy a nagy valószínûséggel beköszöntõ zonalitás ezúttal epizód, nem pedig a tél alap-jellegét meghatározó légkörzéstípus lesz.

"Személyes véleményem, hogy idén viszont teljesen más a makrocirkuláció mechanizmusa, mint volt az elmúlt néhány télen." - Ez én nem vitatom. Ennek hatására kezdtem el latolgatni az idei 2016/2017-es télre szeptemberben.

De te is tudod szoktam én nagyobb térségeket is monitorozni. Nem csak Európa idõjárását, hanem attól jóval északabbra is. Nem azt írom, hogy temetem az idei decembert, csak azt, hogy december közepéig még lehetnek télies akár téli fordulatok idõjárásunkban, de utána meglátásom szerint nem igazán a tél váróknak áll a zászló. De ne legyen igazam.
Engem nyugatalanit a távkapcsolati szintem mükõdõ más cirkulációs rendszerek viselkedése.
Ugyanis jelenleg az Északi - sarkvidék fölé a Berring - tengeren át nagy mennyiségû "melegebb" léghullámok nyomulnak fel mélyen a Sark pont irányába. Közben a Sziklás hg. 2000-3000 méter magas csúcsokkal nyugatról védet Északnyugat - Kanadai Ac és a 850hPa-os(1550m) hideglégtömegei szinte beszakad Amerikára. Ami a mi európai légpályánkat nézve annyira NEM BEFOLYÁSOLÓ tényezõ. Ha keleti partra esne az már tigerelné az Atlanti - óceánon való zonális hajlamot. Jelenleg: Link Link 96 óra múlva: Link Link Majd ez Ac Szibérára is kiterjed: 144: Link Itt még látszik, hogy Európa felé belóg némi magasnyomás a Grönlnadi - tengerre Link és onanntól odafönt 168: Link Már nem folytatom tovább mert az már 192óra,de 4-6nappal ez elött is kitartóan adta, hogy ez várható arra. Az Ac már ott van a kulcs fontosságú terület felett. Nem sokára jönn a meleg is oda a Bering - szoroson át. A hidegmagok ketté szakadnak, aztán feláll a térség fölé egy hosszan elnyúló magasnyomás és szépen átrendezi a hidegmagok jelenlegi állását. Eközben Nyugat - és Közép - Szibérában tartós alacsony nyomás a jellemzõ és ez is visszafelé forgatja északnak a jelentõsebb hidegmagokat. Ami igaz annyira nem bosszantó hisz az elköv. jó néhány napban
" ezúttal nem lesz zárva észak "kapuja" Aztán elõbb-utóbb talán jön a "bandanagy" is..." Ez igy oké. De nem szeretem ha Északkelet - Kanadában és Grönlandon tartós és erõs hidegmagok állnak fel, mert a Baffin - öblön keresztül mint valami kerozin a tûzre úgy zúdul az Atlanti - óceánra a hideg, ami aktív ciklon tevékenységet sejtet. Nem egyszer nem kétszer láttam, hogy viharciklont 975-ös és alatti jószágokat neveltek ezek.
Bár a megnyúlt, hosszú apitudójú hátoldali hidegleszakadások azért hosszanelnyúló magasnyomású Ac-kat is kinevelenek az óceánon, ami szárazföld fölé érve Brit, majd Skandináv Ac formájában hideget is fûzhetnek ránk észak felõl,de mégse tudok a jelenlegi fent átalakuló folyamatokhoz jó képet vágni.

A jelenlegi nem túl gyors nyugati hajlam jó és a kisebb nagyobb löttyök is,de körülbelül dec.15-ig bírhatjuk ki igy. Utánna jó kérdés,de én boru látó vagyok, amennyiben marad a fenti tendencia. Ami ránk nézve odafent nem egybõl jelentkezik mi nálunk, hanem jókora késésben 10-20 napos csúszásban legalább.

Olyan nagyon nem aggódom az idei tél miatt. GFS legutóbbi futását végigpörgetve ismét csak a nagy blokkhajlam tûnik fel. Sehol nem látszik hosszúpályás zonalitás, pláne nem tartósan.
Félblokkok néznek ki, északkeleti, keleti AC peremhelyzetek, alapvetõen anticiklon dominancia.
Nem az a felállás ugyan, amirõl a télfan álmodik, de nem is tragikus, baljóslatú.
Az északkeleti hidegraktár pedig továbbra is stabil.
A grönlandi, észak-kanadai hidegfelhalmozódásokkal pedig ilyen esetben nem nagyon kell törõdni. Ez akkor baj, mikor általában nem tud behullámozni a jet, túl gyorsak a nyugati áramlások. Amellett erõs hidegfelhalmozódás van az amerikai kontinens legészakibb részein.
Akkor ott, és csak ott leszakad a töméntelen hideg, az így kialakuló ciklonrendszer elõoldalát a nyugati drift egészen Európáig "kihúzza" Jellegzetesen ilyen volt 2013/14-ben.
Személyes véleményem, hogy idén viszont teljesen más a makrocirkuláció mechanizmusa, mint volt az elmúlt néhány télen. Úgy sejtem, nem fogunk unatkozni a következõ hetekben. Több kisebb-nagyobb hideglöttyöt várok, ezúttal nem lesz zárva észak "kapuja"
Aztán elõbb-utóbb talán jön a "bandanagy" is...
.

Pontosan így számolja a Cfs-is!

Pontosan leírtad azt amit szerettem volna én is hozzáfûzni, ahogy olvastam a hsz.okat. Az utóbbi 4 napban sok dolgom akadt nem értem rá ide is(metnet) beugrani. Ebbõl a leendõ északi zonalitásos helyzetbõl csak a skandináviai magasnyomás erõsödése vagy "támasztó" inkább Brit-Izlandi magasnyomás erõsödése röviditheti le a leendõ ciklust. Az éki hidegbázis megnyugtató hogy ott van, de ahogy az Északi Sarkkör felett átcsoportosuló hidegmagok tendenciáját nézem(Ecm) kicsit aggaszó hogy megint Észak Amerikára és Grönland fölé helyezõdik a több hideg. Szibériába is marad a zima, csak nem akkor kiterjedésû mint most van.

Korrekt.
Közben nézegetem õket tovább, és Izland bizony erõsen csigásodik a fáklyán, de Londoban is feltûntek az elsõ zonalitásos "fecskék".
Nem baj, próbálkozzon, erõlködjön, sõt tomboljon úgy Dec 20-ig, egészen nyugodtan

A skandináv alacsony nyomás sem feltétlenül rossz, ugyanis a "közönséges" hideghullám nagyon gyakran skandináv központú ciklonnal, azt nyugatról "támasztó" AC-al, a kettõ között maritim hidegáramlással indul. Az anticiklon csak késõbb helyezkedik be a skandináv térségbe.
Ha skandi nyomásfáklyán mély hullámvölgy után határozott emelkedést látunk, az meglátásom szerint inkább elõnyös a számunkra.
Az észak-angol nyomásfáklyán ugyan nem nagyon szívderítõ az op. (bár enyhe emelkedés tendenciaként ott is látszik), de pl. a control "felmegy a padlásra", ahogy a skandináv fáklyán is.
Jelenleg úgy látom, hogy a hónap közepe felé elég valószínû egy nyugati/északnyugati áramlásos, változékony, viszonylag enyhe idõszak. Ha szerencsénk van, ezt az ünnepek táján újabb hidegöblítés követheti, de ez már a találgatások találgatása.

A londoni magasnyomás félzónát is jelenthet. Huzamos, teljes (északi) zonalitás szerintem se nagyon lesz, ahhoz túl erõs az északkeleti hidegdepó. Viszont igazi "nagymeridionalitás, nagyblokk" (mint pl. januárban, februárban) se túlságosan valószínû. Általában a napforduló elõtt szokott nagyon kiélezõdni a féltekei hõkontraszt, ezért ilyenkor rendszerit erõs a nyugati drift.
Szóval, idõnként a blokkig elmenõ félblokkokat tudok elképzelni a következõ néhány hétre. Ha elmegy a folyamat a blokkig, mediciklon-tevékenység is indulhat, de egyelõre úgy látszik, nem ez viszi majd a prímet.
Szerintem idõnként ilyen oldalról is megpróbálhatjuk megfogni a dolgokat, nemcsak a modelleredmények oldaláról. Nem mintha ez utóbbi nem lenne remek dolog, fõleg 240 óra alatt.
De 240 óra fölött már ide-oda vág az op., sokszor egyáltalán nem lehet kiigazodni.

Kicsit elbeszéltünk egymás mellett.
"10 nap felett" az 240 óra felett van, annyira nem szaladtam elõre, az ECMWF el sem lát addig. Amire pedig írtad, hogy nem zonalitás, nos én is azt írtam, hogy szerintem sem, idézném magam: "már-már zonális képet (mutat)". Nehéz lenne azokat a nyomástérképeket máshoz közelebb hozni, mint a zonalitáshoz, mert se nem azonalitás, se meridionális irányítás nem áll közelebb hozzá.
A (dél-)brit térség erõs ciklonai nem szigorú feltételei egy zonalitásnak, lehet szép zonális tengely ettõl északabbra, sõt nálunk télen talán gyakoribb is. Egy észak-brit fáklya most pl. így fest: Link - és az izlandi térség is jó katalizátora a zonális áramlatoknak. Ott is 990 körül fut az átlag, bár ez "szerencsére" annyira nem alacsony, 970-1010 között ingadozó nyomás azért nem túl acélos arrafelé.
De ha esetleg kapaszkodót, reményeket kéne keresni, akkor én a skandináv térséget nézegetném: Link a blokkoló AC-kat amúgy is szerény tapasztalataim szerint alulbecslik a modellek, így bõven benne lehet a pakliban egy olyan lap is, hogy ez a skandi AC megerõsödik, és az általam linkelt nagy mennyiségû hideg levegõbõl mégis sokkal több tud lekeveredni hozzánk.

Amíg itt nem látszik jele a zonalitásnak, komolyan venni nem fogom... Link

Ráadásul a bárikus folyamatokban azért van egy enyhe "jobb térfeles" jelleg. A légnyomás 1035 hPa közelébõl szállt le, a lehûlés elõtti mélypontja pedig 1007-1008 hPa lesz (igaz, északkeleti határainkra benézhet az 1000 hepa is, a jobb térfelesség most nem tragikus mértékû)
De azért ez nagytérségi léptékben egy (lappangó) zonális hajlamról árulkodhat.
Nagyon nem csodálkozhatunk, ha bejön a hónap második felében egy huzamosabb nyugati, délnyugati áramlásos idõszak. Egyébként is gyakori forgatókönyv dec. második felében a hónap elejének blokkos, hideg anticiklonos arculatának 180 fokos megfordulása.

Egy ilyen téli, hideg AC után mi jöhet? Elõoldal, zóna, legjobb esetben rögtön félblokk.
Egy dolog nem jöhet közvetlenül: teljes blokk, hidegelárasztás, mediciklon. Ahhoz "le kell pörögnie" egy új ciklusnak.
Nagyon nem mindegy, hogy van-e viszonylagos közelségben nagy tömegû, expanzív hajlamú hideg levegõ. Ha igen, gyorsan lezajlik a következõ ciklus, hamar újra meridionálisba fordul a kép.
Ebben a szerencsés esetben talán már ünnepekre kaphatunk újabb, jelentõs hideglöttyöt. Ellenkezõ esetben már csak januárban reménykedhetünk. Ebbõl a szempontból én bízok az északkelet-európai hideg légtömegben.
A tartós hidegpárnában ezúttal nem hiszek. Ahhoz túl dinamikus a cirkuláció (december közepétõl általában az), ráadásul ott van (hál' Isten!) a stabil északkeleti hideg terület.

Szerintem 100%, hogy fog ez még gyökeresen változni - mármint amit a modellek 10 nap fölött mutogatnak.
A visszaenyhülés már régóta megjósolható volt a magasban - ez a természetes ingadozás része is.
A talajon kifejtett hatás (inverzió) várható esetleges bekövetkezte miatt belátható idõn belül még esélyes a téli idõjárás, aztán ha tényleg visszaállna a zonalitás (240 óra felett eddig is gyakran elõvették a modellek, ebben semmi új), akkor persze beenyhülhetünk, de ez még teljességgel kutya vaosorája, lutri, stb.

Egyébként én ezt nem tudnám jó szívvel zonalitásnak hívni, a Svalbard-skandináv gerinc miatt: Link Itt talán még jobban látszik, miért nem: Link
Szóval amíg a csigagyár egyértelmûen be nem indul, addig én nem teszek egy kanyi vasat sem a zonalitás esélyeire 1 hét múlva megnézzük, merre tisztulnak ezek: Link - itt még esetleg, ámde itt: Link - nem sok jele van úgy egyáltalán.

Zonalitásnál a briteknél nemhogy 1010, de 990 alá kellene esnie, rendszeresen.

Ej de rég írtam.
A második körös lehûlés idõszakában vagyunk, tombol a szél, jön a hideg. Ezt ismét egy visszaenyhülés követi AC-peremhelyzet miatt: Link ami le is ránt egy kis hideget. Innentõl én azt is hinném, hogy még bármi lehet, de a modellek nem így gondolják, szerintük jön az enyhülés anticiklon-dominancia miatt: Link hozzánk. Aztán utána az anticiklon délre szorul és egy már-már zonális képet festenek az elõrejelzések: Link és magas T850-nel: Link bár felettünk kavarog egy hidegciklon kitöltve -20as T850-ekkel is. És 200 óra felett vagyunk, ami nagy bizonytalanságot is szór a levesbe. Ha ez így bejön, akkor az átmeneti hidegpárna is felszakadozhat, hiszen élénkül a szél: Link Link a magasban fõleg: Link
Az ECMWF is így látja: Link lehûlés, enyhülés, rövid életû lehûlés, majd erõsödõ anticiklon enyhüléssel, ezt követõen pedig csökkenõ légnyomás, dinamika a légkörben (akár csapadékkal esõ formájában).

A télkedvelõknek egy reménye maradt december közepéig: ez a jövõkép valahol meggyengül és felborul. A NAO sajnos emelkedik, az AO pedig marad 0 körül.

Nem álltam meg, hogy a GFS archívumban át ne fussam a kérdéses évek szeptembereinek és decembereinek szinoptikai térképeit. Azoknak a sorozatban jelentkezõ éveknek az esetében, mikor pozitív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália után mégis enyhe december jött, a következõ benyomásom alakult ki: szeptember és december is eléggé blokkos, zonalitás kifejezetten ritka. Félblokk valamivel gyakoribb, de nem meghatározó.
Szeptemberben sokszor a Skandináv-félsziget, vagy Északkelet-Európa felett kifejlõdõ, erõs AC.
Decemberben is többnyire blokk, de "rossz" helyen felálló: tõlünk keletre, északkeletre AC, melynek az atlanti ciklonokkal közös, délies áramlásában melegadvekció Közép-Európába.
Szóval az látszik, hogy a blokkhajlam fennmaradt (visszatért?) decemberre, de a gerincek és teknõk más helyen jöttek létre.
Azaz: a jet meanderezõ jellege nem változott, de talán a féltekei hõeloszlás átalakulásával a "hullámhegyek és völgyek" máshova kerültek.
Nekem ebbõl is az "jön le", hogy a DAI "mûködéséhez" az alapkondíciók kvázi változatlansága roppant fontos elõfeltétel.
Ez a feltétel nem mindig teljesül, emiatt a decemberi prediktorral kapcsolatban sem árt az óvatosság. Ha a modellek konzekvensen mást mutatnak, mint amit a DAI alapján mutatniuk kellene (tavaly is ez volt a helyzet) akkor ne a modellekre, inkább a prediktorra gyanakodjunk.

Hm, tehát ha gyengélkedik a napfolttevékenység, akkor van kapcsolat, ami aztán vagy egyenes, vagy fordított irányú? Ennek így nem sok értelme van...

Akkoriban is (1900 évek környékén) gyengélkedett a napfolttevékenység, akárcsak mostanában.