Meteorológiai esélylatolgatások

A kollégák több, a mostanival analóg(nak tûnõ) õszi szezont is megemlítettek. Bár tudom, az analógiák sántítanak, de én is említek egyet: 1979.
Azért említem, mert a mostani makroszinoptikai felállások igencsak kezdenek hasonlítani arra az õszre. Akkor is viszonylag meleg kora õszt követõen október legelején felállt a skandináv blokk, és az elõoldalon megkaptuk a drasztikus lehûlést:

Link Link Link

A blokkoló AC tartósnak, ill. kiújulónak bizonyult: Link Link Link

A mostani és a közeljövõben várhatóhoz erõsen hasonlító képeket látunk itt.
1979-ben a blokk november elsõ napjaiban összeomlott, utána kifejezett, tartós elõoldali, majd zonális képek jöttek. Kézenfekvõ módon adja magát, hogy idén is a meridionális kép valamikor október második felében, legkésõbb november elején majd elõoldali, zonális (esetleg félblokk)képeknek ad helyet. Egyébként a Namias-ciklusból is ez következne.
1979-ben a zonális, enyhelevegõ-beáramlásos etap december elejéig masszívan fennállt, csak ekkor jött ebben az elsõ megingás. A tartós szinoptikai átrendezõdés, az igazi tél pedig csak a hónap legvégén érkezett.
Természetesen fentiekbõl nem következik, hogy idén is ezzel megegyezõ forgatókönyvvel számolhatunk. De egy enyhébb, változékony, óceáni légtömegek meghatározta idõszakot elég valószínûnek gondolok az õsz második felében. Hogy ezután mikor fordul majd télire az idõ, egyelõre teljesen bizonytalan.

Ha még senki nem linkelte volna:Link

Aztán vagy így lesz, vagy nem.

Akkor ez egy jó verifikáció lesz a számoknak... Ha nem megyek annyira messze, egy 2009/10 es tél benne lesz a pakliban (a Karácsony záró zivatarról emlékezetes "kétlyukas" télrõl van szó, tekintve, hogy a február utolsó dekádjának langyosodását a március eleje még egy igazi téli fordulattal fûszerezte.)
Az õsz eddigi fordulatait figyelembe véve és ezt hasonló évekhez mérve a következõ idõszakot egy valósznûleg inkább pozitív anomáliára hajazó november egy változatos olykor akár tavaszi , de kemény téli napokat is magában foglaló összegészében látszólag átlagos december egy inkább enyhébb felé hajló január és a tél második felében jelentkezõ komoly helyzetek jellemezhetik (a 2011 es õsz éas tél is hasonló képet mutat, 2012 jan vége, feb elsõ felérõl nem kell beszélnünk.)

Én még akkor is maradok a lyukas közepû tél eshetõségénél. Még ha egyes lyukas közepû telek, amiket példaként említettem korábban, nem 100%-ig felelnek meg mindenki követelményének, de azért többé-kevésbé azok.
Mivel már ez lassan a 0 - dik hónap, igy nem igazán szeretnék még további bejegyzéseket fûzni álláspontomhoz.
Csak annyit, hogy kijött a NAO index szeptemberi értéke, ami 0,74. Míg a SCAND index -0,99.
1997-ben is ennyi volt 0,74 ,valamint a SCAND, ha nem is maximálisan egyezik, de -1,42 lett. Ez a -0,99 hez képest benne van az általam felvázolt max.+-0.50 belül mozogva-ba.


Összegezve: Nem mondom azt, hogy 1997 vagy 1993 okt-nov-dec-re lesz avagy várható. Csak hasonlíthat a helyzetkép hozzá, hozzájuk. Igy kijöhet az idei 2016/2017-es tél egy lyukas közepüre is.

Akartam írni: A Dai is egy konkrét idõszak alapján számolt konkrét szászerû érték. 1 hét eltérés itt is sokat számít.

Bármilyen idõszakban 2 hónap utánra havi középhõmérsékletre vonatkozó számszerû távprognózist adni igen kockázatos. Télen és nyáron azért, mert nem számolható pontosan, mikor alakul ki tartós blokk tartósan veszteglõ hõhullámot/HRHI-t okozó AC-val. (idekapcsolódva a nem annyira hideg T850 -û de tartós inverziós helyzet is többnyire egy veszteglõ AC peremhelyzethez köthetõ). Az sem mindegy, hogy mindez hónap derekán következik be, vagy megoszlik két hónap között, többszöri elõfordulásuk 1 hónapon belül ugyanis ritka. Tavasszal és õsszel pedig a változó besugárzás/ energiaegyensúly miatt nem tudható pontosan, mikor borul fel egy adott makroszinoptikai helyzet, fix havi bontásra 1 hét csúszás is komoly különbséget jelenthet az átlagban. Kevésbé számszerûsítve tendenciákra lehet következtetni, csak a probléma az ezzel, hogy maga a DAI egy konkrét számszerû érték.

Errõl könnyû adatsor alapján meggyõzõdni, és ez alapján igazad van.
Az viszont kétségtelen, hogy a 60 as évek óta 1987 januárja lett a leghidegebb, másrészt pedig az adatsorokba tavaszi hónapként már nem kerül bele a március középhõmérséklete, ami 1987-ben az elmûlt 50 év leghidegebbike volt, ez már így némileg árnyalja a képet.

Való igaz, itt többféle lehetõség is van. Télen (fõleg a rövid nappalú, napforduló környéki hetekben) az inverzió lehetõsége miatt nálunk nemcsak az igazi "hideg" makroszinoptikai felállások okozhatnak téli idõt, mikor a magasban is hideg van.
És az is vitathatatlan, hogy a december lehet úgy is "enyhe", átlagnál magasabb középhõmérsékletû, hogy az elején igazi hidegek vannak, a késõbbiekben viszont nagyrészt enyheség (ld. 1993) Vagy a hó eleje enyhe, majd erre ünnepekben jön nagy hideg és hó (1976)
Éppen ezért távprognosztizálni, fõleg a téli hónapokra, nagyon kockázatos.
Szerintem a DAI is csak nagyon nagy vonalakban ad tájékoztatást, és korántsem mindig válik be. Úgy gondolom, beválásának egyik fontos feltétele, hogy a félteke hõeloszlási és áramlási musztereiben ne legyen drasztikus változás az október-novemberi idõszakban. Ez pedig nem mindig teljesül.

Pláne tegyük hozzá, hogy adott havi középhõmérséklet az idõjárási helyzetek jelentõs számú variációjából elõállhat. Lehet átlag alatti december hetekig tartó, semmitérõ, szürke, hómentes stratus-szal, de lehet átlag fölötti gyakori, igaz rövidéletû havazásokkal, vagy éppen 3 enyhe hetet követõ emlékezetes, erõs hidegbetöréssel, ami pont Karácsonyra jön vastag hótakaróval, stb., stb.

A levonható tanulságok: mivel idén negatív volt a szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália, ezért a decemberi enyhe idõnek "áll a zászló" Erõsen negatív hõanomáliás, azaz kifejezetten zord december valószínûsége igen kicsi. Sajnos, egy nem emlékezetesen zimankós, de az átlagnál határozottan hidegebb, téli idõjárású december sem nagyon valószínû.
Minimál-anomáliás, átlagostól 0-1 fokkal lefelé eltérõ december viszont elég jó eséllyel elõfordulhat -a kérdés, hogy a télkedvelõ ember szemében mennyi köszönet lesz ebben.

És természetesen tudni kell mindehhez, hogy ez statisztikai elemzés, nem lehet egy az egyben távprognózisnak venni.

Link

Ahogy már többször megírtam, itt vízválasztó húzódik a hõanomáliák mértéke szerint. Ha az igazán markáns, átlagtól való eltéréseket vesszük (legalább 2 fok -tudom, ez kissé önkényes, de valahol határt kellett húzni), akkor a következõ tapasztalható:
1. az 1951-tõl 2013-ig terjedõ idõszakban 2 fokot elérõ vagy meghaladó, negatív hõanomáliás december 9 alkalommal fordult elõ. Ebbõl 8-ban pozitív volt a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-eltérés, és csak egyszer (1963-ban) negatív.
2 fokot meghaladó, pozitív decemberi hõanomália ezen idõ alatt 12 alkalommal volt tapasztalható. Ebbõl 10 esetben negatív volt a szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália, és csak kétszer pozitív ( 1970-ben és 1984-ben, ez utóbbinál viszont a január és a február volt szokatlanul zord)
2. Ha az ennél kisebb, 1 és 2 fok közötti negatív hõanomáliákat vesszük, ebbõl 3 van a kérdéses idõszakban: mind a 3 pozitív szeptemberi nyomásanomáliás. Ugyanilyen mértékû, de pozitív hõanomáliát hozó decemberek száma: 8. Ebbõl negatív szeptemberi nyomásanomáliás 7 eset (a kivétel 1965)
3. Az egy fokot meg nem haladó negatív hõanomáliás decemberek száma 15. Ebbõl negatív nyomásanomáliás 8, pozitív pedig 7. Ugyanez a 13 pozitív hõanomáliás esetre: negatív nyomásanomália 5-ször, pozitív 8-szor.

Látható, hogy nagy hõanomáliák esetén a szabály erõs, viszont minimál-hõanomáliáknál nemhogy gyenge, de praktikusan nincs is.

Hari Seldon mester fórumtársunk hiányában kiszámoltam a 2016-os észak-atlanti légnyomás-anomáliát.
Ez -1,9 lett, ami az átlagnál melegebb, középértékben +1,2%C-os, 50%-os valószínûséggel +0,1 és +2,3 fok közötti decemberi átlag-hõmérsékletet jövendöl.

Ami érdekessé teheti a képet az az, hogy az észak-atlanti térség hó végén fordult anticiklonos rezsim felé, azaz 09.10-10.10. közötti idõszak egészen más értéket adna.

Egy kis statisztikai adalék.
Az 1951-2015 közötti 65 szeptember 30X adott negatív légnyomás-anomáliát, 32X pozitívat (3x volt semleges).
A 30 negatív légnyomás-anomália 9X hozott átlagnál hidegebb decembert, azaz nagyjából minden harmadik.
A 32 pozitív légnyomás-anomália 10X hozott átlagnál melegebb decembert, szintén nagyjából minden harmadik.

Nekem van egy olyan sejtésem, hogy idén beleesünk a "minden harmadikba", egy kevéssel átlag alatti december vetül elém.
Oka a La Nina felé fordulás és a makrocirkulációs rezsim kicsit korai télies befordulása.

Ha téves a kiindulópont, akkor a következtetés csak véletlenül lehet helyes. Az 1986-87-es messze nem a leghidegebb tél volt a 60-as évek óta. Az 1984-85-ös és a 2002-03-as tél lényegesen hidegebb volt. Ráadásul a 2005-06-os és az 1995-96-os tél is lényegileg hasonlóan hideg, sõt bizonyos tekintetben hidegebb is volt.

Persze, hogy nem veszünk össze, csak álláspontokat ütköztetunk. Nem kerülte el a figyelmemet, hogy mind 1993/94, mind pedig 1997/98 telenek az általam, véleményem szerint jórészt jogosan lagymatagnak titulált második felében akadtak téli epizódok, de ha egy összképbe illesztjuk a dolgot, mindkét ominózus tél 2. fele nagyrészt az enyhe idõ jegyében telt. Klasszikus lyukas- vagy szendvicstel pld. az 1985/86-os volt: mar novemberben megérkezett az elsõ síkvidéki kiterjedt havazás, karácsony körül megenyhült az idõ, januárban is jó néhányszor erõre kapor a zonalitas, mígnem februárban megjött az igazi zimanko es ki is tartott március elejéig. Részemrõl ennyit a témához
Hogy ON is legyen: a holnap kezdõdõ igen hûvös idõszak könnyen akár a hónap közepéig is kitarthat, a változást majd egy nyugat-európai teknõ elõoldalan beinduló enyhe deli áramlás hozhatna meg, de erre leghamarabb 15-e körül van esély, ami a nagy idõtáv miatt a nesze semmi, fogd meg jól kategóriába tartozik.

Egy szó, mint száz, az itt felvetett telek összehasonlítása alapján nem kellene túl vérmes reményeket ápolni...
De valahogy mindenkiben felsejlik, hogy ebbõl most bármi lehet. Furcsa ez a zónálisnak látszó menetbe bele-bele csõppenõ blocking helyzet, majd HCS majd újra zónalitás, ezt vázolják most is a modellek. Azaz oktõóber közepére-második felére akár még egy kellemesebb 20 fok körüli idõ is visszatérhet. Na de akkor a november eleje érdekes lehet! Ami biztos, hogy eztán nyári strandidõ már nem lesz, a mostani HF bizonyosan évszakváltónak számít így õsz derekán.

Még jó, hogy Kora télies esélyek címszóval kezdtem bejegyzésem.

Egyébként ez már igaz visszatekintõbe való, de 1994-es február se volt piskóta. Kontientális száraz 12-tõl Link -5 majd 13-17-ig -10 és az alatt országosan a 850-en. Link Ráadásul PONT te nálad a HCS több ideig húzta 18-19-ig. Link ( Szerintem mindenki JÓL tudja a száraz kontienentális levegõ alatt hidegebb is tud lenni mint 850hPalon éjszakánként. ) Ha ez neked nem lyukas, nem tudom mi legyek. - de ezen ne vesszünk össze. Nézõpont kérdése. Az 1998-al, se értem mi a bajod Jan.25-tõl -5-rõl Feb.1-re -15 alá is benézett a térséged Link ,majd a február 10-ei 'tavaszod' után márciusban 10-re beköszönt a -10 Link 12-ig, de a -5 vendégünk maradt a magasban 16-17-éig. Nekem a hideg 850pHalon vett -5 és -10 közé esõ hideg a tél második felében. Az elsõ felében azért még kicsit sovány -5 hideg télhez, de januárra vígan jó lehet sok mindenre. Aki nem hiszi járjon utánna ott a archivum. Link

S, hogy még valami idevaló is legyen: A GFS,ECMWF az elkövetkezendõ 72 órában kiépülõ Skandináv magasnyomást 192óráig szépen adja. Sõt a GFS az Ék-i rácspontra -5-ig visszi le a magasban a T.-t. Szerintem túlozz, az ECMWF kezdte el hamarabb adni a leendõ lehûlést, s amúgy is hajlamos túlzásokba esni a modell /GFS/ ,de ha nem, akkor lesz min izgulni kis eséllyel szerdán. Sekély ciklon lesz tõlünk északrkeletre. Talán az Északi - Középhegységben és az Észak - Alföldönön egy kis vegyest záporokban nem lehet kizárni. De nem veszem készpénznek amit jelenleg MOST add. Mindenesetre nem lep meg a Skandi Ac hajlam.

Én inkább attól tartok, hogy a gyarapodó hidegbázis, a kiélezõdõ hõkontraszt miatt inkább a zonális utat választja majd, csak remélni merem, hogy amit tartok / álláspontot / bejönn. A zonalitást pedig majd tél közepén kezdi el.

Na, megvan végre az erdõ is. A viccet félretéve, nekem bizony az 1993/94, illetve az 1997/98-as telekrõl egyáltalán nem az ugrik be, hogy lyukasak lettek volna, hanem mindkét téllel kapcsolatban inkább az ´erõs kezdet - lagymatag folytatás´ képlet lebeg a szemem elõtt. Ehhez gyorsan átfutottam a megfelelõ statisztikákat is (Pozsonyra vonatkoztatva). Hol van itt a lyukas jelleg?
1993/94 tele: november 10.-tõl december végéig nagyrészt hideg, havas, viszont 1994. január, február (talán egy pár napos februári téli epizódot leszámítva) nagyrészt enyhe, már-már tavaszias idõt hozott. Azaz, ebben az esetben NEM volt ún. lyukas tél.
1997/98: november 2. fele, illetve december átlagos õsz végi, tél eleji idõt hozott - januárban enyhébb és hidegebb idõszakok váltakoztak, mígnem ´98. február 10-én, beköszöntött a keményvonalas februári ´tavasz´
1983/84: ez a tél úgy-ahogy kimeríti az ún. lyukas tél fogalmát: hideg november, december elsõ fele, utána 2-3 hetes zonalitás, majd újfent zömében tél, ha nem is a kemény fajtából.
Egy szó, mint száz, bizonyára elõfordultak az utóbbi 30-40 év során lyukas/szendvics telek szép számmal, de az Általad felhozott 3 példából kettõ nem stimmel.
Hogy a közeljövõrõl is ejtsünk pár szót: az indián nyár vasárnap véget ér, Skandinávia felett blokkoló AC épül fel, keleti oldalán igen hûvös levegõ érkezik, így a kellemes õszelõ helyett következik/következhet egy újabb, az elõzõnél akár még hosszabb hûvös idõszak. Amennyiben ez a blockingosodási hajlam a továbbiakban is kitartana, ez az elõzõ 3 télnél mindenképpen egy, a nevéhez méltóbb tél irányába mozdíthatná el a makrocirkulációs alapmusztereket. Ha egyszer a skandi blokkoló AC-verkli beindulna... na, nem is folytatom tovább, sok-sok hétnek kell ahhoz eltelnie, hogy ebbõl egy egyértelmû tendenciát lehessen levonni

Talán igy érthetõbb lesz, mert táblázatot ide nem tudtam sajnos bemásolni. Sárga az id. belüli egyezés, a zöld az idõszakon kivüli. ( A türkiz,piros,szürke az csak a példák)
NAO: Link
SCAND: Link

Az meglehet, mert sok mindent szerettem volna egybe(egy hozzászólásba) sûríteni. Úgy fest sikerült, de az átláthatósággal akadtak gondok.

Nézzük az erdõben a fát! Id. a múltkoriból:
NAO indexnél: Mivel a NAO téli félévben használatos, ezért a keresési feltételek közül Októbertõl Áprilisig terjedõ idõszakot vizsgáltam.

Lyukas közepû telek (Thermo által) például 1983/1984,1993/1994,1997/1998-as téli félévet megelõzõ téli félév adataiban találtam összefüggéseket az ideivel. Vastagon jelöltem a közeli egyezéseket, az idõszakon kívülieket pedig aláhúzással. Igyekeztem maximum (+-)0.50-es eltérésen belül maradni.

SCAND indexnél:
Ugyan, így mint a NAO indexnél, a viszonylagos egyezéseinél ( max. +- 0.50 belül mozogva ) ezt vastagon, a NAO index téli félévén kívül esõ egyezéseket aláhúzással jelöltem.

Összegezve az elõzõ 2015/2016-os téli félévben és ezen kívüli egyezéseket figyelembe véve az 1993/1994-es év a befutó, második az 1983/1984, végül pedig 1997/1998 végzett.

Tehát:
Én a 1993/1994-es télre találtam a legvalószínûbb egyezéseket. Lentebb írtam még pár dátumot, de azokat részleteiben maradéktalanul nem futottam át. Sajnos idõ hiány miatt meg az elmúlt 2 napba se nagyon értem magam utol.
Szerintem megvárom, míg kijönn a szeptemberi indexek értékei és újra szemügyre veszem az indexek adatsorait. De azért majd a DAI-ra is kíváncsi leszek. Igazol? Cáfol? Vagy mindkettõ?

Véleményem szerint a naptevékenység csökkenésének a hatása egyik évrõl a másikra az átlaghõmérséklet tekintetében nem értékelhetõ, különösen nem az általa generált éghajlati módosulások lokális vonatkozásai - hõmérséklet tekintetében. Még akkor sem, ha a makrocirkulációra a zónális/blocking muszter túlsúlyára hatása kimutatható. Napfolttevékenység
tartós kimaradása esetén tapasztaltak visszaesést (Maunder/Dalton minimum), de ezek több 10 éves léptékekben mérhetõ hatások voltak.
Jól tudjuk, hogy a blocking helyzetnél sem mindegy, hogy az adott területen az elõ vagy hátoldal stabilizálódik, egy turbulenciában generálódott hidegleszakadás, milyen irányban halad, esetleg hidegörvényként meddig, hol stabilizálódik, ezek kaotikus jellemzõk amelyek véletlenszerûek de jelentõs hatással vannak egy adott terület adott idõszakos mért hõmérsékleteire. Egy zónális áramlási kép általában jól kiszámítható, viszonylag pontos elõrejelzést tesz lehetõvé, amíg ez a kép össze nem omlik. Számítottam arra, hogy az idei nyár második felében végén stabilizálódó zónalitásra és erõs ciklontevékenységre fut ki, de arra nem számítottam, hogy ez oly vontatott lesz, hogy a tartós meleg száraz idõszakokat biztosító omegablokkos AC helyzet szeptemberre érik csak be, arra viszont számítottam, hogy ha ez létrejön, az erre való hajlam tartósabban fennmarad ( Az õsz elõrehaladtával egyre nagyobb bizonytalanság mellett).
Egy korai igen erõs hidegöbltés generálta télies epizód benne van a pakliban, de elsõsorban szerintem október utolsó dekádjában vagy november elején esélyes.
De kérdés hogy az ilyen pár napos epizód után bekövetkezõ tartós enyhülés, ami akár a télelsõ feléig is elhúzódik, és az igazán ütõs lehûlés a tél második felében érkezik, helyes -e lyukas télként definiálni. Mondjuk egy decemberi és február végi HRHI közötti enyhe idõszak esetén képletesen már van némi létjogosultsága, de semmiképpen sem szakmai meghatározásként, éppúgy nehezen fogható meg, mint az évszakváltó hidegfront, ha azt akár több héttel késõbb- akár októberben még tartós nyárias hõmérsékletû idõszak követheti. Pl 2007 júliusában 40-43 fokra lett 1 hét múlva 15 fokos Tmax, és többé nem volt abban az évben közel sem ilyen erõs hõhullám, de 30 fokok még igen, azaz 10 fokkal kevesebb, mint a SZR volt.

Jelenleg a tél milyenségével kapcsolatban tanácstalan vagyok, Nekem pillanatnyilag az 1986, 2006 és 2012 es õsz sejlik fel igen különbözõ kimenetelekkel. Ha október 7 -e körül makrováltás és erõs lehûlés következik be (legalább 15 fokos tartós T csökkenéssel 2009, 2011), valószínûbb egy enyhébb november (bár az inverzió ezt is megtréfálhatja), de az elmúlt 2 évnél eseménydúsabb, hidegebb téli kimenet. Ha ez jóval késõbb következik be, akkor annak sokféle bizonytalan kimenetele lehet.

Ez a meglátás -legalábbis az elmúlt évtizedek tükrében- alapjában téves. Egymáshoz nagyon közeli telek idõjárási jellege gyökeresen eltérhet. Mi több, ezek a nagy "fel-le ugrálások" tekinthetõk a jellemzõnek. Az "elmúlt évek" telei alapján következtetni a küszöbön állóra könnyen hatalmas melléfogásokhoz vezethet. Példák: az 1982/83-as igen enyhe telet követõ 1984/85-ös igen hideg. Az 1994/95-ös enyhe tél után jövõ 1995/96-os legendásan zord. Az 1997/98-as enyhe tél, majd az 1998/99-es, zord és havas epizódjaival. A 2000/2001-es, értékelhetetlenül vacak tél, aztán a kivételesen hideg 2001-es december, és szintén téli 2002-es január. A 2006/2007-es, elképesztõen tavaszias tél, vs a 2009/2010-es havas, télies tél. A példákat még lehetne folytatni.
Ami az idei téli kilátásokat illeti, azokra, ahogy már mondtam, a kora õsz jellege vethet némi fényt. Mostanra világossá vált, hogy jobbára magas nyomású (barometrikusan jobb térfeles), száraz, túl meleg kora õszünk van, élénk észak-atlanti ciklontevékenységgel. Ezt a jelleget egy keletrõl érintõ száraz, elég magas nyomású hidegöblítés modulálta.
Az ilyen õszelõ nem ritka, és roppant jellemzõ. Mindez együtt egy korán beköszöntõ hideg, esetleg kifejezetten télies epizódot sejtet, majd tartósabban enyhe télközepet (bár igaz, a DAI még nem áll rendelkezésre)
Természetesen sejtésrõl van szó, érvényesülhetnek ettõl eltérõ forgatókönyvek is -hiszen a variációk végtelen számúak.
Egyébként a "lukas közepû" tél sem feltétlenül enyhe. Ami a naptevékenység, és az El Nino-La Nina kérdését illeti, abban Snowhunter-el értek egyet.

Az elmúlt évek telei adta támpontot ugyanúgy nem lehet egzakt alapon az idei télhez kapcsolni.

Sajnos semmi idõm nincs a régebben megszokott hosszabb távú elemzéseimre ( Link ), így most se tudok érdemben hozzászólni.

Maximum annyit, hogy a csökkenõ tendenciát követõ naptevékenység és a tavalyi kemény El Nino La Nina felé haladása az, ami az elmúlt éveknél téliesebb télhez segíthet.

Nekem az a véleményem, hogy ebben a pillanatban nem lehet megjósolni a tél milyenségét, legalábbis tudományos alapon. Szerintem olyan szintû a véletlen (vagy ismeretlen) események hatása, ami nem tesz lehetõvé olyan bizonyosságot, ami érdemi diskurzust tenne lehetõvé. Ami a legjobb közelítést adja, az az elmúlt évek telei, ez alapján idén sem várható komoly tél.

Részletes elemzés, de szerintem nem igazán átlátható.
Érdekes felvetés a '86-'87 es tél, az elmúlt több mint 40 éves idõszak legkeményebb telérõl beszélünk... Ezt a Másfélmillió Lépés c. filmsorozat tanúsága szerint is dokumentáltan egy nem túl meleg augusztust követõ hosszantartó meleg napos és száraz õszi idõszak elõzte meg, eddig stimmelünk, ha október 23 án túl kihúzza a vénasszonyok nyara, akkor gyanakodhatunk...

Manapság mindent definiálni kell, az a rendes dolog. Minthogy a "lukas tél" elnevezés tõlem származik (a szendvicstél másoktól), kötelességemnek érzem elmondani, pontosan mit értek alatta.
Szóval: "lukas" a tél akkor, ha van egy korai hideg idõszak ( október végén,novemberben, esetleg december legelejére átnyúlva) Majd valamikor fene távolságban, 1-1,5-2 hónap múlva, a tél második felében, vége felé jön még egy hideg, télies epizód. A kettõ között hosszadalmas enyhe, elõoldali vagy zonális, rendszerint közbe-közbe hidegpárnás idõszak van.
Ez szinte mindig magában foglalja a téli napforduló táját -december második, és január elsõ felét.

Ilyen idõtávon jobban bízom a számoknál a kvalitatív jellemzõkben. Az idei szeptember nagyon ellentmondásos: elég hamar hullámot vetõ hidegfront, aztán még meleg de nem igazi bárikus jobbfél (így záporok), aztán genovai ciklon nagy esõvel, mostanra indián nyár. Legalábbis hangulatilag inkább 2012, mint 2011. Ezek után a legrosszabbra számítok (van miért), de a legjobbat remélem (talán nem alaptalanul).
Ui. Van egységes definíciója a lyukas télnek?

Számomra nem sok kétség fér ahhoz, hogy az ilyen típusú kora õszöket, mint az idei (tartós anticiklonális befolyás Európa déli, középsõ és részben a keleti területein, erõs atlanti ciklontevékenység, nálunk száraz, túl meleg, a talaj közelében keletitõl déli áramlási irányú idõ) igen gyakran (ha nem törvényszerûen?) követték enyhe közepû, "lyukas", alias "szendvics" telek. Igaz, idén eddig jelen volt egy stabil kelet-európai teknõ, mely némileg árnyalja a képet. Ennek köszönhettük pl. a valóban elég drasztikus hõcsökkenést szeptember közepe után. De elnézve a középtávú térképeket, úgy látom, hogy a teknõ tõlünk keletre, és az abból adódó hátoldali pozició csak "mellékszólama" lehet annak a "zenemûnek", ami az idei õsz.
Nagyon úgy néz ki, hogy az idei õszünk 1971, 1982, 1983, 1985, 1993, 1997, 2003, 2004, 2006, 2011 sorát fogja gyarapítani. Bár a felsorolt évek õszei, és az utánuk következõ telek részleteikben erõsen eltérõek, a túl meleg kora õsz, majd a tél szendvics jellege tetten érhetõ.
Az ilyen õszökre egyébként jellemzõek a meleg, napsugaras idõszakokat átmenetileg megszakító, keletrõl érintõ száraz, viszonylag magas nyomású hideglöttyök. Jellemzõ azonban ilyenkor, hogy a nagyobb dolgok térségünktõl keletre (és messze északnyugatra) történnek. Véletlenül sem helyezõdik fölénk teknõ, és mediciklon-tevékenység sincs. Ilyesminek jelen esetben sincs se híre, se pora még ûrtávban sem.
"Súlyosabb" esetben (pl. 1982) ezek a keletrõl érintõ, "oldalzsebes" hidegáramlások olyan messze lehetnek tõlünk, hogy direkt északról be se tud áramlani a száraz hideg, hanem AC peremen keletrõl, délkeletrõl szivárog be valamennyi. Idén valamivel jobb a helyzet: a szeptember eleji kánikulát megszüntetõ "oldalzsebes" hideglötty lényegesen alacsonyabb nyomású, intenzívebb volt az elõbb említettnél. Közbevetõleg megjegyzem, hogy 1982 õsze egy nagyon erõs El Nino epizód idejébe esett. Igaz, idén õszre már lecsengett a szintén nagyon jelentõs El Nino, de ennek hatása feltehetõleg latencia-idõvel érvényesül csak.
A fentiekbõl következõleg arra számítok, hogy néhány hétig még folytatódik az anticiklon-dominanciájú, jobbára száraz, meleg kora õszi idõ. Ez természetesen nem zárja ki kisebb lehûlés, csapadék epizódszerû jelentkezését, de a meghatározó nem ez lesz. Majd október második felében és novemberben jöhetnek igazán erõs lehûlések, melyek lehetnek keletrõl érintõk, de direktebbek is. Hajlam lesz arra, hogy a késõ nyárból szinte rögtön a kora télbe cseppenjünk. A korán jött hideget viszont tartós enyheség válthatja fel decemberben. Egyelõre még nincs kiszámítva a DAI, de szeptember cirkulációs jellegét elnézve az észak-atlanti nyomásanomália aligha lesz vastagon pozitív -inkább negatívra tippelnék.
A közép-európai légnyomás-eltérés idén szeptemberben talán 0 közeli, vagy enyhén pozitív lesz. Mindebbõl enyhébb fajta télközép sejthetõ.
Azt mindenképp hozzáteszem, hogy a fent leírtak nem a szigorúan vett, egzakt tudományon alapulnak (páran majd meg is kritizálnak ezért) De néhányan már megírták egyéni meglátásaikat a témában, így én is vettem a bátorságot. Biztos vagyok abban, hogy többünket is érdekli az ilyen, a "meteorológiai alkímia" határán mozgó latolgatás.

Nagyon sok, bizonyára értékes adatot hoztál elõ, viszont nekem a sok fától (adattol) egy kicsit - enyhén szólva - elveszett az erdõ. Vagyis jó lenne, ha nehány sorban osszefoglalnad az elemzésed eredményét és röviden levonnad a következtetést, hogy miért éppen az idei tél lehetne nagy eséllyel un.
lyukas tél. Tenyleg, a sarki jegboritottsagot, a naptevékenység intenzitásat es a La Nina közvetett (?) hatásait nem vetted számításba? Illetve az Európa felett uralkodó makrocirkulacios viszonyok sem elhanyagolandoak... Túl sok a potenciális befolyásoló tényezõ, ezek közvetlen hatásai, a kölcsönhatásokrol nem is szólvan, meggyõzõdésem szerint a jövõben ezeket biztosan jobban megértjük, azonban a DAI története, a sikereket követõ kudarcok azt mutatják, hogy nagyon az út elején vagyunk meg.

Kora télies esélyek

Korábbi hozzászólásomban ez év végéig terjedõ idõszakot igyekeztem röviden felvázolni, mi szerint az õsz utolsó harmadában kora télies idõt sejtetek. Valamint lyukas közepû telet tarok valószínûnek. Az azóta eltelt idõszakban igyekeztem minél több hiteles adattal alátámasztani személyes meglátásomat, nem csak véleményem szerint jósolgatni. Thermometer személyes kora téli, lyukas közepû telek tapasztalatait figyelembe véve, valamint más forrásokban keresgélve pl. a cirkulációs indexek adatsoraiban (1950-2016-ig) és más forrásokban a következõ megállapításokat vontam le. A NAO,SCAND,EA és EA / WR indexek adatsoraiban megnéztem a jelenlegi havi adatokat és összevetettem a korábban megfigyeltekével.
Sajnos Kelet-atlanti/nyugat-oroszországi rendszer (EA / WR) ami „ egyike a legjelentõsebb, Eurázsia idõjárását az év nagy részében befolyásoló légnyomási és cirkulációs rendszereknek. ” * ezt nem vettem alaposabban szemügyre, mert „ Az EA / WR a júniusi-augusztusi idõszak kivételével kimutatható szerepet játszik. ” * Így megfelelõ adat híján ez kimaradt. Az EA-val se jártam jobban, mert „ EA-t gyakran szokták leegyszerûsítve a NAO kissé délre elmozdított változatának nevezni: hibásan. Ugyanis az a cirkulációs központ, ami az EA rendszerében az alacsonyabb szélességeken fekszik, igen szoros kapcsolatban áll a szubtrópusi magasnyomású zóna elhelyezkedésével és intenzitásával. Ez az erõs szubtrópusi behatás különbözteti meg az EA-t a NAO-tól ” * Így maradtam az é. sz. 45 ’ fokától északabbra inkább…
A 2015/2016 év NAO index értékei hónapokban:


2015 Érték
10 0,99
11 1,70
12 1,99
2016 Érték
1 -0,37
2 1,35
3 0,37
4 0,26
5 -0,67
6 -0,13
7 -1,72
8 -2,24





Mivel a NAO téli félévben használatos, ezért a keresési feltételek közül Októbertõl – Áprilisig terjedõ idõszakot vizsgáltam. Lyukas közepû telek (Thermo által) például 1983/1984,1993/1994,1997/1998-as téli félévet megelõzõ téli félév adataiban találtam összefüggéseket az ideivel. Vastagon jelöltem a közeli egyezéseket, az idõszakon kívülieket pedig aláhúzással. Igyekeztem maximum (+-)0.50-es eltérésen belül maradni.
1982 Érték 1992 Érték 1996 Érték
10 -0,29 -1,40 0,15
11 1,55 1,12 -0,72
12 1,56 0,35 -1,40
1983 1993 1997
1 1,34 1,35 -1,08
2 -1,04 0,12 1,48
3 0,59 0,30 1,13
4 -1,07 0,91 -1,25
5 -0,01 -0,67 -0,21
6 1,31 -0,29 -1,17
7 1,22 -3,14 0,37
8 1,95 0,03 0,94
9 -0,95 -0,41 0,74
10 1,22 -0,26 -1,34
11 -1,16 2,56 -1,08
12 0,18 1,36 -0,98
Összevettem ezeket a fenti dátumokat a SCAND (Skandináv rendszer) index adataival szintén a 2015/2016-os téli félévet nézve.
2015/2016-os SCAND index értékei hónapokban:
2015 Érték
10 0,62
11 -0,40
12 0,08
2016
1 -0,68
2 -0,54
3 -0,23
4 -0,11
5 1,05
6 -
7 -
8 -0,44

„ Az SCA a nagy idõskálájú változékonyság egyik legfontosabb megjelenési formája, amely június és július kivételével minden hónapban felfedezhetõ. Az SCA-index szezonális, éves és évtizedes skálájú periódussal is rendelkezik. ” *

( * A csillaggal jelölt ( * ) mondatokat a Makrocirkulációs rendszerek és kapcsolatuk a téli idõszak idõjárásával Magyarországon címû Tabi Krisztián által írt diplomamunkájából idéztem. )

1982 Érték 1992 Érték 1996 Érték
10 1,47 -0,08 0,40
11 0,21 -0,73 0,01
12 -0,28 -0,18 -0,19
1983 1993 1997
1 -1,33 -1,29 0,07
2 0,47 0,06 -0,87
3 -0,52 -0,10 -1,33
4 1,24 0,59 -2,44
5 1,48 1,49 -0,66
6 - - -
7 - - -
8 -0,44 -0,63 1,18
9 0,06 1,18 -1,42
10 -1,87 0,76 -2,17
11 -1,83 1,90 1,42
12 -1,87 -0,01 0,61

Ugyan, így mint a NAO indexnél, a viszonylagos egyezéseinél ( max. +- 0.50 belül mozogva ) ezt vastagon, a NAO index téli félévén kívül esõ egyezéseket aláhúzással jelöltem.
Összegezve az elõzõ 2015/2016-os téli félévben és ezen kívüli egyezéseket figyelembe véve az 1993/1994-es év a befutó, második az 1983/1984, végül pedig 1997/1998 végzett.

Fontos megemlíteni, hogy SCAND index pozitív fázisaiban mikor a magasnyomás dominál, sok függ az anticiklon kp. elhelyezkedésétõl így igen nagy különbségek alakulhatnak ki s mivel ez a téli termikus anticiklon igen masszív tud lenni, azaz sokszor hosszú idõn át egy helyben tartózkodik – egy adott hónapban vagy szezonban egy adott helyen mégis jelentõs hõmérsékleti
anomáliák tudnak kialakulni. A csapadék északon, északkeleten kevesebb, míg délen,délnyugaton több adódik.
Jó példa erre 1993.11.17 ( Link Link )
Viszont erõsen negatív anomáliájú ( alacsony nyomású) hónapokban is elõfordult téli/es hidegbetörés. 1983.11.12 ( Link Link ) és 1997.10.25 ( Link Link ) valószínûleg extrém, szélsõ értékek esetén fordulhat ilyen elõ.

Ezen kívül találtam még lyukas közepû 2011/2012-es, illetve 1985/1986 és 1956/1957-es téli félévbeli egyezést 2015/2016-ra.. Azaz 2012/2013,1986/1987 és 1957/1958 jöhetne(?!) szóba. Bár az utóbbi két tél nem tudom pontosan milyen volt Mo.-on. Ahogy szabadidõm, munkám és magánéletem engedte, én ennyit tudtam kihámozni a SCAND és NAO indexbõl, noha jó lehet mindkettõ szoros összefüggésben, kölcsönhatásban áll egymással. Hiába az erõsen pozitív (alacsony nyomású) NAO 1993.11.17-én ( 2,56 ), ha a SCAND pozitív, 1,90-es (magasnyomású) értéket hozott.
Viszont ha NAO negatív -1,16 ( magasnyomású) , az SCAND erõsen negatív (alacsony nyomású) -1,83. Jó példa az 1983.11.12.

A szeptemberi értékekre leszek még nagyon kíváncsi mennyire illeszkednek a "gépezetbe" avagy kerülnek elõ az adatsorokból új lehetséges találatok.

Való igaz nem vagyunk MÉG benne, de már érdemes lehet fejtegetésekbe bonyolódni szerintem.
Részleteiben még hijján vagyok, nincs egészen kész. Várhatóan a hét legvégéig elkészülök vele, s írni fogok róla késõbb. A forrást a Noaa-tól szedtem, inenn: ftp://ftp.cpc.ncep.noaa.gov/wd52dg/data/indices/nao_index.tim

Egyelõre nem úgy fest, hogy a következõ pár hét valami komoly hullámvasutat hozna. Se erõs melegedés, sem erõs lehûlés nem látszik, amolyan csendes, eleinte átlag alatti picivel, majd átlag körüli hõmérsékletû idõjárás látszik.

Az utóbbi napok makroszinoptikai történései átrajzolni látszanak azt a képet, ami az idei kora õszrõl már-már határozott körvonalakat kezdett ölteni. Úgy látszik, hogy végig magas nyomású, túl meleg, száraz, keleties vagy délies légmozgású szeptember helyett kapunk egy kétarcú szeptembert. E ténynek pedig jelentõsége van/lehet a késõbbiekre nézve. Nálunk a magas nyomású, száraz szeptember, kivált, ha az Észak-Atlantikumban túl alacsony nyomású idõszakkal párosul, a DAI-n keresztül enyhe télelõt sejtet. Nézetem szerint ennek oka a gyengén fejlett, és/vagy leszakadási hajlamot nem mutató korai hidegbázis. A sarkköri hidegbázis most is elég csenevész, de mutat leszakadási hajlandóságot, ahogy a következõ napok északi áramlása tanúsítja. Valamint az, hogy a NAO elég jelentõsen negatívba megy: ez is a teknõ ill. gerincképzõdési hajlamra mutat. A sarki hidegdepó egyébként produkálhat ilyen megtorpanásokat-megugrásokat õszi kifejlõdése közben. Nyár végén hirtelen növekedésnek indult olyannyira, hogy augusztusban már megláttuk a -10 fokos T850-et fenn északon. Aztán a növekedés megállt, de én azt hiszem, inkább valószínû egy gyors fejlõdési fázis a következõ hetekben, mint a sarki hideg csökött maradása.
Nem hinném, hogy idén fenyegetne egy 1982, vagy 2006 szabású forgatókönyv. Bár azt meg kell mondani, a helyzet "félkemény" ezzel az "oldalzsebes", keletrõl érintõ hidegáramlással, ami a következõ idõszakra kinéz. Ennél elõnyösebb volna egy igazi alacsony nyomású, fejlett teknõs helyzet felettünk. De a semminél a mostani szituáció is lényegesen több.
A téli makrocirkulációs rezsimre való hamaros átállással a Namias-óra is szabályosabban kezd majd "ketyegni", ezért teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a mostani meridionalitás után északi zonális vagy klasszikus zonális képeket kaphatunk október elsõ felében, közepén. Az elõbbi jelenthet szép napsugaras, nyugodt õszt nálunk, azonban a nyárias idõ (25+ fokos maximum-hõmérsékletek) masszívabb visszatérését nem tartom nagyon valószínûnek. A mostani pár nap szerintem végérvényesen meghozza hozzánk az õszt.
A jelenlegi, ciklonközeli pozició, valamint a grönlandi AC középtávon kinézõ megerõsödése nyilván javít majd a DAI értékén. Ha valóban így lesz, a télelõ idõjárási jellegét teljesen nyitottnak látom: akár hidegebb fajta december is beleférhet a képbe.

Kétségkívül merész kitekintés, dehát éppen azért lett ez a fórum létrehozva, hogy megpróbáljunk túllépni az ugymond klasszikus módszerekkel elõrejelezheto 8-10 napos intervallumon. Csak annyit tennék hozza, hogy még nem vagyunk benne a téli félévben, vagyis a NAO index ilyenkor meg nem használható oly módon térségünk idõjárási folyamatainak várható alakulására, mint október közepe és április dereka, max. vége között. Jó lenne, ha közzétennel egy linket, ahol hozzáférhetõ a NAO index további alakulásával kapcsolatos elemzés, mert bizonyára egy ilyen elemzésre alapoztad az õsz további részére, tél elejére vonatkozó latolgatásodat. Jómagam nem kívánok ilyen messzire menni, így csak szeptember végére, október elejére kívánom megosztani a várakozásaimat: az elõttünk álló het nagy részét befolyásoló HCS a het legvégén fokozatosan eltávolodik tõlünk, az áramlási kép zonalizalodik. Itt es most viszont még nem biztos, hogyan fog viselkedni az azori AC: ha kellõképpen stabil orrot növeszt, netán egy önálló AC válik le belõle, melynek hátoldalán landolunk, ez az indián nyár megérkezését jelentene. Viszont a GFS jó pár utóbbi futása inkább afelé hajlik, hogy az atlanti ciklonok bizony hamar letörhetik az AC orrát, ami újfent megnyitná a hûvösebb levegõ útját a kontinens belseje fele, csak ezúttal északkelet helyett északnyugati irányból kapnánk a hûvösebb légtömeget. Az õsz második felében persze szívesen fogadnék hosszú idõ utan egy teliesebb novembert, ám ha ennek az lenne az ara, mint 1993/94 telen, amikor karácsony utan a tél gyakorlatilag elmúlt, akkor inkább lemondok errõl a korai zimankorol, cserébe egy épkézláb, december es március eleje között teljesítõ tél javára

Jelenleg úgy fest holnaptól szûk egy hétig negatív Nao-ban lehet részünk. Link S az igy kialakult tartós Skandináv anticiklon jóvoltából vendégünk marad az északi, északkeleti áramlás. Az Ecm-et meg a GFS-t elnézve tõlünk északkeletre toporog majd a HCS központja. ( Szélcsend és derült ég esetén a Tmin.eket töbrökben érdemes lesz figyelni.)
Miközben az Északi - sarkköri hidegbázis gyakorlatilag alig van, s eme vajmi kevés hideg körül - a kiélezett hõkontraszt hatására- csupa alacsony nyomásu ciklon van, abbõl nem lesz (szerintem) egy hamar NAGYBETÛS tél.

Ami a folyatatást illeti: Véleményem szerint a hónap végétõl várhatóan újabb pozitív Nao index, délnyugatról ránk telepedõ magasnyomú antciklon és az amúgy is jól fejlett meleg tartalékoknak köszönhetõen újra beköszönt az átlag feletti jobbára csendes eseménytelen idõ.
( Ez persze rendben is van. Évente elõfoduló gyakori jelenség õsszel is télen is. Zonalitás, tudjuk. Nem akarok belemenni részleteibe. )
Az október várhatóan ilyesfajta jegyben telhet. Várhatóan novemberre hirtelen, ugrásszerûen megerõsödõ hidegbázis (odafent: kisugárzás,hosszabb éjszakák) hatására, még a kezdeti kiélezett hõkontraszt esetén, még mielõtt masszív ciklontevékenység nem kezdõdne a Nao index korrelációs területein egy kora télies idõszak esélye felmerülhet.
Nincs kizárva, de az eddigi szeptemberi európai légnyomás elrendezõdést elnézve én hajazok arra, hogy a November átlagos vagy az alatti idõjárást hozhat, netán December elsõ feléig téli(es) idõben telhet. Hogy ebbõl hidegpárnás, zúzmarás novemberre futja-e vagy mindenszenteki havas gyertya gyújtogatóra azt nem tudom.

Én lyukas közepû telet valószínüsítek, akár alátámassza majd a DAI akár nem.
Ha bukom, akkor bukom. Vállalom. De ha igazam lesz, visszakeresem és beillesztem.

Nekem csak az a meglátásom, hogy amilyen a szeptemberi makroszinoptikai helyzetkép Európában, olyasfajtára fog hasonlítani vagy illeni a December elsõ fele. Igy felõlem lehet anticiklonos hidegpárnás novemberünk, ha Dec. elején medis hcs-t kapunk, majd éki lábas hideget, a meglévõ hóra.

Valamint hozzá kell tenni, Izlandnál az a jellemzõ, hogy ciklon van, így kismértékû pozitív anomáliát ennek gyengülése is okozhat. Nálunk pedig, mert a különbség számít, most ciklon van és a meleg se igazi bárikus jobbfél volt, emiatt lehettek zivatarok.

Na, az elõbb kicsit sikerült összekutyolnom a dolgokat -most korrigálok. Nem a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália nagyságáról van szó, hanem a decemberi hõmérséklet-anomáliák irányáról és mértékérõl. Eszerint a nagy hõanomáliák adják ki igazán azt a statisztikai összefüggést, miszerint a pozitív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália negatív decemberi hõanomáliát "vonz" térségünkben, és viszont. 2 foknál nagyobb anomáliáknál alig volt a "szabály" alól kivétel az utóbbi 60 évben (de azért ilyen is akadt: 1963 és 1985)
A minimális, azaz 1 fokot egyik irányban sem meghaladó decemberi hõanomáliák esetén viszont elég sok a "szabálynak" ellentmondó szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália.

Link

Fentieket mindenképp el kell mondani a DAI-val kapcsolatban, nehogy félreértések legyenek.

Úgy látszik, statisztikai összefüggések idõjárás-elõrejelzésre csak igen korlátozottan alkalmasak. Egyébként jobbára csak a nagy pozitív vagy negatív szeptemberi észak-atlanti nyomásanomáliák jönnek szóba. Ezek esetében a feltételezett összefüggés elég jól "kijön" De markáns kivétel még ez alól is van: 1962.
A minimális nyomásanomáliáknál ellenben elég tarkabarka, nem meggyõzõ az összkép.

Jelenleg ezt mutatja a fáklya, gyönyörû "iskolás" kétlépcsõs HF elõtt állunk, ami makrováltás hírnöke lehet, de cserébe kapunk még legalábbis az ország délkeleti felében 3 nap nyári hosszabbitást, illetve egy igazi vérbeli KÜN vár ránk. ami nem igazán tartozik az õszi napirendbe. Most a szórás hidegebb verziója a befutó pillanatszerû 0 fokos minimumú T850 es fõfutással, de figyelmeztetõjel, hogy még mindig óriási maradt a szórás 3 nap múlva a tagokon 0 és 10 fok között, bekever a képbe egy HCS, de a HCS felszámolódását és a visszarendezõdést a következõ hét végével valószínûbbnek látom.

Annyira nem érdemes túldimenzionálni a DAI-t, tavaly például hatalmasat bukott. Prediktorként persze figyelembe lehet venni a modellt (hisz komoly tudományos munka van benne), mint például az állatok viselkedését is. Azonban minden ilyet erõs fenntartásokkal kell kezelni.

"Skandinávia tartós Ac-ra rendezkedhet be a hónap hátralévo részében, ami a DAI szempontjából még jó is lehet."

A skandináv AC nem a pozitív észak-atlanti légnyomás anomália irányába mutat, söt...

Véleményem szerint, + pár évtized tapasztalatai alapján, a hétvégétõl markáns õszi fordulat fog bekövetkezni. Éjszakánként eleinte 10°C körüli, majd egyre inkább az alatti értékekkel, napközben-a napsütés ellenére-soványka, 20°C közeli(ez persze novemberben "kellemes" érték), igazi kora-õszi hõmérsékletekkel. Skandinávia tartós Ac-ra rendezkedhet be a hónap hátralévõ részében, ami a DAI szempontjából még jó is lehet.

A T850 hõmérsékletcsökkenésnél, ha országosan tekintjük 6 és 8 fok, sõt a hétvégén 8-10 fok közötti érték várható. kétségtelen az eltérés a jelenlegi 13-16 fokoshoz képest, de még elégséges a hétvégére legalább egy 25-27 fokra. Az inverzió szerepét kétségtelenül figylembe kell venni, de a most nem látható olyan helyzet, hogy a fölöttünk lévõ hûvös levegõ nyugalomba jutna, folytonos mérsékelt élénk erõs légmozgás várható a hétvégi lehûlés illetve a jövõ hét második felében kezdõdõ melegedés kapcsán is. Ezt elsõsorban október 5- 10 után venném számításba, a napéjegyelõség környékén még nem annyira nyugatias irányítás idején (szóval alapvetõen helyzet függõ, egy kontinentális erõs blockingnál már igen - a különbségek elsõsorban télen látjuk, amikor -2 -3 fokos T850 el nyugati irányítás mellett talajon simán lehet 8-10 fok, nagy hõkontraszt, labilis rétegzõdés és zivatar, még blockingban ÉK felõl a "lábas hideg" ugyanezzel a T850 el -5 fokot hozhat). Azt is figyelembe kell venni, hogy a GFS futások idõrõl idõre változnak és most éppen 25 -e után markáns, de átmeneti lehûlést, tegnap (amikor a hsz-t írtam) melegedést elõoldalt mutattak, utóbbi most közelebb áll a latolgatásaimhoz, mint ami tegnap "rendelkezésemre állt", de ez persze változni fog. Latolgatásaimban nem az aktulális fõfutás és átlag menetét próbálom alkalmazni, a mutatott átlag legjobb esetben is 7-8 nap utáni idõszakra semmitmondóvá válik. A fáklya törésébõl szórásából és hasonló múltbéli helyzetekbõl kb 2 hetes idõszakra valamivel jobbnak látom a tippelést, (mert másnak azért ezt nem nevezném), de a várakozástól 2-3 nap távlatában kismértékben eltérõ idõjárási helyzet, ebben az idõtávban már nagyon jelentõs eltéréssé alakulhat.

A lényeg, hogy igazi õszi fordulatnak a tartósan (2-3 napon túl) 5 fok alá beesõ T850 es fáklyafutásokat tekintem, viszont a következõ 8-10 napon belül mutatkozó menet gond nélkül elõállt augusztus közepén (8 és 17 -e között) is, a továbbiak pedig nem veendõk komolyan.

Ezt csak Hari Seldon tudná megmondani. Ha ki is számolja a DAI-t, ehhez meg kell várnia október elejét (hiszen a DAI leglényegesebb eleme a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália)

Ez a változás mindenképp markáns, mélyreható, és viszonylag tartós is lesz. GFS pl. még 192 óránál is csak 6-7 fokos T850-el számol most, ECM szintén. Ez a mostani 13-14 fokhoz képest legalább 7 fokos csökkenés a magasban, ami talaj közelében is teljesen átformálja az idõjárás arculatát. Ez bizony évszakváltás lesz a javából -ha ez sem, akkor mi?
Az õsz további részének idõjárása természetesen most még nem teljesen világos. A teknõk és gerincek elrendezõdése eddig nagyon stabilnak tûnt: egy atlanti és egy kelet-európai teknõ között magas nyomású gerinc a kontinens centrumában (ez okozza most a szeptemberi "augusztust") GFS szerint viszonylag nem túl sokára helyre is állna ez a rend: szept. 24-25-re (a jövõ utáni hétvége) újra épülne fölöttünk a gerinc, és valóban, ismét 10 fok fölötti T850-ek állnának elõ. Más kérdés, hogy azután gyorsan kelet felé is helyezõdne az AC, 360 órától újfent teknõ kerülne Közép-Európa fölé. Mindez természetesen vastagon ûrtáv, és csak arra szeretnék rávilágítani ezzel, hogy a Rossby-hullámok figurációját az egész félteke hõeloszlása határozza meg, és ebben a bonyolult relációban váratlan változások is történhetnek -különösen is most, hiszen az átmeneti évszakokban a félteke hõeloszlása kevésbé mutathat stabil mintázatot, mint az állandósult évszakokban (nyár, és még inkább, a tél)
Feltéve, de nem megengedve, hogy az említett elrendezõdés fennmarad (pontosabban visszaáll) ismét több kérdõjelet kapunk. A gerinc-hullám elõoldalán elég huzamosan hideg van a magasban Kelet-Európában. Ennek a hûvös/hideg levegõnek most csak kis hányada ér el minket, azonban a késõbbi lehûléssel, az északi, északkeleti hidegbázis megerõsödésével ez már komolyabb hidegelöntés(eke)t is okozhat a kontinens keleti területein. A hûtõ hatás mind jobban érvényre juthat nemcsak az anticiklontól keletre, de attól délre, délnyugatra is.
Persze az is elképzelhetõ, hogy mindvégig inkább a meleg hátoldalon maradunk. Sõt, az sem kizárt, hogy az egész felállás véglegesen összeomlik, és helyt ad gyökeresen más, zonális, félblokk, nyugati blokk elrendezõdéseknek.
És hát, nem szabad megfeledkeznünk az inverzió növekvõ lehetõségérõl, mely õsz közepétõl, második felétõl a Kárpát-medence hõmérsékleti viszonyait teljesen függetlenítheti a magasban mérhetõ hõmérsékletektõl.
Az mindenesetre már körvonalazódik, hogy anticiklonális, túl meleg, viszonylag száraz, a talaj közelében keleties légáramlású õszelõvel lesz idén dolgunk. Ez egy gyakori típus, és jellemzõje a hirtelen, de általában nem túl hosszú életû, drasztikus lehûlés az õsz közepe táján, második felében. De ezen általános sémán belül az ilyen õszök is nagy változatosságot mutattak. 1982-ben például egész október is meleg volt a nyárias szeptember után, és csak november elejére jött meg a száraz hideg. 1993-ban a meleg õszelõt követõen november, és december eleje is a tél jegyében telt. 1997-ben október második fele hozott már szinte télies idõt. 2006-ban a nagyon meleg õsz után Mindenszentekre betört a tél, majd ismét igen enyhe idõ jött egész novemberben.
Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy 2009 is ide sorolható-e. Akkor ugyanis inkább október volt meglepõen hosszan meleg, majd jött egy változékony, hideg tél.
Érdemes lesz megtudni a szeptemberi légnyomás anomália irányát és mértékét az Észak-Atlantikumban. Ez ugyanis statisztikailag kimutathatóan kapcsolatban áll a kora tél idõjárási viszonyaival (ez a DAI alapja) Ha nagyon nagy lesz a negatív nyomásanomália, akkor a decemberi hideg nálunk nem valószínû. Minimális anomáliánál már elég változatos a kép: könnyen elõfordulhat ilyenkor az átlaghoz közeli középhõmérsékletû december.
Nagy pozitív nyomásanomáliánál a hideg télkezdet felé billenne a mérleg nyelve, de a jelenlegi, és a közelmúlt-beli, és a jövõ szinoptikai térképeket elnézve erre nincs esély.

Lesz idén is DAI?

Az évszakváltás azért tûnik markánsnak, mert hétvégén tkp hõségzáró hidegfront érkezik.
A friss modellfõfutásokból generált elõrejelzések egyértelmû õszies fordulatot sugallnak, de azt látnunk kell, hogy +14-15 fokos izotermától 6-8 fokos izotermára való visszesésrõl beszélünk, utána pedig 1 hétig kitartó emelkedést sugall a fáklya, Bár abban az értlemben, hogy vizeink a hosszú meleg idõszak hatására jól felmelegedtek valóban ez volt az utolsó igazi strandolós hétvége, de mégis jó esély látszik arra, hogy jövõ vasárnap/hétfõn elõoldali helyzetbe kerülve, kiugorjon a T850 a 10 fokos tartományból, és ismét 30 fok közelébe emelkedjen a hõmérséklet egyes helyeken és országosan is nyári napok legyenek ezek. Ha az idei nyár egészét nézzük akkor ez még viszonylagosan sem õszies fordulat, augusztus derekén is voltak igen csípõs reggeleink, még talán azon sem tesz az elõttünk álló idõszak túl -bár nem zárok ki ÉK völgyekben tm fagyokat. Az már csak eddigi évek tapasztalata, hogy a nyárias szeptemberek vége felé rendszerint beköszöntõ igazi õszi fordulat sem az igazi még (most 27-28 körül látszik), a mintázathoz hozzátartrozik még egy erõs elõoldal október elsõ napjaiban is. akár 1994 et 2003 at, 2009, 2011, et 2012-t nézzük. Ezt követi a markáns és végleges fordulat, ami egyértelmû makroszinoptikai átrendezõdéssel jár.