Szeszélyes január
Bár ezt jelzõt általában az áprilisi idõjárásra szokták használni, idén a január is méltóképpen rászolgált. Hideg, havazás, enyheség, zivatar, hurrikán; csupán néhány jelenség, mellyel találkozhattunk a hónapban.
A télfanok nagy örömére az egyhangú, ködös december után kedvezõ változást hozott a hónap elsõ fele. Már december végén kialakult az az anticiklon Skandinávai felett, melynek délkeleti peremén hazánkat kontinentális eredetû, száraz és hideg légtömeg árasztotta el. Nyugat-Európát ugyanakkor erõs ciklonok ostromolták, melyek megingatták kissé az anticiklon uralmát. Így már rögtön 1-jén elért bennünket egy legyengült front, mely fõleg a Dunántúlon okozott szórványosan kisebb havazást, de csak néhol alakult ki 1-2 cm-es hótakaró. 2-án és 3-án már egy mediterrán ciklon borzolta a kedélyeket, ám a sokak által remélt felkanyarodás ezúttal elmaradt, így csak nyugaton, délnyugaton hullott kevés hó. A következõ napokban azonban újabb két ciklon vonult el térségünkben, már kissé északabbi pályán. Az elsõbõl 5-ére virradóan országszerte kialakult néhány cm-es hóréteg. Végül a Dunántúlon és a Duna-Tisza köze déli felén élõk örülhettek a legjobban, hiszen a 6-ai ciklon által ezeket a területeket érintette a szezon elsõ jelentõs havazása. Több helyen 10 cm feletti, helyenként 20 cm-t elérõ friss hó hullott. Keleten, délkeleten ugyanakkor átmeneti havas esõ, esõ is elõfordult már.
Erõs havazás Kaposfõn 6-án este (djrafy)
Tél Tábornok a havazások mellett a hideg tekintetében is kitett magáért. Január legelsõ napjaiban az ekkor még kevésbé felhõs északkeleti tájakon minden naposak voltak a -10 fok alatti minimumok, noha itt ekkor még hótakaró sem volt. Emellett a maximum-hõmérséklet országosan 0 fok körül szóródott. A 3-ai mediterrán ciklon mögött pedig még hidegebb levegõ érkezett fölénk, így az országszerte igen hideg éjszakák után 4-én csupán -5, -7 fok körül, míg 5-én -2, -5 fok körül tetõzött a hõmérséklet. 6-án azonban enyhülés kezdõdött, és ekkor már látni lehetett, hogy a következõ 1 hét nem a télfanoknak fog kedvezni...
A hideg idõben idõnként megfigyelhetõ úgynevezett gyémántpor-hullás és az általa létrehozott halójelenség,
ezúttal Dunaújvárosban 8-án (bluli)
És valóban, 8-ától jelentõs enyhülés következett be, mely egyetlen hatalmas, a Brit-szigetek felett örvénylõ ciklonnak volt köszönhetõ. 8-án a nyugati határvidéken már 7, 10 fokos maximumok is elõfordultak, majd a következõ két napon a délnyugati, déli országrészben mértek 7, 8 fok körüli csúcsértékeket. Mindemellett az éjszakák is egyre többfelé fagymentesek lettek, és szinte minden nap elõfordult kisebb esõ, szitálás is. Ezek hatására gyorsan olvadt a korábbi hótakaró. Az enyhe idõszak csúcsát 11-e jelentette, amikor délnyugaton, délen a 14, 17 fokot is elérte a legmagasabb hõmérséklet. Este megérkezett a ciklon hidegfrontja, melyet az ország legnagyobb részén jelentõs mennyiségû esõ, záporesõ kísért.
Hidegfront elõtti égkép lencsefelhõkkel Zalaváron 11-én (Sprinterx2)
A hidegfront mögött óceáni eredetû, labilis légrétegzettségû légtömeg érkezett fölénk. Így a hõmérséklet csak lassan csökkent, délnyugaton még 12-én és 13-án is mértek 10 fok feletti maximumokat. Ez a két nap már tavaszias érzetû idõjárást hozott, ugyanis többször is jól fejlett gomolyfelhõk hasították az eget futó záporokat okozva, sõt 13-án reggel és délelõtt délnyugaton zivatarok is elõfordultak. Mindeközben újabb változás elõjelei kezdtek megmutatkozni, az Atlanti-óceán keleti felén pedig valami igen szokatlan tûnt fel...
Zivatar érkezik Zselickisfaludra 13-án délelõtt (djrafy)
A szokatlan jelenség történetéhez kissé vissza kell ugrani az idõben, ugyanis az elõzménye az a mérsékelt övi ciklon volt, mely 7-én alakult ki Floridától keletre. A ciklon már a kezdetektõl fogva határozott konvektív (záporokkal, zivatarokkal tarkított) maggal rendelkezett, és átmenetileg kelet-északkelet, majd délkelet felé haladva 13-ára elérte az Azori-szigetektõl délre fekvõ területet. Itt a tengervíz még 22-23 fokos volt, és mivel a ciklon felett a magasban igen hideg, -55, -60 fokos levegõ tartózkodott, január ide vagy oda, a ciklon egyre szervezettebb konvekciót kialakítva szubtrópusi karakterisztikát vett fel. Este az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont hivatalosan is besorolta a rendszert Alex néven, így a szokásosnál bõ 4-4,5 hónappal korábban kezdõdött idén a hurrikánszezon. Ráadásul Alex nem állt meg a fejlettség ezen szintjén, és másnap tejes mértékben trópusi ciklonná alakult. Emellett pedig elérte az 1-es kategóriájú hurrikán fokozatot is, 140 km/h-s szélsebességgel és 981 hPa-os központi légnyomással. A hideg januári óceánnal azonban még Alex sem tudott dacolni, így 15-én az Azori-szigetek felett észak felé áthaladva visszaalakult mérsékelt övi ciklonná.
Alex szubtrópusi viharként 13-án délután, valamint hurrikánként 14-én délután (NRL)
A januári hurrikán jól fel is bolygatta az észak-atlanti áramlási rendszert, megadva a végsõ lökést a napok óta körvonalazódó újabb téli periódusnak. A lökés szó szerint történt, hiszen éppen Alex tolta fel északkeletre az elõtte elhelyezkedõ anticiklont, melynek keleti oldalán megindult felénk a hideg levegõ. 14-én és 15-én egy ciklonrendszer határozta meg idõjárásunkat, elsõsorban az ország középsõ és keleti vidékein okozva csapadékot. Az esõ mellett fõként északkeleten már a havazás is megjelent, néhány cm friss hó is hullott. 16-án és 17-én elszórt hózáporok kíséretében tört be hazánkba a hideg levegõ elsõ hulláma, így éjszakánként ismét országszerte fagyott, északkeleten helyenként már erõs fagyok is elõfordultak. A maximumok pedig 0 fok köré estek vissza.
A jeges Balaton holdfényben 18-án (Sprinterx2)
A Tábornok 20-án és 21-én szusszant egy kicsit, így ezeken a napokon néhány fokkal enyhült a hideg, ellenben szórványosan havazás, hózápor is kialakult. Ezekbõl lokálisan 2-3 cm friss hó hullott. 22-én és 23-án viszont ismét bekeményített a hideg. Az éjszakai minimumok az ország nagyobb részén mindkét napon -10 fok köré süllyedtek, de északkeleten, keleten -15 fok körüli fagy szorította a téli tájat. Napközben 22-én néhány Dunántúli térséget kivéve, míg 23-án országosan is egész nap kitartott a fagy, ráadásul az ország északkeleti csücskében az utóbbi napon helyenként nem volt melegebb -6, -8 foknál a tartós zúzmarás köd miatt.
Budapest látképe a Gellért-hegyrõl 21-én reggel, az elõzõ éjszakai hózáporok után (Zivipötty)
A tél nem csak a fagyban mutatta meg magát. 23-án ugyanis egy frontrendszer érkezett, melybõl elõbb nyugaton, majd a középsõ megyékben többfelé havazott. Általában 1-5 cm hó hullott, de kisebb körzetekben (pl. Sopron vidékén) 10 cm körüli mennyiség is elõfordult. Ahogy a csatákban lenni szokott, a fehér hó viszont egyben a megadás színe is volt a Tábornok részérõl...
Frissen hullott hó a holdfényben Mihályiban 24-ére virradó éjszaka (fool*)
Történt ugyanis, hogy 22-étõl ismét erõs ciklonok kezdték ostromolni Nyugat-Európát, és az elõrenyomuló enyhe, óceáni légtömeg 24-én megérkezett hazánkba is. Ennek köszönhetõen a nyugati határvidéken már a 6, 9 fokot is elérte a csúcshõmérséklet. Északkeleten azonban még tartotta állásait a tél, itt az éjszakai -10 fok körüli minimumokat követõen napközben is csupán -3, -5 fok köré emelkedett a hõmérséklet. 25-én egy melegfront haladt át felettünk, sokfelé okozva csapadékot. A Dunántúlon és a Duna-Tisza köze déli felén eleinte ónos esõ, majd esõ esett, míg a középsõ és keleti területeken még havazott. A front mögött feltartóztathatatlan lett a melegedés, így néhány nap alatt az északkeleti védõbástya is megadta magát. Itt azonban nem következett be jelentõs enyhülés, mivel tartós köd alakult ki, mely 0, 3 fok körül tartotta a hõmérsékletet. Ezzel szemben nyugaton, délnyugaton 26-ától kezdve a hónap végéig minden nap elérte vagy meghaladta a maximum-hõmérséklet a 10 fokot. Különösen enyhének bizonyult 28-a, amikor 15, 18 fokos csúcsértékek is elõfordultak. A hónap országszerte enyhe idõvel, no meg a XXIV. MetNet találkozóval zárult, ahol remek elõadásokban és kellemes társalgásban lehetett része a szép számú közönségnek.
Naplemente Meszlenben 27-én (szélkerék21)
A havi középhõmérséklet a Dunántúlon 0 fok körül, míg a Dunától keletre -1, -4 fok között alakult. Bár sokáig úgy tûnt, hogy hosszú idõ eltelte után esély nyílik egy átlag alatti hõmérsékletû januárra, a hónap végén bekövetkezõ jelentõs melegedés a Dunántúl nagy részén kevéssel az átlagos fölé emelte a középhõmérsékletet. Keleten északkeleten azonban 0,5-1 fokos negatív anomáliával zárt a hónap, így összességében átlagos januárt tudhatunk magunk mögött.
A többszöri ciklonátvonulásoknak köszönhetõen csapadékban nem volt hiány a hónapban, általában 40-80 mm-nyi esõ és hó hullott. Az ország középsõ, DNy-ÉK irányú sávjában fordultak elõ a legnagyobb csapadékösszegek, és itt jóval átlag felett zárt a január. A legkevésbé csapadékosnak az északi országrész bizonyult, de még itt is átlag körül alakult a hónap csapadékmennyisége.
Összefoglaló videó a hónap fényképeibõl:
-----------
Írta:
Hérincs Dávid (Zivipötty)