Hózápor

A záporesõ szilárd halmazállapotú megfelelõje. A hózápor is konvektív csapadék (lásd konvektív csapadék), így idõnkénti erõsségbeli változásokkal és megszakításokkal hull. Nagyobb hózápornál villámlás és mennydörgés is elõfordulhat, ilyenkor beszélünk hózivatarról. A hózáporok általában fagypont alatt alakulnak ki, de nagy labilitás esetén - fõként februárban, márciusban - amikor csak az alsó pár 100 méteren van a hõmérséklet fagypont fölött, akár +6 °C-on is még szilárd halmazállapotú csapadék hullhat a konvektív felhõzetbõl.
A hózápor általában nem hoz jelentõs csapadékot, de gyakran hullhat belõle több centiméternyi vastag hóréteg, illetve olykor nagyon sûrû, és emiatt látványos hóesést produkálhat.