Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
#17 064
Valaki hivatalos észlelésben jártastól kérdezném, nem tudom, helyesen jártam-e el 2012-01-01 14:02:04-es észlelésemben ( Link ) ? Ugyanis a 20-as csoportból, elmúlt idõre vonatkozó jelenidõkód mellett az "idõjárás jellege" pontban kiválasztottam a párásságot is, de így kissé összeférhetetlen a kettõ. Elvileg ugye a nagyobb kódszámú kap elsõbbséget, de a 4000 m-es látástávban továbbra is ott van a párásság - mert hogy az van. (Persze ez csak itt "keveredik össze", hivatalos észlelésben egyértelmûen 24, csak nem tudom, itt hogyan kell ilyen esetben észlelni.)
Diósd
#17 063
borka írta #17 060

Sziasztok! Nézegetem az omsz új honlapját, de nem találom az archívumot (radar, webkamera stb.). Tudtok segíteni, hogy hol lelem meg? Vagy egyszerûen fogadjam el, hogy nincs többé, még annyira sem, mint eddig? Ez…

Sajnos nincs meg, így szomorú, de az eumethez kell fordulni ott még mindig frissülnek a napi jelentések. Archívum még( már) nincs, körzeti idõjárás szintén nincs. Egyelõre nagy visszaesés a hónaplap, ami használható és jó is az a radar, többi nem informatív és igen gyenge. Pl a hõtérkép botrányos lett! Honnan tudjam, hogy Zabar hány fokot mért?! No mindegy ez van, megbarátkozunk vele, nem tehetünk mást:-(
Debrecen
#17 062
borka írta #17 060

Sziasztok! Nézegetem az omsz új honlapját, de nem találom az archívumot (radar, webkamera stb.). Tudtok segíteni, hogy hol lelem meg? Vagy egyszerûen fogadjam el, hogy nincs többé, még annyira sem, mint eddig? Ez…

Szia!
A régi honlapból még van egy példánya az OMSZ-nak. Azon megy az archívum. Egészen az átállás idõpontjáig, 29-én délig. Link
Az, hogy lesz-e az új honlapon ilyen funkció, azt nem tudom, csak remélem. Sajnos az elmúlt 2 nap napi jelentését nem is találtam már meg, pedig azokat a térképeket rendszeresen nézni szoktam. zavarban
szerk.: Látom Tomka megelõzött. laza
#17 061
borka írta #17 060

Sziasztok! Nézegetem az omsz új honlapját, de nem találom az archívumot (radar, webkamera stb.). Tudtok segíteni, hogy hol lelem meg? Vagy egyszerûen fogadjam el, hogy nincs többé, még annyira sem, mint eddig? Ez…

Szia!

A régebbi honlap elérhetõ még némi cím módosítással, és itt még a archivált adatok elérhetõek:
Archivum: Link
Radar: Link
#17 060
Sziasztok!

Nézegetem az omsz új honlapját, de nem találom az archívumot (radar, webkamera stb.).
Tudtok segíteni, hogy hol lelem meg? Vagy egyszerûen fogadjam el, hogy nincs többé, még annyira sem, mint eddig? Ez nehezen menne...

Elõre is köszi a választ!
Debrecen
#17 058
Brett írta #17 057

Köszönöm a kimerítõ választ/válaszokat! :) Én is a St6-os eszmefuttatásból indultam ki, de inkább rákérdeztem. Mivel sajna nincs szitálás rubrika, akkor tényleg még ez a legjobb módszer itt a Metnet-es naplóban.

Sajna ez van. Tudom, hogy ez nem a fejlesztõs topic, de itt már negyedik napja kisebb-nagyobb megszakításokkal szitál a stratus. Más fajta csapadék azóta nincs, csak ez. Nem tudok mit tenni, be kell pipálni az esõ rubrikát. Amikor ez köddel párosul akkor azt is, vagy ha a talaj fagyos, akkor az ónost is. Az észlelõi felületen sincs szitálás, ha jól látom, ott szitáló esõt szoktam, mellé pedig a pontos szinoptikus jelenidõt.
Szolnok
#17 057
kertész írta #17 052

A szitálás is a hulló csapadékformák közé tartozik. Szitálás esetén a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatt van, a vízfelületre érkezve nem keltenek hullámzást. Amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajon lévõ tárgyakhoz…

Köszönöm a kimerítõ választ/válaszokat! nevet Én is a St6-os eszmefuttatásból indultam ki, de inkább rákérdeztem. Mivel sajna nincs szitálás rubrika, akkor tényleg még ez a legjobb módszer itt a Metnet-es naplóban.
#17 056
tjanos88 írta #17 055

Ez csak a MetNet-en igaz, rendes észlelõs állomáson szitálást is lehet adni jelenségként. :) Például: http://www.met.hu/archives/getfila.php?p=44&prod=pdhb20111229_0600.png Fórumhelyszín: Mór

Persze, az tudom. Egy egész kódtartomány van biztosítva a jelenségnek.

De közben rájöttem, hogy hülyeséget kérdezek, mert a szitálás az szitálás, nem pedig esõ. Ezen nincs mit beszélni nevet
Martonfa
#17 055
Nanovich* írta #17 054

Köszönöm a felhomályosítást! Mint említettem, sajnos nem vagyok feltöltõ, így nem volt számomra ismert a rendszer eme hibája. Tehát akkor a ködszitálást fagypont felett esõnek kell jelölni. Megérne egy misét a…

Ez csak a MetNet-en igaz, rendes észlelõs állomáson szitálást is lehet adni jelenségként. nevet
Például: Link
Fórumhelyszín: Mór
#17 054
Köszönöm a felhomályosítást! Mint említettem, sajnos nem vagyok feltöltõ, így nem volt számomra ismert a rendszer eme hibája. Tehát akkor a ködszitálást fagypont felett esõnek kell jelölni. Megérne egy misét a fejlesztésekben is ez a téma, mert így meg nem helyes nevet Vagy igen? Mit mond errõl az Észlelõk Nagy Kézikönyve? nevet
Siófok
#17 053
kertész írta #17 052

A szitálás is a hulló csapadékformák közé tartozik. Szitálás esetén a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatt van, a vízfelületre érkezve nem keltenek hullámzást. Amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajon lévõ tárgyakhoz…

Köszönöm, erre gondoltam!
#17 052
A szitálás is a hulló csapadékformák közé tartozik. Szitálás esetén a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatt van, a vízfelületre érkezve nem keltenek hullámzást. Amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajon lévõ tárgyakhoz ütközve megfagynak, akkor ónos szitálásról beszélünk. Szitálás az alacsonyszintû rétegfelhõzethez köthetõ. Amennyiben köd van és a hulló vízcseppekre az szitálásnál felsorolt kritériumok fennt állnak, akkor ködszitálásról beszélünk. Ködszitálás esetén is áll ami a szitálásra vonatkozik, azaz a hulló vízcseppek átmérõje 0,5 mm alatti és amennyiben a túlhûlt vízcseppek a talajra érkezvén a talajon lévõ tárgyaknak ütközve megfagynak, akkor ónos ködszitálásról beszélünk.
Mivel az éghajlati naplóban nem áll rendelkezésre külön szitálás rublika, ezért a szitálást az esõ, az ónos szitálást az ónos, ködszitálást pedig az elõzõ kettõ valamelyikével illetve értelemszerûen a köd megjelõlésével javasolt feljegyezni. Célszerû ilyenkor a megjegyzés rovatban pontosítani a hulló csapadék formáját. nevet
Siófok
#17 051
Nanovich* írta #17 050

Szerintem ködszitálás csak St6-ból lehet. Esõ meg max St7-bõl, de ez most nyilván nem az a helyzet volt. Az a lényeg, hogy a jelenlegi csapadék mind St6-ból hullik, így nincs köze az esõhöz. Persze én nem vagyk nagy…

Ugyanebben a fórumban 11.23-án errõl volt szó, olvasd el.
Az akkori állásfoglalások alapján írtam az elõzõeket.
#17 050
Télember írta #17 049

Én nem így tudom. Errõl nem olyan régen beszéltünk. Ha jól emlékszem, akkor arról volt szó, hogy az esõt kell bejelölni és megjegyzésként a ködszitálást. Ónos ködszitálásnál pedig az ónos esõt az ónos ködszitálás…

Szerintem ködszitálás csak St6-ból lehet. Esõ meg max St7-bõl, de ez most nyilván nem az a helyzet volt. Az a lényeg, hogy a jelenlegi csapadék mind St6-ból hullik, így nincs köze az esõhöz.

Persze én nem vagyk nagy feltöltõ, csak logikusan próbáltam megközelíteni.
Siófok
#17 049
Nanovich* írta #17 048

Szervusz! Az utóbbi.

Én nem így tudom. Errõl nem olyan régen beszéltünk.

Ha jól emlékszem, akkor arról volt szó, hogy az esõt kell bejelölni és megjegyzésként a ködszitálást. Ónos ködszitálásnál pedig az ónos esõt az ónos ködszitálás megjegyzéssel. Természetesen mindkét alkalommal a ködöt is be kell jelölni.
Szolnok
#17 047
Sziasztok!

Ha ködszitálás volt egy adott napon, akkor az éghajlati naplóban az esõt is jelöljem be vagy csak a ködöt és megjegyzésként a ködszitálás tényét?
#17 046
lász írta #17 044

Nem, az új értelmezés szerint amit Nyuli írt helyes, mivel van domb és dombság, és van hegy és hegység. Mivel kis területi kiemelkedést is illetnek dombbal, és 500 méter alatti térszint is heggyel, lásd a felsoroltakat,…

Eddig is volt domb és hegy, de ezek a dombság és a hegység, dombjai és hegycsúcsai nevet
#17 045
lász írta #17 044

Nem, az új értelmezés szerint amit Nyuli írt helyes, mivel van domb és dombság, és van hegy és hegység. Mivel kis területi kiemelkedést is illetnek dombbal, és 500 méter alatti térszint is heggyel, lásd a felsoroltakat,…

Kis hazánkban nincsnenek hatalmas hegyek, ezért sokszor az 500m alatti dombokat is hegynek hívják...
vidám
"Például Magyarországon a kb. 300-400 m magas Villányi-hegységet hegységnek nevezik, míg ez a magasság más államokban még csak a dombság fogalmának felelne meg.
2 típust különböztetünk meg:
Középhegység: 500-1500 méter közötti hegység.
Magashegység, havas vagy havasok: 1500 méter feletti hegység.
A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja.
A hegy egy hegység egyik csúcsa, egycsúcsú hegység (szigethegy) esetében maga a hegység."

stb, nevet
Diósd
#17 044
ripley írta #17 043

"domb: 30 m - kisebb mint 200 m" - ez sem helyes, mert dombság és 200-500m között :)

Nem, az új értelmezés szerint amit Nyuli írt helyes, mivel van domb és dombság, és van hegy és hegység.
Mivel kis területi kiemelkedést is illetnek dombbal, és 500 méter alatti térszint is heggyel, lásd a felsoroltakat, így egy átmenetet képeznek a definíciók egymást között.
Nálunk a fennsík hiába domb, mégis fennsík mert 268 méter a csúcsmagassága és egy jó része 200 méter felett van.
#17 043
Nyuli írta #17 030

Ez így nem stimmel :) síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség ezen belül: - mélyföld: síkság a tengerszint alatt - alföld: síkság 0-200 m-en - fennsík: síkság 200 m felett halom: 0 - kisebb…

"domb: 30 m - kisebb mint 200 m" - ez sem helyes, mert dombság és 200-500m között nevet
#17 042
Nyuli írta #17 030

Ez így nem stimmel :) síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség ezen belül: - mélyföld: síkság a tengerszint alatt - alföld: síkság 0-200 m-en - fennsík: síkság 200 m felett halom: 0 - kisebb…

hegy: 200 m felett ? vidám hupikék törpikéknél lehet. Lász bácsi írta jól 500m felett középhegység...
#17 041
Nyuli írta #17 030

Ez így nem stimmel :) síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség ezen belül: - mélyföld: síkság a tengerszint alatt - alföld: síkság 0-200 m-en - fennsík: síkság 200 m felett halom: 0 - kisebb…

Köszi Nyuli, hogy ezt leírtad ide nekünk így részletesen!
Szerintem szükség volt rá.
nevet
#17 040
Ha hegyek, akkor jöjjön a Lila-hegy (300 méter) is. Link
A mi hegyünk, vagyis osztozkodik rajta Gyõrújbarát és Nyúl község.
nevet
A kép közepén lévõ magaslat a Lila. Nem összetévesztendõ a Pannonhalmi magaslattal- amin az apátság találhat- ami a kép bal oldalán van.
Diósd
#17 033
Nyuli írta #17 030

Ez így nem stimmel :) síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség ezen belül: - mélyföld: síkság a tengerszint alatt - alföld: síkság 0-200 m-en - fennsík: síkság 200 m felett halom: 0 - kisebb…

Köszi szépen a kiegészítést, nagyjából emlékeztem erre, de így tiszta:-)
Bad Aussee
#17 032
JoeJack írta #17 031

A 30 m-nél nagyobb szintkülönbség mekkora területre vonatkozik? Mert ha csak ennyi a kritérium, akkor az Alföld (a magyar) nem síkság. :) Csak a pontosság kedvéért kérdezem.

Plusz kritérium a maximum 6%-os lejtés nevet Azaz 100 m-en belül 6 m lehet a szintkülönbség. Így meg belefér vidám
#17 031
Nyuli írta #17 030

Ez így nem stimmel :) síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség ezen belül: - mélyföld: síkság a tengerszint alatt - alföld: síkság 0-200 m-en - fennsík: síkság 200 m felett halom: 0 - kisebb…

A 30 m-nél nagyobb szintkülönbség mekkora területre vonatkozik? Mert ha csak ennyi a kritérium, akkor az Alföld (a magyar) nem síkság. nevet Csak a pontosság kedvéért kérdezem. hideg
Bad Aussee
#17 030
lász írta #17 020

Mélyföld: tengerszint alatt Síkság: 0-200 méter Dombság: 200-500 méter Középhegység: 500-1500 méter Magashegység: 1500 méter felett:-)

Ez így nem stimmel nevet

síkság: olyan terület, melyen nincs 30 m-nél nagyobb szintkülönbség
ezen belül:
- mélyföld: síkság a tengerszint alatt
- alföld: síkság 0-200 m-en
- fennsík: síkság 200 m felett
halom: 0 - kisebb mint 30 m
domb: 30 m - kisebb mint 200 m
hegy: 200 m felett
középhegység: 500 m - 1500 m
magashegység: 1500 m felett

Csak a pontosság kedvéért nevet
Bucsa
#17 024
JoeJack írta #17 023

17-i csapadék: 17-e reggel 7 óra és 18-a reggel 7 óra között lehullott mennyiség. (Tehát jó, hogy a 9 mm-t tegnapra írtad be.) 17-i hóvastagság: 17-e reggel 7 órakor mért hóvastagság. (A naplóba csak naponta egyszer…

Köszi JoeJack! Így már értem is! Csak még azt szeretném kérdezni, hogy miért van kétszer Bucsa az éghajlati naplóban? vidám kacsint
#17 023
Picike2011 írta #17 022

Sziasztok! Szeretnék egy kis segítséget kérni a klímaadat feltöltésével kapcsolatban. Ugye most December 18.-a van. Ma reggel 07 óráig 9mm csapadék esett. Én azt még 17.-ére írtam az úgy jó? A hóvastagságnál meg ahogy…

17-i csapadék: 17-e reggel 7 óra és 18-a reggel 7 óra között lehullott mennyiség. (Tehát jó, hogy a 9 mm-t tegnapra írtad be.)

17-i hóvastagság: 17-e reggel 7 órakor mért hóvastagság. (A naplóba csak naponta egyszer kell beírni a hóvastagságot, az elõzõ mondatnak megfelelõen.)

Az észlelési naplóban minden észlelésnél megadhatsz aktuális hóvastagságot a prof. felületen (már amennyiben van jogod használni).
Bucsa
#17 022
Sziasztok! Szeretnék egy kis segítséget kérni a klímaadat feltöltésével kapcsolatban. Ugye most December 18.-a van. Ma reggel 07 óráig 9mm csapadék esett. Én azt még 17.-ére írtam az úgy jó? A hóvastagságnál meg ahogy gyarapodik a hóréteg annyiszor be lehet küldeni? Miért kétszer van Bucsa az éghajlati naplóban? Mindenkinek köszönöm a segítségét. szomoru
Diósd
#17 020
JoeJack írta #17 019

"A Bakonyban, ha felraknám kb 500-as hegyekre akkor szerinted milyen klíma jönne ki? Segítek nem lenne enyhébb mint Szeged, pedig domb az is" Szerintem az 500-as hegy, az nem domb.

Mélyföld: tengerszint alatt
Síkság: 0-200 méter
Dombság: 200-500 méter
Középhegység: 500-1500 méter
Magashegység: 1500 méter felett:-)
#17 019
lász írta #17 016

Azt, hogy a szolgálatot alázod, ez is egy szakmai tudatlanság. Nincs ezzel sem gond, de így nem tudom, hogy valaki elismer-é vagy sem. Hisz szerintem ott talán tanultabb emberek dolgoznak mind a kettõknél. Az viszont,…

"A Bakonyban, ha felraknám kb 500-as hegyekre akkor szerinted milyen klíma jönne ki? Segítek nem lenne enyhébb mint Szeged, pedig domb az is"

Szerintem az 500-as hegy, az nem domb. hideg hideg hideg
#17 017
lász írta #17 016

Azt, hogy a szolgálatot alázod, ez is egy szakmai tudatlanság. Nincs ezzel sem gond, de így nem tudom, hogy valaki elismer-é vagy sem. Hisz szerintem ott talán tanultabb emberek dolgoznak mind a kettõknél. Az viszont,…

A személyeskedést legyetek szívesek befejezni, és/vagy privát csatornán folytatni! Köszönöm.
Diósd
#17 016
Floo írta #17 015

Az, hogy ki mióta és mit méreget, semmit nem jelent a fejlõdés szempontjából, ezt az omsz bizonyítja legjobban, hiszen már több, mint egy évszázada (amikor Te még meg sem születtél) méregetett, mégsem tart sehol a mai…

Azt, hogy a szolgálatot alázod, ez is egy szakmai tudatlanság. Nincs ezzel sem gond, de így nem tudom, hogy valaki elismer-é vagy sem. Hisz szerintem ott talán tanultabb emberek dolgoznak mind a kettõknél.
Az viszont, hogy Te folyamatosan ferdítesz az számomra eddig és ezután sem volt kérdés. Így a véleményed és gondolatod sem nagyon foglalkoztat, hisz ezek szerint a sok éves múlt amit az idõjárással töltöttél, nem volt elég, és igazából egy nagy adag kamuhalamazon kívül nem igazán ragadt rád más.
Az, hogy ilyen módon támadtál két hozzászólás miatt az megint azt támasztja alá, hogy amiben élsz az nem más mint önámítás, ne aggódj ezt már akkor tudtam rólad mikor beszéltünk személyesen vagy telefonon, így új nincs a nap alatt.
A másik az, hogy én nem úgy mûködök, hogy fotózok valamit és még csak véletlenül sem lehet meglátni a háttért a képen. Ilyen volt Iklódbördõce amíg ki nem derült, hogy az bizony fent van egy dombon egy bizonyos térszínen, mivel váltig állítottad, hogy a legdurvább fagyzug, pedig nem az ez tény többen láttuk voltunk fent a kert végében, igen szép a kilátás onnan:-)
A Bakonyban, ha felraknám kb 500-as hegyekre akkor szerinted milyen klíma jönne ki? Segítek nem lenne enyhébb mint Szeged, pedig domb az is:-) Ja igen a 412 méteres térszín körül olyanok vannak, gyakran sokkal vastagabb hóval mint lent, és sokkal tovább is marad meg, így éves átlagban várhatóan még alacsonyabb lenne az értéke. Így ez megint bukó kissé:-) Nem gond tudok amit tudok, és ez a lényeg, azt, hogy mit állítasz az számomra mellékes, és nem foglalkozom vele, de véleményem szerint a nagyérdemû tisztelt olvasó tudja mirõl beszélünk, és el tudja dönteni, a szakmai megalapozottságot.
Becsehely
#17 015
lász írta #17 014

Én is remélem, és rájönnek, hogy vagy képes ferdíteni a dolgokat, amit én nem szeretek. Egyébként Neked, semmi közöd nincs a zalai mérésékhez, nem Te miattad és nem Te általad jót létre, hanem azért mert nagyon sok idõt…

Az, hogy ki mióta és mit méreget, semmit nem jelent a fejlõdés szempontjából, ezt az omsz bizonyítja legjobban, hiszen már több, mint egy évszázada (amikor Te még meg sem születtél) méregetett, mégsem tart sehol a mai napig.
Ezt a témaindító hozzászólásokban foglalt tartalom fényesen bizonyítja, amitõl aztán szépen sikerült eltérni a szubjektivizmus irányába, köszönhetõen Neked.

"Én mérek a Bakonyban 412 méteren is és az ország egyik leghidegebb átlaga érkezik onnan, szóval, az már DOMBI KLÍMA és mégis hûvösebb mint Szeged, de lehet, hogy tévedek:-)"

"Tulajdonos: Lász Koordináták: Lat: 47.2600 , Lon: 18.1000 Észak-Bakony Tési-fennsík közelében az erdõ mélyén egy kis vadásztelepülésen, VÖLGYI FEKVÉSÛ 412 méter magasan."

Valóban tévedsz, bár a szándékos tévedést másképpen nevezik...
A többit hadd ne részletezzem...