Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
Miskolc
#17 113
Változó magasságúak az évszaktól, és az éppen aktuális idõjárástól függõen. Egy meleg anticiklonban magasabban, egy hideg ciklonban alacsonyabban helyezkednek el. Körülbelül: 850hPa ~ 1500m, 700hPa ~ 3000m, 500hPa ~ 5500m, 300hPa ~ 9000m (itt: Link találsz aktuális térképeket erre vonatkozóan - lehet, hogy a böngészõd nem fogja szeretni az oldal titkosítását, de ne ijedj meg, szerintem nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod)

#17 112
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#85081 - 2012-01-18 15:11:03)

Bocsi, hogy ide írom, de ritkán látogatják a "Kérdések és válaszok" fórumot!! nevet
Annyit szeretnék, hogy 850, 700, 500, és stb. hPa-n milyen magasságokat értünk?? :O köszi nevet
#17 111
yakin írta #17 109

Megpróbálok válaszolni, legfeljebb kijavítanak :) Zonalitás: a nyugati áramlatok akadály nélkül jutnak be Európa belsejébe (azaz az azori és az ázsiai magasnyomás is a "helyén marad") Blocking: valamelyik anticiklon a…

jah sry még annyit, mikor áramlik be sarkvidéki levegõ? AC hogyan pörgetheti be? vagy hidegfrontnál is lehetséges? :O köszi vidám
#17 110
yakin írta #17 109

Megpróbálok válaszolni, legfeljebb kijavítanak :) Zonalitás: a nyugati áramlatok akadály nélkül jutnak be Európa belsejébe (azaz az azori és az ázsiai magasnyomás is a "helyén marad") Blocking: valamelyik anticiklon a…

köszi így már érthetõbb...csak annyit még, hogy ugye a mediciklon is enyhüléssel jár )mediterrán ciklonban sok csapadék van, és enyhébb levegõ is ha jól tudom), de akkor a mediciklon érkezése elõtt elég hidegnek kell lennie ahhoz, hogy hó essen, ugye? vagyis a körülöttünk lévõ országokban is télies idõjárásnak kell lennie, jól gondolom? (megfelelõ hideg "utánpótlás"),ami most nincsen meg nyelvnyujtas tehát közvetlen a mediciklon elõtt hidegbetörés avagy anticiklon, és a mediciklon után is AC?? :O vmi ilyesmi?? vidám
Tiszaluc
#17 109
zivatarkém007 írta #17 108

köszi elolvastam! DE!! ugye a zonalitás az, ami pl most van, hogy nyugatról érkezõ légtömegek alakítják az idõjárást, a blocking helyzet az, amikor az anticiklon blokkolja a Nyugat-Keleti áramlást!! A tartósan megmaradó…

Megpróbálok válaszolni, legfeljebb kijavítanak nevet
Zonalitás: a nyugati áramlatok akadály nélkül jutnak be Európa belsejébe (azaz az azori és az ázsiai magasnyomás is a "helyén marad")
Blocking: valamelyik anticiklon a nyugati áramlatokat eltéríti, megakadályozzák bejutásukat a kontinensre. Ez történhet az azori északabbra "vándorlásával" (nyugati blocking), akár egészen Skandináviáig (északi blocking), vagy eltolódhat keletre is (déli blocking), vagy a szibériai ac nyugati irányú szétterjedésével. Valamint van az a helyzet, mikor fölénk húzódik az anticiklon, nálunk akkor van hidegpárna.
A félblocking nagyjából az akciócentrumok huzavonáját jelenti, amikor nem egyértelmû, ki az erõsebb, és a ciklonok csak kevésbé sodródnak északabbra.
A mediterrán ciklonok blokkolásáról csak a déli blocking esetén lehet szó, bár nem igazán hallottam még, hogy valaki mediblokkoló ac-ról értekezett volna... esetleges a kialakulásuk, nem olyan állandó képzõdmények, mint az izlandi alacsony- és azori magasnyomás, így fel sem merülhet "megszokott" viselkedésük megváltozásáról, azaz amit a zonalitás-meridionalitás páros váltakozása jelent.
Havas és hideg tél szempontjából a meridionális áramlások túlsúlya kedvezõbb, a déli blockingot kivéve. Hozzá kell tenni azonban, hogy egyértelmû helyzetek ritkák, mivel sok hóhoz enyhe páradús léghullámok kellennek, a hóhoz meg hidegek, és egyáltalán nem biztos, hogy végig és az egész medencében megfelelõ aránya jön létre a kétféle levegõnek.
Legkedvezõbb és legbiztosabb helyzet hosszú havas tél meglétére, ha egy medibõl leesik 10-20-30 cm, utána kiderül az ég, a kisugárzástól lehül a levegõ, a medencére anticiklon helyezõdik, majd beáll a hidegpárna hosszú-hosszú hetekre. Remélem ilyen a következõ 50 évben nem lesz vidám rémálom lenne hány
#17 108
JoeJack írta #17 105

Benne van a kislexikonban! :) http://www.metnet.hu/?m=kislexikon&id=376

köszi elolvastam! DE!! ugye a zonalitás az, ami pl most van, hogy nyugatról érkezõ légtömegek alakítják az idõjárást, a blocking helyzet az, amikor az anticiklon blokkolja a Nyugat-Keleti áramlást!! A tartósan megmaradó hó és hideg szempontjából mi a legkedvezõbb? A zonalitás sok csapadékhoz köthetõ, de általában enyhülés, (mint most), a blocking meg akkor most télen hideget ad, de nincsen csapadék...értem amit elolvastam, de nem tudom, hogy ilyenkor (havas tél szempontjából) melyik az ideálisabb idõjárási helyzet?? Zonalitás vagy Blocking helyzet?? Ugye a mediciklonok sok csapadékot hoznak, de mivel óceánok felõl érkeznek, vagyis nekünk D-Dny felõl, akkor azt nem blokkolják, vagy mi?? Meg több típus van, ugye van Északi, Keleti és Déli típusú blokkolás!! Ezeket nem vágom...el tudod magyarázni vagy van erre is egy link?
Jah és mi a félzonalitás, azt tényleg nem találtam a kislexikonba...köszi vidám
#17 105
zivatarkém007 írta #17 103

Az elmúlt pár hétben olyan fogalmakat hallottam, amelyekre nem találtam magyarázatot sehol!! Pl: zonalitás, félzonalitás, stb..ezek hol vannak leírva? A kis lexikonba nincsenek benne! Tud valaki oldalt vagy vmit, ahol…

Benne van a kislexikonban! nevet Link
ada
#17 104
zivatarkém007 írta #17 103

Az elmúlt pár hétben olyan fogalmakat hallottam, amelyekre nem találtam magyarázatot sehol!! Pl: zonalitás, félzonalitás, stb..ezek hol vannak leírva? A kis lexikonba nincsenek benne! Tud valaki oldalt vagy vmit, ahol…

Itt olvashatsz a zonalitásról és a meridionális áramlásról: Link
#17 103
Az elmúlt pár hétben olyan fogalmakat hallottam, amelyekre nem találtam magyarázatot sehol!!
Pl: zonalitás, félzonalitás, stb..ezek hol vannak leírva? A kis lexikonba nincsenek benne! Tud valaki oldalt vagy vmit, ahol minden le van írva? Szeretném gyarapítani a meteorológiai tudásomat!! nevet köszönöm elõre is nevet
#17 101
tjanos88 írta #17 100

A második linken található cikk összefoglalását adtuk elõ idén Mezoszinoptika c. elõadáson Phileas-szal és Biciklissel, ez a legújabb kutatás eredménye, nekünk dr. Horváth Ákos ajánlotta. Valóban érdekes téma,…

Örülnék, ha elküldenéd a ppt-t. nevet (email címem a nevemre kattintva látható)

Köszönöm a választ!
#17 100
okklúzió írta #17 099

Sziasztok! Kissé talán bonyolult, szakmai kérdéskörben szeretnék segítséget kérni. Meteorológiai érdeklõdésem középpontjában a szinoptikus meteorológia áll. Fõleg a mérsékelt övi ciklonok és frontjaik szerkezete,…

A második linken található cikk összefoglalását adtuk elõ idén Mezoszinoptika c. elõadáson Phileas-szal és Biciklissel, ez a legújabb kutatás eredménye, nekünk dr. Horváth Ákos ajánlotta. Valóban érdekes téma, valószínûleg jobban közelít a valósághoz a szállítószalagos értelmezés.
Ha kéred, akkor elküldöm Neked a 30 oldalas ppt-t, remélhetõleg segít a dolgok megértésében, de nem egyszerû, mi sem fogtunk fel mindent tökéletesen.
#17 099
Sziasztok!

Kissé talán bonyolult, szakmai kérdéskörben szeretnék segítséget kérni. Meteorológiai érdeklõdésem középpontjában a szinoptikus meteorológia áll. Fõleg a mérsékelt övi ciklonok és frontjaik szerkezete, felhõzeti viszonyai érdekelnek, különös tekintettel az okklúzió folyamatára és magára az okklúziós frontra. Találtam is ezzel kapcsolatban számos írást, míg végül némi káosz lett a fejemben szegyenlos
Kettõt közülük be is linkelek: Link

Link

Ha jól értelmezem, akkor bizony nem egészen úgy történik ez a folyamat, ahogy a norvég ciklonmodell leírja. Az egyik tanulmányban van szó meleg szállítószalagos és hideg szállítószalagos típusról, a másikban pedig többek között azt állítják, hogy nem az okklúzió két oldalán lévõ hõmérséklet különbség határozza meg a front típusát (hideg okklúzió, vagy meleg okklúzió), hanem a "static stability", ami az én értelmezésemben a légtömeg potenciális energiájára utal.
Na most nekem ezek nagyon új dolgok és nem áll össze bennem a kép. szegyenlos
Mennyire férnek meg egymás mellett ezek a leírások? Egyáltalán a jelenlegi szinoptikus gyakorlatban mi az elfogadott? Ha a klasszikus Bjerknes-Solberg modell idejét múlt, akkor egy napjainkban írt szakirodalomban hogyan mutatnák be az okklúziós frontokat?
#17 098
Arapu írta #17 096

Én megnéztem, és én sem találtam semmit. Amúgy a 500, 850, 925-hPa-s térképeken szerintem van izobárvonal, csak nincs rá írva semmi. Én megoldottam. Ráírom magamnak, amilyen tetszik. :)

A fehér vonalakra gondolsz pl. ezen: Link ?

Azok nem izobárok, hanem izohipszák = azonos geopotenciálú pontokat összekötõ vonalak. Ebbõl nem légnyomást, hanem adott nyomási szint (itt pl. 850 hPa-os szint) magasságát olvashatod le. Illetve olvashatnád, ha lennének számok a vonalakon nevet
Egy magányos 1470-est azért elcsíptem...
Nyíradony
#17 096
Anarki írta #17 095

Én látok rosszul vagy tényleg nincs olyan GFS elõrejelzési térkép a metneten, amin rajta lenne a légnyomás?!

Én megnéztem, és én sem találtam semmit. Amúgy a 500, 850, 925-hPa-s térképeken szerintem van izobárvonal, csak nincs rá írva semmi. Én megoldottam. Ráírom magamnak, amilyen tetszik. nevet
#17 093
lász írta #17 092

Naponta jelenik meg ezen az oldalon nagyjából kora délután. Van még több érdesség is, érdemes tanulmányozni. http://www.cpc.ncep.noaa.gov/products/precip/CWlink/daily_ao_index/teleconnections.shtml Ez még a tegnapi…

Nagyon köszi! Mostanában kezdte felkelteni az érdeklõdésemet. Eddig kissé periférián volt nekem ez az index.
Nyíradony
#17 089
met4ever írta #17 088

Ezenkívül pedig a térképek az addig az idöpontig lehulló csapadékot (illetve pontosabban az erre vonatkozó elörejelzést) mutatják. Igy mindenképp tudni kell az idöszak hosszát, amire az adott elörejelzés vonatkozik. Pl.…

Neked is köszönöm! Így már minden világos. És mi a helyzet az AO illetve a NAO-val? Mostanában sokat hallok felõlük. (csak nem tudom mit kezdjek velük szegyenlos ) Melyiknek milyen hatása van ránk nézve? Illetve mit jelentenek?
#17 088
Arapu írta #17 087

Okés. Köszi!

Ezenkívül pedig a térképek az addig az idöpontig lehulló csapadékot (illetve pontosabban az erre vonatkozó elörejelzést) mutatják. Igy mindenképp tudni kell az idöszak hosszát, amire az adott elörejelzés vonatkozik. Pl. 3-órás csapadékösszeg, 6-órás vagy 12-órás csap.összeg, stb. Ezt vhol meg kell találnod a térképen.

Igy aztán mondjuk egy 00 UTC-s csapadékösszeg elörejelzésnél nem azt látod, hogy 00 UTC-kor (azaz télen éjjel 1 órakor helyi idöben) az elörejelzés szerint hol fog épp esni, hanem hogy az ezt megelözö 3/6/12 stb. órára összesen mennyi csap. van elörejelezve. Fontos különbség!

Az aktuális helyzetre az adott idöpontra vonatkozó csapdékintenzitás elörejelzés utalna (létezik ilyen elörejelzés is, de ritkább), míg a csapadékösszeg elörejelzés mindig a feltüntetett idöpontot megelözö idöszakra vonatkozik.
Tiszaluc
#17 086
Arapu írta #17 083

Üdv! Lenne egy olyan kérdésem, hogy ha mondjuk 00z-s futást nézek és elõrelapozok mondjuk +24 órát akkor ugye megint visszaérek a 00z-hez. Eddig oké. :) De ha mondjuk mutat x csapadékot +24 órára azaz 00z-n akkor az kb.…

Nyáron 2 órával több, télen 1-gyel a zónaidõ nálunk az utc-hez képest. Link és Link
#17 085
2-3 okta felhõzet mennyire befolyásolja az esti/éjszakai lehûlés mértékét? Nagyon zavar, hogy fél óránként csak 1 tizedet képes csökkenni a hõmérséklet ma este. zavarban

Floo! 1985-ben igen erõs a december vége. nevet29-e 17.3, 30-a 0.8 fok.
Nyíradony
#17 083
Üdv!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy ha mondjuk 00z-s futást nézek és elõrelapozok mondjuk +24 órát akkor ugye megint visszaérek a 00z-hez. Eddig oké. nevet De ha mondjuk mutat x csapadékot +24 órára azaz 00z-n akkor az kb. hány órára értendõ? Valamennyit hozzá kell adni? Nekem az a tapasztalatom, hogy +2 órára értendõ. (Ezen értem azt, hogy nem éjfélkor lesz csapadékhullás hanem hajnal 2 órakor.) Elég bonyolultan írtam le -bocsi- de máshogy nem ment hirtelenjében. szegyenlos
Becsehely
#17 082
tomtom írta #17 080

Sziasztok! Csak egy rövid kérdés! Mi van az idõjárással? Nem túl szokványos ez a fajta tél! Lesz egyáltalán országosan megmaradó hó, vagy már ezt is elfelejthetjük? Igaz még csak január van,de szerintem valami nincs…

Hogy mennyire nem szokványos, erre egy példa:
A mostani december adatai a nagykanizsai állomáson Link
Enyhe idõ napközben, T max átlag 7,1 fok, szinte egy nap sem volt 0 fok alatti maximum.
Nézzük meg, mennyire szokványos ez!
1974 decembere Link
1979 decembere Link
1982 decembere Link
1983 decembere, fõleg a hónap második fele érdekes Link
1985 decembere, tessék kapaszkodni Link
1987 decembere, második fele volt enyhe Link
1989 decembere Link
1993 decembere Link
1994 decembere sem volt túl hideg Link
1997 decemberében sem fagytunk halálra Link
2000 decembere is enyhe Link
2003 decembere Link
Szóval ez egy szokványos december, sok ilyen év volt korábban is a zonális telek idején.
Volt hogy a magasabb maximumok mellé alacsonyabb minimumok társultak, volt hogy alacsonyabb maximumok voltak, és az éjszakák voltak enyhébbek, de az enyhe tél nem ritka vendég nálunk.
Általános iskolás koromban telek múltak el úgy, hogy nem kellett elõvenni a szánkónkat.
#17 081
tomtom írta #17 080

Sziasztok! Csak egy rövid kérdés! Mi van az idõjárással? Nem túl szokványos ez a fajta tél! Lesz egyáltalán országosan megmaradó hó, vagy már ezt is elfelejthetjük? Igaz még csak január van,de szerintem valami nincs…

Csak egy válasz: abszolút nem ritka, hogy január 9-ig nem volt az országban síkvidéken még sok hó. Télröl télre óriási eltérések vannak térségünkben, nagyon sok minden belefér az idöjárás "itteni rendjébe". Valójában az lenne "nem túl szoványos", ha a tél eddig mindenhol (vagy az ország nagy részén) vastag hótakaróval telt volna.
Ez eddig természetesen egy az átlagosnál kevésbé havas tél, de ijedelmere nincs ok.

Es hogy mi lesz még? Bármi, ami nálunk télen lehet. A prognózisok követésével a köv. 5-7 napra mindig tájékozódhatsz róla.
Veszprém
#17 080
Sziasztok! Csak egy rövid kérdés! Mi van az idõjárással? Nem túl szokványos ez a fajta tél! Lesz egyáltalán országosan megmaradó hó, vagy már ezt is elfelejthetjük? Igaz még csak január van,de szerintem valami nincs rendben. [esõ]
Szeged
#17 079
Picike2011 írta #17 073

Köszönöm mindenkinek a segítséget! Így már megértettem! Azt szeretném még kérdezni, hogy a tengerszint feletti magasságnál minek a rövidítése a moh . Elõre is köszönöm a segítségeteket! ;)

Nem erre gondolsz (EOMA) ? Link
Tolmács
#17 077
Egy matematikai jellegû kérdésem lenne, a valószínûségszámítás a témakör.
Gondolom a legtöbben ismeritek a normális (Gauss-) eloszlást. Azon valószínûsége változók számára, melyek csak pozitív valós értékeket vehetnek fel, kitalálták a lognormális eloszlást.
Lognormális az eloszlása definíció szerint annak a változónak, melynek a logaritmusa normális eloszlású. E definíció segítségével a változótranszformáció szabályainak felhasználásával a Gauss-eloszlás sûrûségébõl kiszámítható a lognormális eloszlás sûrûségfüggvénye.
Azok a változók, melyek értékei mindkét oldalról korlátos tartományban vehetnek fel értéket (a konkrét problémában, amivel most foglalkozom, pl. 0 és 365,25 között), azok vajon milyen eloszlást követhetnek? Itt több lehetõség van, konstruáltam egyet: people.inf.elte.hu/sapqaat/thnormal.doc
Kérdésem a következõ lenne: a sárgával jelölt képlet alapján valaki a momentumait meg tudja mondani a momentumait (az I norma, az M(eta) és a D(eta) kellene). Próbáltam integrálgatni, de nem segített sem az internet, sem a Bronstejn.
Köszönöm szépen!
Bucsa
#17 073
Köszönöm mindenkinek a segítséget! Így már megértettem! Azt szeretném még kérdezni, hogy a tengerszint feletti magasságnál minek a rövidítése a moh . Elõre is köszönöm a segítségeteket! kacsint
#17 072
Picike2011 írta #17 069

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy mi az a 925hPa a hõmérséklet és a 850hPa a hõmérséklet. Az mire jó? :)

Ha jól értem, konkrétan 2 paraméterre kérdeztél rá, a 925 és a 850 hPa-os hömérsékletre.

Ezek egyes nyomászszintek hömérsékletét jelentik (értelemszerüen a 925 ill a 850 hPa-os nyomásszintét). A meteorológiában a tengerszint kivételével nem magassági szinteket sokás tekintetni, hanem nyomási szinteket. Egy olyan felületet képzelj el a magasban, amelyen mindenütt ugyanaz a légnyomás. Ennek a felületnek a magassága térben pontról-pontra is valtozik (és kijelöli a ciklonok-anticiklonok helyzetét ezen a szinten) illetve idöben is változik, ahogy az egyes met.objektumok mozognak, erösödnek, gyengülnek, megszünnek, keletkeznek. Egy iylen nyomásfelületen megnézhetjük az egyes (rács)pontokbeli hömérsékletet is, így már el is jutottunk a 925/850/700/500 hPa-os vagy bármely más nyomási felület hömérsekletéhez.

Es hogy mire használjuk ezeket? Rengeteg dologra, hisz az idöjárás 3-dimenziós (+a 4. dimenzió az idö), igy nem elég tudni, hogy mi van/lesz a földfelszínen/tengerszinten, hanem a magasabb szinteken lévö paraméterekröl is tudnunk kell.
A 925 hPa-os szint kb 700 m-en, a 850 hPa-os szint kb 1400 m-en van (nyáron + anticiklonban magasabban, télen + ciklonban alanyabban).

Pár felhasználási területe ezen hömérsékleteknek:

- frontok elhelyezkedése a magasban, mozgásuk, erösödésük, gyengülésük, feloszlásuk
- légtömegek jellemzése, meleg- és hidegadvekció
- A várható felszíni Tmin és Tmax becslése során is hasznosak
- A felszínre érkezö csapadék halmazállapotának elörejelzéséhez
- stb.
#17 070
Picike2011 írta #17 069

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy mi az a 925hPa a hõmérséklet és a 850hPa a hõmérséklet. Az mire jó? :)

Azokat a modellek azért tekintjük meg, hogy az aktuális helyzettel legyünk tisztában.
Ezeken lehet látni a teknõket, gerinceket, frontokat, ciklonokat és anticiklonokat.
Ha ezeknek a def. tudjuk, akkor tudunk következtetni.

Ezen a honlapom találsz modelleket és térképeket.
Link
A modellek jobb felsõ sarkában van egy "i" betû erre kattintva informálódhatsz róluk.
#17 068
borka írta #17 067

Köszönöm a válaszokat és a segítséget! :) Sajnálnám, ha nem lehetének elérhetõk az adatok a jövõben, ez tényleg visszalépés lenne. Gondolom, nem vesznek el, "csak" nem publikusak. Valamiért azt gondolhatják, hogy ez nem…

Én nem gondolom, hogy elfognak veszni. Mert több adatuk még a régi felületen jelenik meg. Pl. metsuli, felhõ atlasz stb. nevet
A radar átalakítása nagyobb elõrelépés pont, mint a többi dizájnosabb megjelenítés.
A mostani megjelenítés talán nekem felhasználó barátabb, mint az elõzõ. Ám a hivatalosabbnak nekem a másik tûnt.

Mondjuk persze a pozitív és negatív elemeket vizsgálgatni nem nekem kellene.

Tehát, szerintem még nem fejezõdtek be a fejlesztések és az átállás még folyamatban van egyes tanulmányaiknál, s anyagaiknál.
Reméljük persze megjelenítésre kerülnek majd a következõkben is az archivált radar-, fronttérképek.
#17 067
Köszönöm a válaszokat és a segítséget! nevet
Sajnálnám, ha nem lehetének elérhetõk az adatok a jövõben, ez tényleg visszalépés lenne. Gondolom, nem vesznek el, "csak" nem publikusak. Valamiért azt gondolhatják, hogy ez nem érdekli az embereket...
zavarban
#17 066
kertész írta #17 065

Jó az észlelésed, nálunk az észlelésben van párásság jelenidõ ikon és látástávolság megadása(párásság megjelöléssel kiegészítve), bõvített észlelõ felületen kiegészíthetõ a synop kóddal, amivel jelen esetben az elmúlt…

Oké, köszönöm! Csak nem voltam benne biztos, nem üti-e egymást a kettõ. :-)
#17 065
galervin93 írta #17 064

Valaki hivatalos észlelésben jártastól kérdezném, nem tudom, helyesen jártam-e el 2012-01-01 14:02:04-es észlelésemben ( http://metnet.hu/?m=naplo&loc_id=1577 ) ? Ugyanis a 20-as csoportból, elmúlt idõre vonatkozó…

Jó az észlelésed, nálunk az észlelésben van párásság jelenidõ ikon és látástávolság megadása(párásság megjelöléssel kiegészítve), bõvített észlelõ felületen kiegészíthetõ a synop kóddal, amivel jelen esetben az elmúlt idõt is megtudtad adni. Ha synop táviratra gondolsz, akkor ott 24-es kód szerepelne a jelenidõ sorában és 4 km-es látás a látástávolság sorában. nevet