(Mivel a met. társalgóban nagyon gyorsan elsüllyedne, ezért ide írom ezt a hozzászólást.) Találtam egy írást a neten az éghajlati térképek szerkesztésének módszereirõl…
(Mivel a met. társalgóban nagyon gyorsan elsüllyedne, ezért ide írom ezt a hozzászólást.)
Találtam egy írást a neten az éghajlati térképek szerkesztésének módszereirõl Link
Különösen a(z) "Interpolációs módszerek a meteorológiában" és a "Magyarország hõmérsékleti térképe" címû részleteket ajánlom azok számára, akik annak idején sokat veszekedtek velem, amiért (szerintük jogtalanul) bíráltam az omsz és úgy egyáltalán a meteorológia klímatérképeit és a begyûjtött adatok feldolgozási módszereit, illetve azoknak, akik olvasták a tanulmányomat (Mivel régebben önreklámozás vádjával illettek, most nem linkelem be a tanulmányomat, aki nem olvasta és most kíváncsivá lett, az privát üzenetben elkérheti a linket.), és ismerik az általam felsorolt érveket, ellenérveket.
Kivételezetten azok figyelmébe ajánlom, akik azóta megismerkedtek a Páka-Csokmahegy dombjára kihelyezett állomás hõmérsékleti adataival is.
Egy mondat a belinkelt irományból: "Mivel a levegõ hõmérséklete elsõsorban az Egyenlítõtõl és az óceánoktól mért távolságtól, valamint a tengerszint feletti magasságtól függ, hazánk legmelegebb területei az Alföld déli részei, míg a leghûvösebbek az Északi-hegyvidék legmagasabb hegyei. Éves átlagban minden kimagasló terület hûvösebb a környezeténél, így a Dunántúl hegyei és dombságai is. E jellemzõk ismeretében tekintsük át a különbözõ módszerekkel készült térképeket!"
Ez után a megállapítás után már tényleg csak tekintgetni lehet.
Nem igazán kívánok tovább foglalkozni a témával, mert folyamatosan pörögsz rajta és tuti, hogy fogalmad sincs az egészrõl!
Akkor miért nem költözik fel az emberiség a Csomolungmára tömegesen, vagy a Csokmára? Ja mert nincs hely?:-)
Azért ez nem így van, ráadásul itt nem csak a hõmérséklet a lényeg hanem a többi paraméter is.
Máskülönben Te mindössze a belsõ göcseji térszín 2-3%-ról beszélsz annak is mindössze az 0,5-1 %-os térszíni hõmérsékletérõl! Ez nem igazán szignifikáns ugye?
Van mérés 183- és 265 méter közötti szinten, ott felétek. Páka és fent a dombi részen mindössze 1 fok az eltérés, most úgyhogy egyik májustól, a másik áprilistól van mérve. Így a téli idõszak nincs benne ami várhatóan ezt tovább fogja csökkenteni. De ezt ha fent mérek 317 méteren akkor várhatóan ez már alacsonyabb hõmérséklet fog eredményezni éves átlagban mint lent Pákán!
Tehát 265 méteren mérve van ekkor eltérés egy 200 méteres térszinthez képest, ha lejjebb viszem kb 20 métert és feljebb 40 métert máris más a leányzó fekvése.
Itt direkt nem térek ki Szentpéterföldére mert az extra klíma ez tény, de mint a dombi rész az sem szignifikáns, viszont közelebb áll a valósághoz, ahhoz ahol emberek élnek.
Én mérek a Bakonyban 412 méteren is és az ország egyik leghidegebb átlaga érkezik onnan, szóval, az már dombi klíma és mégis hûvösebb mint Szeged, de lehet, hogy tévedek:-)
Mondom, amirõl Te beszélsz és évek óta ezzel vagy elfoglalva az a terület kb 30 méteres vertikális tartománya, és éves szinten ez is kiegyenlített, nem beszélve arról, hogy lejjebb és feljebb már hûvösebb ennél. Ezt azért tudom mert 317 méteres csúcson még volt
zúzmara a fák alatt, 265 méteren már nem tapasztaltunk ilyet, így feljebb az idõszak is jóval hûvösebb volt és lent pl Szentpéterföldén a minimumok tekintetében is.
Az is tény, hogy ez a
gerinc nagyon jó fagylefolyású terület, de az emberek nem gyagyák azért van fent mûvelés, viszont mint írtam ez nagyon kis hányada a belsõ göcseji résznek így kijelenteni, amit Te elõszeretettel írsz, hogy ez a klíma Zalának ezt nem lehet és természetesen nincs így!
Tulajdonképpen tök feleslegesen koptatom a billentyût úgysem érted meg azt amit meg kell!
Viszont ha egy ilyen jön akkor tök mindegy, minden rommá fog fagyni, akár fent, akár lent, szerencsére ez ritka, de bekövetkezhet bármikor!
Link 
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Nem én voltam? 
