Link
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Többek között itt lehet követni: http://www.heavens-above.com/orbit.aspx?satid=25544&lat=0&lng=0&loc=Unspecified&alt=0&tz=UCT Érdemes regisztrálni és az észlelõhely koordinátáit megadni még több és pontosabb infóért.
Többek között itt lehet követni: Link
Érdemes regisztrálni és az észlelõhely koordinátáit megadni még több és pontosabb infóért.
Az imént, kb 18.02-05h-között haladt át a nemzetközi ûrállomás felettünk?? Nagyon fényes volt, dny-ék-irányt tartott,majd gyorsan eltûnt még jóval a horizont elõtt. Jól láthattam, vagy más volt? Hol lehet ennek…
Az imént, kb 18.02-05h-között haladt át a nemzetközi ûrállomás felettünk?? Nagyon fényes volt, dny-ék-irányt tartott,majd gyorsan eltûnt még jóval a horizont elõtt. Jól láthattam, vagy más volt? Hol lehet ennek utánanézni. Elõre is köszönöm, ha valaki válaszol.
Több egymás utáni X fler, vagy M8-9-es fler kell ahhoz hogy nálunk is látszódjon valami + megfelelõ idõben jöjjön + megfelelõ égbolt mellett. :) Tegnap a Vénuszt fotóztam. Nehéz volt a vonuló felhõk miatt de meglett: -…
Több egymás utáni X fler, vagy M8-9-es fler kell ahhoz hogy nálunk is látszódjon valami + megfelelõ idõben jöjjön + megfelelõ égbolt mellett.
Tegnap a Vénuszt fotóztam. Nehéz volt a vonuló felhõk miatt de meglett:
- elülsõ konjukcióban van a nappal úgy 5°-ra északra és 1-2°-ra jobbra. Nagyobb látcsõvel már látni lehet, ugyanakkor a napot mindenképp takarjátok ki épülettel, ha esetleg próbálkoztok vele. Élõben szebb a látványa.
Több egymás utáni X fler, vagy M8-9-es fler kell ahhoz hogy nálunk is látszódjon valami + megfelelõ idõben jöjjön + megfelelõ égbolt mellett. :) Tegnap a Vénuszt fotóztam. Nehéz volt a vonuló felhõk miatt de meglett: -…
Több egymás utáni X fler, vagy M8-9-es fler kell ahhoz hogy nálunk is látszódjon valami + megfelelõ idõben jöjjön + megfelelõ égbolt mellett.
Tegnap a Vénuszt fotóztam. Nehéz volt a vonuló felhõk miatt de meglett:
- elülsõ konjukcióban van a nappal úgy 5°-ra északra és 1-2°-ra jobbra. Nagyobb látcsõvel már látni lehet, ugyanakkor a napot mindenképp takarjátok ki épülettel, ha esetleg próbálkoztok vele. Élõben szebb a látványa.
Volt két napkitörés, egy M7.2-es, és egy X1.2-es, melyek a Föld mágneses terét reggel érték el (nekünk elég rossz idõpontban). Azóta pont frissült az elõrejelzés itt: http://www.ips.gov.au/ , de az elõzõben olyanok…
Volt két napkitörés, egy M7.2-es, és egy X1.2-es, melyek a Föld mágneses terét reggel érték el (nekünk elég rossz idõpontban). Azóta pont frissült az elõrejelzés itt: Link , de az elõzõben olyanok voltak, hogy "viharos erejû" mágneses viharok lehetnek. De az utóbbi fél órában sok riasztást visszavettek, sok azonban maradt. (Nem néztem át részletesen, csak a színkódokat Link .)
Még egy dolog: sokszor volt szó a jelenlegi ciklus eddigi és várható napfoltszám-menetérõl. Most így állunk: Link , bejött a kettõs csúcs, amit a társaság egyik része sokat emlegetett.
Fetcroll:
A címe "A Hold az Eridanusban"? Engem legalábbis elsõre becsapott.
Ámulatba ejtõ most a Vénusz&Hold párosítás.
Ámulatba ejtõ most a Vénusz&Hold párosítás.
A Naphoz közeledve kiszórt anyagból származó meteorok esélye tényleg felmerült, de a kutatók mostanra egyöntetûen elvetették. (Errõl az MCSE levelezõlistáján olvastam.) Az okok azok, amiket az általad idézett cikk is…
A Naphoz közeledve kiszórt anyagból származó meteorok esélye tényleg felmerült, de a kutatók mostanra egyöntetûen elvetették. (Errõl az MCSE levelezõlistáján olvastam.) Az okok azok, amiket az általad idézett cikk is leír: a Föld az ISON pályasíkján áthalad, de a pályavonaltól túl messze lesz. Hogy egy törmelékszemcse elérhesse a Földet, ahhoz erõsen le kell térnie eredeti pályájáról, ehhez pedig legalább 1 km/s kezdõsebességgel kellett volna kidobódnia a magból, ami nem reális. Ráadásul a csóva eleve nem volt túl acélos, amikor az ISON még földtávolságban ill. azon túl járt a Naptól.
A Naphoz közeledve kiszórt anyagból származó meteorok esélye tényleg felmerült, de a kutatók mostanra egyöntetûen elvetették. (Errõl az MCSE levelezõlistáján olvastam.) Az okok azok, amiket az általad idézett cikk is…
A Naphoz közeledve kiszórt anyagból származó meteorok esélye tényleg felmerült, de a kutatók mostanra egyöntetûen elvetették. (Errõl az MCSE levelezõlistáján olvastam.) Az okok azok, amiket az általad idézett cikk is leír: a Föld az ISON pályasíkján áthalad, de a pályavonaltól túl messze lesz. Hogy egy törmelékszemcse elérhesse a Földet, ahhoz erõsen le kell térnie eredeti pályájáról, ehhez pedig legalább 1 km/s kezdõsebességgel kellett volna kidobódnia a magból, ami nem reális. Ráadásul a csóva eleve nem volt túl acélos, amikor az ISON még földtávolságban ill. azon túl járt a Naptól.
Nemrég meséltem Domnak, hogy ma délután 16:35, 16:40 körül láttam valami fura fénycsíkot az égen. Üstökösre gyanakodtam, mert nem klasszikus hullócsillag volt, hanem egy nagyobb "valami", egy fénycsík haladt nagy…
Nemrég meséltem Domnak, hogy ma délután 16:35, 16:40 körül láttam valami fura fénycsíkot az égen. Üstökösre gyanakodtam, mert nem klasszikus hullócsillag volt, hanem egy nagyobb "valami", egy fénycsík haladt nagy sebességgel Kelet-Nyugat irányba, kb 3 másodpercig láttam, majd "villant", vagy "szikrázott" egyet, és eltûnt. Tuti nem hullócsillag volt, nem is tûzijáték.
Ezt egy kicsit kiegészíteném. Az ekliptika két döféspontjánál az üstökös a Földpályán belül volt, ezért az apró porszemekbõl álló csóva, ami ugye a Naptól kifelé van, átvágta a Földpályát is, amikor az üstökös átment az…
Ezt egy kicsit kiegészíteném.
Az ekliptika két döféspontjánál az üstökös a Földpályán belül volt, ezért az apró porszemekbõl álló csóva, ami ugye a Naptól kifelé van, átvágta a Földpályát is, amikor az üstökös átment az ekliptikán. A két döféspont esetében a második nem játszik, akkor ugyanis a Nap mellett zúgott el, az ott kiszabadult por, teljesen szét fog oszlani. Az elsõnél azonban a csóva még "egyben volt", ezért az ott lévõ porfelhõ nem oszlik szét annyira. Ez a porfelhõ az üstököspálya síkjában az üstököspályán kívül jelen lesz. A Föld ezen a síkon, vagyis a porfelhõn jan. 14-15-én fog átmenni. Ezen a két napon tehát jó esély van arra, hogy meteorokat lássunk, mely egy új meteorzápor lehet. Már van neve is (igaz, nem a nevezéktan szabályai alapján adták): "Isonidák". (Gondolom, ha kiderül, hogy hol lesz a radiánsa, adnak neki rendes nevet is.)
Hogy mennyire igaz az, amit mondok, azt egyelõre még magam sem tudom
Nem. Nincsenek már ott százméteres darabok, de ha lennének, azok sem tudnának a Kepler-törvényekre fittyet hányva leugrálni a Nap körüli pályájukról. (Amin most épp a bolygók pályasíkjától "felfelé", azaz észak felé…
Nem. Nincsenek már ott százméteres darabok, de ha lennének, azok sem tudnának a Kepler-törvényekre fittyet hányva leugrálni a Nap körüli pályájukról. (Amin most épp a bolygók pályasíkjától "felfelé", azaz észak felé menne az üstökös, a Földtõl több tízmillió km-re elhaladva.)
Annyi igaz, hogy a szétdarabolódás, párolgás során fellépnek nem-gravitációs erõk, de ezek csak hajszálnyi pályaváltozást tudnak okozni. A gravitáció nagyobb úr.
, de kiderül pl. ebbõl: Link Link Köszönöm, akkor a gravitáció és Kepler... :) Pedig jó lenne egy szilveszteri tûzgömb, bola erre felé, ne csak a kutyákat kergetné meg a mû petárda, és a durranás. Különben hogy vagytok a fény szegény nappalokkal? vagy…
Köszönöm, akkor a gravitáció és Kepler...
Pedig jó lenne egy szilveszteri tûzgömb, bola erre felé, ne csak a kutyákat kergetné meg a mû petárda, és a durranás.
Különben hogy vagytok a fény szegény nappalokkal? vagy esetleg a "zöldfény" beborít egész éjjel? (napfolt max.)
Szép napokat kívánok!
Nem. Nincsenek már ott százméteres darabok, de ha lennének, azok sem tudnának a Kepler-törvényekre fittyet hányva leugrálni a Nap körüli pályájukról. (Amin most épp a bolygók pályasíkjától "felfelé", azaz észak felé…
Nem. Nincsenek már ott százméteres darabok, de ha lennének, azok sem tudnának a Kepler-törvényekre fittyet hányva leugrálni a Nap körüli pályájukról. (Amin most épp a bolygók pályasíkjától "felfelé", azaz észak felé menne az üstökös, a Földtõl több tízmillió km-re elhaladva.)
Annyi igaz, hogy a szétdarabolódás, párolgás során fellépnek nem-gravitációs erõk, de ezek csak hajszálnyi pályaváltozást tudnak okozni. A gravitáció nagyobb úr.
Szervusz Usrin! Az Ison üstökösre visszatérve; lehet hogy a mag szétoszlása a napközelben okozhat olyan pálya módosítást , hogy bizonyos darabjai (egészben 4-5 km.) utána akár 50-100-500 méteres)) megsült kõzetei a…
Szervusz Usrin!
Az Ison üstökösre visszatérve; lehet hogy a mag szétoszlása a napközelben okozhat olyan pálya módosítást , hogy bizonyos darabjai (egészben 4-5 km.) utána akár 50-100-500 méteres)) megsült kõzetei a tömeg-sebesség módosulása okán, esetleg közel kerülhetnek a Föld pályához, légköréhez?
Elég morbid kérdés, de lehet benne valami. Netán egy kiadós meteor- bola -tûzgömb, ne agyisten termetes meteor szikla csapódna a Föld légkörébe, mint az oroszoknál.?
Az üstökösök a Földtõl sok millió kilométerre lévõ égitestek, ezért nem "haladnak" szemmel láthatóan az égen. (A Föld forgása miatt a többi égitesthez hasonlóan felkelnek és lenyugszanak, ill. a Nap körüli keringésük…
Az üstökösök a Földtõl sok millió kilométerre lévõ égitestek, ezért nem "haladnak" szemmel láthatóan az égen. (A Föld forgása miatt a többi égitesthez hasonlóan felkelnek és lenyugszanak, ill. a Nap körüli keringésük miatt pár nap alatt láthatóan arrébb kerülnek a csillagokhoz képest.) Úgyhogy ez kizárható.
Amit te leírtál, az ugyanúgy meteor (a Föld légkörébe érve felizzó és elpárolgó kõzet- vagy vasdarabka), mint a "hullócsillagok". A különbség annyi, hogy a darabka nagyobb (nem milliméteres, hanem mondjuk centiméteres), ezért fényesebben és valamivel hosszabban világít. Ezeket hívják tûzgömbnek.
Ha nem bírod a korán kelést, akkor este, napnyugta után az ÉNy-i horizont közelében találod. Este sokáig nem lehet látni, mert 20 óra körül lenyugszik. Majd hajnal 1 körül kel fel ismét, ekkor már az ÉK-i égbolton.…
Ha nem bírod a korán kelést, akkor este, napnyugta után az ÉNy-i horizont közelében találod. Este sokáig nem lehet látni, mert 20 óra körül lenyugszik. Majd hajnal 1 körül kel fel ismét, ekkor már az ÉK-i égbolton. Ekkor tovább meg lehet figyelni, mert ugye tovább van sötét. Egyelõre. Mert ugye viszonylag gyorsan halad az égen és egyre közelebb kerül a Naphoz, így egyre jobban lemegy a horizont alá. Asszem dec. 22-én lesz perihéliumban.
Jelenleg a fényessége 4-5 magnitúdó között van, de ahogy közeledik a Naphoz (bár távolodik a Földtõl) talán még pár tizedet fog fényesedni.
Itt van egy térkép, ahol be van jelölve merre fog haladni a következõ napokban: Link
Szépek! Tudnál róla linkelni valami információs anyagot? Merre és mikor látható, hogyan alakul a fényessége, stb.?
Szépek!
Tudnál róla linkelni valami információs anyagot? Merre és mikor látható, hogyan alakul a fényessége, stb.?
Eddigi Lovejoy termésem (remélem még nincs vége :) ): 2013.11.27 - http://www.optech.comlu.com/astronomy/comets/photos/2013.11.27_Lovejoy.jpg 2013.11.28 -…
Nemrég meséltem Domnak, hogy ma délután 16:35, 16:40 körül láttam valami fura fénycsíkot az égen. Üstökösre gyanakodtam, mert nem klasszikus hullócsillag volt, hanem egy nagyobb "valami", egy fénycsík haladt nagy…
Nemrég meséltem Domnak, hogy ma délután 16:35, 16:40 körül láttam valami fura fénycsíkot az égen. Üstökösre gyanakodtam, mert nem klasszikus hullócsillag volt, hanem egy nagyobb "valami", egy fénycsík haladt nagy sebességgel Kelet-Nyugat irányba, kb 3 másodpercig láttam, majd "villant", vagy "szikrázott" egyet, és eltûnt. Tuti nem hullócsillag volt, nem is tûzijáték.
Nemrég meséltem Domnak, hogy ma délután 16:35, 16:40 körül láttam valami fura fénycsíkot az égen. Üstökösre gyanakodtam, mert nem klasszikus hullócsillag volt, hanem egy nagyobb "valami", egy fénycsík haladt nagy…
Nemrég meséltem Domnak, hogy ma délután 16:35, 16:40 körül láttam valami fura fénycsíkot az égen. Üstökösre gyanakodtam, mert nem klasszikus hullócsillag volt, hanem egy nagyobb "valami", egy fénycsík haladt nagy sebességgel Kelet-Nyugat irányba, kb 3 másodpercig láttam, majd "villant", vagy "szikrázott" egyet, és eltûnt. Tuti nem hullócsillag volt, nem is tûzijáték.
Usrin cikke ismét az üstökösrõl: http://metnet.hu/?m=hirek&id=345
Usrin cikke ismét az üstökösrõl: Link
A franc. Most néztem és tényleg elég diffúz lett. Sajnos eléggé megviselte a napközelség.
A franc. Most néztem és tényleg elég diffúz lett.
Sajnos eléggé megviselte a napközelség.
Ha túl is élte az üstökös a napközelséget, szerintem eléggé megviselte: http://sohowww.nascom.nasa.gov/data/realtime/c3/1024/latest.jpg . Egyre jobban halványul.
Ha túl is élte az üstökös a napközelséget, szerintem eléggé megviselte: Link . Egyre jobban halványul.
Hujajjnye! Szépen eljött! Igazi kakastaréj! :D Namost én nem értem ezt az ûrtérképet. Ha idáig csak hajnalban volt látható napkelte elõtt, akkor most átlibbent a másik oldalra? Tehát majd napnyugta után látható? djrafy:…
Hujajjnye! Szépen eljött! Igazi kakastaréj!
Namost én nem értem ezt az ûrtérképet. Ha idáig csak hajnalban volt látható napkelte elõtt, akkor most átlibbent a másik oldalra? Tehát majd napnyugta után látható?
djrafy: szép a (kancsillagos) kép, a Vénuszról!
http://www.nasa.gov/content/goddard/comet-ison-may-have-survived/#.UpjF_aRr1Oc remélhetõleg bejön másoknak is :) szépen túlélte, pedig már én is temettem, arról meg nem is beszélve, hogy fél napig kerestem a linket, ami…
Link
remélhetõleg bejön másoknak is
szépen túlélte, pedig már én is temettem, arról meg nem is beszélve, hogy fél napig kerestem a linket, ami bejön... elég kevés az információ a médiákban is, meg a szakmai portálokon is
Nagyon szemléletes és hasznos modell. A Lovejoy-ra nincs ilyen? (Biztos van csak én még nem találkoztam vele,)
Nagyon szemléletes és hasznos modell. A Lovejoy-ra nincs ilyen? (Biztos van csak én még nem találkoztam vele,)
Szegénykémnek melege lehetett: http://spaceweathergallery.com/full_image.php?image_name=Brent-20131128_182831_1024_0193_1385666818.jpg&PHPSESSID=2880g8qplf4flu8m0dbrpppu36
Szegénykémnek melege lehetett:
Link
Nálam a média nem annyira játszik szerepet :) . Ha egyben maradt, akkor viszont ez: http://www.cometison2013.co.uk/interactive-model/ fõleg az amatõrök körében tök jól használható a keresésre. Bal felül a Switch to…
Nálam a média nem annyira játszik szerepet
Ottvan az! TÚLÉLTE És most ismét felfényesedett. Az üstökös csóvája azért lett olyan kicsi és tûnt el mert olyannyira magas volt a hõmérséklet, hogy elpárologtatta a porcsóvát. Egy 500méteres magot meg nemtud felbontani…
Ottvan az! TÚLÉLTE És most ismét felfényesedett.
Az üstökös csóvája azért lett olyan kicsi és tûnt el mert olyannyira magas volt a hõmérséklet, hogy elpárologtatta a porcsóvát. Egy 500méteres magot meg nemtud felbontani az SDO sem. Most viszont kibukkant és távolodik a naptól. Csóvát is eresztett!
Túlélte! Észlelésre fel! :))
Túlélte!
Észlelésre fel!
) 
Az aktuális idõpontban "becsült fényesség értékét" amelyet magitudoban fejezek ki. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magnit%C3%BAd%C3%B3 Értelemszerüen a naptól távolodva csökken, mivel a mag hül és a szublimáló…
Az aktuális idõpontban "becsült fényesség értékét" amelyet magitudoban fejezek ki.
Link
Értelemszerüen a naptól távolodva csökken, mivel a mag hül és a szublimáló anyagmennyiség csökken. Természetesen a becsült érték az üstökösmag "sértetlen" állapotát tükrözi. Valójában csak órák múlva tudjuk meg mi van, mivel a mag takarásban, a csóva az átellenes irányba kerüli a Napot tökmindegy mi látszik a SOHO felvételeken.
