Az üstökösök a Földtõl sok millió kilométerre lévõ égitestek, ezért nem "haladnak" szemmel láthatóan az égen. (A Föld forgása miatt a többi égitesthez hasonlóan felkelnek és lenyugszanak, ill. a Nap körüli keringésük…
Az üstökösök a Földtõl sok millió kilométerre lévõ égitestek, ezért nem "haladnak" szemmel láthatóan az égen. (A Föld forgása miatt a többi égitesthez hasonlóan felkelnek és lenyugszanak, ill. a Nap körüli keringésük miatt pár nap alatt láthatóan arrébb kerülnek a csillagokhoz képest.) Úgyhogy ez kizárható.
Amit te leírtál, az ugyanúgy meteor (a Föld légkörébe érve felizzó és elpárolgó kõzet- vagy vasdarabka), mint a "hullócsillagok". A különbség annyi, hogy a darabka nagyobb (nem milliméteres, hanem mondjuk centiméteres), ezért fényesebben és valamivel hosszabban világít. Ezeket hívják tûzgömbnek.
Szervusz Usrin!
Az Ison üstökösre visszatérve; lehet hogy a mag szétoszlása a napközelben okozhat olyan
pálya módosítást , hogy bizonyos darabjai (egészben 4-5 km.) utána akár 50-100-500 méteres)) megsült kõzetei a tömeg-sebesség módosulása okán, esetleg közel kerülhetnek a Föld pályához, légköréhez?
Elég morbid kérdés, de lehet benne valami. Netán egy kiadós meteor- bola -tûzgömb, ne agyisten termetes meteor szikla csapódna a Föld légkörébe, mint az oroszoknál.?