Külföldi időjárási események
Közben a Tátrák már megint termelik a felhõszakadásokat, immáon már 3. napja kb. ugyan azon a helyen. Úgy látszik ma is lesznek villámárvizek.
Ahhoz képest, hogy 3-án még 33 fok felett volt a Tmax... Hát szépen hûlnek, na.
Ojmjakon ma reggelre a szezon legalacsonyabb minimumát szállította: -4,5 fok
Az eddigi fagyokhoz képest ez már szebb érték.
Link
Az eddigi fagyokhoz képest ez már szebb érték.
Link
Tegnapi szezonrekordok:
Szerbia: 39.7°C (Cuprija)
Horvátország: 38.3°C (Eszék, Slavonski Brod)
Szlovénia: 37.3°C (Crnomelj)
Szlovákia: 36.4°C (Ógyalla)
Rekord-beállítások:
Montenegró: 40.0°C (Podgorica-Belváros)
Bosznia-Hervegovina: 39.8°C (Mostar)
Magyarország: 39.1°C (Bugac) ?
Szerbia: 39.7°C (Cuprija)
Horvátország: 38.3°C (Eszék, Slavonski Brod)
Szlovénia: 37.3°C (Crnomelj)
Szlovákia: 36.4°C (Ógyalla)
Rekord-beállítások:
Montenegró: 40.0°C (Podgorica-Belváros)
Bosznia-Hervegovina: 39.8°C (Mostar)
Magyarország: 39.1°C (Bugac) ?
Sziasztok!
Hát most örülök, hogy nem vagyok otthon Magyarországon, nem bírnám ki azt a hõséget
Ma hatalmas zivatar volt itt Frankfurt mellett Rodgauban, éppen dolgoztam, de azért nem bírtam ki, kimentem megnézni mi zajlik Óriási széllel érkezett a vihar, fákat csavart ki, utána meg hatalmas felhõszakadás volt, otthon nem sûrûn látni ilyet.. folyamatos villámlás volt, de érdekes módon lecsapókat nem észleltem. Volt egy kevés jég is, de az apró szemû volt és rövid idegig tartott, de az esõ az kegyetlen volt. Kollégámat éppen a boltból visszafele jövet kapta el, meghúzta magát egy fedett helyen és azt mondta, hogy zöld színû volt a felhõ amit látott.. sajna én magát a viharfelhõt nem láttam mert rossz irányból jött, de simán el tudom képzelni azt hogy tényleg zöldes volt.. Idén amúgy ez volt az elsõ normális zivatar amit láttam, mert otthon valahogy mindig elkerültek, de most megkaptam.. Holnapra is ilyen idõt várnak, remélem lesz mûsor csak saccolni tudok, kb 40-50 mm esett le egy jó fél óra alatt...
Hát most örülök, hogy nem vagyok otthon Magyarországon, nem bírnám ki azt a hõséget
Ma hatalmas zivatar volt itt Frankfurt mellett Rodgauban, éppen dolgoztam, de azért nem bírtam ki, kimentem megnézni mi zajlik Óriási széllel érkezett a vihar, fákat csavart ki, utána meg hatalmas felhõszakadás volt, otthon nem sûrûn látni ilyet.. folyamatos villámlás volt, de érdekes módon lecsapókat nem észleltem. Volt egy kevés jég is, de az apró szemû volt és rövid idegig tartott, de az esõ az kegyetlen volt. Kollégámat éppen a boltból visszafele jövet kapta el, meghúzta magát egy fedett helyen és azt mondta, hogy zöld színû volt a felhõ amit látott.. sajna én magát a viharfelhõt nem láttam mert rossz irányból jött, de simán el tudom képzelni azt hogy tényleg zöldes volt.. Idén amúgy ez volt az elsõ normális zivatar amit láttam, mert otthon valahogy mindig elkerültek, de most megkaptam.. Holnapra is ilyen idõt várnak, remélem lesz mûsor csak saccolni tudok, kb 40-50 mm esett le egy jó fél óra alatt...
Bocsánat, most látom, hogy a link nem azt mutatja amit szerettem volna.
A talaj-közeli térképet szerettem volna arról az oldalról (GFS Bodennahe Werte - Meteogramm Europe)
A lényeg: pénteken 32°C, szombaton 17°C
A talaj-közeli térképet szerettem volna arról az oldalról (GFS Bodennahe Werte - Meteogramm Europe)
A lényeg: pénteken 32°C, szombaton 17°C
Kiegészítve az elõbbieket: Csehországban is éves maximum dõlt: Ceské Budejovice 35.4°C.
Ezek közül a podgoricai 40.0°C új montenegrói szezonrekord, ami ma és/vagy holnap tovább emelkedhet.
Még egy országos szezonrekord dõlt meg tegnap: Bécs-Belváros 36.8°C.
A szlovéniai Cerklje ob Krki (36.7°C) és a szlovákiai Ógyalla (35.5°C) pedig beállította a 2011. évi maximumot.
Egyébként sajnálatos, hogy néhány állomás adatai (mely ilyen hõhelyzetekben bizony komolyan "játszana"), egy ideje eltûntek a napi jelentésekbõl, sõt a wo állomáslistájáról is, nem tudom, mi lehet velük. Gondolok itt Knin (CRO), Bihac és Jajce (BIH) adataira (érdekes, hogy mind egy térségben van).
Még egy országos szezonrekord dõlt meg tegnap: Bécs-Belváros 36.8°C.
A szlovéniai Cerklje ob Krki (36.7°C) és a szlovákiai Ógyalla (35.5°C) pedig beállította a 2011. évi maximumot.
Egyébként sajnálatos, hogy néhány állomás adatai (mely ilyen hõhelyzetekben bizony komolyan "játszana"), egy ideje eltûntek a napi jelentésekbõl, sõt a wo állomáslistájáról is, nem tudom, mi lehet velük. Gondolok itt Knin (CRO), Bihac és Jajce (BIH) adataira (érdekes, hogy mind egy térségben van).
Köszi, természetesen Montenegró, de a megszokás:-) Semmi határokat nem változtatnék:-)
Bizony az átmásolás után nem írtam át, így marad Florence. De legalább figyeltek:-)
Az éjszakai minimumokat majd átnézem, van tippem ki hozhatta, volt idén már 38,4 fok is 8-20% mellett fordultak elõ, így nem lehetetlen. Elég hozzá, egy 50 fok nappal és egy éjszakai sivatagi szél, és máris megvan a recept.
Arab tábla környékén lehet, majd kiderül, ha fent vannak az adatok.
Bizony az átmásolás után nem írtam át, így marad Florence. De legalább figyeltek:-)
Az éjszakai minimumokat majd átnézem, van tippem ki hozhatta, volt idén már 38,4 fok is 8-20% mellett fordultak elõ, így nem lehetetlen. Elég hozzá, egy 50 fok nappal és egy éjszakai sivatagi szél, és máris megvan a recept.
Arab tábla környékén lehet, majd kiderül, ha fent vannak az adatok.
Megdõlt a Föld legmagasabb minimumhõmérséklet rekordja, 41 fokot mértek valahol éjszakai minimumként, Celsius mondta, de már nem emlékszem, hol.
49 fokos maximum után, és 5 %-os Rh volt.
Létezik, hogy 5 %-os Rh mellett vagy után éjjel 41 fok legyen?
Nekem gyanús egy kicsit.
49 fokos maximum után, és 5 %-os Rh volt.
Létezik, hogy 5 %-os Rh mellett vagy után éjjel 41 fok legyen?
Nekem gyanús egy kicsit.
Florence=Firenze, szerintem így jobban tudjuk, melyik városról van szó.
Podgorica pedig immár nem Szerbia, hanem Montenegró. Azért pontosítok, nehogy azt higgye valaki, hogy hozzászólásoddal az államhatárok megváltoztatására buzdítasz. Ezért nemrégen még azonnali bannolás volt kapható.
Podgorica pedig immár nem Szerbia, hanem Montenegró. Azért pontosítok, nehogy azt higgye valaki, hogy hozzászólásoddal az államhatárok megváltoztatására buzdítasz. Ezért nemrégen még azonnali bannolás volt kapható.
Néhány friss adat, környékrõl, nem csak nálunk tombol a hõség, hanem a Balkánon és Olaszországban is.
Florence ( Olaszország) 42,1 fok, ez helyi rekord.
Podgorica-Grad ( Szerbia ): 40,0 fok elõbb mint gondoltam.
Shkodra ( Albánia ): 39,2 fok,
Mostár ( Bosznia és Hercegovina )39,1 fok,
Banja Luka ( Bosznia és Hercegovina )39,0 fok,
Florence ( Olaszország) 42,1 fok, ez helyi rekord.
Podgorica-Grad ( Szerbia ): 40,0 fok elõbb mint gondoltam.
Shkodra ( Albánia ): 39,2 fok,
Mostár ( Bosznia és Hercegovina )39,1 fok,
Banja Luka ( Bosznia és Hercegovina )39,0 fok,
Trinidad és Tobagot tekintve nem éppen az látszik, hogy a trópusi ciklonok okozzák a többletet. Átlagosan 172 csapadékos nap van, 1750mm-es évi átlaggal. Ez azt hiszem, hogy a tengerparti Port of Spain adatai. A (z egyébként korántsem magas) hegyekben ennél is több. A Köppen-féle osztályozás szerint szavanna éghajlatú, de gyakorlatilag valahol a trópusi monszun és a trópusi esõerdõ között lakozik valahol. Ez utóbbi def szerint a 18 feletti havi átlagokat és a 60mm-nél nem kevesebb havi csapadékot jelenti. Ez pl T&T esetében csak a 27 milliméteres átlaggal büszkélkedõ márciusra nem teljesül. Ez viszont jól belerondít a képbe.
Mondom ezt a példát azért, mert így aztán végképp nem értem, hogy pár száz kilométerrel nyugatabbra hova tûnik a csapadékos jelleg. Mert se medence, se magashegység, jégmezõ stb stb
Mondom ezt a példát azért, mert így aztán végképp nem értem, hogy pár száz kilométerrel nyugatabbra hova tûnik a csapadékos jelleg. Mert se medence, se magashegység, jégmezõ stb stb
A Kis-Antillák csapadékbõségét/többletét az arra elég gyakran kolbászoló trópusi ciklonok okozhatják. Link
A szóban forgó 2 félszigetünk környékén már jóval ritkábbak a hurrikánok, amint az ábra mutatja.
De hogy mennyit jelent az orográfia, arra példa a nyugatabbi, Guajira-félszigeten lévõ 800 méteres hegység. Egy jellemzõ kép a fsz. alacsonyabban fekvõ részérõl: Link És egy az említett hegységrõl: Link Utóbbi azért messze nem sivatag.
A szóban forgó 2 félszigetünk környékén már jóval ritkábbak a hurrikánok, amint az ábra mutatja.
De hogy mennyit jelent az orográfia, arra példa a nyugatabbi, Guajira-félszigeten lévõ 800 méteres hegység. Egy jellemzõ kép a fsz. alacsonyabban fekvõ részérõl: Link És egy az említett hegységrõl: Link Utóbbi azért messze nem sivatag.
Ez így rendben is van, de éppen ezért nem értem akkor a Kis-Antillák csapadékbõségét. Az orográfia kb ugyanolyan. A félszigetek elõtti térségben lévõ szigetek angol neve elárulja a bûnöst (Leeward Antilles) de nem értem, hogy ott miért lee oldal és az ugyanúgy a passzát alatt lévõ keletebbi szigetcsoport miért szélfelõli oldal.
Fõleg úgy nem, hogy nyáron azért ott van az ITCZ is.
Fõleg úgy nem, hogy nyáron azért ott van az ITCZ is.
Ez jó kérdés!
Annyi bizonyos, hogy a területen a passzát ÉK-i ága az uralkodó szél, ez a közelben lévõ homokdûnékrõl egybõl megállapítható.
Az ITCZ messze, a térítõ sincs közel, szóval a szavanna éghajlat lenne a megfelelõ, mint ahogyan a környéken nagyrészt az is van.
Magasabb hegységek kb. 200 km-re Ny-DNy felé. Ha azokra ráfut a passzát a tenger felõl, abból biztos van csapadék, csak az már semmit nem ér a tengerparton. Ha meg véletlenül az ellenkezõ irányból jönne valami, akkor meg a hegységbõl lejõve már csak a száraz bukószél marad.
Amolyan senki földje az ott.
Annyi bizonyos, hogy a területen a passzát ÉK-i ága az uralkodó szél, ez a közelben lévõ homokdûnékrõl egybõl megállapítható.
Az ITCZ messze, a térítõ sincs közel, szóval a szavanna éghajlat lenne a megfelelõ, mint ahogyan a környéken nagyrészt az is van.
Magasabb hegységek kb. 200 km-re Ny-DNy felé. Ha azokra ráfut a passzát a tenger felõl, abból biztos van csapadék, csak az már semmit nem ér a tengerparton. Ha meg véletlenül az ellenkezõ irányból jönne valami, akkor meg a hegységbõl lejõve már csak a száraz bukószél marad.
Amolyan senki földje az ott.
Ojmjakonban már a szezon negyedik fagyos napját regisztrálták ma reggel, illetve volt egy 0,0 fok is
Nincs mese, jön a tél
Link
Nincs mese, jön a tél
Link
Ma nem lett ennyi, viszont 10 állomás is elérte a 40°C-ot. Belsõ-Andalúzián kívül Extremadura tartományban, Madrid tágabb környékén és Aragóniában mértek ennyit, de ez nem számít különösebben ritka eseménynek. A forró légtömegek azonban Zaragozától tovább hatoltak észak felé, és elérték Baszkföldet, ahol már jóval ritkábbak az ilyen magas értékek (júniusban volt egy hasonló egy napos forró "roham" ott). Most Pamplona 41.0°C-os csúcsot mért, ami az 1975-2010-es idõszakot nézve csak 0.2°C-marad el az eddigi rekordtól. A még északabbra (510m-en) fekvõ Vitória pedig 38.7°C-kal beállította az 1998-ban mért csúcsát.
A kerekített 40°C megvolt még Franciaországban (Akvitánia) és Montenegróban (Podgorica) is ma.
A következõ napokban a hõség súlypontja fokozatosan keletebbre helyezõdik, a jövõ hét a Balkánról szólhat, hiszen be-benéz majd a 25°C-os T850 is dél felõl..
A kerekített 40°C megvolt még Franciaországban (Akvitánia) és Montenegróban (Podgorica) is ma.
A következõ napokban a hõség súlypontja fokozatosan keletebbre helyezõdik, a jövõ hét a Balkánról szólhat, hiszen be-benéz majd a 25°C-os T850 is dél felõl..
Spanyolországban (Andalúziában) ezen a nyáron nem repkedtek úgy a 40 fokok, mint szoktak, ma azonban magasra szökött a higany: Móron de la Frontera-ban 42.5°C-ot mértek, amivel megdõlt a szezonrekord is egyben. Link
Igen, éppen a beírásod elõtt néztem én is, hogy Mr. Herrera is rábólintott immár Mitribah adataira. Ezek szerint joggal feltételeztem korábban (tavalyelõtt, tavaly), hogy valami bibi lehet ott, de most már jöhetnek csõstül az ötven fokok, elhisszük.
---
Az imént olvastam, nagyszerû összefoglaló a tavaly év melegrekordjairól: Link
---
Az imént olvastam, nagyszerû összefoglaló a tavaly év melegrekordjairól: Link
No egy kis nyár, közben úgy néz ki, hogy a régóta vitatott Mitribah állomás Kuvaitban elfogadásra került, így gyorsan hozott egy új országos csúcsot 53,3 fokkal. Ez most már hivatalosan is megerõsítést nyert. Igaz ami igaz eddig volt, lehetett ott gond, mert idén közel sem annyi 50 fok feletti hõmérsékletet produkált mint az elmúlt években, akkor vót ott 54-55 fok is:-) Szóval valamit javítottak az állomáson.
Köszönet a linkért, nagyon jó a cikk, örülök, hogy az OMSZ nem megy el szó nélkül az ilyen érdekességek mellett!
Az új-zélandi események fõleg azért tûnnek érdekesnek, mert az utóbbi években mintha a déli féltekén is ugyanazt a jelenséget látnánk, mint az északin. Nevezetesen: a mérsékeltövi ciklonok haladása gyakran lelassul, és a szokottnál tartósabb, erõsebb elõ- és hátoldalak alakulnak ki. Erre utal a mostani hidegbetörést megelõzõ rendkívüli enyheség is, és az is, hogy az elmúlt pár évben Dél-Afrikában és Dél-Amerikában is voltak rekordokat döntõ hidegleszakadások. Ráadásul, mivel délen kevés a szárazföld, az események egy részérõl nem is értesülünk. Pl. az Indiai-óceán fölé még az új-zélandinál is erõsebb hidegnyelv nyúlik: Link Egy hét múlva pedig az Atlanti-óceán fölött vár a GFS -10 fokos 850 hPa-t az Új-Zélandnak megfelelõ földrajzi szélességre: Link
Ha mindez statisztikailag is igazolható, akkor erõs érv lehet a gyengébb naptevékenység zonalitás-gyengítõ hatása mellett: elvégre egy ilyen hatásnak mindkét féltekén egyformán illik megjelennie.
Az új-zélandi események fõleg azért tûnnek érdekesnek, mert az utóbbi években mintha a déli féltekén is ugyanazt a jelenséget látnánk, mint az északin. Nevezetesen: a mérsékeltövi ciklonok haladása gyakran lelassul, és a szokottnál tartósabb, erõsebb elõ- és hátoldalak alakulnak ki. Erre utal a mostani hidegbetörést megelõzõ rendkívüli enyheség is, és az is, hogy az elmúlt pár évben Dél-Afrikában és Dél-Amerikában is voltak rekordokat döntõ hidegleszakadások. Ráadásul, mivel délen kevés a szárazföld, az események egy részérõl nem is értesülünk. Pl. az Indiai-óceán fölé még az új-zélandinál is erõsebb hidegnyelv nyúlik: Link Egy hét múlva pedig az Atlanti-óceán fölött vár a GFS -10 fokos 850 hPa-t az Új-Zélandnak megfelelõ földrajzi szélességre: Link
Ha mindez statisztikailag is igazolható, akkor erõs érv lehet a gyengébb naptevékenység zonalitás-gyengítõ hatása mellett: elvégre egy ilyen hatásnak mindkét féltekén egyformán illik megjelennie.
Egyértelmû, a föld lapos, és van világvége, és a Nap kering körülöttünk, és a déli féltekén mindenki fejjel lefelé áll, tudom én!:-)))
Segítek, hazánk átlaghõmérséklete januárban -2 fok körül van, ott 5 és 12 fok között csak a júliusi, így ha akarnánk se esne gyakrabban a hó mint itt sajnos, hidd el szívesen csernék velük:-) Így nálunk ha a legdurvább zonális tél is van akkor is több hó hullik mint ott 20 év alatt, mindössze ennyi a különbség, áá egészen elhanyagolható! Még egy apróság sajnos az elmúlt 20 évben a havas napok, és a hótakarós napok száma is megnövekedett, így pl a karácsony is nagyobb eséllyel lesz fehér mint mondjuk a 90-es évek elején, én meg tovább fázhatom:-) Bezzeg ha ott élnék szépen kibírnám a 20 évente egyszer bekövetkezett hideg, havas idõszakot, és õrölnék is neki, hogy kb 20 évig úgysem lesz ilyen szutyok idõ:-)
Segítek, hazánk átlaghõmérséklete januárban -2 fok körül van, ott 5 és 12 fok között csak a júliusi, így ha akarnánk se esne gyakrabban a hó mint itt sajnos, hidd el szívesen csernék velük:-) Így nálunk ha a legdurvább zonális tél is van akkor is több hó hullik mint ott 20 év alatt, mindössze ennyi a különbség, áá egészen elhanyagolható! Még egy apróság sajnos az elmúlt 20 évben a havas napok, és a hótakarós napok száma is megnövekedett, így pl a karácsony is nagyobb eséllyel lesz fehér mint mondjuk a 90-es évek elején, én meg tovább fázhatom:-) Bezzeg ha ott élnék szépen kibírnám a 20 évente egyszer bekövetkezett hideg, havas idõszakot, és õrölnék is neki, hogy kb 20 évig úgysem lesz ilyen szutyok idõ:-)
"Lassan Magyarországon lesz szokatlan a hó, ott meg egyre sûrûbben várható."
Mi alapján várod ezt? Az elmúlt néhány évtized során nem csökkent, inkább kissé növekedett a Magyarországon hulló hó mennyisége. Hogy Új-Zélandon miért várható "egyre sûrûbben", arra aztán végképp kíváncsi vagyok!
"Itt Magyarországon az sem kizárt hogy e télen nem lesz sokszor havazás, inkább esõben adja le a hiányzó csapadékot."
Ez tényleg nem kizárt, hiszen Magyarországon a téli csapadéknak átlagosan kb. a fele esõben hullik, és gyakran elõfordulnak (meg 20, 50 és 100 évvel ezelõtt is elõfordultak) olyan telek, amikor az esõ kerül túlsúlyba.
Mi alapján várod ezt? Az elmúlt néhány évtized során nem csökkent, inkább kissé növekedett a Magyarországon hulló hó mennyisége. Hogy Új-Zélandon miért várható "egyre sûrûbben", arra aztán végképp kíváncsi vagyok!
"Itt Magyarországon az sem kizárt hogy e télen nem lesz sokszor havazás, inkább esõben adja le a hiányzó csapadékot."
Ez tényleg nem kizárt, hiszen Magyarországon a téli csapadéknak átlagosan kb. a fele esõben hullik, és gyakran elõfordulnak (meg 20, 50 és 100 évvel ezelõtt is elõfordultak) olyan telek, amikor az esõ kerül túlsúlyba.
Na az durva hogy Új-Zélandon ez volt:"Szokatlanul nagy havazás söpört végig Új-Zéland szigetén az elõzõ napokban. Olyan helyeken is havazott, ahol lassan már ötven éve nem láttak havat. A síterepeken körülbelül 10-40 cm friss hó esett eddig, de a hónak még bõven van utánpótlása a következõ napokban is". Olvashatjuk a sielõk.hu-n.Lassan Magyarországon lesz szokatlan a hó, ott meg egyre sûrûbben várható.Itt Magyarországon az sem kizárt hogy e télen nem lesz sokszor havazás, inkább esõben adja le a hiányzó csapadékot.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62875 - 2011-08-15 18:06:03)
Az már szép mennyiség, az már tényleg tud gondokat okozni!
Az már szép mennyiség, az már tényleg tud gondokat okozni!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62864 - 2011-08-15 17:20:43)
Szek: Bocs, déli sziget.
Szek: Bocs, déli sziget.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62860 - 2011-08-15 17:07:30)
Gondolom azért minimum gyököt kell ebbõl vonni (média), de 1-2 éve itt is volt olyan, hogy reggel fagypont alatt egy picivel esett egy pár centi hó, de abból az utakon egybõl jég lett. Ilyenkor elég 1 db emelkedõn elakadt kamion, és megáll az élet.
Gondolom azért minimum gyököt kell ebbõl vonni (média), de 1-2 éve itt is volt olyan, hogy reggel fagypont alatt egy picivel esett egy pár centi hó, de abból az utakon egybõl jég lett. Ilyenkor elég 1 db emelkedõn elakadt kamion, és megáll az élet.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62859 - 2011-08-15 17:03:2
Az északi sziget belsõrészere 1 m havat várnak a modellek, átlagosan 50cm várható, a tenger parton lesz csak latyak
Az északi sziget belsõrészere 1 m havat várnak a modellek, átlagosan 50cm várható, a tenger parton lesz csak latyak
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62857 - 2011-08-15 17:02:54)
Nem tudom mit csodálkozol, nálunk elég hozzá 1 centi!
Nem tudom mit csodálkozol, nálunk elég hozzá 1 centi!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62854 - 2011-08-15 16:59:5
Azért ez durva, hogy 3 cm latyaktól megbénuljon egy fél ország, bármilyen ritkán is esik ez meg náluk: Link (Vagy ez is csak a szokásos bulváros, túlzós eset.)
szerk: Közben bõvítették a képtárat, így már más, tényleg van hó, elõször csak az utolsó 3 kép volt fenn, az tényleg csak egy kis latyak
Azért ez durva, hogy 3 cm latyaktól megbénuljon egy fél ország, bármilyen ritkán is esik ez meg náluk: Link (Vagy ez is csak a szokásos bulváros, túlzós eset.)
szerk: Közben bõvítették a képtárat, így már más, tényleg van hó, elõször csak az utolsó 3 kép volt fenn, az tényleg csak egy kis latyak
Igen ez nem egy gyakori dolog. Azt vizsgálgattam, hogy a stabil Antarktisz körüli állandó szelek, miért is gyengültek meg idén télen? Ez okozta a Dél-Afrikába, Chilébe, Ausztráliába és most Új-Zélandra történõ sarkvidéki leszakadásokat! Ezzel együtt a belsõ hõmérséklet messze elmaradt attól a tartománytól amit megszokhattunk pl alig volt -70 fok alatti érték, -80 meg egyáltalán nem. Talán ha jól emlékszem idén -78,6 fok volt az eddigi minimum a jeges kontinensen.
Egyszóval azokat a részeket érintették, lásd most Wellingtonon, amit egyébként nem szoktak, pont a stabil szelek miatt amik Antarktiszon belül tartják ezeket a kemény sarki magokat. Emlékezzünk az Atacama-sivatagban hullott hóra, valamint északabbra, (ahol gyakorlatilag trópus déli része van) a fagyokra, vagy az Ausztrál hideghullámra, ezeket mind-mind ezek okozták.
Igazából megoldás nincs egyelõre a fejembe, azt látom, hogy idén ez gyakori, és ami még érdekesebb, hogy sokkal komolyabb mértékben mint más években és több is. Várható egy-két kemény rekord a térségbõl valószínû.
Talán itt is az a bizonyos napciklus elmaradása lehet döntõ, de ezt nálam sokkal okosabbak majd fejtegetik. Ha az, akkor bizony ott is lehet, de negatív visszacsatolás.
Ezt mindenki tekintse úgy, hogy azért rendkívüli mert pl Auckland júliusi középértéke 10,6 fok és augusztus közepén ez az érték már magasabb, Wellingtoné pedig 8,5 fok júliusban, így joggal nevezhetõ nem mindennapos eseménynek. A délebbi részeken is 5 fok körüli a júliusi középhõmérséklet, így ott is fehér holló a hó:-)
Egyszóval azokat a részeket érintették, lásd most Wellingtonon, amit egyébként nem szoktak, pont a stabil szelek miatt amik Antarktiszon belül tartják ezeket a kemény sarki magokat. Emlékezzünk az Atacama-sivatagban hullott hóra, valamint északabbra, (ahol gyakorlatilag trópus déli része van) a fagyokra, vagy az Ausztrál hideghullámra, ezeket mind-mind ezek okozták.
Igazából megoldás nincs egyelõre a fejembe, azt látom, hogy idén ez gyakori, és ami még érdekesebb, hogy sokkal komolyabb mértékben mint más években és több is. Várható egy-két kemény rekord a térségbõl valószínû.
Talán itt is az a bizonyos napciklus elmaradása lehet döntõ, de ezt nálam sokkal okosabbak majd fejtegetik. Ha az, akkor bizony ott is lehet, de negatív visszacsatolás.
Ezt mindenki tekintse úgy, hogy azért rendkívüli mert pl Auckland júliusi középértéke 10,6 fok és augusztus közepén ez az érték már magasabb, Wellingtoné pedig 8,5 fok júliusban, így joggal nevezhetõ nem mindennapos eseménynek. A délebbi részeken is 5 fok körüli a júliusi középhõmérséklet, így ott is fehér holló a hó:-)