Tornádó

Hevesen forgó légoszlop, amely gomolyos szerkezetû felhõbõl (rendszerint zivatarfelhõbõl) nyúlik le, és kapcsolatban van a talajfelszínnel. A légörvény a kondenzációs tölcsér formájában mutatkozhat meg. Ha ez a tölcsér nem ér a földig, de a felszínen felkavarodó por vagy törmelék látszik, akkor is tornádóról beszélünk, mivel maga a légörvény a tornádó, nem az azt megfestõ kondenzáció vagy hordalék. Elõfordulhat, hogy a tornádó egyáltalán nem rendelkezik kondenzációs tölcsérrel, de a körülötte örvénylõ csapadék és hordalék kirajzolja a forgó légoszlopot. Abban az esetben, ha kondenzációs tölcsért észlelünk, de ez nem ér le a talajig, és ott nincs nyoma forgásnak, tölcsérfelhõrõl vagy tubáról beszélünk.
A tornádók erõsségét a pusztítás mértéke és az azzal összefüggésben lévõ szélsebesség alapján osztályozzuk, leggyakrabban a 6 fokozatú amerikai Fujita-skála (F0-F5) és a 12 fokozatú európai TORRO-skála (T0-T11) szerint.
A tornádók kialakulása egyrészt a szupercellákhoz, mezociklonokhoz köthetõ, másrészt szupercelláktól független, ill. nem mezociklonális eredetû tornádók is létrejöhetnek.