Modell-iskola

Szakmai témák 1 013 hozzászólás
Neofita1
Tószeg
#62
svadasz írta #61

Azt azért én sem tudnám hirtelen hogy a CAPE értéke hogy viszonyul az LCL-LFC dif.-hez. Abban jó volt a sejtésed, jó a sejtésed, hogy az alakjára hathat. De arra mondjuk az is hat, hogy milyen a hõmérsékleti rétegzõdése…

Köszönöm Zoli az újabb hasznos adalékot a dologhoz! nevet
svadasz
Budapest V.
#61
Neofita1 írta #60

Köszönöm a kiigazítást!!! Te hogyne volnál profi!??? :D Mint ahogy írtam is, a dolog ezen részébe nem voltam biztos, ezt igazából (ezek szerint rossz szálom elindulva) inkább csak kikövetkeztettem. Sajnos rosszul!…

Azt azért én sem tudnám hirtelen hogy a CAPE értéke hogy viszonyul az LCL-LFC dif.-hez. Abban jó volt a sejtésed, jó a sejtésed, hogy az alakjára hathat. De arra mondjuk az is hat, hogy milyen a hõmérsékleti rétegzõdése a környezetnek. Ha száraz, akkor jó kövér tud lenni a CAPE területe, ha nedves akkor inkább vékony.
Neofita1
Tószeg
#60
svadasz írta #59

Én sem vok profi, de én úgy tudtam, hogy az a jobb, ha kisebb az LFC-LCL különbség. Ugyanis ha nagy, az annyit jelent hogy nagy azon a szakaszon kell valami plusz erõ, ami átlöki a részecskét, hogy beinduljon a…

Köszönöm a kiigazítást!!! Te hogyne volnál profi!??? vidám
Mint ahogy írtam is, a dolog ezen részébe nem voltam biztos, ezt igazából (ezek szerint rossz szálom elindulva) inkább csak kikövetkeztettem. Sajnos rosszul!
Leglább most megint tanultam valamit!!! nevetnevetnevet
Bocsi Jack, és köszi Svadasz! nevet
U.i.: továbbra is tartom, hogy kicsit fel kellene pörgetni a topicot, nem??? vidám
svadasz
Budapest V.
#59
Neofita1 írta #55

Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a…

Én sem vok profi, de én úgy tudtam, hogy az a jobb, ha kisebb az LFC-LCL különbség. Ugyanis ha nagy, az annyit jelent hogy nagy azon a szakaszon kell valami plusz erõ, ami átlöki a részecskét, hogy beinduljon a szabadkonvekció.

A negatív terület, amin át kell valahogy jutnia a részecskének az ugye a kiindulási pont és LFC közötti rész (LCL kettõ között van). Utána van, ahogy mondtad az EQL-ig a pozitív rész. Az LCL-LFC különbség arányos a CIN-nel szinte. Viszont ha a magas LCL-LFC különbséget leküzdi a rendszer akkor viszont nagyon durranhat a cella.
Neofita1
Tószeg
#57
tjanos88 írta #56

A szupercellán szépen kiképeztek/kiképezted magad. 8)

laza Majd kiderül, lehet beírja valamelyik profi, hogy ne beszéljek hülyeségeket!!!! laza laza laza
Érdekel a téma az biztos, próbáltam minél többet megérteni ezekbõl, de még sok a homályos folt nekem is, úgy érzem! nevetnevetnevet
tjanos88
Martonfa
#56
Neofita1 írta #55

Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a…

A szupercellán szépen kiképeztek/kiképezted magad. laza
Neofita1
Tószeg
#55
JoeJack írta #54

Szakértõ segítségét kérem a következõ térkép pontos értelmezéséhez: http://www.metnet.hu/download/gfs/gfsmeta00_LFC_036.gif Mik ezek az LFC, LCL pontosan, melyik jelzi a felhõalap magasságát és mi van, ha kicsi, ill. mi…

Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a felhõk, ahogy tornyosodnak elérhetnek egy olyan magasságot, ami után már szabadon fejlõdhetnek, nincsen gátló tényezõ a gomolyfelhõ/zivatarfelhõ képzõdéshez. Ez a szabad kondenzációs szint (LFC).
Amibe kevésbé vagyok biztos: Az a jó ha az LFC/LCL-nél megadott vektor hosszúra nyúlik. Hogy miért, ezen már nekem is erõsen el kellett gondolokoznom, és erre jutottam, legfeljebb majd kijavítanak: ha az LFC/LCL magassága között nagy a különbség (hosszúra nyúlt vektor) akkor magunk elé képzelve egy SKEW-ábrát, ez azt jelenti, hogy a magas CAPE-érték (feltételezzük most magasnak, hiszen zivatart várunk) sokkal kevesebb km-en hasznosul (elõbb utóbb úgyis eléri az egyensúlyi szintet, ami fölé már nemigen mennek a felhõk (EL)), így magasabb a felhajtóerõ/erõsebb a konvekció. Tehát egy kövér CAPE mindig jobb, mint egy vékony és hosszú (akár 7-8 km-en hasznosuló ugyanekkora CAPE). Hát nem tudom mennyire volt érthetõ, és remélem nagyjából helyes volt amit leírtam.
JoeJack
Budapest IX.
#54
Szakértõ segítségét kérem a következõ térkép pontos értelmezéséhez: Link

Mik ezek az LFC, LCL pontosan, melyik jelzi a felhõalap magasságát és mi van, ha kicsi, ill. mi van, ha nagy a kettõ közötti magasságbeli különbség????????????????????????????????? zivatar
Nyuli
Bécs, Ausztria
#52
Anarki írta #48

Hát a CAPE értékekhez tudni kell a vertikális hõmérsékleti gradienst is a hõmérsékleten és harmatponton kívül. Ehhez a GFS-t tudod csak használni. Vagy veszel egy bécsi felszállást, akár GFS által generáltat is és…

Köszi a választ, a sok esemény közepette valahogy elsikkadtam felette, bocsánat nevet A második módszer szimpatikus, egy jó becslés még mindig jobb, mint egy elbaltázott integrálás nevet
Brett
Szolnok
#51
Neofita1 írta #50

Szia Szomszéd! :) Szerintem nagyon is érdemes nézni: SWEAT index= Severe Weather Threat Index 150-300: Slight severe 300-400: Severe possible 400+ : Tornadic possible Ennyit tudok én(!) róla! Tehát nem elhanyagolható…

Köszi Szomszéd! nevet

Megmondom õszintén elõször azt hittem, hogy "izzadás"-index. kacsint De utána rögtön gondoltam, hogy valami rövidítés, csak nem tudtam mi.
Neofita1
Tószeg
#50
Brett írta #49

1. A WRF-nél mi az a Sweat index? Mit lehet leolvasni róla? Érdemes-e nézni? 2. A 0-3 km Helicity? A mértékegységbõl (m2/s2) valami olyasmire következtetek, hogy 1 m2-nyi légoszlop emelkedési sebessége/gyorsulási…

Szia Szomszéd! nevet

Szerintem nagyon is érdemes nézni:

SWEAT index= Severe Weather Threat Index
150-300: Slight severe
300-400: Severe possible
400+ : Tornadic possible

Ennyit tudok én(!) róla! Tehát nem elhanyagolható sztem.


A Helicity pedig, ha jól tudom a zivatarok körül várható egyfajta örvényességi mutató, és épp ezért jól használható pl. tornádó elõrejelzéshez ugyancsak (persze a többi kritériumkkal együtt vizsgálva)
Ha sok hülyeséget írtam, akkor bocsi és majd kijavítanak a Guruk! laza

Brett
Szolnok
#49
1. A WRF-nél mi az a Sweat index? Mit lehet leolvasni róla? Érdemes-e nézni?
2. A 0-3 km Helicity? A mértékegységbõl (m2/s2) valami olyasmire következtetek, hogy 1 m2-nyi légoszlop emelkedési sebessége/gyorsulási értéke. (?)
Anarki
Miskolc
#48
Nyuli írta #47

Van valami módszer arra, hogyan határozzuk meg a T és td értékek alapján a CAPE-et? Olyasmire gondolok, hogy a T és td alapján mondjuk képezünk egy új LCL-t és aztán az egészet az emelési görbe mentén "engedjük…

Hát a CAPE értékekhez tudni kell a vertikális hõmérsékleti gradienst is a hõmérsékleten és harmatponton kívül. Ehhez a GFS-t tudod csak használni.

Vagy veszel egy bécsi felszállást, akár GFS által generáltat is és kihúzod a hõmérsékletet és a harmatpontot oda, amely a valóságos érték volt... aztán becsléssel kiszámolod, hogy mennyivel nagyobb a CAPE.

Egy a lényeg, ha megvan a vertikális hõmérsékleti gradiens is, akkor ki tudod integrálással számolni, amúgy csak becsülni tudod! nevet
Nyuli
Bécs, Ausztria
#47
Van valami módszer arra, hogyan határozzuk meg a T és td értékek alapján a CAPE-et? Olyasmire gondolok, hogy a T és td alapján mondjuk képezünk egy új LCL-t és aztán az egészet az emelési görbe mentén "engedjük felszállni". Izé... HELP! nevet
Anarki
Miskolc
#46
Storm195 írta #44

A jet-stream a magas légkörben nyugat-kelet irányba fújó,kb:300km/h szél.Befolyásolja a ciklonok mozgását.Télen délebbre,nyáron északabbra húzódik.Nyáron erõsebb,télen gyengébb.

Az a poláris jet, a Jet stream fogalmába három dolog tartozik bele..., de Krisz-diósgyõr már belinkelte a dolgot.

A labilitási paraméterekhez annyit szólnék hozzá, hogy olyan nyári napokon, amikor száraz a középréteg és viszonylag száraz a felszini levegõ is, akkor magas CAPE értékek alatt elõfordul, hogy a lifted index -7,-8as értéket vesz fel. Ilyenkor nagyon becsapós lehet a thompson index... hatalmas CAPE mellett sose nézem, inkább akkor K-indexet nézek.

Ugyanis: Ti= Ki- Li

Ha a lifted index minusz és ha nagy minusz, akkor beletorzít jócskán a Thompson indexbe, ezzel a modell alapján úgy néz ki, mintha jóval nedvesebb lenne a 850-500hpa közötti légoszlop. Gyakran becsapós.
Storm195
Szeged
#44
petrol írta #40

Hasznos ez a topic. Nekem is lenne kérdésem. Épp nézegettem a francia meteociel honlapját, ahol ugye sok modell van egy helyen, és vannak itt pl. a JMA-nál ilyenek: [z500-PRMSL] - [Temp. 850hPa] - [Jet Stream 200hPa] -…

A jet-stream a magas légkörben nyugat-kelet irányba fújó,kb:300km/h szél.Befolyásolja a ciklonok mozgását.Télen délebbre,nyáron északabbra húzódik.Nyáron erõsebb,télen gyengébb.
Krisz-Diósgyõr
Miskolc
#41
petrol írta #40

Hasznos ez a topic. Nekem is lenne kérdésem. Épp nézegettem a francia meteociel honlapját, ahol ugye sok modell van egy helyen, és vannak itt pl. a JMA-nál ilyenek: [z500-PRMSL] - [Temp. 850hPa] - [Jet Stream 200hPa] -…

A jet stream-mel kapcsolatban ajánlom neked a kislexikont.
Link
Itt megtalálod a választ.( az "a" bekezdés adja meg konkrétan a választ a kérdésedre.)
petrol
Soltvadkert
#40
Hasznos ez a topic. Nekem is lenne kérdésem. Épp nézegettem a francia meteociel honlapját, ahol ugye sok modell van egy helyen, és vannak itt pl. a JMA-nál ilyenek: [z500-prmsl] - [temp. 850hpa] - [jet stream 200hpa] - [ précipitations].
Ezt a z500 izét, meg a jet stream-et nem tudom értelmezni. De ahogy skubiztam az elsõt, 192 h-nál egy 1020 HPa-s anticiklont (?) látok, amibõl arra lehet következtetni, hogy akkorra igazi meleg nyári idõ lesz? Pl. zavartalan napsütés, és 30 fok? Lehet hülyeség, de ezért kérdezem. nevet
A jet stream a magasban fújó szeleket jelentené? Dehát az kit érdekel, hogy 10-12 km magasan hogy fúj a szél? Repülõket? laza
Usrin
Szolnok
#32
coontac írta #31

Ez igen hasznos leírás, köszönjük. De a kontrollfutás mi alapján "számítódik"?

Az is az eredeti, perturbálatlan bemenõ adatok (földfelszíni észlelések, szondaadatok) alapján készül, csak a fõfutásnál gyengébb felbontásban lefuttatva.
coontac
Szeged
#31
Usrin írta #30

Akkor én is hadd kotyogjak közbe, hiszen a fáklyáról egy rövid összefoglaló a honlapomon is található: http://usrin.tvn.hu/ens.html :)

Ez igen hasznos leírás, köszönjük. De a kontrollfutás mi alapján "számítódik"?
Usrin
Szolnok
#30
B. Attila írta #29

Akkor én is közbe kotyogok Snowhunter. A fáklyát néhány mondatban kielemezhetnéd. Nemcsak arra gondolok, hogy mire jó, hanem pl. melyik szín mit jelöl, mi az a sok vonal vagy P0-P20-ig mit is takar. A kezdõk biztos…

Akkor én is hadd kotyogjak közbe, hiszen a fáklyáról egy rövid összefoglaló a honlapomon is található: Link nevet
B. Attila
Hódmezõvásárhely
#29
Snowhunter írta #27

Semmi gond, ld. eme fórumban a 13-16 közötti beírásokat.

Akkor én is közbe kotyogok Snowhunter.
A fáklyát néhány mondatban kielemezhetnéd. Nemcsak arra gondolok, hogy mire jó, hanem pl. melyik szín mit jelöl, mi az a sok vonal vagy P0-P20-ig mit is takar. A kezdõk biztos bizonytalanok benne, ezt a hozzászólás aztán meg lehetne jegyezni és a késõbbiekben a CIN-hez hasonlóan megadni a hozzászólás sorszámát. Mit szólsz hozzá? Végsõ soron Te vagy itt a szakértõ. Egyik Link és másik Link diagramm.
coontac
Szeged
#26
Snowhunter írta #25

Így van, pedig azért jött létre eme fórum, hogy egymást segítsük. Ám nyugalom, télen meglendül eme fórum is, he-he!

Kicsit félek leírni, mert nem akarok totálhülyének tûnni, meg há biztos utána lehetne nézni, de valakit szívesen meghallgatnék, hogy mit kell tudni a CIN-rõl.
Snowhunter
Mályi
#25
coontac írta #23

Úgy látszik mindenki totál profi modellekben 8)

Így van, pedig azért jött létre eme fórum, hogy egymást segítsük.

Ám nyugalom, télen meglendül eme fórum is, he-he!
Snowhunter
Mályi
#17
Nanovich* írta #16

Én úgy mondanám hogy bizonyos határTÓL gátol. (bár itt cseles az elõjel is:) )Ha a CIN értéke kb -100J/kg alatt van akkor még van esély a zivatarra. Persze ehhez látni érdemes a skew-t digramot is, mert nem mindegy hogy…

Tekintsd úgy, hogy ezt nem nekünk írtad, hanem a folymatokkal ismerkedõknek, és máris hasznos dolgot cselekedtél, hisz eme fórum ezért jött létre.
Nanovich*
Vásárosnamény
#16
Snowhunter írta #15

Bizony a CIN egy bizonyos határig gátol, fontos annak területi elhelyezkedése és mélysége, azaz struktúrája (a mai tökéletes gátló volt). A K-kat nem szeretem, az SSI azonban ott van. A legjobb globálisan nézni mindent…

Én úgy mondanám hogy bizonyos határTÓL gátol. (bár itt cseles az elõjel isnevet )Ha a CIN értéke kb -100J/kg alatt van akkor még van esély a zivatarra. Persze ehhez látni érdemes a skew-t digramot is, mert nem mindegy hogy ez a gátlás egy viszonylag vastag réteg adja ki mondjuk 900-750 hepáig (zivtar meglõve) vagy egy talajközeli inverzió amitõl bõven lehetnek heves zivatarok is. Vagy esetleg több szintebb keskeny inverziõs rétegek. Stb.. A nedvességgel ugyanez a helyzet.
Ezt nem is tudom miért írtam le, gondolom ez nektek nyílvánvaló. Na mindegy nevet
Snowhunter
Mályi
#15
Cauchy írta #14

A CIN az elég kétélû dolog. Egy kis CIN az igen heves zivatarokat még elõ is tudja segíteni. Érdemes még az SSI, K, K0 indexeket is figyelgetni, valamint a függõleges emelésre is rápillantani.

Bizony a CIN egy bizonyos határig gátol, fontos annak területi elhelyezkedése és mélysége, azaz struktúrája (a mai tökéletes gátló volt).
A K-kat nem szeretem, az SSI azonban ott van.

A legjobb globálisan nézni mindent (minden fontos paramétert, amit használni lehet, használva), he-he!
Cauchy
Pécs
#14
Snowhunter írta #13

Önmagában a CAPE és LI semmire nem elég, ha nincs nedvesség. A mi modellünkbe nagyon jó, hogy a CAPE a CIN-el van párosítva, a CIN ugye afféle gátlófaktor, minél negítvabb, annál nagyobb a gátlás, azaz itt egy válasz…

A CIN az elég kétélû dolog. Egy kis CIN az igen heves zivatarokat még elõ is tudja segíteni.
Érdemes még az SSI, K, K0 indexeket is figyelgetni, valamint a függõleges emelésre is rápillantani.