Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18586 - 2008-11-20 17:36:32)
Én pl ezt sem értem.
Link
Mit kell nézni ezen?
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Köszi. Basszus végigolvastam, kemény. Alig értettem meg :( Na mindegy. A térképrõl mit mondtok? 54 mm, vagy 54 centi? Egyáltalán mennyire mérvadó? Azért kérdem mert pl az omsz 4-5 fokban havat jelzett már nem egyszer...…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18582 - 2008-11-20 17:33:14)
Köszi. Basszus végigolvastam, kemény. Alig értettem megNa mindegy.
A térképrõl mit mondtok? 54 mm, vagy 54 centi? Egyáltalán mennyire mérvadó?
Azért kérdem mert pl az omsz 4-5 fokban havat jelzett már nem egyszer... de volt, hogy 9-re írták....
Az én 0 tudásommal, az alábbi tippam van:
holnap: viharos szél.
szombat: lehûlés, max futó hózáporok
vasárnap, dettó...
A hétfõ, kedd, szerdai: mint mondtam, állandóan 1 nappal tolják a havat... és szerdára már 4 fokot mondanak.
Ezért, ha lesz is hó, ne rugaszkodjunk el a tényektõl:
1: A föld meleg, tehát nem marad meg (szom, vas)
2: mire kihûl, pont nem esik a hó, illetve 1-3 fokok lesznek, ha esik nem marad meg, elolvad...
Ne ábrándozzunk 30 centis havakról...
Nyilván lesz valahol 5-10 centi is akár, de azért nem kell elszaladni konzervért. Minden rendben lesz jövõ 7-en.
A tél, majd késõbb érkezik.
Na mindegy.. Minden rendben lesz jövõ 7-en. Nem metnetes oldal :( de itt is leírják a fáklyát: http://koponyeg.hu/statoldalak.php?oldal=modell
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18573 - 2008-11-20 17:20:43)
Nem metnetes oldal
A fáklya-diagramm a különbözõ perturbált modellfutásokat ábrázolja. A diagramm közepén futó vastagabb vonalak az egyes futások; ezek minél inkább összetartanak, annál egyértelmübb, milyen helyzet várható, és…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18571 - 2008-11-20 17:17:00)
A fáklya-diagramm a különbözõ perturbált modellfutásokat ábrázolja. A diagramm közepén futó vastagabb vonalak az egyes futások; ezek minél inkább összetartanak, annál egyértelmübb, milyen helyzet várható, és ellenkezõleg, minél inkább széttartanak a tagok, annál bizonytalanabb a helyzet, ami általában egy makroszinoptikus váltás elõjele (is lehet). Az ezen vonalakhoz tartozó függõleges tengely a bal oldalon van, ez a 850 hPa-os hõmérsékletet mutatja. A diagramm alján a várható csapadék mennyisége van berajzolva, szintén az egyes modellfutásokhoz (tagokhoz) tartozóan. A mennyiség a jobb oldali függõleges tengelyen olvasható le, mm-ben.
A GFS egy globális elõrejelzõ rendszer, azaz egy modell (egyszerüen kifejezve).
de itt is leírják a fáklyát: Link Bocs, csak kérdésem lenne. ÉN annál tovább nem értek az idõjáráshoz, mint jelentek, és max megállípítom hány fok van :) Ellenben fejlõdnék. Két kérdésem van: Ezekbe a "fáklya" vagy milyen grafikonokban, ahol kb 25 vonal…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18568 - 2008-11-20 17:11:10)
Bocs, csak kérdésem lenne.
ÉN annál tovább nem értek az idõjáráshoz, mint jelentek, és max megállípítom hány fok van
Ellenben fejlõdnék.
Két kérdésem van:
Ezekbe a "fáklya" vagy milyen grafikonokban, ahol kb 25 vonal van, meg 180 óránál nem tudom mi van, mit kell nézni?
Egyáltalán melyik tengely mi? Az egész micsoda?
A másik: a belinkelt német térképeken az 54-es szám micsoda? (A hótérképeiteken?) 54 centi, 54 mm?
Még egy: mi az a gfs?
Ezt gyakran látom írva, de nem tidom, mi ez? Mennyire tuti, honnan az adatok, stb.
Tényleg segítsetek légyszi, gõzöm nincs ezekról... ráadásul állandóan tél elõtt jönnek elõ
Tényleg, légyszi. Tudom, vicces kérés, de ti is elkezdtétek valahol... senki nem úgy született, hogy 130 lila vonalból leolvasson valamit.
Köszi a választ
Trajektória számítás - visszafelé - eredménye. (Backward trajectory) Vagyis azt számolják ki, hogy Münchenbe milyen útvonalon érkezne egy részecske a különbözõ szinteken (950, 850 és 700 hPa-on), ha 7 nappal korábbról…
Trajektória számítás - visszafelé - eredménye. (Backward trajectory) Vagyis azt számolják ki, hogy Münchenbe milyen útvonalon érkezne egy részecske a különbözõ szinteken (950, 850 és 700 hPa-on), ha 7 nappal korábbról indul a részecske. Vagyis ha pl egy lufi érkezne München fölé 17-én 00 UTC-kor a 850 hPa-on, akkor az honnan jött, milyen úton haladt az elmúlt 7 napban.
A DWD GME modellbõl számolják.
A linkelt ábrán pl. a ma 00 UTC-kor "érkezett lufi" ha 950 hPa-on jött, akkor úgy 7 nappal ezelõtt a 60. szélességi körrõl indult Izlandtól nem messze. Viszont ha 700 hPa-on akkor biz az óceán felõl, valamelyik alacsonyabb széleségrõl.
( Bocsi a lufizásért, de késõ van és így talán érthetõbb bárki számára nevet
(Áthelyeztem magam a hozzászólást)
Most jön a következõ kérdés, ami hasonlítani fog a PVU-hoz! Ez a térkép mit akar ábrázolni??? http://www2.wetter3.de/Fax/00_DWD_rwt_muenchen.gif
Most jön a következõ kérdés, ami hasonlítani fog a PVU-hoz! Ez a térkép mit akar ábrázolni??? Link
) ) Azt gondolom, hogy az egyik legjobb modell a metnet hosszútávú fóruma. A hozzászólások napi számából egyenesen következtethetünk. Most például arra, hogy a tél elsõ hulláma itt kopogtat. ;)
Azt gondolom, hogy az egyik legjobb modell a metnet hosszútávú fóruma. A hozzászólások napi számából egyenesen következtethetünk. Most például arra, hogy a tél elsõ hulláma itt kopogtat.
Azt gondolom, hogy az egyik legjobb modell a metnet hosszútávú fóruma. A hozzászólások napi számából egyenesen következtethetünk. Most például arra, hogy a tél elsõ hulláma itt kopogtat. ;)
Azt gondolom, hogy az egyik legjobb modell a metnet hosszútávú fóruma. A hozzászólások napi számából egyenesen következtethetünk. Most például arra, hogy a tél elsõ hulláma itt kopogtat.
Wetter 24-en van 240 órás.
Wetter 24-en van 240 órás.
Itt van T850-es kimenete is az ECMWF-nek, ám csak 168h-ig: http://www.meteociel.fr/modeles/ecmwf.php?ech=72&mode=0&map=0
Itt van T850-es kimenete is az ECMWF-nek, ám csak 168h-ig: Link
Itt van T850-es kimenete is az ECMWF-nek, ám csak 168h-ig: http://www.meteociel.fr/modeles/ecmwf.php?ech=72&mode=0&map=0
Itt van T850-es kimenete is az ECMWF-nek, ám csak 168h-ig: Link
Abban szeretnék segítséget kérni,hogy az ECM T850-es elõrejelzését 240 óráig hol tudnám megnézni? Csak az 500-ast tudom elérni,akármelyik oldalon is próbálom.
Abban szeretnék segítséget kérni,hogy az ECM T850-es elõrejelzését 240 óráig hol tudnám megnézni? Csak az 500-ast tudom elérni,akármelyik oldalon is próbálom.
Valaki modellezzen már valami modellel, mert elhanyatlik a fórum!
Valaki modellezzen már valami modellel, mert elhanyatlik a fórum!
. Kösz mindkettõtöknek! Csak egy kicsit már magas volt a dolog.
Kösz mindkettõtöknek! Csak egy kicsit már magas volt a dolog.
Mondjuk remélem nem fordítottam el a dolgot nagyon, mert van a rövidhullámú sugárzás, amit most fejtettem ki az elõbb... és van a légköri rövidhullám, ami megint kicsit másabb dolog. Szerintem ezen a térképen a…
Mondjuk remélem nem fordítottam el a dolgot nagyon, mert van a rövidhullámú sugárzás, amit most fejtettem ki az elõbb... és van a légköri rövidhullám, ami megint kicsit másabb dolog. Szerintem ezen a térképen a rövidhullámú sugárzást mutatja a WRF... valaki javítson, ha nem így van.
A rövid és hosszúhullámú sugárzásnak még az az érdekessége, hogy a légkörünk sokkal könnyebben átengedi a rövidhullámú sugarakat, mint a hosszú hullámokat, így fõként a földfelszínrõl visszaverõdõ hosszúhullámok bizonyos része nem képes visszaverõdni a világûrbe, gyakorlatilag ezt nevezik üvegházhatásnak, de ez csak apró érdekesség.
Az elsõ linken lévõ paraméter a napsugárzással van kapcsolatban, legalábbis ha jól tudom. Lényege, hogy a napról a földre érkezõ energiákra a rövidhullámok jellemzõk, a napsugárral érkezõ fotonok sokkal nagyobb…
Az elsõ linken lévõ paraméter a napsugárzással van kapcsolatban, legalábbis ha jól tudom. Lényege, hogy a napról a földre érkezõ energiákra a rövidhullámok jellemzõk, a napsugárral érkezõ fotonok sokkal nagyobb energiával rendelkeznek, mint a Földrõl a világûrbe visszaverõdõ energia, amiket már a hosszúhullámok jellemeznek.
Vannak bizonyos légköri rövidhullámok, amik környezetében a napsütés a földfelszínrõl kipárologtatja a nedvességet, ezzel igen nagy energia szabadul fel, tehát fontos paraméter a zivatarok elõrejelzésénél is, mert közben nagy energia keletkezik a légkörben.
A második linken a fellépó orografikus energiát próbálja megbecsülni m/s-ban a WRF..., de ha végigjátszod, látod a kék vonalakat, ami a 90% feletti relatív nedvességgel rendelkezõ légrészeket mutatja 900 hPa magasságban, ami együtt fontosabb lehet az orografikusan keletkezõ csapadék elõrejelzésében. Az, hogy konkrétan miért m/s azt nem értem, de talán ennyit gyorsít az orográfia az emelkedõ levegõn... vagy mi a szösz!
Az utolsó link a kondenzációval, tehát fõként a nedvességgel van kapcsolatban..., szerintem ez a kihullható vízhez hasonlít, mivel a mértékegysége kg/négyzetméter..., valószínûleg ennyi nedvesség tudna kikondenzálódni egy adott négyzetméter feletti légoszlopból..., lehet inkább a keverési arányra hasonlít. Mindenesetre ezek nélkül a paraméterek nélkül még lehet élni!
Lenne pár kérdésem... Egy-két elõrejelzési térképekrõl lenne szó: - http://www.uni-leipzig.de/~meteo/wrf/00h/shortwave-rad_eu.png - http://www.uni-leipzig.de/~meteo/wrf/00h/WORO_eu.png -…
Mérges vagyok a GFS-re, ugyanis extrémen mellényúlt ma! A 00z futásban lévõ teknõt a 06z-re felrakta a szlovák-lengyel határhoz, ráadásul 600 j/kg labilitással többet adott északnyugatra, mint a fõfutás, ami már amúgyis…
Mérges vagyok a GFS-re, ugyanis extrémen mellényúlt ma! A 00z futásban lévõ teknõt a 06z-re felrakta a szlovák-lengyel határhoz, ráadásul 600 j/kg labilitással többet adott északnyugatra, mint a fõfutás, ami már amúgyis rossz volt! A 12z futás egyenesen pocsékra sikerült, én teljesen tanácstalanul állok a GFS elõtt, mert ilyen szarvashibákat ejteni nem szokott azért! A 12z futás még sose volt ennyire pocsék mint ma, de ma egyetlen futás se mondta meg még csak körülbelülre se, hogy mi a helyzet... esküdj ilyen nincs!
Snowhunter... gondoltam én erre, de a 00z futásban akkoris nagyot csalódtam! Az az alapfutás, aminek elvileg jónak kellene lenni, de talán még brutálisabban rossz volt, mint a 06z!
Sírni tudnék, olyan rossz volt!
Hú ezek király linkek, köszi! Hát egy biztos érdekes az egész! Gbond kicsit jobban benne van a modelltémában, mint én, de kutatok azért énis tovább!
Hú ezek király linkek, köszi! Hát egy biztos érdekes az egész! Gbond kicsit jobban benne van a modelltémában, mint én, de kutatok azért énis tovább!
Érdekes dolgok ezek. Én úgy tudom, hogy a GFS-ben 3D-VAR adatasszimilációs eljárást használnak, ami azt jelenti, hogy az analízis egy háttérmezõbõl, (ami itt a modell elõzõ ciklusának +6h-s elõrejelzését jelenti), és az…
Érdekes dolgok ezek.
Én úgy tudom, hogy a GFS-ben 3D-VAR adatasszimilációs eljárást használnak, ami azt jelenti, hogy az analízis egy háttérmezõbõl, (ami itt a modell elõzõ ciklusának +6h-s elõrejelzését jelenti), és az ezt korrigáló, az aktuális megfigyelésekbõl tevõdik össze.
A 06 és 18z-s futásokbba viszont a szonda-adatokon kívül szinte minden más belekerül, ami így sem kevés, pl synop, metar, mûhold stb.. Ez utóbbit mondjuk 1 fokos felbontással asszimilálják, és ezekbõl lehet következtetni a légkör vertikális hõmérsékleti és nedvességi profiljaira is, szélre, stb. amik persze gondolom jóval durvábbak, és pontatlanabbak, mint egy szonda felszállás.
Az szinte biztos, hogy a déli félgömbön és a trópusokon nem annyival rosszabbak a 06 és 18z-s futások, mint itt északon, ahol olyan sok helyrõl vannak szonda adatok.
Ezen két futás közti jelentõs minõségbeli különbség nem tudom mitõl lehet, talán a napszaknak is lehet hozzá köze, amit írtatok, meg hát a 00z-s analízis csak jobb hátteret biztosít a következõ futásnak, mint a déli.
A megfigyelések szelektálása is érdekes lehet.
Pl. ha Bp-n vagy Szegeden van egy kis kiterjedésû zivatar, és pont beleszáll a szonda, akkor azt a mérést érdemes kihagyni a futásból, mivel 50-100km-es léptékekben hamis képet adhat. (nem úgy 1-2km-en). Szóval akkor ezek a mérések ugrottak szerintem is, ahogy írtad, 00z-s analízist viszont nem annyira zavarják az ilyen események, és több, jó minõségû információból indulhat ki a modell.
Ezekrõl az input-adatokról valahol van egy táblázat is, amit naponta frissítenek, csak most hirtelen nem találom.
A 4 ciklusról statisztikát egyébként itt lehet elérni: Link
Remélem érthetõen fejeztem ki magam, mert az igazság az, hogy egyrészt elég késõ van, másrészt újra kellett írnom az egészet, mert frissített a lap.
Érdekes dolgok ezek. Én úgy tudom, hogy a GFS-ben 3D-VAR adatasszimilációs eljárást használnak, ami azt jelenti, hogy az analízis egy háttérmezõbõl, (ami itt a modell elõzõ ciklusának +6h-s elõrejelzését jelenti), és az…
Érdekes dolgok ezek.
Én úgy tudom, hogy a GFS-ben 3D-VAR adatasszimilációs eljárást használnak, ami azt jelenti, hogy az analízis egy háttérmezõbõl, (ami itt a modell elõzõ ciklusának +6h-s elõrejelzését jelenti), és az ezt korrigáló, az aktuális megfigyelésekbõl tevõdik össze.
A 06 és 18z-s futásokbba viszont a szonda-adatokon kívül szinte minden más belekerül, ami így sem kevés, pl synop, metar, mûhold stb.. Ez utóbbit mondjuk 1 fokos felbontással asszimilálják, és ezekbõl lehet következtetni a légkör vertikális hõmérsékleti és nedvességi profiljaira is, szélre, stb. amik persze gondolom jóval durvábbak, és pontatlanabbak, mint egy szonda felszállás.
Az szinte biztos, hogy a déli félgömbön és a trópusokon nem annyival rosszabbak a 06 és 18z-s futások, mint itt északon, ahol olyan sok helyrõl vannak szonda adatok.
Ezen két futás közti jelentõs minõségbeli különbség nem tudom mitõl lehet, talán a napszaknak is lehet hozzá köze, amit írtatok, meg hát a 00z-s analízis csak jobb hátteret biztosít a következõ futásnak, mint a déli.
A megfigyelések szelektálása is érdekes lehet.
Pl. ha Bp-n vagy Szegeden van egy kis kiterjedésû zivatar, és pont beleszáll a szonda, akkor azt a mérést érdemes kihagyni a futásból, mivel 50-100km-es léptékekben hamis képet adhat. (nem úgy 1-2km-en). Szóval akkor ezek a mérések ugrottak szerintem is, ahogy írtad, 00z-s analízist viszont nem annyira zavarják az ilyen események, és több, jó minõségû információból indulhat ki a modell.
Ezekrõl az input-adatokról valahol van egy táblázat is, amit naponta frissítenek, csak most hirtelen nem találom.
A 4 ciklusról statisztikát egyébként itt lehet elérni: Link
Remélem érthetõen fejeztem ki magam, mert az igazság az, hogy egyrészt elég késõ van, másrészt újra kellett írnom az egészet, mert frissített a lap.
Azt pontosan nem tudom, hogy a 06 és 18 futásnak mi az alapja? A 00z futás 06h térképe az alap a 06z futás többi térképének? A kérdés pontosan az, hogy hogy adhat különbözõ modellkimenetet..., mert a két fõfutást még…
Azt pontosan nem tudom, hogy a 06 és 18 futásnak mi az alapja? A 00z futás 06h térképe az alap a 06z futás többi térképének? A kérdés pontosan az, hogy hogy adhat különbözõ modellkimenetet..., mert a két fõfutást még megértem, de mi lehet az a plusz, amivel a 06 és 08z számol?
Én arra értettem, hogy ha van egy futás, akkor annak 6 órás elõrejelzése rosszabb, mint az azt megelõzõ futás 12 órás elõrejelzése ugyanarra az idõpontra. Szerintem hasonló dologról beszélünk, a 00UTC-s futást tekintve…
Én arra értettem, hogy ha van egy futás, akkor annak 6 órás elõrejelzése rosszabb, mint az azt megelõzõ futás 12 órás elõrejelzése ugyanarra az idõpontra. Szerintem hasonló dologról beszélünk, a 00UTC-s futást tekintve pedig fõleg
Az jó ötlet, megpróbálok énis kiszenvedni valamit! :) Két eltérõ véleményen vagyunk, ezért külön érdekes lesz! :) Ezt a hidegfrontot kihagyom még, de a következõ zivataros idõjárásváltozást már lementem... le is fogom…
Az jó ötlet, megpróbálok énis kiszenvedni valamit!
Na jó, lehet hozzáveszem a 06z futást, de a fõfutások vizsgálata azért is lenne jó, mert a WRF is abban a két idõpontban készül..., na elgondolkozok rajta majd!
Ezzel kapcsolatban nekem is van egy megfigyelésem: a konvektív eseményeket nézve, a GFS +12 órás elõrejelzése általában mintha jobb eredményt adna, mint a +6 órás. Ezt jelenleg nem tudom alátámasztani, de majd fogok…
Ezzel kapcsolatban nekem is van egy megfigyelésem: a konvektív eseményeket nézve, a GFS +12 órás elõrejelzése általában mintha jobb eredményt adna, mint a +6 órás.
Ezt jelenleg nem tudom alátámasztani, de majd fogok csinálok errõl is valami statisztikát a konvektív szezon után.
Két eltérõ véleményen vagyunk, ezért külön érdekes lesz! Ezt a hidegfrontot kihagyom még, de a következõ zivataros idõjárásváltozást már lementem... le is fogom tojni a 06z-t, engem csak a 00z és 12z érdekel... fõleg az, hogy 12z jelenidõben mit tud elrontani! Mert nem egy példa volt rá - ...!Már vagy 1 hónapja azon gondolkozok, hogy mitõl ilyen trágya a 12z futás! Azt hiszem lassan rájövök, de lehet nem sok köze van a dologhoz... Egy a lényeg, hogy fõként zivataros vagy nyári csapadékos napokon nyúl…
Már vagy 1 hónapja azon gondolkozok, hogy mitõl ilyen trágya a 12z futás! Azt hiszem lassan rájövök, de lehet nem sok köze van a dologhoz...
Egy a lényeg, hogy fõként zivataros vagy nyári csapadékos napokon nyúl igencsak mellé! Én leginkább már úgy csoportosítanám a futásokat, hogy 00z és 06z viszonylag megbízható, a 12z az esetek 40%-ában mehet a kukába, a 18z pedig ettõl függõen csak még használhatatlanabb! Elmondom miért...:
- ugye a 00z futás az éjféli szondafelszállásokat használja.. ilyenkor az esetek 99%-ában már nincsen talajról induló konvekció, tehát a CAPE értéket sokszor nehéz elrontani, viszont MUCAPE-vel számol a modell, amihez leginkább a virtuális hõmérsékletet számolja, vagy abból a légrészbõl indít részecskét, ami a leginstabilabb...
- a másik tényezõ az, hogy nem zivataros idõszakban a 00z futás teljesen megbízható, mondjuk akkor a 12z is az
A probléma akkor kezdõdik, ha a 12z futásba bezavar egy két olyan helyen keletkezett zivatar, ami nem volt benne se a 00z-ben se a 06z-ben. Ha ez a zivatar vagy zivatarrendszer esetleg több rácspontot is átér... vagy éppen egy felszállás közelébe kerül, akkor jelentõsen megváltoztatja a felszállás által mért légprofilt. Vagy ha még kisebb a zivatar termete, akkor lokálisan a felszállás közelébe keveredve csúnyán stabil légrétegzõdést mutathat, amit a GFS úgy tekint, mintha nagyobb területen is fennállna, így azon a 100-200-300 km-n amíg nincs egy másik felszállási hely, vagy rácspont... ott csúnyál alábecsli a labilitást.
Ugyan voltam olyan hülye, hogy nem mentettem le térképeket, de ha a Pestet elérõ szupercellára gondolok, akkor a 00z WRF futásban is benne volt (ami GFS alapú), de a 12z futásban már nem volt benne, pedig elvileg az közelebb van az idõponthoz, de biztosan történt valami olyan zivatar tõlünk északnyugatra, ami belezavart egy felszállásba és onnantól már nem olyan értékekkel számolt a modell, mint az akkor még "zivatar által nem zavart" környezetben.
Én azt vettem észre, hogy a 00z és 06z megbízható, nem zivataros helyzetben a 12z is pontos és ahoz függõen a 18z is az - ... zivataros helyzetben (front elõtt, hidegcsepp elõtt) a 12z egy kalap kaksit se ér, fõleg, ha hamarabb elindulnak a zivatarok.
A fennti 00z és MUCAPE kapcsolatot csak azért hoztam fel, mert ott már szinte nyugodtan elronthatja a talajon alapuló CAPE értéket, ugyanis a GFS 0-180 mb CAPE értékkel számol fõként... vagyis ebben a szintben keresget... ez a sima CAPE... az más kérdés, hogy a 0-180 mb MLCAPE már átlagolja az értékeket! Emelt konvekciónál más autómatizmusokat vesz figyelembe és arra nincs mindig hatással a front mögötti stabilizáló ÉNY szél sem... vagy egy zivataros hideg légtó!
Most ennyit a megfigyelésrõl, megpróbálok adatokat is gyûjteni, hogy valahogy alá tudjam támasztani.
Összefoglalva a 00z és 06z modellfutások állnak legközelebb a valósághoz, a 12 és 18z futások az esetek majdnem felében jelenidõben sem azt mutatják, mint ami tényleg történt 14:00-kor az országban.
Már vagy 1 hónapja azon gondolkozok, hogy mitõl ilyen trágya a 12z futás! Azt hiszem lassan rájövök, de lehet nem sok köze van a dologhoz... Egy a lényeg, hogy fõként zivataros vagy nyári csapadékos napokon nyúl…
Már vagy 1 hónapja azon gondolkozok, hogy mitõl ilyen trágya a 12z futás! Azt hiszem lassan rájövök, de lehet nem sok köze van a dologhoz...
Egy a lényeg, hogy fõként zivataros vagy nyári csapadékos napokon nyúl igencsak mellé! Én leginkább már úgy csoportosítanám a futásokat, hogy 00z és 06z viszonylag megbízható, a 12z az esetek 40%-ában mehet a kukába, a 18z pedig ettõl függõen csak még használhatatlanabb! Elmondom miért...:
- ugye a 00z futás az éjféli szondafelszállásokat használja.. ilyenkor az esetek 99%-ában már nincsen talajról induló konvekció, tehát a CAPE értéket sokszor nehéz elrontani, viszont MUCAPE-vel számol a modell, amihez leginkább a virtuális hõmérsékletet számolja, vagy abból a légrészbõl indít részecskét, ami a leginstabilabb...
- a másik tényezõ az, hogy nem zivataros idõszakban a 00z futás teljesen megbízható, mondjuk akkor a 12z is az
A probléma akkor kezdõdik, ha a 12z futásba bezavar egy két olyan helyen keletkezett zivatar, ami nem volt benne se a 00z-ben se a 06z-ben. Ha ez a zivatar vagy zivatarrendszer esetleg több rácspontot is átér... vagy éppen egy felszállás közelébe kerül, akkor jelentõsen megváltoztatja a felszállás által mért légprofilt. Vagy ha még kisebb a zivatar termete, akkor lokálisan a felszállás közelébe keveredve csúnyán stabil légrétegzõdést mutathat, amit a GFS úgy tekint, mintha nagyobb területen is fennállna, így azon a 100-200-300 km-n amíg nincs egy másik felszállási hely, vagy rácspont... ott csúnyál alábecsli a labilitást.
Ugyan voltam olyan hülye, hogy nem mentettem le térképeket, de ha a Pestet elérõ szupercellára gondolok, akkor a 00z WRF futásban is benne volt (ami GFS alapú), de a 12z futásban már nem volt benne, pedig elvileg az közelebb van az idõponthoz, de biztosan történt valami olyan zivatar tõlünk északnyugatra, ami belezavart egy felszállásba és onnantól már nem olyan értékekkel számolt a modell, mint az akkor még "zivatar által nem zavart" környezetben.
Én azt vettem észre, hogy a 00z és 06z megbízható, nem zivataros helyzetben a 12z is pontos és ahoz függõen a 18z is az - ... zivataros helyzetben (front elõtt, hidegcsepp elõtt) a 12z egy kalap kaksit se ér, fõleg, ha hamarabb elindulnak a zivatarok.
A fennti 00z és MUCAPE kapcsolatot csak azért hoztam fel, mert ott már szinte nyugodtan elronthatja a talajon alapuló CAPE értéket, ugyanis a GFS 0-180 mb CAPE értékkel számol fõként... vagyis ebben a szintben keresget... ez a sima CAPE... az más kérdés, hogy a 0-180 mb MLCAPE már átlagolja az értékeket! Emelt konvekciónál más autómatizmusokat vesz figyelembe és arra nincs mindig hatással a front mögötti stabilizáló ÉNY szél sem... vagy egy zivataros hideg légtó!
Most ennyit a megfigyelésrõl, megpróbálok adatokat is gyûjteni, hogy valahogy alá tudjam támasztani.
Összefoglalva a 00z és 06z modellfutások állnak legközelebb a valósághoz, a 12 és 18z futások az esetek majdnem felében jelenidõben sem azt mutatják, mint ami tényleg történt 14:00-kor az országban.
Már vagy 1 hónapja azon gondolkozok, hogy mitõl ilyen trágya a 12z futás! Azt hiszem lassan rájövök, de lehet nem sok köze van a dologhoz... Egy a lényeg, hogy fõként zivataros vagy nyári csapadékos napokon nyúl…
Már vagy 1 hónapja azon gondolkozok, hogy mitõl ilyen trágya a 12z futás! Azt hiszem lassan rájövök, de lehet nem sok köze van a dologhoz...
Egy a lényeg, hogy fõként zivataros vagy nyári csapadékos napokon nyúl igencsak mellé! Én leginkább már úgy csoportosítanám a futásokat, hogy 00z és 06z viszonylag megbízható, a 12z az esetek 40%-ában mehet a kukába, a 18z pedig ettõl függõen csak még használhatatlanabb! Elmondom miért...:
- ugye a 00z futás az éjféli szondafelszállásokat használja.. ilyenkor az esetek 99%-ában már nincsen talajról induló konvekció, tehát a CAPE értéket sokszor nehéz elrontani, viszont MUCAPE-vel számol a modell, amihez leginkább a virtuális hõmérsékletet számolja, vagy abból a légrészbõl indít részecskét, ami a leginstabilabb...
- a másik tényezõ az, hogy nem zivataros idõszakban a 00z futás teljesen megbízható, mondjuk akkor a 12z is az
A probléma akkor kezdõdik, ha a 12z futásba bezavar egy két olyan helyen keletkezett zivatar, ami nem volt benne se a 00z-ben se a 06z-ben. Ha ez a zivatar vagy zivatarrendszer esetleg több rácspontot is átér... vagy éppen egy felszállás közelébe kerül, akkor jelentõsen megváltoztatja a felszállás által mért légprofilt. Vagy ha még kisebb a zivatar termete, akkor lokálisan a felszállás közelébe keveredve csúnyán stabil légrétegzõdést mutathat, amit a GFS úgy tekint, mintha nagyobb területen is fennállna, így azon a 100-200-300 km-n amíg nincs egy másik felszállási hely, vagy rácspont... ott csúnyál alábecsli a labilitást.
Ugyan voltam olyan hülye, hogy nem mentettem le térképeket, de ha a Pestet elérõ szupercellára gondolok, akkor a 00z WRF futásban is benne volt (ami GFS alapú), de a 12z futásban már nem volt benne, pedig elvileg az közelebb van az idõponthoz, de biztosan történt valami olyan zivatar tõlünk északnyugatra, ami belezavart egy felszállásba és onnantól már nem olyan értékekkel számolt a modell, mint az akkor még "zivatar által nem zavart" környezetben.
Én azt vettem észre, hogy a 00z és 06z megbízható, nem zivataros helyzetben a 12z is pontos és ahoz függõen a 18z is az - ... zivataros helyzetben (front elõtt, hidegcsepp elõtt) a 12z egy kalap kaksit se ér, fõleg, ha hamarabb elindulnak a zivatarok.
A fennti 00z és MUCAPE kapcsolatot csak azért hoztam fel, mert ott már szinte nyugodtan elronthatja a talajon alapuló CAPE értéket, ugyanis a GFS 0-180 mb CAPE értékkel számol fõként... vagyis ebben a szintben keresget... ez a sima CAPE... az más kérdés, hogy a 0-180 mb MLCAPE már átlagolja az értékeket! Emelt konvekciónál más autómatizmusokat vesz figyelembe és arra nincs mindig hatással a front mögötti stabilizáló ÉNY szél sem... vagy egy zivataros hideg légtó!
Most ennyit a megfigyelésrõl, megpróbálok adatokat is gyûjteni, hogy valahogy alá tudjam támasztani.
Összefoglalva a 00z és 06z modellfutások állnak legközelebb a valósághoz, a 12 és 18z futások az esetek majdnem felében jelenidõben sem azt mutatják, mint ami tényleg történt 14:00-kor az országban.
A MetNet-es GFS mikor frissül? Még mindig a 18Z futást mutatja. Remélem nem túl amatõr a kérdés, de tényleg nem tudom, mikor frissülnek ezek a modellek.
A MetNet-es GFS mikor frissül? Még mindig a 18Z futást mutatja. Remélem nem túl amatõr a kérdés, de tényleg nem tudom, mikor frissülnek ezek a modellek.
Az LFC az nem szabad kondenzációs szint, hanem A szabad KONVEKCIÓ szintje.
Az LFC az nem szabad kondenzációs szint, hanem A szabad KONVEKCIÓ szintje.
