Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
#16 714
Nyuli írta #16 704

Bebber ciklonosztályozási rendszere alapján a római I-V a helyre vonatkozó mezoléptékü besorolást adja, ezen belül az V az Atlanti-óceán középsõ területeitõl a Biskayai-öblön át a Földközi-tenger térségébe irányuló…

Ebbõl mindent megtudtam, köszönöm szépen. nevet
Exeter
#16 713
tjanos88 írta #16 712

Valahol már olvastam róla de elfelejtettem: Miért javul ködben a látástávolság, ha elkezd esni, vagy intenzívebben esik az esõ? A fizikai oldala érdekelne. Amúgy itt fent a hegyen ezt nagyon jól meg lehet figyelni,…

Elvileg egyszeruen magukba olvasztjak a hullo esocseppek a felhoelemeket, "kiszurve azok egy reszet", s igy azokbol kevesebb lesz ahhoz kepest, mint amikor nem esik. Minel erosebbn esik, ez annal intenzivebben megy vegbe. Es a kicsi, de nagy surusegu felholemek sokkal erosebb latasromlast okoznak, mint az esocseppek (nagyobbak, de joval kisebb suruseguek). Persze egy bizonyos intenzitas felett mar fordul a kocka, es pl. felhoszakadasnal is elegge lecsokken a latas... nevet
Mór
#16 712
Valahol már olvastam róla de elfelejtettem:
Miért javul ködben a látástávolság, ha elkezd esni, vagy intenzívebben esik az esõ?
A fizikai oldala érdekelne.
Amúgy itt fent a hegyen ezt nagyon jól meg lehet figyelni, reggel óta esik (63 és 64-es jelenidõ), a felhõben pedig már tegnap éjjel óta benne vagyunk. hideg
#16 711
JoeJack írta #16 710

Tirolban szerintem a hûvös idõ mellé sorban jönnek majd a záporok, zivatarok, zivatarrendszerek. Toszkánában viszont nem várható sok csapadék és a hõmérséklet is kellemes, 25-28 fok körül alakulhat. Ha van választási…

Köszi. Én is hasonlóan látom a helyzetem, úgyhogy a hegymászós rész marad augusztus közepe utánra. Remélem akkor szerencsém lesz a hegyekkel is. nyelvnyujtas
#16 710
arnes írta #16 709

Sziasztok! Tud nekem valaki bíztatót mondani a jövõ hét szerda-hétfõ közötti idõtávra a következõ helyszínekre: Dél-Tirol/Kelet-Tirol vagy Toszkána? Én ahogy nézegettem, mindenhol hûvösebbet ígértek, de ez önmagában nem…

Tirolban szerintem a hûvös idõ mellé sorban jönnek majd a záporok, zivatarok, zivatarrendszerek.

Toszkánában viszont nem várható sok csapadék és a hõmérséklet is kellemes, 25-28 fok körül alakulhat.

Ha van választási lehetõség és nyaralni akarsz, akkor irány Toszkána!!! nevet

Ha zivatarokra akarsz vadászni, akkor pedig spórolj és maradj itthon, azért nem kell kimenni Tirolba!nevet
#16 709
Sziasztok!

Tud nekem valaki bíztatót mondani a jövõ hét szerda-hétfõ közötti idõtávra a következõ helyszínekre: Dél-Tirol/Kelet-Tirol vagy Toszkána? Én ahogy nézegettem, mindenhol hûvösebbet ígértek, de ez önmagában nem lenne probléma.. de a csapadék. [esõ] . Nos ez ilyen távlatban nyilván bizonytalan, de jól jönne valamilyen info.

Köszönöm.
#16 707
erika1 írta #16 705

Sziasztok! Segítsetek légyszí, tudnátok már valamit mondani hogy kb. milyen idõ várható 31-6ig? Kisgyerekekkel szeretnék a Balatonra menni. :D Köszi!

Ez még nagyon messze van, körvonalazni sem nagyon lehet. Talán majd 1 hét múlva.

Egy jó tanács: ne dõlj be az egyéb oldalakon található 30 napos, stb. hosszútávú elõrejelzéseknek, mert ezeknek a beválási aránya pontosan a "vagy bejön, vagy nem" kategória, azaz semmi értelmük.

Esetleg annyit el lehet mondani, hogy hazánkban egy-egy idõjárási felállás ritkán szokott 1-2 hétnél tovább tartani. A következõ 10-12 napban elég változékony idõ várható, frontok, záporok, zivatarok, nagy meleg sem sokszor lesz. Tehát jó eséllyel jöhet a nyaralásotok alatt egy nyugodtabb, szárazabb periódus.
#16 704
Lauer írta #16 702

Igazából az általános ciklonpályákra gondoltam: Pl.: Vb... stb. :)

Bebber ciklonosztályozási rendszere alapján a római I-V a helyre vonatkozó mezoléptékü besorolást adja, ezen belül az V az Atlanti-óceán középsõ területeitõl a Biskayai-öblön át a Földközi-tenger térségébe irányuló ciklonpályák besorolása. A ciklonok innen aztán különbözõ pályavonalakon folytatják útjukat ÉK, K vagy DK felé.

A többi ciklonpálya:
I: az atlanti térségbõl ÉK felé a skandináv térségbe
II: az észak-atlanti térségbõl K felé, Közép- és Dél-Skandinávián át ÉK-Európába
III: az észak-atlanti térségbõl DK felé, Dél-Skandinávián és Közép-Európán át Kelet-Európa középsõ területeire
IV: az atlanti térség középsõ területeirõl ÉK felé, ÉNy-Európán és Dél-Skandinávián át ÉK-Európa felé.


Az V-ös csoportban:

Va: Biskayai-öböl - Ibériai-félsziget - Genovai-öböl
Vb: É-Olaszország (Po-síkság/É-Adria) - Szlovénia - az Alpok vonulatát megkerülve - Ausztria - Magyarország - Lengyelország
Vc: hasonló az Vb-hez, de elvonulása Magyarországtól D-re, K felé történik
Vd: hasonló az Vb-hez, de elvonulása DK felé történik

beillesztett kép

#16 700
Lauer írta #16 696

Sziasztok! Tudna valaki linkelni egy térképet az európai (atlanti és mediterrán) ciklonpályákról? Még egy: Most akkor, csak az mediterrán ciklon, amelyik mediterrán ciklogenezis folytán alakul ki (pl.: Genovai-öböl,…

Szia! Ezt találtam:Link
Nyíradony
#16 697
Sziasztok!
Kez dõ vagyok, de azt szeretném megkérdezni, hogy az a medi. ciklon amit a GFS mutat 19-20-ára az annak a ciklonnak a következtében alakúl ki ami most a Brit szk. felett van? (Délfelé pörgeti a hidegebb levegõt ami a meleggel a mediterrániumban keveredik? És 15-én kialakul. ) Ez jó meglátás? Csak annyira lennék kiváncsividám
#16 695
palota írta #16 694

Szia! Köszi a válaszokat. 1. Értem, de ettõl még szerintem nem kifejezõ a skála: nyáron a 25-30 fok legyen piros, 30 fok felett vörös, 40 fok felett meg úgysem lesz (max. egy-két helyen, egyszer az évben), miért ott van…

Valóban nem mûködik a link, de az volt az. Abból és egy napijelentésbõl azért nem olyan nehéz rájönni, melyik állomások vannak a napijelentésben.
#16 694
VáraljaMet írta #16 693

Hello! 1. Az OMSZ hõtérképén a színskála évszakonként változik, azért mert az egyes évszakokban nem ugyanazon tartományon belül lehet a hõmérséklet pl. nyáron -15°C, vagy télen 35°C nem lesz. 2.…

Szia!

Köszi a válaszokat.

1. Értem, de ettõl még szerintem nem kifejezõ a skála: nyáron a 25-30 fok legyen piros, 30 fok felett vörös, 40 fok felett meg úgysem lesz (max. egy-két helyen, egyszer az évben), miért ott van a piros árnyalatainak nagy része). Télen meg persze az 5-10-15 fok legyen piros.
2. Nem jön be a fájl, mint ahogy egy ideje ez sem (sztem ugyanaz lenne):
Link

De ez még nem segít, hiszen ezen több állomás van, mint a napijelentés térképén. Persze a nagyobbakat / simertebbeket könnyû azonosítani, de a többit nem akartam / akarom kibogarászni. Ha bejönnének a linkek, persze megteszem.
#16 693
palota írta #16 692

Sziasztok! Két kérdésem lenne: 1, Miért változtatta meg az OMSZ a hõtérkép színskáláját? (tudom, hogy nem mai a változás) Szerintem elég fura a 25-30 fokhoz a zöldes, kékes szín. 2. Van-e valakinek olyan térképe, ahol a…

Hello!

1. Az OMSZ hõtérképén a színskála évszakonként változik, azért mert az egyes évszakokban nem ugyanazon tartományon belül lehet a hõmérséklet pl. nyáron -15°C, vagy télen 35°C nem lesz.
2. Link
#16 692
Sziasztok!

Két kérdésem lenne:

1, Miért változtatta meg az OMSZ a hõtérkép színskáláját? (tudom, hogy nem mai a változás) Szerintem elég fura a 25-30 fokhoz a zöldes, kékes szín.
2. Van-e valakinek olyan térképe, ahol a napijelentésben a térképen megjelenõ települések neve is látszik. Nem vagyok rossz földrajzból, de nem akarok vaktérképezni órákat.

Köszi
palota
Nyíradony
#16 691
Tomka1994 írta #16 690

A konvektív paraméterekhez van egy táblázatom azt tudom ajánlani. Tehát konvektív paraméterek alapján is lehet zivatarokra következtetni. Itt ebben a pdf fájlban vannak a konvektív paraméterek, amiket szépen…

Köszi, bizony sokat segítettél, de honnantól számoljuk alacsany szintûnek és honnantól magasnak a konvergenciát? És ezt hol tudom megnézni?

Linkek még jöhetnek.vidám
#16 690
Arapu írta #16 689

Sziasztok, Üdv mindenkinek! Lenne egy pár kis kérdésem: 1. Ha egy zivatar környezetében kifutószél tapasztalható akkor az miért a földfelszínnel párhuzamos, ha egyszerfeláramlásról van szó? Vagy leáramlás közben csak…

A konvektív paraméterekhez van egy táblázatom azt tudom ajánlani.

Tehát konvektív paraméterek alapján is lehet zivatarokra következtetni.
Itt ebben a pdf fájlban vannak a konvektív paraméterek, amiket szépen kigyûjtöttem egy elõadás vázlatból, melyet TJanos-nak köszönhetek. nevet
Ezekkel már ellehet indulni. Mondjuk egyelõre hosszútávú tapasztalataim nincsenek még vele, mivel nem régen kezdem el mélyebben foglalkozni az elõrejelzésekkel. Viszont a tegnapi napra szépen bejöttek az értékek.
Pdf konvenvektív paraméretek: Link
Pl.: itt szupercella.hu-n egy emagram, mai nap 18 UTC szegednek: Link

Picit a konvergenciáról és a zivatarok kialakulása miatt:
Konvergencia során vízszintesen a szélsebességek konvergenciájának szintjén több levegõ fog kerülni egy területre, mint amennyi kikerülne. Mivel a légkör tömegmegmaradásra törekszik ezért, ha alacsony szinten van konvergencia, akkor feláramlás jön létra, ha pedig magasabb szinten alakult ki konvergencia, akkor leáramlást fog eredményezni.
Itt pedig jó tudni a zivatarok elõrejelzéséhez is persze, hogy alacsony szintû konvergencia által okozott feláramlás segítheti a zivatarok kialakulását, de csak akkor, ha a konvektív alapfeltételek is jelen vannak, az emelés, a labilitás, a nedvesség.

Remélem valamelyest tudtam segíteni, de persze az zivatarok elõrejelzése is közel áll a szívemhez, tehát minden többlet információt szeretek én is tudni, amelyet késõbb hasznosítani is tudok. nevet
Nyíradony
#16 689
Sziasztok, Üdv mindenkinek!
Lenne egy pár kis kérdésem:

1. Ha egy zivatar környezetében kifutószél tapasztalható akkor az miért a földfelszínnel párhuzamos, ha egyszerfeláramlásról van szó? Vagy leáramlás közben csak így tud tovább haladni a földfelszinnek csapódás következtében?
2. És végül szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételek kellenek a zivatarok kialakulásához (pl.: indexek stb.)és hogy melyik mihez kell. Illetve ha végképp ráér Vki -a kérdéseimre válaszolgatni- akkor egy ehhez kapcsolódó linkgyüjteményt is kérnék. Elõre is köszönöm a segitséget! szegyenlos
Ja és mi miatt alakul ki konvergencia vonal? nyelvnyujtas
Kisvárda
#16 687
kertész írta #16 686

A Tornado Outbrake magyar megfelelõje az tornádó kialakulása, vagy keletkezése....http://viharsarok.repeta.hu/a_tornadok_keletkezese :) Nem lehet mindent egyszerûen egy tükörfordítással elintézni. 8)

Ebben a szövegben nincs Outbreak írva, nem tudom hogy mi köze van ennek most a témához. Errõl van most szó: Link "generally at least 6-10 tornadoes produced by the same synoptic scale weather system is considered a tornado outbreak"
#16 686
Meteo írta #16 683

Szerintem az angol Tornado Outbreak magyar megfelelõjére gondol. A németek Tornado Ausbruch-ot mondanak, így hát egy az egyben magyarul tornádókitörés, nem tudom hogy van e erre más magyar szó, de nem írt hülyeséget.

A Tornado Outbrake magyar megfelelõje az tornádó kialakulása, vagy keletkezése....Link nevet
Nem lehet mindent egyszerûen egy tükörfordítással elintézni. laza
Szeged
#16 685
VáraljaMet írta #16 684

Egy kicsit a wikipédián is írnak róla, a többire pedig ott van a keresõ + a youtube. ;) http://www.youtube.com/watch?v=aF88q-JDWrY&feature=player_embedded http://www.youtube.com/watch?v=shREKK6nTy0&NR=1

Ezeket ismerem, de azért köszönöm!
Igen, az Angol Tornado Outbreak-re gondoltam. Amúgy írtam, láttam már másutt is MAGYARUL. A Wikipédiásat láttam.
#16 684
ViiláMark írta #16 680

Sziasztok, jó estét! Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek, vagy ismer-e valaki olyan honlapot, ami tárgyalja a 2008. Augusztus 15-16-i súlyos-idõjárást (tornádó kitörés Lengyelországban)? Elõre is köszönöm! ;)

Egy kicsit a wikipédián is írnak róla, a többire pedig ott van a keresõ + a youtube. kacsint
Link
Link
Kisvárda
#16 683
Szerintem az angol Tornado Outbreak magyar megfelelõjére gondol. A németek Tornado Ausbruch-ot mondanak, így hát egy az egyben magyarul tornádókitörés, nem tudom hogy van e erre más magyar szó, de nem írt hülyeséget.
Szeged
#16 682
kertész írta #16 681

A vulkán szokott kitörni és nem a tornádó! (Meg esetleg az autó a kanyarban, meg pl. a foga az embernek stb.) 8) Szerintem írd be a keresõbe és biztosan lesz találat! :)

Bocsánat, de én ezt a kifejezést már több helyen láttam. Akkor úgy írom, hogy súlyos / rendkívüli tornádó-robbanás. laza Így jó?
Profit ott még nem találtam. Esetleg az ESTOFEX publikációja volt jó. Na mindegy, azért köszönöm!

Jó éjt mindenkinek! szomoru
#16 681
ViiláMark írta #16 680

Sziasztok, jó estét! Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek, vagy ismer-e valaki olyan honlapot, ami tárgyalja a 2008. Augusztus 15-16-i súlyos-idõjárást (tornádó kitörés Lengyelországban)? Elõre is köszönöm! ;)

A vulkán szokott kitörni és nem a tornádó! (Meg esetleg az autó a kanyarban, meg pl. a foga az embernek stb.) laza
Szerintem írd be a keresõbe és biztosan lesz találat! nevet
#16 679
Usrin írta #16 678

Én is így gondolom, ahogy írtad: ha széllel szembe fordítanánk a csapadékmérõt, akkor abba több víz kerülne, mint a talaj megfelelõ méretû részére, tehát túlmérnénk. A beesési szög miatt így közvetlenül nincs veszteség.…

A mûszeres fórumba linkelt még valamikor régen talán bandiba-kolléga egy pdf-et (tegnap keresgéltem, sajnos nem találtam), amely a csapadékmérés lehetséges hibáit boncolgatta, abból rémlik egy olyan ábra, amely mutatta, a szél hatására a mérõhengerben is keletkezhet turbulencia. Gondolom minél kisebb az átmérõ, annál nagyobb lehet a hatás. Persze kérdéses pontos mértéke, de valószínûleg nem véletlen pl. a Hellmannak sem a bizonyos mérete.
#16 678
vikarel írta #16 677

Ezt az erõs szél és esõ kombinációt sosem értettem, hogy miért probléma a csapadékmérésben (hónál megértem hiszen ott a már belehullott pelyhet is kikaphatja belõle, de ugye ezért a hókereszt). Esõnél a csapadékmérõ…

Én is így gondolom, ahogy írtad: ha széllel szembe fordítanánk a csapadékmérõt, akkor abba több víz kerülne, mint a talaj megfelelõ méretû részére, tehát túlmérnénk. A beesési szög miatt így közvetlenül nincs veszteség. Viszont: a csapadékmérõ felállítási helyén csak 45°-os rálátási szöget kell minden irányból biztosítani, tehát a "majdnem vízszintesen" (pl. talajhoz képest 30°-os szögben) hulló esõcseppek útjába már az elvileg szabályos elhelyezésnél is kerülhet akadály. (Közeli fa, épület, bármi.) Ebbõl adódhat jelentõsebb veszteség is. Illetve valamennyit az is számíthat (fõleg gyenge intenzitásnál), hogy a felfogó felület külsõ részérõl a szél nem engedi lefolyni az esõcseppet a mérõhengerbe, ehelyett elpárolog.
Heréd
#16 677
kertész írta #16 671

A feladat adott: szélirány/sebesség mérõ + Hellmann-csapadékmérõ kombinációja oly módon, hogy mindig a megfelelõ irányban és szögben legyen automatikusan megdöntve a csapadékmérõ! 8)

Ezt az erõs szél és esõ kombinációt sosem értettem, hogy miért probléma a csapadékmérésben (hónál megértem hiszen ott a már belehullott pelyhet is kikaphatja belõle, de ugye ezért a hókereszt). Esõnél a csapadékmérõ befogadófelülete olyan mintha a talaj azonos felületû metszete lenne nem? Elnézést ha értetlennek tûnök. Vagy az esõ esési szöge és a vízszintes által bezárt szög miatt valamennyi csapadék "elveszik" ? Akkor meg miért nincs a vízszintes csapadékmérõ mellett függõleges csapadékmérõ (ami mondjuk el van látva szélkormánnyal ami a szélirány felé fordítja), azt úgy tudnám valahogy elképzelni, mint amilyenek anno voltak a közterületi kukák Pl: Link ezzel az beesési szög miatt elveszett? csapadék mérhetõ lenne, hisz annyi hullik bele mint amennyi a merõleges beesési szögtõl eltér. nevet
Bocs az agymenésért vidám
#16 676
Nanovich* írta #16 673

Plussz kell egy csapadékfelismerõ és szemcsenagyság-mérõ is (mondjuk valamiféle Doppler-radar), mert ugyanazon szélsebesség mellett nem ugyanaz a beesési szög az eltérõ csapadékformák esetén ill ugyanzon csapadékforma…

Szerintem egy kinect-tel lehetne érzékelni merrõl, és mekkora cseppek hullanak: Link nevet
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk. nyelvnyujtas
#16 673
kertész írta #16 671

A feladat adott: szélirány/sebesség mérõ + Hellmann-csapadékmérõ kombinációja oly módon, hogy mindig a megfelelõ irányban és szögben legyen automatikusan megdöntve a csapadékmérõ! 8)

Plussz kell egy csapadékfelismerõ és szemcsenagyság-mérõ is (mondjuk valamiféle Doppler-radar), mert ugyanazon szélsebesség mellett nem ugyanaz a beesési szög az eltérõ csapadékformák esetén ill ugyanzon csapadékforma esetén is eltér a szög a csapadékalkotók méretének különbsége miatt laza
#16 671
pitom írta #16 668

Ez a .... kérdésre csak ..... válasz esete;) Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények…

A feladat adott: szélirány/sebesség mérõ + Hellmann-csapadékmérõ kombinációja oly módon, hogy mindig a megfelelõ irányban és szögben legyen automatikusan megdöntve a csapadékmérõ! laza
Siófok
#16 670
pitom írta #16 668

Ez a .... kérdésre csak ..... válasz esete;) Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények…

A szél és hó kombinációja valóban sok hibát hordoz(hat), de igaz ez -ha csekélyebb mértékben is- az esõ és erõs szél párosításra is.
#16 668
Bambi írta #16 661

És ha reggel esik 300 mm, és napközben országos melegrekord van pl 45 fok,akkor 23 óra alatt mennyit párolog? :)

Ez a .... kérdésre csak ..... válasz esetekacsint

Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények között...
#16 666
Taki írta #16 665

Mivel a hulló csapadékot minden (!) reggel meg kell mérned,így a kérdésed sem aktuális. A Helmann-ból párolgás kevesebb, mint 0,2%. Sõt, ezt az én csapimérõm is teljesíti. Az hogy egyébként mennyire pontos,ismét nem…

Tehát 1000mm nél 2 mm ter. Köszi megnyugtatál nem agyalok tovább laza .
Veszprém
#16 665
Bambi írta #16 664

Éves szinten,havas csapival+párolgás szerintem eltünhet 20-30 mm. Vagy nem? :)

Mivel a hulló csapadékot minden (!) reggel meg kell mérned,így a kérdésed sem aktuális. A Helmann-ból párolgás kevesebb, mint 0,2%. Sõt, ezt az én csapimérõm is teljesíti.
Az hogy egyébként mennyire pontos,ismét nem mérvadó, hiszen a hivatalos mérések a Helmann-okkal készülnek.
Szóval kár ezen agyalni....