Földtan

Igen és továbbra is ellentmondásosak a hírek!
BBC
Egy régebbi reaktormérnök szerint elképzelhetõ egy a csernobilihez hasonló katasztrófa is. A következõ bejegyzésben az ENSZ tudományos munkatársa cáfolja ezt a lehetõséget, felhívja a figyelmet arra, hogy a csernobili erõmû teljes kapacitással üzemelt a katasztrófa bekövetkezésekor.

Az atom és fosszilis lobbi közötti véleményezésre.
Nem tartasz fel, nekem is kertben zajlott a mai program.

Közben tovább súlyosodik a helyzet Japánban...

Nem értem melyik részére gondolsz a hsz.-nek, de mindegyikre igaz a hatalmas beruházási költség. Legkevésbé beruházásköltséges az áramtermelés, és a megtérülési költségek viszonylatában az atom, és a fosszilis tüzelésû erõmû. A mátra 400 megawattos blokkbõvítését lerugdosták a térképrõl , pedig nem történt volna más, minthogy az elavult 400 - as blokkokat bezárták volna, és ehelyett egy modern, hatékonyabb, késõbb a tisztaszén technológiára csatlakoztatható blokkokat állítottak volna be. Lehet persze nem építeni alaperõmûvet az országnak, de akkor csontra leredukálódnának az elhíresült szavak: "...Ilyen böszmeséget még nem csinált egy ország sem...." A jelenlegi viszonylag alacsony elektromos áram ár délibáb, ezt mindenki tudja. Megjegyzem komoly összeget mernék rá tenni , hogy elõ fog kerülni, és meg fog valósulni ez, vagy egy hasonló project, a mostani atomkatasztrófa még csak nem is sokat lendít e kérdésen. A Mátra 300 milliárdos klt- vetésû beruházás lett volna, ez a kapacitásához mérten nem számít "drágának" a mai világban. No de irány a kert, bocs ha terheltelek a (látszólag!!) nem ide való témával.

Hú, ebbe nem megyek bele.
Nekem egyetlen érvem van, a bõdületes beruházási költségek, amiknek megtérülési viszonylatai ködösek, nem hiába, ezer milliárd forintokról (700millió Ft/MW) beszélünk...

Szerk.: István, ezt érzem én is.

Ha belegondolsz ott van pl. a lignit alapú energia termelés... Egy évtizedre taksálják a tisztaszén technológia megvalósításának a lehetõségét (co2, és egyéb üvegházhatást okozó gázok nem kerülnek a levegõbe), elméletben már most is megvan, de a gazdaságossági viszonyokon van mit csiszolni. Az ország egyetlen , korlátlanul(100 év~) rendelkezésre álló energiahordozója, ennek a kihasználása, vagy ki nem használása nemigen szorul magyarázatra a következõ évtizedek energiakrízisének a tükrében. Az atomhulladék kezelés egyre problémásbb, nem beszélve arról, hogy a fûtõanyag egyáltalán nem korlátlanul áll az emberiség rendelkezésére. A megújuló energia egyszerûen vicc. rengeteg összetevõje van ennek a dolognak, csak néhányra világítanák rá: A szélsõségesen karbonellenes EU (szemben Amerikával, Kínával stb) célkitûzése a 2030 körül 20 % megújuló energia felhasználás elérése! Ez így magában is humoros, és még a legradikálisabbak álláspontjáról beszélek. A civilizáció jelenlegi fejlettsége , a föld lélekszáma a töredéke nem lehetne a karbon alapú energia nélkül. Ha most beruháznánk , és átállnánk megújuló energiára, akkor kidobhatnánk az autót, és fizetnénk többszáz forintos KW-onkénti elektromos áram számlát. A napi gyakorlatban helytálló, stabil megújuló energia megvalósulása az optimisták szerint is minimum több évtized, ha meg tudjuk egyáltalán fizetni... A realisták szerint a jelenlegi energia felhasználás fenntarthatatlan, tehát itt igen komoly változások lesznek mindenképp, hiszen a sokat kárhoztatott karbon el fogy néhány évtizeden belül. A megújuló energiával nem lehet a jelenlegi életvitelünket fenntartani. Ha a Greenpeace féle szervezeteken múlna, már esténként a tábortûz körül guggolnánk, mert horror lenne bekapcsolni az energiafogyasztót.(A tábortûz nagyon hangulatos, a Greenpeace Számos törekvésével a legmesszebbmenõkig egyetértek egyébként). Noli által linkelt térképrõl kiderül, hogy Japán, az Usa , és Kína épített extra veszélyes helyekre atomerõmûvet. Nem igazán értem az utóbbi kettõt, hiszen kontinensnyi biztonságosabb terület állt volna rendelkezésre számukra biztonságosabb területre építeni! A technológiáról annyit: A legcsúcsabb technológia sem küszöbölheti ki az emberi, és természeti tényezõket, ezt én is a napi gyakorlatban tapasztalom!

Ez erõs volt (csak egy lobbi képviselõi a gondolkodók?), az általánosítást és a gõgösséget szerintem kerüljük el.
Ahogy zöldek általánosítása is gõgösséget takarhat, úgy ez is.

Valóban szép összefoglaló volt Nolitól, ám az elõzetes keserû kísérleti tapasztalatok (különösen a nátriummal) és eszméletlenül horribilis beruházási költségek (a kísérleti negyedik generációs példány legalább 8milliárd eurót kóstál, ehhez képest Paks bõvítése 5,5milliárd eurós, azaz 1500milliárd forintos projekt, megtérülés?!!) miatt nem ennyire rózsás a kép, hiába a jelenlegi technológiai szintünkön a nélkülözhetetlensége.
Ráadásul szigorúan elkerültem az egyébként gyakran elvakult atom-ellenes lobbi érvét, az óriási veszélyességrõl.

Tudod, ha egy gyökereken élõ és a fahasábnál bonyolultabb energiaforrást nem ismerõ pápua vagy amazóniai lakos tiltakozna... Nem, a brutális mennyiségû energiát felhasználó német, francia, amerikai, stb. emberek tiltakoznak... Nekem a gyerekem a csernobilból idejutott Cs miatt halt meg, mégse vagyok atomellenes.

Egy kis ismertetõ a jövõ atomerõmûveirõl. Jelenleg a III. generációs erõmûvek a legfejlettebb, legfiatalabb erõmûvek. A IV. generációsaknál a következõ elõrelépések várhatóak majd:
- sokkal nagyobb mértékû (hatékonyabb) üzemanyagfelhasználás
- az elõbbi okán sokkal kevesebb radioaktív hulladék
- a jelenlegi legmodernebb erõmûveknél is többszörösre épített biztonságtechnika
- alacsonyabb megépítési és üzemben tartási költsége
- még kisebb esély arra, hogy az erõmûvekben atomfegyverek készítésére alkalmas anyagot állítsanak elõ

A jelenleg is kutatási fázisban lévõ erõmûtípusok:
1, VHTR - Link nagyon magas hõmérsékletû reaktor, amiben grafitszabályzás és héliumos hûtés lenne. A nagyon magas hõmérséklet arra is lehetõséget adna, hogy a reaktorral hidrogént termeljenek, s ez utóbbit hibrid jármûvek hajtásánál lehet majd használni.

2, SCWR Link szuperkritikus vízhûtéses reaktor. Ezt a könnyûvizes reaktorok és a szuperkritikus vizes fosszilis tüzelõanyagot használó erõmûvel keresztezésével tervezték. Ez esetben a szuperkritikus állapotú (igen nagy nyomású 22MPa, illetve igen magas hõmérsékletû 374°C) a vízgõz, ennek az energiahatékonysága jóval nagyobb (45%) a klasszikusnál (33%). Elsõdlegesen áramtermelésre, másodlagosan hidrogéntermelésre használható.

3, GFR Link (Gázhûtéses Gyorsreaktor), héliummal hûtött, zárt fûtõanyagkörrel, gázturbinával bíró reaktor. Az elõnyei a nagy energiahatékonyság mellett, hogy a speciálisan elõkészített fûtõanyagot "többszörösen" ki tudja használni az aktinida bomlástermékkel és a normál reaktorban használhatatlan anyagokkal (pl. tórium) is elbánva, ezzel nagyon nagy mértékben csökkenti a keletkezõ hosszú felezési idejû radioaktív hulladék mennyiségét. Nem kell hozzá moderátor, mivel gyors neutronokkal mûködik. A gázturbina meghajtása után visszamaradó hõ még bõven elég hidrogén elõállításra is, így ez az erõmûtípus is sokkal hasznosabb a jelenlegieknél. Ez tenyésztõreaktorként is használható, így más erõmûben használatos fûtõanyagot is lehet vele elõállítani.

4, LFR Link Ólomhûtéses Gyorsreaktor Ez esetben folyékony ólom, vagy ólom-bizmut keverék a hûtõközeg, egyéb tekintetben hasonló az elõzõ reaktortípushoz (gyors neutronok, zárt fûtõanyagkör, nagyon magas hõmérséklet, transzuránok elõállítása s felhasználása, áram és H termelése), mivel forrás nem lép fel, így a reaktornyomás se nõhet meg, így a robbanás veszélye gyakorlatilag 0. További elõnye, hogy viszonylag kis méretû reaktorokat is lehet e módon üzemeltetni, ilyeneket már használnak atomtengeralattjárókban.

5, SFR Link Nátriumhûtéses Gyorsreaktor, az elõzõhöz hasonlóan olvadt fém a hûtõközege. Gyakorlatilag normál légköri nyomáson mûködik, így a robbanásveszély itt is gyakorlatilag 0. A fûtõanyag ez esetben a plutónium-oxidos keverék (MOX), illetve U-Pu-Zr keverék, ez esetben is nagy hatékonysággal hasznosítható, s képes az egyéb aktinidák kezelésre is. Szintén alkalmas kis méretû és nagyon nagy reaktorhoz is.

6, MSR Link Olvadt Sós Reaktor. Fluoridsókban keverik el a fûtõanyagul szolgáló szemcséket, elsõdlegesen alkalmas a radioaktív hulladékként keletkezett anyagok feldolgozására és belõlük gázturbinával elektromos áram elõállítására, hidrogén elõállítására, s normál atomerõmûbe való fûtõanyag elõállítására. Közel légköri nyomáson mûködne, zárt reaktorkörrel bír, a kavicságyas reaktorokkal megegyezõ módon mûködne.

A fenti reaktortípusok mindegyike többszörösen biztonságosabb és hatékonyabb a jelenlegieknél. Félõ, hogy az atomellenes lobbi hatására viszont nem lesz elegendõ fejlesztésre, építésre szánt tõke, pedig igen nagy szükség lenne rájuk. :-(