Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha…
Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha rendszerint japán nevükön (cúnami) emlegetjük õket" . Még taglalja kicsit, de vagy a "cúnami" (sic!), vagy a rengéshullám kifejezést használja. A szökõár kifejezésnek se híre-se hamva, azt a tengerjárást bemutató fejezetben mutatja be: (amikor a Nap-Hold közel egyirányban van) "ilyenkor különlegesen magas dagályok a jellemzõk (szökõár vagy szizigai dagály)."
Persze mondom, ez egy régi tankönyv, akkor még nem reaktorfizikusok írták az összes tankönyvet.
Hogy a köznyelvben mit mondanak, az mellékes, de azért lexikonszócikkeknek helyesen kéne használni.
2 évig jártam Borsyhoz elõadásra, ( Izé, diavetítéssel egybekötött mesedélelõttre..) de soha nem ejtett szót cunamiról. Mindig a nyírségi homokbuckákról mesélt + a paksi löszfalról. (Egyszer mutatott egy diát a paksi löszfal feltárásáról és a homlokára csapott: Ja most már tudom hol hagytam el a gumicsizmámat.)
Meg a különbözõ kiváló geomorfológusokról.( Ahány nevet mondott mindegyikhez hozzátette, hogy: Igen kiváló geomorfológus. Talán még Wegenerhez is, pedig az ha jól tudom inkább meteorológiával és geofizikával foglalkozott.
Talán ezért Õ a lemeztektonika atyja.... ;-)))))
Szerintem Pinczés prof. sokkal jobb fej volt. Bocs az off-ért.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
