Csernobilban az elsõ napi radioaktív kibocsátás kb. fél exaBq (!) volt, viszonyításként. Szerintem a becslésednél nagyobb tételek vannak egy pihmedben, egy paksi zóna 42 t üzemanyag. (Elõbányásztam, van nálam egy…
Csernobilban az elsõ napi radioaktív kibocsátás kb. fél exaBq (!) volt, viszonyításként.
Szerintem a becslésednél nagyobb tételek vannak egy pihmedben, egy paksi zóna 42 t üzemanyag. (Elõbányásztam, van nálam egy régebbi TEPCO-s anyag, ami szerint a fukushima daiichi-ben összesen 1760 tHM (nehézfém, gyakorlatilag az U+Pu) van a pihmedekben, azaz blokkonként mondjuk 300 t.
(De egyébként az urán-plutónium bár veszélyes anyagok, a környezeti kibocsátás kisebb részéért felelnek, elsõsorban a gáznemû hasadási termékek vannak nagy mennyiségben - Csernobil esetében is a jód és a cézium adta a lakossági sugárterhelés szinte egészét. Ezt nem neked írtam, csak úgy ismeretterjesztésként.)
Na igen, Csernobil még mindig másik ligában játszik

Nade. Az oké, hogy blokkonként kell besorolni. De - teljesen teoretikusan - mi van akkor, ha a blokkonkénti kibocsátás egyenként mondjuk 5-ös, de összességében pedig eléri a 6-os szintet? Igaz, ez egy teljesen új helyzetnek tûnik, amivel az INES-nél nem tudom, számoltak-e, azaz, hogy egy telephelyen
egyszerre több reaktor/pihentetõ medence/miegymás sérül?