Ez gyakorlatilag minden nagyobb rengéskor bekövetkezik. A változások azonban csupán milliomod másodpercekben mérhetõk, azaz közvetlen hatása nem lesz, sem az éjszaka hosszára, sem az idõjárásra. Azonban német…
Ez gyakorlatilag minden nagyobb rengéskor bekövetkezik. A változások azonban csupán milliomod másodpercekben mérhetõk, azaz közvetlen hatása nem lesz, sem az éjszaka hosszára, sem az idõjárásra. Azonban német szeizmológusok az elmúlt évszázad nagy rengéseinek (Kamcsatka 1952, Chile 1960, Alaszka 1964), valamint az Indonéziában 2004-ben bekövetkezett katasztrófa tanulmányozása során arra a megállapításra jutottak, hogy a lemeztektonikai deformációk okán a már régesrégóta kialudt(nak hitt) vulkánok újra müködésbe léphetnek a rengések környezetében, legalábbis jelentõsen nagyobb eséllyel és gyakorisággal, mint a rengés nélkül.
Nyuli, kialudt vulkán soha semmilyen körülmények közt nem lép újra mûködésbe, ami igen, az a szunnyadó vulkán. Ilyen volt a Pinatubo, mivel senki nem emlékezett kitörésére, s nem volt, aki leírja. Vagy ilyen a Yellowstone, ahol meg nagyon ritkás a kitörés.
Ráadásul ennek a német elméletnek nem nagyon van még bizonyítéka, bár van benne ráció, én azért szkeptikus vagyok egyelõre.
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
