Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
#1 573
petrol írta #1 570

Egy nagyon amatõr kérdésem lesz, de érdekel a válasz rá. Nézegettem a honi ilyen mutatókat, és a magyar mûszerek is igen komolyan jeleztek. Igazából ilyen esetben mit jelez a nagy amplitúdó akkor, amikor nálunk nem…

Huhh, ez komplikált egy kicsit. A nálunk jelzett mozgások a talaj mozgásai, de ez csupán a müszerek számára érzékelhetõ. A müszerek pedig a beérkezõ talajhullámok futási idejének eltérésébõl származtatják az adataikat, egy fix ponthoz viszonyítva. A fix pont általában egy inga, melyre egy bizonyos súly van függesztve. Ha a hullámok futásidõ-torzulása kisebb, mint az inga kilengési ideje, akkor nincs földrengés; ha az eltérések az inga saját rezonanciájával megegyeznek, akkor sincs rengés, ez csillapításra kerül. Viszont ha a fázison belüli eltérések nagyobbak, akkor rengés van, a futási idõ eltérésének mértékébõl kerül kiszámításra a rengés távolsága. A valóságban egy sokkal komplikáltabb, persze, ezek csak a pongyola alapelvek nevet