Csillagászat és űrkutatás

Meteorológia és társtudományai 11 240 hozzászólás
astral
Tárnok
#9 839
Nyuli írta #9 835

Nem bulvár, tény, hogy a NASA "Van Allen Probes" szondái találtak egy harmadik sugárzási övezetet, kb. 19100-22300 km magasan. Az övezet azonban nem áll fenn tartósan, pl. egy a napszél gerjesztette lökéshullám a nemrég…

Köszönöm! Elég lusta vagyok manapság, meg a net és a gép is "rosszalkodik" . laza
174ps
Sopron
#9 838
Azért az esetlegesen a Marsba csapódó üstökös 2014-ben sem elhanyagolható hír Föld szempontjából sem. Egy 50km-es üstökös becsapódás teljes káoszt okozna a Marson, több 100km-es kráter lehetne állítólag és globálisan átalakíthatja a Mars állapotát! Javítsatok ki ha hülyeséget mondok, de egy ilyen ütközés miatt a Föld nem kerülhet veszélybe?? Gondolok itt a becsapódás miatt esetlegesen kilökõdõ nagy darabra ami akár a Földet is célba vehetné? Vagy ennek reális esélye ilyenkor nincs?
Flurries
Gyõr
#9 837
Nyuli írta #9 835

Nem bulvár, tény, hogy a NASA "Van Allen Probes" szondái találtak egy harmadik sugárzási övezetet, kb. 19100-22300 km magasan. Az övezet azonban nem áll fenn tartósan, pl. egy a napszél gerjesztette lökéshullám a nemrég…

Értem...azt hittem, hogy lényegesen rövidebb ideig, de így legalább lesz rá esély, hogy látjuk is. hideg
Köszönöm!
Floo
Becsehely
#9 836
Flurries írta #9 834

Pontosan mikortól meddig lesz látható az üstökös itthon?! Csak mert nem néz ki túl sok derült éjszaka, sõt, igazából ahogy a dolgok állnak, lehet, hogy napokig zárva lesz az égbolt..

A reggeli ECM futás kedd estére felhõtlen eget vár, át fog vonulni egy derült szakasz kedd estétõl szerda hajnalig.
Persze messze még, kár hogy nem látható már most is.
Nyuli
Bécs, Ausztria
#9 835
astral írta #9 833

Az igaz, hogy kialakult egy harmadik Van Allen-öv? Avagy csak bulvár...

Nem bulvár, tény, hogy a NASA "Van Allen Probes" szondái találtak egy harmadik sugárzási övezetet, kb. 19100-22300 km magasan. Az övezet azonban nem áll fenn tartósan, pl. egy a napszél gerjesztette lökéshullám a nemrég felfedezett övezetet "elfújta". Az övezet létezését eddig nem sikerült bizonyítani, most igen.

Flurries: kb. március 8-tól kb. április közepéig.
Flurries
Gyõr
#9 834
Pontosan mikortól meddig lesz látható az üstökös itthon?!
Csak mert nem néz ki túl sok derült éjszaka, sõt, igazából ahogy a dolgok állnak, lehet, hogy napokig zárva lesz az égbolt..
brenya
Székesfehérvár
#9 832
Astroman írta #9 831

Ha elárulom, akkor nagy bajba kerülsz. :):) Lényeg, a lényeg, hogy én nem látok akkora eltérést. Ha már kiragadtad a Szaturnuszt, akkor az MCSE-n 0,5m átlagos fényesség látható, a CalSky is ennyit ad, úgymint a…

Igazad van. Ez nem lényeges különbség. Az MCSE-n csak a "Bolygók láthatóságát " néztem a Jelenségnaptárban. A 0.11.1 - es Stellariumot meg frissítem. Köszönöm.
Astroman
Székesfehérvár
#9 831
brenya írta #9 830

Elárulnád nekünk is a forrásodat? Kicsit zavaró, hogy 4 helyen különbözõ Szaturnusz fényességet látok. Bár a MCSE adata gyakorlatilag megegyezik a Calsky-éval. (0.5 illetve 0.4 mag) A Heavens-above 0.9, a Stellarium…

Ha elárulom, akkor nagy bajba kerülsz. nevetnevet

Lényeg, a lényeg, hogy én nem látok akkora eltérést. Ha már kiragadtad a Szaturnuszt, akkor az MCSE-n 0,5m átlagos fényesség látható, a CalSky is ennyit ad, úgymint a Stellarium a mai napra 0,62m-t ad, ami közel van az elõbb jelzett értékhez. A Heavens above szerintem téves adatot ad.
Az MCSE-n is máj. 11. van.
brenya
Székesfehérvár
#9 830
Astroman írta #9 827

A Stellarium nem hazudik. :) A Merkúr május 11-én lesz felsõ együttállásban a Nappal...

Elárulnád nekünk is a forrásodat? Kicsit zavaró, hogy 4 helyen különbözõ Szaturnusz fényességet látok. Bár a MCSE adata gyakorlatilag megegyezik a Calsky-éval. (0.5 illetve 0.4 mag) A Heavens-above 0.9, a Stellarium 1.16 mag-t mutat. Ez azért elég nagy szórás. (Elõbbi szerint is máj 11-én lesz felsõ együttállás, az MCSE szerint 12 én.)
Astroman
Székesfehérvár
#9 827
akidobos írta #9 826

Calsky szerint május 9-én átvonul a Merkúr a Nap elõtt. Stellárium szerint május 11-én, de a Nap mögött. Mind két helyen helyesek a dátum és megfigyelési helyszín beállítások. Melyik az igaz..?

A Stellarium nem hazudik. nevet
A Merkúr május 11-én lesz felsõ együttállásban a Nappal...
akidobos
Bátonyterenye
#9 826
Calsky szerint május 9-én átvonul a Merkúr a Nap elõtt. Stellárium szerint május 11-én, de a Nap mögött. Mind két helyen helyesek a dátum és megfigyelési helyszín beállítások. Melyik az igaz..?
afterlife
Debrecen
#9 820
Még annyi segítséget szeretnék kérni, hogy a stellariumban ,ha ki pipálom a fénysebesség szimulálást ,akkor az hogy lehet tesztelni? Mert ha bepipálom ,semmi különbséget ,semmi plusz funkciót nem tapasztaltam.
afterlife
Debrecen
#9 817
Sziasztok! Tudnátok ajánlani holdfázist mutató progit asztalra? Nem találok sehol neten ilyesmit. Stellariumot rendszeresen használom, de olyan kéne, ami az asztalra kitehetõ ,mini alkalmazás. Elõre is köszönöm!
Salo
Tolmács
#9 816
Astroman írta #9 814

Igen, de az a belépési sebesség. Mire földet ért/érhetett, az egyre sûrûbb légkörben jelentõsen lelassult. És mint tudjuk, minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a légellenállása. Mivel ez a meteor, a számítások…

"minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a légellenállása."
Egy test esési határsebessége (amikor a gravitáció és a közegellenállás egyensúlyt tart) négyzetes közegellenállással számolva gyök(r)-rel arányos, mivel ekkor ro_t*V*g=k*A*ro_l*v^2 , és V/A arányos az r testmérettel (mindegy, miféle méretet veszünk, csak hosszúságmérték legyen), az m tömeg pedig ro_t*r^3 -bel. Tehát az esési sebesség a test ro_t sûrûségével is és a méretével is emelkedik. A V/A=C*r-ben a C függ a test alakjától (gömb esetén 1/3, kockánál 1/6, stb. Asszem csepp alaknál a legnagyobb.)
Rudolfking
Budapest IX.
#9 815
Igen szép példány volt, nem semmi!
Az én kérdésem az lenne, hogy nem lehet, hogy ilyen "egész gyakran" elõfordul, csak néhány dokumentálatlan marad? Sok a lakatlan terület, sarkvidékek, óceánok stb.

A másik pedig egy reagálás lenne: kizárt, hogy olyan nagy veszélynek lennénk kitéve egy nagyobb becsapódó meteor miatt. Az elmúlt néhány millió évben nem volt túl sok nagyon súlyos becsapódás, ami pl. az élõvilágot veszélyeztette volna, persze egyre érzékenyebbek vagyunk mindenféle hatásra... Régebben pár hûvösebb tél csak több küzdelemmel járt, ma országok gazdasága dõlhetne válságba, emberek szegényedhetnének el, éhhalálok, stb. Ezt az érzékenységet azonban "magunknak teremtjük" azzal, hogy sok helyet belakunk, és csak az elmúlt 50-100 évet nézzük "lakhatóság" és "eltarthatóság" szempontjából. Így a 200 év feletti gyakoriságú események meglephetnek (cunami, földrengés, napfolttevékenység, globális klímaingadozás stb.). A meteor is ilyen lehet.
Astroman
Székesfehérvár
#9 814
Nyuli írta #9 813

Hát nem tudom, 64800 km/óránál szerintem egy szabályos lyuk is keletkezhet. A lökéshullám viszont akkora (mégha csak egy kis darabról van is szó), hogy a víz másutt szétrombolja a jeget, alulról.

Igen, de az a belépési sebesség. Mire földet ért/érhetett, az egyre sûrûbb légkörben jelentõsen lelassult. És mint tudjuk, minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a légellenállása.
Mivel ez a meteor, a számítások szerint viszonylag elég mélyen bejutott a légkörbe egy darabban, így sebessége a robbanás pillanatában már jelentõsen csökkenhetett.
Nyuli
Bécs, Ausztria
#9 813
Astroman írta #9 810

Ezzel egyetértek. Kicsit gyanús a lék széleinek épsége. Max. akkor nézhetne így ki a lék, ha nagy sebességgel csapódik a jégbe, de a NASA által megállapított 18 km/s szerintem kevés volt ehhez.

Hát nem tudom, 64800 km/óránál szerintem egy szabályos lyuk is keletkezhet. A lökéshullám viszont akkora (mégha csak egy kis darabról van is szó), hogy a víz másutt szétrombolja a jeget, alulról.
Astroman
Székesfehérvár
#9 810
Usrin írta #9 808

Felrobbant, de a darabjai szétszóródtak, a környéken számtalan kisebb "kavicsot" szedtek össze belõle. Nem kizárt, hogy egy nagyobbacska törmeléknek volt annyi ereje, hogy pár méteres krátert vágjon, vagy pláne a jégen…

Ezzel egyetértek.
Kicsit gyanús a lék széleinek épsége. Max. akkor nézhetne így ki a lék, ha nagy sebességgel csapódik a jégbe, de a NASA által megállapított 18 km/s szerintem kevés volt ehhez.
djrafy
Kaposfõ
#9 809
A NASA szerint durván családiház méretû vas-nikkel meteor lehetett kb 7000 tonnával és 18km/s-al lépett be a föld légkörébe. A magasban 25km-en robbant darabokra.

Azért eléggé beteg, hogy olyan fényes volt mint a nap. Tehát ha 50-100m-es darab érkezett volna... a vakító fény miatt nemsokat láttak volna az emberek... csak a nagy gombafelhõt meg az abból az irányból érkezõ robbanásfrontot.

Érdekes, hogy mennyire más a hang-fényeffekt. Tehát a filmekben azonnal robban, stb. A valóságban meg csak elhúz ez a hatalmas darab és utána percekig némaság, majd megjön a hangrobbanás. Látszik a felvételen ahol vaskosabb a füst, ott lehetett az elsõ nagy csattanás.

Nekem a legjobban ez a hihetetlen fényjelenség tetszik benne. Egy nyamvadt vasgolyó ilyet képes produkálni. Kõzetmeteror elõbb széthullott volna.

Az is érdekes, hogy nem jelezték elõre a becsapódását, tehát feltûnt aztán csatt. Tehát bármikor megjelenhet bárhol egy másik darab.

Sõt, ha a nap felõl érkezne egy nagyobb 50m-es meteor azt akkor vennénk észre mikor belép a Föld légkörébe. Túl kicsi, hogy detektálni lehessen mert elnyomja a nap fénye, de túl sok már, túl nagy kárt csinálna. Sunyi égitestek ezek.

Abba bele se merek gondolni, hogy mi van, ha ez az orosz meteor egy nagyobb város (ahol sok üveg van) fölött robban szét és hullik tovább.
Usrin
Stavanger (Norvégia)
#9 808
Floo írta #9 799

Ez kamu! Több kilométer magasan robbant, azt a lyukat horgászok vágták, nem hinném hogy földet érhetett belõle egy darab is!

Felrobbant, de a darabjai szétszóródtak, a környéken számtalan kisebb "kavicsot" szedtek össze belõle. Nem kizárt, hogy egy nagyobbacska törmeléknek volt annyi ereje, hogy pár méteres krátert vágjon, vagy pláne a jégen lyukat üssön.

Mondjuk az a lék nekem is furcsa... ha lehulló tárgy üti, akkor szerintem nem szép, szabályos kör lesz belõle, körülötte érintetlen jéggel, hanem a jégmezõ össze-vissza repedezik (mint egy kõvel bedobott ablaküveg).
174ps
Sopron
#9 805
Astroman írta #9 804

Több mindentõl függ. Függ az összetételétõl, a sebességétõl, illetve a becsapódás szögétõl, de utóbbi szerepe elhanyagolható. Tekintve, hogy a Tunguz-meteor átmérõje becslések szerint 50-100 m között lehetett, így…

Mennyi ilyen futkozhat a kozelunkben realisan nezve? Ja es mennyit ismerhetunk?
Astroman
Székesfehérvár
#9 804
174ps írta #9 803

Egyebkent mi az a kritikus hatar egy ilyen meteornal meretben ami mar globalis katasztrofat okozna?

Több mindentõl függ. Függ az összetételétõl, a sebességétõl, illetve a becsapódás szögétõl, de utóbbi szerepe elhanyagolható.
Tekintve, hogy a Tunguz-meteor átmérõje becslések szerint 50-100 m között lehetett, így véleményem szerint egy 3-400m átmérõjû meteor már komoly gondot okozna világszerte.
174ps
Sopron
#9 803
Astroman írta #9 802

Persze, bármikor becsapódhat, hiszen ekkora méretû test nem elõrejelezhetõ, de én azt sokkal szomorúbbnak látom, hogy amit az ember elkerülhetne/megelõzhetne, az ellen sem tesz semmit. Nem az a szomorú, hogy bármikor…

Egyebkent mi az a kritikus hatar egy ilyen meteornal meretben ami mar globalis katasztrofat okozna?
Astroman
Székesfehérvár
#9 802
174ps írta #9 801

Bármikor becsapódhat egy ilyen vagy még nagyobb ez a szomorú igazság.

Persze, bármikor becsapódhat, hiszen ekkora méretû test nem elõrejelezhetõ, de én azt sokkal szomorúbbnak látom, hogy amit az ember elkerülhetne/megelõzhetne, az ellen sem tesz semmit.
Nem az a szomorú, hogy bármikor belehalhatunk egy megjósolhatatlan eseménybe, hanem az, hogy tudjuk, hogy miben fogunk meghalni és mikor.
Floo
Becsehely
#9 799
Göd.boy írta #9 793

Elméletileg egy 6 méteres krátert talált az Orosz katonaság.

Ez kamu!
Több kilométer magasan robbant, azt a lyukat horgászok vágták, nem hinném hogy földet érhetett belõle egy darab is!
174ps
Sopron
#9 796
Göd.boy írta #9 795

http://rt.com/news/russia-meteor-meteorite-asteroid-chelyabinsk-291/

Köszi!
Mennyire sérülékeny a Föld az valami hihetetlen. Mennyi ilyen és ennél nagyobb járkálhat a közelünkben amirõl gõzünk nincs. Egyszer úgyis ez lesz az emberiség veszte szerintem.