Csillagászat és űrkutatás

Meteorológia és társtudományai 11 240 hozzászólás
#9 889
Na végre lehetett látni az ISS-t, amikor elõrejelezték. Szépen vonult 20,17-tõl a nyugati belépéstõl kb. 40 fokon N-E-N irányba, 4 percig. nevet
Remélem vasárnap is ez idõ tájban lesz látható. Ha megjön az üzenet, leközlöm.
Kaposfõ
#9 888
akidobos írta #9 886

A két kép ügyében kicsit vitatkoznék, halszemnél alapvetõen középre komponálás van. A második téli képen engem speciel zavar, hogy a 22-es felsõ része le van csonkolva. Ok, hogy az oldalív alja szépen ott van, na de na.…

Itt most nem a technikáról van szó, hanem ha valaki már fényképez egy halót, akkor húzzon kifele, még ha egymagában van a halo akkor legyen már normálisan lefotózva. Telis tele vezettékkel. A téli tájképnél függetlenül a komponálásból, a készítõje volt szíves kifáradni, megállni oda stb. Ilyet öreganyám is megcsinál, hogy kihajol az ablakból és halót fotóz. Tessék kimenni és fotózni. Friss levegõ sosem árt nemigaz?
nevet nevet
#9 887
Hûha, ez már igen szakmai dolog. Én nem értek hozzá. De régebben, ha valakinek a képe felkerült a "vödörre", özönlettek a gratulációk, most meg...SZERK: Mióta nincs itt Noli, ez a fórum nem fórum!
#9 886
djrafy írta #9 884

Dehogy vagyok én profi. :) Nem ebbõl szerzem a mindennapi betevõt. :) Ez a link ez egy amolyan beküldõ formátum. Bárki küldhet be képet, akármilyet. Az igazi kihívás / szerencse a Spaceweather fõoldalon történõ…

A két kép ügyében kicsit vitatkoznék, halszemnél alapvetõen középre komponálás van. A második téli képen engem speciel zavar, hogy a 22-es felsõ része le van csonkolva. Ok, hogy az oldalív alja szépen ott van, na de na. nevet Én inkább állóban lõttem volna ezt.
#9 885
djrafy írta #9 884

Dehogy vagyok én profi. :) Nem ebbõl szerzem a mindennapi betevõt. :) Ez a link ez egy amolyan beküldõ formátum. Bárki küldhet be képet, akármilyet. Az igazi kihívás / szerencse a Spaceweather fõoldalon történõ…

A "profi" nem azt jelenti mint a boxban, hogy pénzt kapsz érte, hanem, hogy MINÕSÉGET csinálsz. Idõt, fáradságot, hideg-meleg tûrõséget, álmatlanságot áldozol érte. Én ezt nagyra becsülöm. Hála a netnek, hogy mi is osztozhatunk az élményekben.
Kaposfõ
#9 884
brenya írta #9 881

Hoppá! Gratula. Te profi vagy. Fehérváron nem is keresném ebben a légszennyben, esetleg holnap. Egyébként napnyugtakor itt NY-ton felhõs vot az ég, de utána kitisztult. Az, hogy nemzetközi sajtóban jelennek meg képeid…

Dehogy vagyok én profi. nevet Nem ebbõl szerzem a mindennapi betevõt. nevet

Ez a link ez egy amolyan beküldõ formátum. Bárki küldhet be képet, akármilyet. Az igazi kihívás / szerencse a Spaceweather fõoldalon történõ szereplés. Az oldal tulajdonosa választja ki a "legjobb" képet. Néha elég furán választ, mert sokszor van ízléstelen kép is fent. Sõt nemcsak itt vannak bakik, hanem a NASA APOD oldalán is.

APODra nagyon nívós képek kerülnek fel, de néha becsúszik egykét gáz dolog is mint pld ez: Link - a kép annyira nem gáz, de kompozíciós szabályokkal hiba van, ráadásul egy ablakból, kertbõl lõtt képrõl van szó. Ellenpélda rá: Link - nem feltétlen a technika függvénye.

Egy lefotózott hold, csak lefotózott hold marad. De ahogy te isírtad. A felhõk, tájelemek sokkal hangulatosabbá teszik a képet. Érdemes kombinálni velük (mármint a tájelemekkel), felhõk csak szerencse kérdése. Mert így sokkal látványosabb, mint egy sima Hold lenne a képen.
nevet

Örülök, hogy tetszik a kép. nevet

Nagyon jó idõnk volt akkor. 15°C... nem is akartam bemenni a lakásba. Megvolt az elsõ igazi tavaszi fotózás.
nevet
#9 883
Laca írta #9 879

Én látni vélem. A Cassiopeia ott van a bal szélén. (Középen a Nagy Nyári Háromszög, az Atair a fa mögött.) Tényleg szép.

A Vega segített. Errõl a nyári 3 szögrõl nem hallottam, de valóban nyáron a leglátványosabb este. Igazából egész évben látszanak. Nekem az az érdekesség, hogy az Arcturus október végétõl november közepéig nyugszik - kel, Vega: november végétõl február elejéig nyugszik - kel, Deneb december elejétõl március elejéig nyugszik - kel, Altair január közepétõl nyugszik - kel - vagyis hogy este is látjuk, és hajnalban is. Ilyen volt most az Andromeda az üstivel, amit nem láttam csak a neten. (Remélem érthetõ, hogy nem írtam a "tól, ig"-ot.)
#9 882
Na, még annyit, hogy sok olyan képet láttam, hogy csak a Hold látszik. Nyílván nagy felbontásban ez másképp nem is lehet. De nekem tetszenek a felhõk, és a fa is, - szóval ez egy jól megkomponált kép. Vagyis nem mindegy, hogy hova állsz.
#9 881
djrafy írta #9 880

Üstökös helyett most a 3%-os holdsarló volt igazán szép. http://spaceweather.com/submissions/large_image_popup.php?image_name=Rafael-Schmall-2013_04_11_008706_1365708534.jpg Látta valaki? :) Én kimentem érte a 15°C-os…

Hoppá! Gratula. Te profi vagy. Fehérváron nem is keresném ebben a légszennyben, esetleg holnap. Egyébként napnyugtakor itt NY-ton felhõs vot az ég, de utána kitisztult. Az, hogy nemzetközi sajtóban jelennek meg képeid (nem elõször) az nagy öröm. szerk: Ja, még annyit, hogy a 15 °C még nappal is jó, nem hogy napnyugta után...április derekán...(Az elmúlt idöszakhoz képest.)
#9 879
brenya írta #9 878

Nolinak van egy szép Tejutas videója, tobbször meg kellett néznem, hogy a csillagokat beazonosítsam, http://www.youtube.com/watch?v=cnSBlNSz-Uw de a tököst nem látom, illetve feltételezem, mert itt van:…

Én látni vélem. A Cassiopeia ott van a bal szélén. (Középen a Nagy Nyári Háromszög, az Atair a fa mögött.)
Tényleg szép.
#9 878
djrafy írta #9 877

Szabad szemmel alig látszott néha, utána meg elnyomta a hold fénye az üsti fényét. Teleszkópon keresztül sem volt olyan nagy szám. Sokkal jobban kihozta egy pármásodperces rövidexpó nagy érzékenységgel. Nálunk kevésszer…

Nolinak van egy szép Tejutas videója, tobbször meg kellett néznem, hogy a csillagokat beazonosítsam, Link de a tököst nem látom, illetve feltételezem, mert itt van: Link
Kaposfõ
#9 877
Flurries írta #9 876

Nekem valahogy sikerült lemaradnom a márciusiról, volt több derült este is, és napnyugtától volt, hogy 10ig a szabad ég alatt voltam de az ég világon semmi nem látszott.

Szabad szemmel alig látszott néha, utána meg elnyomta a hold fénye az üsti fényét. Teleszkópon keresztül sem volt olyan nagy szám. Sokkal jobban kihozta egy pármásodperces rövidexpó nagy érzékenységgel.

Nálunk kevésszer volt jó ég hozzá. Most meg már elég trén, halványan látszik, de még mindig lehet fotókat készíteni róla, ha az ember nagyjából tudja, hogy hol keresse.

Nekem negyed-fél óráig telt a múltkori alkalomkor, hogy megtaláljam.
nevet
Gyõr
#9 876
Nekem valahogy sikerült lemaradnom a márciusiról, volt több derült este is, és napnyugtától volt, hogy 10ig a szabad ég alatt voltam de az ég világon semmi nem látszott.
#9 875
Salo írta #9 874

Pont tegnap este olvastam, hogy egyelõre nem biztosak benne a csillagászok, hogy túléli a napközelséget, egyelõre a fényesedése kissé elmarad a várttól.

Szép estét kivánok! nevet A Jelenyin-üstökös a vártnál korábban valóban szétfoszlott a Nap sugárözönében. A McNaught-, majd a Lovejoy-östökös kellemes meglepetést okoztak.
Ekkora naptávolság mellett elvileg bármi elképzelhetõ. Ringassunk csak reményt (hiszen az mindig van): az ISON történelmi kométa lesz!
Tolmács
#9 874
micibot írta #9 873

2013 Novemberében érkezik az ISON üstökös: http://www.youtube.com/watch?v=5_1HdOCOJ_Q Elvileg jó fényes lesz.

Pont tegnap este olvastam, hogy egyelõre nem biztosak benne a csillagászok, hogy túléli a napközelséget, egyelõre a fényesedése kissé elmarad a várttól.
#9 872
djrafy írta #9 867

Úúú ez nagyon faja!!! Alig várom, hogy legyen ekvatorális motor, talán tudok kicsit szerényebb képeket csinálni. :) Viszont sokat kell várni rá, mert elõtérbe lett helyezve egy 11-16mm-es objektív a nagy tejútfotókhoz.…

Fantasztikusan szép! nevet Nagyon örülök, hogy sikerült ilyen mesés képet készitened! Nagyszalonta nyugati határából egy alkalommal, még március 17-én mi is láttuk néhányan a messzirõl jött égi vándort. A Hold is pompás!
#9 871
djrafy írta #9 870

Köszönöm! :) Talán ez a finálé kép, mert mostanában nem fogjuk látni az üstit. :) Ittvan mégegy kép aznapról. 750mm + 2x barlow. Dagadó hold:…

Én is gratulálok. Hajnalban nem látszana, ha az idõ engedné? A CalSky áprilistól nem jelzi este, de pl. 2-án 5 óra után 15° magasan lesz.
Kaposfõ
#9 867
Lord Akela írta #9 866

Egy "utsó" M17 képjavítás ha megbocsátjátok az oldaltagolást :) Rájöttem hogy nagy mafla vagyok mert nem fedeztem még fel hogy a robottávcsõ megújított honlapján képfeldolgozó (FITS formátumot is) szoftvert is…

Úúú ez nagyon faja!!! Alig várom, hogy legyen ekvatorális motor, talán tudok kicsit szerényebb képeket csinálni. nevet
Viszont sokat kell várni rá, mert elõtérbe lett helyezve egy 11-16mm-es objektív a nagy tejútfotókhoz.
nevet
Azért hoztam képet nektek a Panstarrs üstökösrõl. A kép különlegessége az, hogy dübörgõ északi szélben készült, viszont a Tajga gyöngyével jól kitakartam a távcsövet és emiatt szélárnyékban békésen tudtam fotózni. Ez egy 10 másodperces kép 750mm-en (!!!)

beillesztett kép



Tomi!

Kúúúl üstököskép! nevet
#9 866
Lord Akela írta #9 863

Reggel óta elérhetetlen a BRT sajnos, ezért próbálkoztam a lenti kép szoftveres feljavításával Úgy tûnik valamivel több részlet jött elõ az utómunkával. Igyekeztem elkerülni a túlzásokat de a színekért nem feltétlen…

Egy "utsó" M17 képjavítás ha megbocsátjátok az oldaltagolást nevet Rájöttem hogy nagy mafla vagyok mert nem fedeztem még fel hogy a robottávcsõ megújított honlapján képfeldolgozó (FITS formátumot is) szoftvert is felkínálnak amivel pár perc alatt ezt a képjavítást sikerült összehozni mely szerintem kezd hasonlítani a komoly M17 felvételek képeire és színeire laza

beillesztett kép

#9 865
Astroman írta #9 864

Múlthét szombaton sikerült elkapnom a Panstarrs-t. Sajnos egyelõre csak 200mm-es telével. Azóta sem volt olyan jó ég. http://www.optech.comlu.com/Egyebkepek/2013.03.23_Pantarrs_1.jpg…

Astroman (és persze a kollegáknak is) GRAT nevet
#9 863
Lord Akela írta #9 862

A bradfordi egyetem szabad hozzáférésû 35 cm-es amatõrteleszkópján (Teide Observatory Tenerife, Canarias) elvégezték a karbantartási-felújító munkákat. Fél év kihagyás után most próbálkoztam vele a Messier 17 objektumon…

Reggel óta elérhetetlen a BRT sajnos, ezért próbálkoztam a lenti kép szoftveres feljavításával

beillesztett kép


Úgy tûnik valamivel több részlet jött elõ az utómunkával. Igyekeztem elkerülni a túlzásokat de a színekért nem feltétlen kezeskedem amíg újabb képet nem készíthetek ha megint elérhetõ lesz a robottávcsõ.
#9 862
A bradfordi egyetem szabad hozzáférésû 35 cm-es amatõrteleszkópján (Teide Observatory Tenerife, Canarias) elvégezték a karbantartási-felújító munkákat. Fél év kihagyás után most próbálkoztam vele a Messier 17 objektumon mielõtt az üstökösfotózás próbálkozásaira kérek gépidõt nevet

beillesztett kép

Úgy tûnik kevés volt a 180000 ms expo zavarban
Az M17 ködnek több neve is van (Omega, Swan, Horseshoe) engem leginkább úszó hattyúra emlékeztet ezért választottam közülük ezt a nevet kacsint
#9 860
hafna204060 írta #9 857

Sziasztok felém elég kevés most a felhõ Érdemes kimennem hegyre most???láthatok üstököst?

A Nap után kb. egy órával az is lenyugodott. Legközelebb talán szombat este lesz ég hozzá, de hozzáteszem, ma nagyon nem volt szabad szemmel látható. Még.
Becsehely
#9 859
hafna204060 írta #9 857

Sziasztok felém elég kevés most a felhõ Érdemes kimennem hegyre most???láthatok üstököst?

Ha keresztül tudsz nézni a Földön, akkor igen!

Rafy, Áki!
Nagyon jók, sajnos nekünk nem sikerült, pedig kimentünk mi is, de az Adrián keletkezett záporok cirrusa eltakarta a nyugati horizontot.
Rafy!
Tedd be légyszíves nagyban is!
Köszönöm!
Budaörs
#9 854
Usrin írta #9 853

A Leonidák csillagászati levelezõlistán tette közzé a készítõje, de az idõpont alapján biztossá vált, hogy egy cirruszsávot vagy kondenzcsíkot vélt üstököscsóvának. Ezért inkább ezt mutatom, ami még a déli féltekérõl…

Értem, köszi. Ez valami fantasztikus kép, csak ámulok! nevet Tiszta égbolt esetén a következõ idõszakban tényleg nagyon érdemes jó észlelõhelyet keresni, ahol van kilátás Ny-ÉNy felé és nincs fényszennyezés sem.
#9 853
kutato írta #9 852

Hol látható a szóban forgó kép? Köszi elõre is! :)

A Leonidák csillagászati levelezõlistán tette közzé a készítõje, de az idõpont alapján biztossá vált, hogy egy cirruszsávot vagy kondenzcsíkot vélt üstököscsóvának. Ezért inkább ezt mutatom, ami még a déli féltekérõl készült, de valóban az üstököst látni rajta: Link
#9 851
Astroman írta #9 846

Most érkezett a hír az egyik levelezõlistán, hogy ma látták szabad szemmel és 10x50-es binokulárral a Panstarrs üstököst a Kab-hegyrõl!!!

Várjuk ki a végét, a szóban forgó kép nekem nem túl meggyõzõ, és ahogy látom, ezzel nem is vagyok egyedül.
#9 850
Tomcsy írta #9 847

Nekem is lenne egy kérdésem. Tegyük fel, hogy mégis becsapódik az üstökös a Marsba... Elméletileg ott hatalmas hõ is felszabadulhat nem? Kérdésem az lenne, hogy arra van esély, hogy esetleg megolvasztja a sarki…

Ha a jégtakaróba csapódik, akkor az adott helyen átmenetileg megolvasztja. Ha máshová, akkor az a kérdés, hogy a felszín alatti rétegekben mennyi jég van... valószínûleg ott is van mit olvasztani, és onnan is megindulhatna a folyékony víz. Persze mindez átmeneti lenne, mert hosszabb (pár hetes vagy hónapos) távon már a légkörbe kerülõ por árnyékoló, hûtõ hatása érvényesülne.
#9 849
174ps írta #9 844

Köszi a részletes választ, de mindenesetre ha megtörténik akkor az valószínûleg a mi életünkben az uccsó ilyen esemény lesz amit meg tudunk figyelni. Egyébként a Mars Földhöz viszonyított kisebb mérete miatt nem…

Igen, hihetetlen mázli volna, ha pont a mi életünkben történne akkora becsapódás a Marson, amibõl több millió évente van egy... Dõlésszög: a Mars tengelyferdesége nem rendkívüli, majdnem pontosan megegyezik a Földével (arra jó, hogy ott is legyenek évszakok). Ami különlegesebb, az az ellipszispálya elnyúltsága: a Mars pályája sokkal távolabb áll a körtõl, mint mondjuk a Földé. De ez az elnyúltság is több ezer éves idõtávon ingadozik (mindegyik bolygónál), a Mars esetében pedig épp most jár a szélsõérték táján. Tehát nem igényel extra magyarázatot.

A becsapódás hatása olyan értelemben "szorzódik", hogy egy kisebb tömegû célpont mozgását jobban megváltoztatja az ütközés. Azért még a Mars sincs az üstökössel egy súlycsoportban, tehát a forgástengely- vagy pályaváltozás ezzel együtt is jelentéktelen lenne.
#9 848
Tomcsy írta #9 847

Nekem is lenne egy kérdésem. Tegyük fel, hogy mégis becsapódik az üstökös a Marsba... Elméletileg ott hatalmas hõ is felszabadulhat nem? Kérdésem az lenne, hogy arra van esély, hogy esetleg megolvasztja a sarki…

Nem vagyok szakértõ, így csak közbeköhögni merek: nem lehet, hogy a hatalmas füst- és portakaró miatt, ami a légkörben szétszóródna, a besugárzás csökkenne és még hidegebb lenne? Mint a Földön egy vulkánkitörés - hiába a sok hõ, lehûlést hoz. Még jó, hogy a Curiosity nem napelemmel megy, hanem atomenergiával nevet
Szolnok
#9 847
Usrin írta #9 843

Az üstökös szilárd magja jóval kisebb, mint 50 km. Az üstökösben megfigyelhetõ, fotózható központi sûrûsödés látszó mérete adta az 50 km-es átmérõt - de az üstökösmagot sohasem látjuk közvetlenül, ennek a méretnek a…

Nekem is lenne egy kérdésem.
Tegyük fel, hogy mégis becsapódik az üstökös a Marsba... Elméletileg ott hatalmas hõ is felszabadulhat nem? Kérdésem az lenne, hogy arra van esély, hogy esetleg megolvasztja a sarki jégtakarókat? Mert ha igen akkor sok minden történhet, sok minden megváltozhat.. esetleg még rövid idõre folyékony víz is lehetne a Marson ha kellõ hõmennyiség szabadul fel.. errõl mi a véleményed?
#9 845
Flurries írta #9 837

Értem...azt hittem, hogy lényegesen rövidebb ideig, de így legalább lesz rá esély, hogy látjuk is. Köszönöm!

Sép estét kivánok! nevet A Pan-STARRS-üstökös napnyugta után elvileg, de csak elvileg látható lenne a NYDNY-i látóhatár közelében, természetesen a horizonthoz ennyire közel a nap szórt fénye elnyomja az égi vándor fényét. Nagyobb esélyünk 10-e után adódik. Megpillantásához a szinte csillagszerû feje nagy segitséget jelenthet. Kereséséhez - akár kisebb nagyitású - binokuláris látcsõre szükségünk lesz. Én a város határából fogom figyelni, ahol nincsenek zavaró/takaró földi tereptárgyak. Csak legyen derült egünk! Valamennyiünknek. nevet
Ajánlom a www.mcse.hu nyitólapjának bal alsó részében fellelhetõ érdekes cikket az üstökössel kapcsolatban.
Sopron
#9 844
Usrin írta #9 843

Az üstökös szilárd magja jóval kisebb, mint 50 km. Az üstökösben megfigyelhetõ, fotózható központi sûrûsödés látszó mérete adta az 50 km-es átmérõt - de az üstökösmagot sohasem látjuk közvetlenül, ennek a méretnek a…

Köszi a részletes választ, de mindenesetre ha megtörténik akkor az valószínûleg a mi életünkben az uccsó ilyen esemény lesz amit meg tudunk figyelni. Egyébként a Mars Földhöz viszonyított kisebb mérete miatt nem szorzódik a 4km?? Valahol mintha azt olvastam volna, hogy a Mars dõlésszöge régen más lehetett de valami kimozdította. Létezik ez?
#9 843
174ps írta #9 842

Értem, köszi a választ. A NASA oldalon amit linkeltél az igen durva rajz. Nagyon közel van az, pici pályamódosulás és bumm lehet sajna. Viszont ha belegondolunk abba, hogy a dinók feltételezett kihalását okozó meteor…

Az üstökös szilárd magja jóval kisebb, mint 50 km. Az üstökösben megfigyelhetõ, fotózható központi sûrûsödés látszó mérete adta az 50 km-es átmérõt - de az üstökösmagot sohasem látjuk közvetlenül, ennek a méretnek a nagy részét a körülötte már átlátszatlanul sûrû por- és gázfelhõ teszi ki. A szilárd magra a Wikipedián szereplõ 4 km lehet reális.

Ha a dinoszauruszok kihalását okozó égitesthet hasonlítjuk: a kisebb méretbõl (10 km vs. 4 km) és a kisebb sûrûségbõl (kõ vs. jég) adódóan a tömege jóval kisebb, a sebessége viszont jócskán nagyobb, úgyhogy mozgási energiában tényleg hasonló nagyságrendû. Hogy mekkora pusztítást okozhatna egy ilyen becsapódás a Marson? Valószínûleg kisebbet, mint annak idején a Földön. Nincs óceán, így nincs cunamiveszély. Nagyon ritka, ráadásul oxigénmentes a légkör, így nem törhet ki tûzvész, és az apró törmelékszemcsék (amibõl a kisebb és jeges anyagú test miatt eleve kevesebb képzõdik) gyorsabban leülepednének.

Néhány marsi eredetû meteoritot, amiket egykori becsapódás szakított ki onnan, ismerünk a Földrõl, úgyhogy a törmelék tényleg eljuthat idáig. De ez nem jelenti azt, hogy egy marsi becsapódás azonnal "megbombáz" minket, hiszen a kirepülõ darabok a lehetõ legkülönbözõbb Nap körüli pályákra tudnak ráállni, amiknek csak minimális része közelíti meg a Földet.

Szintén a Wikipedia-oldal írja, hogy a mostani állás szerint a marsi becsapódás esélye 1:1250. Én inkább abban bízom, hogy a Curiosity lefotózza a Mars egén átszaladó üstököst... el nem tudom képzelni, hogy micsoda részleteket mutathat majd annyira közelrõl, és mínusz hány magnitúdósnak fog onnan látszani.
nevet
Sopron
#9 842
Salo írta #9 841

Természetesen nem zárható ki semmi, de ennek annyira minimális lehet az esélye, hogy gyakorlatilag nem kell félnünk. Vödörön is kint van pár sor róla, ami ide irányít:…

Értem, köszi a választ. A NASA oldalon amit linkeltél az igen durva rajz. Nagyon közel van az, pici pályamódosulás és bumm lehet sajna. Viszont ha belegondolunk abba, hogy a dinók feltételezett kihalását okozó meteor 10km-es volt akkor igen durva lehet ez a 15-50km között üstökös becsapódása. A Mars jóval kisebb mint a Föld, és ha netán ez tényleg a nagyobb átmérõ felé tendál akkor ott pokoli pusztítás lehet, el sem tudom képzelni milyen. Egy ekkora becsapódás nem mozdíthatja el a Mars dõlésszögét minimálisan?
Tolmács
#9 841
174ps írta #9 838

Azért az esetlegesen a Marsba csapódó üstökös 2014-ben sem elhanyagolható hír Föld szempontjából sem. Egy 50km-es üstökös becsapódás teljes káoszt okozna a Marson, több 100km-es kráter lehetne állítólag és globálisan…

Természetesen nem zárható ki semmi, de ennek annyira minimális lehet az esélye, hogy gyakorlatilag nem kell félnünk. Vödörön is kint van pár sor róla, ami ide irányít: Link . Az angol wiki ( Link ) szerint a Hyakutake üstököshöz eléggé hasonló (méretben legalábbis mindenképp). A magyar oldalakon megjelent cikkek szerintem túlzóak, bár nem kizárt, hogy igazuk lehet, de a "megrepedhet a Mars felszíne", és hasonlók szerintem nem igazak.
Az ütközés valószínûsége egyelõre csak 0,08%, de ez tudtommal azért van, mert az üstököspálya hibatartományának átmérõje nagyságrendekkel több, mint a Marsé, és egyébként a Mars benne lesz a "csõben", ahol valószínûleg elhalad majd az üstökös.
Feltûnõ, hogy ahogy egyre több az észlelés, és pontosodik a pálya, úgy csökken az elhaladás távolságának várható értéke (ez viszont véletlen is lehet).